Délmagyarország, 1961. június (51. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-23 / 146. szám

3 Péntek, 1961. június 23. A Hungarotex ségíti az újszegedi kenderszövőt Az Újszegedi KenderLenszövő Vállalat termékei igen keresett cikkek külföldön. A Hungarotex, mely exportszállításait intézi, mind nagyobb mennyiségű áru termelését várja tőlük. A gyár gépparkja azonban — amint ez köztudomású — meglehetősen avult, s ezért a Hungarotex exportfejlesztési alapjának terhére kész segítséget adni az üzemnek. A már megkötött szerződések értelmében 160 ezer négyzetméter exportminős® gű ponvyát szállít a Hungarotexnek terven felül az újszegedi szövőgyár, s ennek fejében egymillió forint értékű új nyírógép beszerzését teszi lehetővé a külkereskedelmi vállalat még idén. Ugyancsak terven felül adnak át 40 ezer négyzetméter ponyvát, s ezért két világviszonylatban is legkorszerűbb ponyvaszövőgépet vásárolhatnak az exportfejlesztési alapból rendelkezésükre bocsátott devizából. Az új nyírógép nagymérvű termelékenységjavulást eredményez majd: a régi gép percenként 14 méter ponyvát képes csak nyírni, az új sebessége 40 méteres lesz. A szövőgépek segítségével pedig a géppark rekonstrukciójának üteme gyorsul meg. Tehát nemcsak a Hungarotex, az Újszegedi KenderLenszövő Vállalat is jól jár a szerződésekkel. Felavatták a falemezgyár új üzemét Két héttel ezelőtt számoltunk be olvasóinknak arról, hogy a Szegedi Falemezgyárban több mint egyhónapos próbaüzemeltetés után megtörtént az új, korszerű színfurnírgyártó üzemrész műszaki átadása. S bár azóta már pontos terv szerint dolgozik a műhely, tegnap, csütörtökön került sor ünnepélyes felavatására. Az üzemavatás alkalmából Szegedre érkezett a Földművelésügyi Minisztérium több képviselőjével dr. Balassa Gyula földművelésügyi miniszterhelyettes, az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetője, és megjelentek a szegedi pártbizottság, a tanács, valamint a vállalatok képviselői is. A vendégek megtekintették a falemezgvárat, hosszasan időztek a színfurnírkészítő műhelyben, ahol a technológiai folyamat szerint tanulmányozták a gyártást. Felkészültünk as aratásra írta: Török László, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára E rnek, sárgulnak a ga- ben is nagyon fontos gazdabonatáblák, s a ho- sági és politikai feladat. mokosabb vidékek Termelőszövetkezeteink többután már csaknem megyeszerte megkezdődött az aratás. Csongrád megyében mintegy 180 ezer hold kalászos gabona vár betakarításra. Párt- és állami szerveink, a termelőszövetkezeti vezetőségek és pártszervezetek, a gépállomások különös gonddal és felelősséggel szervezték meg az aratást. Elsősorban azért, mert tisztában vanftak a gabona betakarításának népgazdasági jelentőségével. de gondoltak arra is, hogy a tavalyi aszályos esztendő után a sikeres aratásnak felmérhetetlen szerepe van az új és gyenge szövetkezetek megszilárdításában. s hozzájárul a szövetkezeti parasztság jólétének növeléséhez. Tehát az aratás megyénkMár csaknem gyár Rövidesen elkészül a cipész ktsz új üzemháza LEGTÖBBEN még nem öltözőket építettek, hogy az ismerik a fényképfelvételen orvosi rendelőhöz még kis látható új épületet. nem vitt mostanában útja a gondos tervezők. A ház épíCserzy Mihály utca végére, tését és a szerelőmunkákat honnan is tudhatná, hogy ez az Április 4 Csizma- és Ci_ szövetkezetek végzik — sajKisipari " Termelő - n^etelemmel^ 320. Nem lesznek többen az új épületben sem, legalábbis egyelőre nem. Mégis emelexportra, a terv szerint jövőre már több mint hétezret. Sőt bővíteni is szeretnék a kivitelre kerülő árak választékát, mégpedig női ciegyébként a szegedi kisipari pőkkel. Az egyik földszinti (Ljebmann felv.) De ezenkívül még az is nöAkit várószobát is ragasztottak a teremben lehetne berendezni az új műhelyt. veli jelentőségét, hogy a maga nemében az első ilyen szövetkezeti üzemház Szegeden. Köztudomású dolog, hogy a legtöbb ktsz-ben szétszórtan, mostoha körülmények és elavult beréndeSzövetkezet üzemháza lesz. Egy hónap, kettő, s már nem a korszerűtlen Szikra utcai S» KF5V.8K SSSSTSrórWK Bár a homlokzátot még nem vakolták be, s benn a házban jelenleg parkettáznak. szerelik az ablakokat, ajtókat, fűtőtesteket, mégis érdemes véaigiárni az emeletek®. s elkéozelni. hogyan lesz majd berendezve az üzem: A HELYISÉGEK rendeltetés® felsorolni nem célszerű, íellemzésképpen inkább álljon itt. hogv például a cipőgyártás úi műhelvének mérete 33X1? méter; maidan kitűnően alkalmazható benne a szalagszerű termelés. Minden részleg külön kis irodát kan ahol a naoi adminisztrációt végzik. .Még a kaptafák sem fogiák „csúfítani* a műbelveket. mert külön raktárban találnak helvet. Nem lehet említés nélkül hagyni azt sem, hogy a földszinten és az emel®en korszerű fürdőket, KÉTSÉGTELENÜL előnye 7ések között dolgoznak. ennek a pompás üzemháznak a hatalmas ebédlőteremtől kezdve minden, ami a termelés és a munkásellátás korszerűségét jellemzi. cipész ktsz új üzemháza a szövetkezet fejlődésének jelentős határköve, hiszen általa lehetőség nyílik a termelés jobb megszervezésére, az üzemszerűbb termelésre. Megkezdték a szegedi nagyállomás épületének korszerű átalakítását Közel nyolcmillió forintot fordítanak a munkálatokra A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium magasépítési osztálya felújítja a szegedi vasútállomást. A Szegedi Tervező Vállalatot bízta meg a felújítási terv elkészítésével. A tervek felülvizsgálata után a minisztérium a Csongrád Megyei Építőipari Vállalatot jelölte ki az építési munkák elvégzésére. A tervek szerint 7 millió 500 ezer forintos költséggel fiatalítják meg, alakítják át a régi épületet. Németh Károly látogatása Szentesen Csütörtökön Szentesre lá togatott Németh Károly elvtárs, az MSZMP Központi tott Bizottságának tagja, az MSZMP Központi Bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetője, Németh Károíy elvtárs után a délelőtti órákban találko- ményeit kereste fel. zott a járási ró a városi pártbizottság vezetőivel, ellátováros termelőszövetkezeteibe és megtekintette az aratási munkálatokat. Ezegyéb intézvaros Nehéz feladat vár az építőkre és az építtetőkre egyaránt. Az átalakítás ideje alatt ugyanis biztosítani kell a zavartalan utasforgalmat, különös tekintettel a Szegedi Szabadtéri Játékokra. A Csongrád Megyei Építőipari Vállalat dolgozói már megkezdték az építkezést. Jelenleg a felvonulási épületeken dolgoznak és a volt oktatói termet bontják. A felújítási munkáknál az utazók kényelmének, a kulturált utazásnak feltételeit biztosítják. Az eddigi két váróterem helyett hármat alakítanak ki. A jelenlegi nagy váróteremből a söntést — mely kocsma jelleget adott a helyiségnek — áthelyezik. Ezenkívül gyermekvárótermet építenek. A kultúrváró terem új, modern berendezést kap, egyébként itt mór eddig is televízió és jól felszerelt könyvtár gondoskodott ae utazók szórakoztatásáról. A peron jelenlegi képe is megváltozik. A korlátokat® a lejárókat megszüntetik, a közvilágítást korszerűsítik, fénycsöveket szerelnek fel. A peron síkját egyetlen helyiség, a modern üvegfalú forgalmi iroda töri majd meg. Az állomás dolgozói korszerű ebédlőt és klubszobát kapnak az átalakítással. Az ebédlő tetején teraszt alakítanak ki, s ezen az utasellátó asztalokat és székeket helyez el és jó időben kertvendéglőként üzemelteti. A teraszról majd ajtó nyílik a peronra és a nagy váróteremre. Az utasellátó konyháját is korszerűsítik az átalakítási munkákkal. A nagyállomás valamenynyi irodáját felújítják, minden helyiség új padozatot kap. A főlépcsőt átalakítják. Nemcsak a nagyállomás belső képe változik, kívülről is megfiatalítják, tisztit'ák az épületet. A tervek szerint a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat 1962. december 31-én adja át rendeltetésének az átalakított épületet sége már tavaly is példamu tató erőfeszítéssel, szervezetten aratott-csépelt. A jó példára, a közös munka erejének bizonyítására az idén még nagyobb szükség lesz, hiszen a dolgozó parasztok ma már túlnyomórészt szövetkezeti tagok, s a megye földterületének 93 százaléka az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek birtokában van. A 180 ezer holdnyi aratnivalóból 144 ezer hold a szövetkezeti táblákon érik. így a közös gazdaságok igénylik leginkább a politikai és gazdasági segítséget, útmutatást. a örülünk is a jó terH méskilátásnak, nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy páratlanul nehéz aratás vár ránk. A hosszantartó esőzések miatt sok a dőlt ® a kúszált gabonánk, s ez jócskán megnehezíti az emberek ® a gépek munkáját. Azért is súlyosabb a helyzet, hogy a csapadékos időjárás napjaiban összetorlódtak a növényápolási munkák. A kukorica második kapálása ® a széna betakarítása éppen egybeesik az aratással. Ezért nagy gond ® felelősség mindenütt az aratás-cséplés megszervezróe, az emberek és gépek helyes elosztása. 3 erről egyetlen pillanatra sem feledkezhetnek meg azok a vezetők, akik felelősek a gazdálkodásért, akiknek közük van a gabona betakarításához. A aratás első napjai alapján megállapíthatjuk, hogy a szövetkezetek ® a gépállomások többsége a lehető legjobban krózült fel az idei aratásra. A járási és a községi tanácsok, valamint a termelőszövetkezetek időben elkészítették aratási-cséplési munkatervüket. A tervek csakhamar a párt-taggyűlések és a szövetkezeti közgyűlések elé kerültek. Eldöntötték, kinek hol lesz a helye, ki dolgozik a kombájn, az aratógép mellett, ki arat kézi kaszával, és így tovább. Arról is határoztak, melyik táblákon lesz gépi, s melyeken kézi aratás. Sikeresen és időben fejeződött be a kombájnok, az aratógépek kijavítása, megvoltak a gépállomási szemlék is. s a szemlebizottságok szigorú vizsgálat után hívták fel a gépállomási vezetők figyelmét az rózlelt hibák kijavítására. Csongrád megyében 300 gépállomósi kombájn ® aratógép, 276 szövetkezeti aratógép dolgozik. Tavaly a gabona felét arattuk géppel, az idén már 70 százalékos lesz a gépesítés az aratásban. A gépi aratás szervezése a korábbi évek tapasztalataihoz igazodik: egy kombájnra átlagosan 220 hold, egy gépállomási aratógépre 215 hold aratnivaló jut. Egy szövetkezeti aratógép terve 100 hold. A

gépek kihasználása tovább növekszik a kétműszakos munka és a nyújtott műszak bevezetésével. Ennek érdekében is megtörténtek a szükséges intézkedések. A szövetkezetekben jó hangulatot kelt az a tény, hogy a gépek elosztása igazságos, messzemenően figyelembe veszi a szövetkezetek munkaerőhelyze- vannak, gondoskodni kell tét. Azonban sem a tsz-ek, ideiglenes tárolóhelyekről is, sem a gépállomások nem mert szerencsére a tavalyifeledkezhetnek meg arról, nál gazdagabbnak ígérkezik hogy a gépi aratás terve a term®. másik helyen dolgozhatnának. Ilyen esetekben nagy rugalmasságra, gyors intézkedésekre van szükség a gépállomások részéről. Látva a kedvezőtlen id® járást, az arat® várható nehézségeit, időben gondoltunk a kézi arat® alapos megszervezésére. Szövetkezeteink eddig 10 ezer kaszapárt szerveztek, ami azt jelenti, hogy egy-egy keszapárra mintegy 5 hold aratnivaió jut. Korántsem megnyugtató a helyzet abban a mintegy 25 szövetkezetben, ahol kev® a munkaerő, s emiatt egv kaszapárra 10 holdnál is több aratnivaló vár. Ezeken a helyeken tegyenek meg mindent a munkaerő biztosításáért, a családtagok bevonásáért, A szakszervezetek felhívással fordultak az ipari munkásokhoz, segítsenek az aratásban. A patronáló üzemek és vállalatok sem nézik tétlenül az aratással birkózó szövetkezetek munkáját. A KISZ ifjúsági brigádokkal siet az aratók segítségére. Azok a szövetkezetek, amelyekben kev® az aratnivaló és munkaer® felesleg mutatkozik, szintén készek arra, hogy segítsenek szorult helyzetben levő társaiknak. Az állami gazdaságok tavaly is küldtek gépeket a munkaerőhiánnyal küzdő szövetkezetekbe, s az idei egyezkedróek alapján megint lehet számítani a segítségükre. Ezenkívül természetesen nagy erőforrás a munkaerő mozgósítása és átcsoportosít®a magukban a közös gazdaságokban; ahol szükséges, a szövetkezet valamennyi tagiát a gabonatáblákra irányítják. S

zövetkezeteink közül szép számmal csatlakoztak a csanádalberti tsz tagjainak felhívásához s vállalták, hogy az aratás megkezdéséig végeznek a növényápolással, és nyolc nap alatt befejezik az aratást. Ennek érdekében bátran alkalmazzák az anyagi ösztönzés számos lehet® ségét. A makói járás szövetkezeteiben minden terven felül learatott hold gabona után 50—75 forint prémiumot fizetnek az aratópároknak. Másutt a termrózetbeni premizálás terjedt el. De egyes szövetkezeteink még mindig vonakodnak az anyagi érdekeltség kiterjesztésétől, s nem véletlen, hogy éppen az ilyen szövetkezetek kullognak hátul a növényápolásban. A megyei pártbizottság ismételten javasolja a szövetkezeteknek: premizáljanak bátran — az ®szerűség határain belül —, mert a fokozott anyagi ösztönzés elősegíti a tagok mozgósítását, a családtagok bevonását, s így meggyorsul a betakarítás, csökken a szemveszteség s ez előnyös mind a népgazdaságnak, mind a szövetkezeti tagságnak. Az aratásra a csépi® teszi fel a koronát. A csépi® gyors, biztonságos elvégzése is arra int bennünk®, ne számítsunk ideális időjár®ra, mert könnyen pórul járhatunk. A kombá.inszérúk elkészítése, a szállít® megszervezése, a ponyvák, zsákok előteremtróe az idén nagyobb körültekintést igényel. Nem kevésbé fontos a gabona tárolása. Bár a szövetkezeti raktárak rendben ideális időjáráshoz, lábon álló gabonához igazodik. Ma viszont látható, hogy a gabona sok helyütt megdőlt, illetve kúszált. Vannak olyan táblák, amelyeken a gépek teljesítménye előreláthatólag felére csökken. Az N' ehéz, de felemelően szép munkához kezdett megyénk szövetkezeti parasztsága. Bőségesen próbára tesz bennünket a nyár: az aratás, a cséplés, a növényápol® befej ezróe, a tarlóhántás, a nyári mélyatlagosnal több géptörróre szántás _ sürgős egy_ számíthatunk, ezert megkell masba torlódó tennivalók A szervezni a mozgo gépjavító nyári munkák sikere a szö_ szolgálatot, s gondoskodni kell a szükséges pótalkatrészekről. Bár a gépek elosztása megtörtént, gondolni kell a gépek esetleges átcsoportosítására is, hiszen az egyes gabonafélék érróe meglehetősen eltérő. Lehet, hogy egyik helyen t®lenül állnának a gépek, míg í vetkezeti tagok — újak és régiek — összefogásától, becsületes, fegyelmezett munkájától függ. S amikor harcba indulunk a gazdag term® betakarításáért, járja* nak elöl mindenütt jó példával a kommunisták. (A Népszabadság 19ílj lüa. 22-i számából.