Délmagyarország, 1961. június (51. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-21 / 144. szám

5 Szerda, IMI. június 21. Pillanatkép hat lány izgalmat perceiről Ez a hétköznap is olyan, elemzését húzta ki tételként, nyugalmából a sak tzempár, mint a többi. A szegedi Tö- — Beszéljen, beszéljen, ne amely várakozással rátapad, mörkény Leánygimnázium- álljon meg — biztatnám Tudja, hogy neki mindenki­bán azonban hat lánynak, hangosan. Hiszem, hogy is- nél jobban kell vizsgáznia. aki most leül az érettségi bi- meri az anyagot, de nem tud Tőle többet is várnak. Téte­zottság elé, csupa drukk, iz- beszélni, le: -A felvilágosodás hazánk­galom és várakozásteli ez a Sokat naovon sokat kel- ban~- Feleletével mindenkit nap. Eletükben az első sors- • ... meggyőz, de a társelnök még fordulót jelenti, az első aka- '«" v°lna olvasnm. S kicsit többre is jciváncsi. A tételhez dályt, amelyen át kell húz- mintha helyette is beszélne nem szorosan tartozó kérde­niük, mint az atlétának a mellette ülő társa, a követ- seket tesz fel Katinak, aki bűvös magasugró lécen. A kezö felelő, Nagyistók biztos válaszokkal erősíti meg bizottság — dr. Berki Kati, az iskola KISZ-titkára. szilárd érdemjegyét. Imre igazgató, Tari János Bizottság ide, bizottság oda, történész, a városi tanács v. öt ugyan nem billenti ki fa összkép b. elnökhelyettese, Pollák (OWCKK>OPPOOPOO<>0<)<W. Tanév vége az iskolákban lászlóné, B ere nc Ferenc­né, dr. Mihálka György­né és Diós József szakta­nár — türelmesen vár. A lá­nyok előtt zizeg a papír, amelyre ráírják a vázlatot az elsó tárgybél, magyar iro­dalomból. Ki-ki a maga szerencséjé­nek kovácsa aszerint, hogy milyen tételt húzott. Nemcsak ők, tanáraik is vizsgáznak ezen az érettsé­gin, amely lényegesen más, mint as előző éveké volt. Az oktatásügyi reform szelle­mének is meg kell már eb­ben nyilvánulnia, annak a törekvésnek, amely mind tartalomban, mind pedig for­mában a lényeget, az elsa­játított tanulmányok rend­szerit és szintézisét, a gon­dolkodási készséget, az isme­retek gyakorlati alkalmazá­sát. a marxista—leninista szellemű műveltséget köve­teli meg az érettségizőktől. Az érettségire felkészítő szaktanári munka nagy ré­sze már ennek a követel­ménynek a jegyében folyt év közben, jóformán azóta, hogy napvilágot látott az ok­tatásügyi reformtervezet. nagyjából ugyanez, az utolsó tantárgynál, a fizikánál is. Érdekes tétjeit húzott: -Á Szegedi Szabadtéri Játékok Bánk bán előadását a rádió is közvetíti. Ki hallja előbb Erkel csodálatos mizsikáját? Az-e, aki a zenekartól 35 méterre ül, vagy az, aki Egerben, Szegedtől 230 kilo­méternyire rádiója mellett ülve hallgatja az előadást?« A válaszhoz Katinak bizony­nyára nem volt szüksége képletgyűjteményre. Lődi Ferenc Az első felelő, Kiosztották a bizonyítványokat Vége a tanévnek. Szeged közép- és általános iskolái­ban tegnap délelőtt kiosztották a bizonyítványokat és a tanárok, diákok közösen búcsúztak, ha csak rövid időre is, an iskolától. Ismét eltelt egy év: a szorgalmas munka­a tanulás után a jól megérdemelt vakáció várja a diá­kokat. Őszig, az új tanév kezdéséig a legtöbb diákot munka, nyaralás, táborozás hívja. A pedagógusok, a nevelök megkezdik a felkészülést a következő eszten­dőre, a nyomdákban már készülnek a tankönyvek, s a szülői munkaközösségek tanácskoznak, hogyan tehetik őszre még szebbé, kellemesebbé az iskolái Munkával, pihenéssel, a tegnapi bizonyítványosztással megkezdődött a nyári vakáció. Vizsga a cukrászdában Marton Erzsébet maga­biztosan elemzi Kölcsey munkásságában a haladó eszméket. A lényegtelent ügyesen leválasztja, s Köl­cseyt a kor és eszméi, a . társadalmi haladás és az em- A Kiseriett tanfolyam si heréről tanúskodott Kai?- ** eUÖ tátóipari elárusító tanulók lin a nagy magyar proletár- beszámolója költőt, József Attilát versei- _ nek tükrében magyarázza, Tegnap reggel szokatlanul pultot körülvevő vendégek így értve meg saját korát is, kora" "F"0/ a szegedi VI- még szakmai magyarázatot amelynek megteremtésében raf Cukraszda. Az elárusító is kaptak? a munkásosztályé a döntő P/tok mellett estnos fiatal lányok izgatottan sürögtek- Ket evvel ezelőtt Tudnak a lányok. Mol- forogtak- Kg^ük, n ár Judit Zrínyi Miklós .. „ , , , , Budapesten es Szegeden kí­szerepét méltatja a magyar miközben a ka vet serietkeppen keteves szak­történelmiségben. lényegié- , , munkásképző, úgynevezett fása tiszta, mondatai meg- adagolta a Presszógépbe, az vendéglátóipar! elárusító fontoltak és precízek, hiszen előtte álló „vendégnek* ma- tanfolyamot indítottak. E a helyes magyar beszédből gyarázta, mi a jó kávéfőzés pi:ol?,aiko?a® eredményessé­Í. érettséaizik ól , , . gerol győződhettek meg teg­BemZ^igazgató Nagy Wka' K°Zben elkés2ÜH 8 ká" pap a tanárok és a kereske­Katalin felelete közben ve> 8 a vendeg ízlelgetés delem vezetői a Virág Cuk­csöndben megjegyzi: -Te be- Után örömmel állapította raszdaban megrendezett gya­tyár gyerek, évközben is így meg, hogy a fiatal presz- A keteves kellett volna tudnod min- szósn6 kitűn5re vizseazott szakmunkas,kepz? tanfolyam dig* Kati ugyanis Janus Kitűnőre vizsgázott. a szegedi kereskedelmi ta­Pannonius-szal valósággal Ügyesen serénykedtek a nulóiskola keretében műkö­labdázik s Balassi érdemeit többiek is. Volt, aki pirulva, dött és mint a vizsga bizo­is pontosan körvonalazza, remegő kézzel, de pontosan beváltotta a hozzá Kati érettségi felelete leg- mérte , röviditalt és köz_ fizott remenyeket. A tanfo­aláhh két teamjei lett több röviditalt es köz- iyamon a vezető tanárok éwégi érdemjegyénél, Nagy ben "agy szakértelemmel gondosan ügyeltek arra is, Mária viszont legalább magyarázta, mennyi a ko- hogy ket ev alatt az elaru­c i í ó 4- o n n 1 1 r r\/x /IO o 1- „ l-» o ugyanennyivel visszaesett. A nyak szesztartalma, ára és sító tanulók ne csak a he­mindig jeles és jó tanuló itt milyen minőségűek a külön, lyeS kiszolgálást tenulÍók a bizottság előtt böző likőrök. Vajon mi történt itt, a meg, hanem egy-egy hó­napra elvitték őket cukrá­szati üzemekbe, nagyobb pszichikai gátlásokkal küsz- 1,11 + a konvhákba. Ezért magya­hödik, túldrukkolja magát. Virág Cukrászdában, hogy a fázták olyan nagy szakérte­4z ember taragédiájának gondos kiszolgálás mellé a lemmel a Virág Cukrászda­, . . ban a szakma fortélyait a Vizsgabizottság tagjainak, Balikó Bélának, a Hungária Étterem vezetőjének, Papp Zoltán cukrásznak, Finta Szegedi kislány Bulgáriában Nagy öröm és kitüntetés érte Tóth Magdát a Szegedi Tanító­képző Intézet ál­talános iskolájá­nak VIII. osztályos tanulóját. Néhány nap múlva egyhó­napos jutalom­üdülésre Indul Bulgária egyik legszebb vidékére a várnai tenger­partra. Édesapja mozdonyirányító, A háromgyerekes munkásember kis­lánya a múlt rend­szerben aligha gondolhatott vol­na ingyenes kül­föld' nyaralásra. Ma azonban a te­hetség és szorga­lom elnyeri jutal­mát „Ki tud többet Bulgáriáról?* cím­mel szellemi ve­télkedő volt ok­tóber eleién a sze­gedi általános is­kolások között. Tóth Magda lett a verseny győztese. Jutalmul most in­gyen vendégül látja egy hó­napig a baráti bolgár nép, El­viszik országné­zésre is, és sze­mélyesen győződ­het meg annak az országnak a fej­lődéséről, amelyet eddig csak köny­vekből ismert. A mosolygósze­mű boldog kis­lányt szeretettel indítja útnak az iskola. A szülői munkaközösség fi­zeti útiköltségét. Magdi megérdemli ezt a messzemenő gondoskodást. Ki­tűnő tanuló. Mint úttörő szívvel-lé­lekkel vett részt az iskola életében, és helyt áll az ott­honi munkákban is. Mindenki szereti és örül sikerének. Szép élményekkel gazdagabban jön majd haza, ós úgy érezzük, hogy ké­sőbb az élet nagy vetélkedőjében is megállja majd a helyét. Apró Istvánné tanár Kálmánnénak, Gyólai Já­nosnénak, a kereskedelmi osztály előadójának, egyben a bizottság elnökének. A gyakorlati vizsga után 19 tanuló a Hungária rózsaszín termében szóbelin is bebizonyította, megáll­hatja majd a helyét akkor ls, ha igazi vendégeket keli majd kiszolgálni a szegedi cukrászdákban, presszókban. A vizsgát a tanulók nagy ré­sze kitűnő eredménnyel zár­ta. A kisérlet alapján előre­láthatóan országosan is be­vezetik majd az 1961—62-es Iskolai évben a vendéglátó­ipari elárusító szakmunkás­képzést. H. M. C" SZÉKELY LAJOS: a „aiLLámkálxo Fií" KULISSZÁI MÖGÖTT VU. ,,Ö»sxedűlhet a világ"... hadseregek hatalmas csapá­sokkal űzték szüntelenül nyugat felé a fasiszta terü­letrablókat. Fölényük min­den téren egyre inkább ki­domborodott. -Hogy mi történik az oro­szokkal vagy csehekkel, az engem a legkevésbé sem ér­dekel ... Ha tízezer orosz nő földre zuhan a kimerültség­től tankcsapdák ásása köz­ben, engem az egészből csu­pán annyi érdekel, hogy a tankcsapdák Németország számára idejében elkészülje­nek* — mondotta Himmler 1943 októberében, * „A háború kitöréséig a német nép nagyobb része előtt a nemzeti szocialisták nem mutatták meg Igazi ar­cukat, De most látjuk azt, ós a legsürgetőbb, egyetlen kötelességünk, minden né­met legszentebb kötelessége, hogy kiirtsuk ezeket a vad­állatokat* — irta néhány munkatársának Kurt Huber müncheni professzor, akit ezért 1943 elején kivégeztek. • A hitlerista erők 1943 jú­liusában Kurszknál nagy tá­madásba kezdenek. Ez volt utolsó nagyszabású kísérle­tük a keleti fronton, hogy megfordítsák — amint ők mondották — a hadiszeren­csét. Támadásuk napok alatt meghiúsult, és a szovjet erők hatalmas ellenoffenzívába kezdtek. E hadműveletek „árnyéká­ban* az angol—amerikai csapatok elfoglalták Szicíliát, ée partra szálltak az olasz félszigeten. Az olasz fasisz­ta rezsimet a nép hatalmas megmozdulása megdönti. Mussolinit ugyan kiszabadít­ják hitlerista cinkosai, de az egykor nagyhatalmú zsar­nok a valóságban nem több már, mint Lombardia gaulei­tere. Göbbels 1943 szeptemberé­ben így kommentálja az ese­ményt: „A Duce úgy vonul be a történelembe, mint az utolsó római, de erőteljes alakja mögött egy rothadásnak in­dult cigánynép állt* Ugyanekkor az elnyomott holland népről így véleke­dett: „Mint köztudomású, a hol­land a legqrcátlanabb és leg­fegyelmezetlenebb nép egész Nyugaton.* Ilyen arcátlanul becsmé­relték a fasiszta vezetők a népeket, mikor azok meg­mozdultak, felkeltek a zsar­nokság ellen. De a koronát e „szigorú bírálatokra* Hitler tette fel, amikor kijelentette: „A német nép nem érde­mel meg engem!* • Míg a nyugati szövetsége­sek Olaszországban megkezd­ték közel két évig tartó „csi­gahadjáratukat*, a szovjet állásaink előtt. Napközben úgy tűnt, mintha az erdő közeledett volna felénk, de azt hittük, hogy a szemünk csal, és nem figyeltünk a dologra. Néhány nap múlva az erdő hirtelen „kitört*, éa tűzzel árasztotta el állásain­„Az oroszok mesterei vol- kat. Egy egész tüzérségi ala­tak az álcázás különféle mó­dozatainak — írta egy német zászlóaljparancsnok. — Egy alkalommal például kicsiny erdő volt tetemes távolságra kulat rejtőzött a mozgó erdő mögött.. ,* • Négy dal a háborúból: Ha-ha-ha, Ilyen víg háború nem volt még soha! összedűlhet a világ, mi leszünk felül, Győzünk, aztán felépítjük, ami összedűl. (Német katonadal 1940-ből) At a tengeren! Hullák a vízen, Át a hegyeken! Hullák fekszenek kinn a földeken. En a Császárért, Csak a Császárért adom életem! Vissza nem nézek, Hátra nem nézek többé sohasem! (Japán katonadal 1941-ből.) Bajtárs, halld s hollók szárnyát síkjainkon ét, Bajtárs, halld a láncravert hon tompa jajszavát, Hahó partizán, munkás vagy paraszt, tűrni nem lehet, Ma az ellenség vérért és könnyért drágán megfizet. (Francia partizándal) Üldöz az ellen kegyetlenséggel, Álljuk a harcot nappal és éjjel. Es mint sirályok dühöngő szélben Röpülünk tovább, csak népünk éljen. Kibontott szárnyon előre, tovább, Győzelmünk ment most népet és hazát. (Olasz partizándal 1944-ből) Következik: A GYŐZELEM) ||Hl KÖNYVESPOLC HAJNAL GÁBOR: FÉNYKÜLLÖK Bensőséges, meleg költ® szet Hajnal Gáboré, mely­nek terméséből szép kivitel­ben új kötetet adott ki a Szépirodalmi Könyvkiadó. Lírája elsősorban érzelmei­ből táplálkozik és egyaránt magába foglalja az emberi örömöket és a lehangolt per­ceket, az ezeket mindig le­küzdő életszeretettel. Szép költői példát ad arra, mi­ként kell legyűrni az örege­dés. a magány és a fáradt­ság kísértéseit komolyan fel­fogott belső küzdelemmel. Verselése gondos, válasz­tékos, szándékosan konzer­vatív, de ezen belül nem egyszer szellemes fordula­tok, újszerű hatások élénkí­tik. SZENDREI JÓZSEF: KOLDUSOK PARADICSOMA Szép stílusban, irodalmi eszközökkel megírt szociog­ráfiai munkát adott ki a Kossuth Könyvkiadó a Du­na—Tisza közi homokvilág Veszélyes fürdőzés Vasárnap „rekordforgal­mat* hozott a meleg idő a partfürdőn. Rekordfor­galmat és — mint tegnapi lapunkban megírtuk — az első tragikus áldozatot. Ifj. Horváth István, Újszeged, Rózsa Ferenc su­gárút 85, szám alatti la­kos, 15 éves fiú volt a fo­lyó első áldozata. Másnap, hétfőn délntán az elsőt újabb áldozatok követték. Négy óra tájban a Tisza bólyákkal körülhatárolt te­rületén úszkált Németh Pál, Maroslele, Damjanich utca 4. szám alatti lakos, a Szegedi Ruhagyár dolgo­zója. Jól tudott úszni. Fe­lesége, aki a pariról fi­gyelte, mondta e! később, hogy mintegy 30—40 mé­tert úszhatott a férje, ami­kor egyszerre mi«\den hang, segélykiáltás nélkül eltűnt a víz alatt. Az ő holttestét sem találták meg. A folyó áldozatául esett a 17 éves Túri Ferenc dóci lakos, ipari tanuló is — ugyancsak hétfőn dél­után a partfürdő bólyáin belüli teriileien. Gumimat­racon úszkált barátaival, s hirtelen felborult, a vízbe zuhant. A 17 éves fiú álli­lófag tudott úszni, de az ijedtség megbénította a karjait. Három tragikus vízbefú­lás — két nap alatt! Mind­három vízbefúlás a part­fürdő területén történt, a fürdőzök közvetlen közelé­ben, Helyes volna, ha a búivák által körülhatárolt, s eddig biztonsígosnak vélt fürdési (erüteten újabli óvóintézkedéscUUel biztosí­tanák a fürdőzők életének védelmét. Ha például ál­landó ügyeletet állítaná­nak mentőcsónakkal és mentőövvel felszerelve a partfürdőn, mely állan­dóan figyelné a fürdőző­ket, s készen állna minden pillanatban az esetleges életmentő beavatkozásra. P. L. gyöngyszemének, a Kecske­mét melletti Helvéciának pa­rasztjairól, küzdelmes szol­gaéletükről, teremtő mun­kájukról és felszabadu­lás utáni boldogulásuk­ról. Megírja a szerző a Balaton-Felvidékről szám­űzött szőlősgazdák letelepe­dését Kecskemét homokján, küzdelmüket a kizsákmá­nyolókkal és a természettel, a mai életről szólva pedig az emberi történetek és sor­sok ábrázolása mellett a mo­dern nagyüzemi szőlő- és gyümölcstermesztés számos problémáját érinti hozzáér­téssel. Ez a könyv — melyet gaz­dag dokumentációs foto­anyag egészít ki — a mo­dern, szocialista szociográfia sikeres kötete. MATVEJEV: AZ ÖRÖK BARÁTSÁG FORRÁSÁNÁL I. Matvejev szovjet szerző feldolgozta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ide­jén Oroszországban élt kü­lönböző nemzetiségű hadi­foglyok történetét, különös figyelemmel a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom és a párt rájuk gyakorolt hatá­sára, és a forradalmi mozga­lomban való részvételükre. A Kossuth Könyvkiadó új kötetét számunkra különösen értékessé és érdekessé teszi, hogy részletes tájékoztatást ad a magyar hadifoglyok hő­sies harcairól a szovjet hata­lom oldalán. Sok olyan, a magyar internacionalisták­ról eddig kevésbé, vagy alig tudott tettére világítanak rá e könyv sorai, amelyek to­vább öregbítik a kivívott történelmi tisztességet. Szá­mos új adattal gazdagítja a könyv ismeretünket K,un Bé­la, Münnich Ferenc, Ligeti Károly, Dukesz Artúr, For­gács Dezső és Ludwig Kál­mán tevékenységéről. Több olyan internacionalistánkat is megismerjük a könyvből, akinek nevét esak kevesen ismerték, jóllehet a bolsevik mozgalmak, felkelések és partizánhareok magyar hősei voltak. Közéjük tartozik pél­dául Somogyi József. Radó Ödön, Pataki Ferenc, Schmidt Jenő és mások. A könyv két nép forradal­mi barátságát, testvériségét a szovjet hatalom nehéz küz­delmének idejéből is híven dokumentálja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom