Délmagyarország, 1961. június (51. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-20 / 143. szám

3 Kedd, 1961. június 30. Segítsék jobban a népfrontbizottságok a párt szövetségi politikáját Második félévi munkatervét vitatta meg tegnapi ülésén a Hazafias Népfront szegedi elnöksége Tegnap délután a Vörös­marty utcai helyiségben ülést tartott a Hazafias Népfront Szeged városi elnöksége. Az elnökségi ülés egyetlen na­pirendi pontja az 1961 máso­dik félévi munkaterv vitája volt. Az év második felében Szegeden is fokozottabb jelentőséget és hangsúlyt kap a népfront­munkában a párt szövet­ségi politikájának támoga­tása. A szocializmus építése min­den társadalmi osztály és ré­teg, minden becsületesen dolgozó ember érdeke, s ép­pen ezért szükséges, hogy dolgozó társadalmunk és egész népünk egységesen munkálkodjék e cél megva­lósulásán. Ezen elv alapján kívánja a Hazafias Népfront szegedi bizottsága munkáját mind tartalmában, mind pe­dig szervezettségében tovább bővíteni és fejleszteni az év második felében. E munka sikere érdekében szükség van egyrészt a Hazafias Nép­front és az államigazgatási és pártszervek kapcsolatá­nak további erősítésére, más­részt pedig arra, hogy újabb akciók indításával a társadalomnak újabb réte­geit kapcsolják be a szo­cializmus építését támo­gató tevékenységükbe a népfrontbizottságok. A Hazafias Népfront az év második felében különösen a mezőgazdasági dolgozók, a szegedi termelőszövetkezetek tagsága körében kíván az eddiginél hatékonyabb és szélesebb körű munkát ki­fejteni, de nagyobb teret A vállalati szállításoknál is íontos a gazdaságosság Á népi ellenőrző bizottság vizsgálatának hasznos megállapításai Több szegedi, illetve Csöng- vállalatok nem tartják szem rád megyei üzemben tartott vizsgálatot a Csongrád Me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság. Megvizsgálta, hogy a vállalatok hogyan hasz­nálják ki a saját szállító­eszközöket és miként használják fel a szállításokra biztosított költ­ségeket. A szegedi üzemek közül a Szalámigyárban, az Újszegedi Kender- Lenszövő Vállalatnál, a Szegedi Ken­derfonógyárban és a Csong­rád—Békés Megyei Mellék­termék- és Hulladékgyűjtő Vállalatnál tartott ilyen vizs­gálatot. Megállapította a Népi El­lenőrzési Bizottság, hogy a MÉH gépkocsiparkjának mű­szaki állapota igen rossz, mert a használhatatlanná vált kocsik helyett is igen használtakat kaptak. Az Új­szegedi Kender- Lenszövő vállalatnál az üzemen kívül tartott tehergépkocsi érték­csökkenési leírása a vizsgá­lat időszakában több mint 1700 forint volt. Ez az ösz­előtt minden esetben a gaz­daságosság elvét. nyújtanak majd a népfront­munkában az értelmiség szá­mára is. Október 14—15-én a városi tanács építési és közlekedési osztályával és az MTESZ hidrológiai szakosz­tályával közösen országos ankétot rendez a Hazafias Népfront Szeged fürdővárossá fejlesztésé­nek kérdéséről. A vita során értékes ész­revételek, kiegészítő javas­latok hangzottak el. Tör­köly Ferenc, az MSZMP Szeged városi bizottságának osztályvezetője a mezőgazda­sági dolgozók, termelőszövet­kezeti tagok körében folyta­tott nevelő-, tudatformáló munka fontosságára hívta fel a figyelmet. Ladányi Benedek, a városi tanács végrehajtó bizottságának el­nökhelyettese ugyancsak a népfrontmunka további bő­vülésének és tartalmi gaz­dagodásának szükségességé­ről szólt Kovács István, a Csongrád Megyei Villany­szerelő Vállalat igazgatója arról számolt be, hogy az I. kerületi népfrontbizottság a tanácstagbeszámolók sikere érdekében kisgyűléseket szer­vez a lakosság körében. Az elnökségi ülés ezután egyhangúlag elfogadta a Ha­zafias Népfront városi bi­zottságának 1961 második félévi munkatervét. TÖBB MINT EZER ÚTTÖRŐ A VASÁRNAPI JÁRÁSI SZEMLÉN A szegedi járási úttörőel­nökség a járás községi taná­csainak anyagi támogatásá­val jubileumi tábort szerve­zett az elmúlt héten Kiskus­dorozsma-Széksósfürdőn. Az úttörőmozgalom 15. évfor­dulója alkalmából rendezett jubileumi táborozáson a já­rás községeiből 550 úttörő vett részt. Az úttörőelnök­ség gazdag programot állí­tott össze a táborozás három napjára, amely vasárnap já­rási úttörőszemlével ért vé­get. A vasárnapi ünnepségre a táborozáson részt vett úttö­rőkön kívül újabb fiatalok érkeztek a környező közsé­gekből. Autóbuszok, lovas­kocsik hozták a gyermeke­ket, volt, aki lóháton érke­zett, mások kerékpárral, mo­torkerékpárral igyekeztek Széksósfürdőre, hogy ott le­gyenek a járási szemlén. Igen sok úttörőt elkísértek szülei is. Délelőtt 10 órakor kürtszó jelezte az ünnepség megkez­dését. Nagy Károly járási úttörőtitkár meghallgatta a kilenc úttörőszázad parancs­nokának jelentését, majd ő adott jelentést Rózsa István elvtársnak, a járási pártbi­zottság titkárának. Jelent® sében elmondotta a többi között, hogy a járás úttörői, kisdobosai teljesítették 15 pontos vállalásukat. Úttörők, kisdobosok nagy szorgalom­A sátrakban boldog három napot töltöttek a járási fia­talok. A főtáborban a lányok, az altáborban a fiúk tábo­roz tak A pártélet fáradhatatlan munkásai A vizsgálat a többi között kiterjedt az üzemanyagfel­használási normák ellen­őrzésére is. Megállapította, a MÉH-nél a felhasznál® a normánál lé­nyegesen magasabb. Itt pél­dául a megállapított norma 603 liter, ezzel szemben a tényleges fogyasztás 748 li­ter. A túlfogyasztás oka, hogy a vállalat több régi tí­pusú gépkocsit üzemeltet, amelyekhez nincs megfelelő alkatrész. A gépkocsipark kihaszná­lása általában kielégítő, de a MÉH-nél és a szalámi­gyárnál alacsony. Az egy te­hergépkocsira eső szállított súly a vállalatok adottságait figyelembe véve fokozható lenne. Az egy tonna súlyra eső állásidő, a rakodási idő figyelembevételével az Új­szegedi Kender- Lenszövő Vállalatnál, a MÉH-nél és a szalámigyárnál túl magas. Több vállalatnál nem szá­mították ki, hogy a szállí­tás nem olcsóbb-e a TEFU-val, mint a saját szállítások. Az egy tonnára eső szállítási költség az Újszegedi Kender­Lenszövő Vállalatnál 118 százalékkal, a kenderfonó­gyárnál 49.5, a MÉH-nél 13,2, a szalámigyárnál 112,3 szá­zalékkal kerül többe, mintha TEFU-val szállítottak volna. Ez arról tanúskodik, hogy a Az emberi szervezet haj­szálereihez, a növények lát­hatatlan gyökereihez lehetne hasonlítani a pártélet fárad­hatatlan munkásait, a bizal­miakat. Ott vannak ők min­denhol. A párt politikáját juttatják el a párttagokhoz, a pártonkívüliekhez és az ő véleményüket, észrevételei­ket a párthoz. Semmiben sem különböznek ők a töb­biektől. Ott dolgoznak a munkapadok, az íróasztalok mellett, szabad idejükben futballmérkőzésre és szín­házba járnak. Mégis van egy különös ismertetőjelük: rá­juk mindig lehet számítani. Elsők a termelőmunkában, a . ,,, „ KisoK a termeiomunKaDan, a szeg termeszetesen rontotta a ,munk4k ke7áe_ vállalat eredményét. Hasonló társadalmi munKaK Kezoe jelenség tapasztalható a sza­lámigyárban, ahol egy há­romtonnás pótkocsit tartot­tak üzemen kívül, amelynek értékcsökkentési leírása 3250 forint volt. ményezői, egyszóval az él® sűrűjében élnek példamuta­tón. A Szegedi Ruhagyár párt­szervezeteinek vezetősége a pártbizottság a pártfeladatok megold®ában legfőként a pártbizalmiakra támaszko­dik. Feladatokkal bízza meg vezetőségi ülésen, taggyűlé­sen, s számonkéri ők® az el­végzett munkáról. Palőez Imre művezető a 6-os szalagon dolgozó 14 párttag és sok-sok párton­kívüli dolgozó bizalmija. Hi­vatalosan csak a párttagoké, de elismert pártmunkás a pártonkívüliek szemében is. A legkisebb problémájukkal is bizalommal fordulnak hozzá. Nem éppen népszerű fel­adatot kaptak idén év ele­jén az egyik megbeszélésen a pártbizalmiak. A normaren­dezés szükségességéről kel­lett meggyőzniök a dolgozó­kat. — Nem volt könnyű fel­adat — mondja Palócz elv­társ —, mert voltak — »• jól­értesültek*, akik nem a leg­kedvezőbben beszéltek a norma felülvizsgálásáról. A bizalmik először a párt­tagokat tájékoztatták, majd a szalag valamennyi dolgo­zójával beszéltek a norma­rendezésről. — Munka közben is gyak­ran a gépek mellé hívtak — emlékezik vissza Palócz elv­társ — és megkérdeztek „hogyan is leszünk azzal a normarendezéssel, Palócz szaki?* És ő nem volt rest magya­rázni. Százszor is elmondta, hogy a normarendezéssel a fizetési aránytalanságokat szüntetik meg és akik becsü­létesen, szorgalmasan dol­goznak, ugyanúgy megkap­ják a fizetésüket, mint ed­dig. A felvilágosító munka eredményes volt. — A mi termünkben észre sem vettük a normarende­zést — mondja a bizalmi. — Ugyanúgy dolgoztak a munk®ok az új normával, mint korábban. A ruhagyár életében nem először fordult elő, hogy a fejlődő technika, az új technológiai eljár® beveze­Védelemre szorulnak a paradicsom-, az uborka- és a dinnyeültetyények Az utóbbi hetek csapadé- akadályozása érdekében a kos, pár® időjárása és a rá- termelök mielőbb gondos­kodjanak a paradicsom-, az uborka- és a dinnyeültetvé­nyek megelőző permetezésé­ről. Erre a célra a tapaszta­latok szerint jól használható az egyszázalékos bordói lé, továbbá a vitigram-koncent­rátum 0,50—0,70 százalékos és a DNRB-paszta ,040—0,50 százalékos oldata A perme­tezést legjobb ködszerűen porlasztó gépekkel végezni, két-háromnapos időszakok­ban. A permetez® elhúzó­d®a a fertőzés olyan mérté­kű elterjedésére vezethet, hogy a k®őbbi védekez® már nem használ. következő meleg napok nagymértékben elősegítették a zöldségnövényekre ártal­mas gombabetegségek terje­dés®. Különösen veszélyes a fertőz® azokra a zöldségfé­lékre, amelyeknél a lombfe­lület csökkenése késlelteti vagy teljesen megakadályoz­za a termés beérését. Legér­zékenyebb növényeink e te­kintetben a paradicsom, az uborka ® a dinnye. A Föld­művelésügyi Minisztérium kert®zeti igazgatóságának szakemberei javasolják, hogy a gombafertőz® meg­tése következtében az el­avult normákat felülvizsgál­ták. Korábban minden eset­ben a normarendezés után visszaesett a termelés. Most másként történt. Eredményes volt a pártbizalmik felvi­lágosító, nevelő munkája. A termel®i eredmény nem változott a normarendez® után sem. Talán még a normarende­z®nél is nagyobb és jelen­tősebb politikai megbízatást kaptak a ruhagyári pártbi­zalmik tavaly ősszel a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezésével kapcsolatban. Az üzemből 24 dolgozó több hé­ten át járt ki rendszeresen a környező falvakba és győzte meg az egyéni gazdákat a nagyüzemi termelés előnyei­ről. A többiek itthon Sze­geden ® a közeli községek­ben, Kiskundorozsmán foly­tattak felvilágosító munkát. Palócz Imre pártbizalmi naponként 12—14 embert mozgósított munkára. Az üzem asszonyai is szívesen vállalták a pártmegbízatást, hiszen elsősorban ők. a há­ziasszonyok, a család beszer­zői érezték az egyéni gazdál­kodás hátrányát. Neh® lenne felsorolni azt a sok-sok apró munkát mely® naponként végez a pártbizalmi. Palócz Imre nagy gondot fordít a tovább­képz®re, az önképz®re. A pártoktatási év előtt min­den párttaggal külön megbe­széli a továbbtanulást. Az el­múlt évben valamennyi hoz­zátartozó párttag tanult. Csa­ládi ügyekben is igen gyak­ran fordulnak a pártbizalmi­hoz, a pártonkívüliek is. És ő élettapasztalatával, kom­munista meggyőződ®ével mindig szívesen segít. A Szegedi Ruhagyárban természetesen nemcsak Pa­lócz Imre pártbizalmi, ha­nem Gera János ® a töb­biek is fontos megbízatás­nak tekintik pártbizalmi funkciójukat és lelkiismere­tesen, odaadóan teljesítik a vele járó kötelezettségeket. H. Zs. mai készültek a próbákra, ennek eredményeként mint­egy 1500 úttörő és ezer kis­dobos kapta meg a járás fal­vaiban a vörös, illetve kék nyakkendőt. — A kisdobosok — mon­dotta Nagy Károly — 834 munkaórát töltöttek iskolá­juk, tantermük szépít®én. Az úttörők 6695 órát dolgoz­tak szüleikkel a termelőszö­vetkezetekben, segítették a felnőttek munkáját. Iskola­épít®re, szépít®re közel 7 ezer órát fordítottak. Több helyen, mint például Ásott­halmon, sportpályát építet­tek. Az üllési úttörők is az iskolaépítőben vállaltak munkát. Átlagosan 8—10 órát dolgoztak, téglát hord­tak, cserepet adogattak, mal­tert kevertek. — A tanyai pajt®ok sem maradtak el a 15 pontos vál­lalás teljesítőében. A ruzsa­ruki ll-es iskola úttörői 700 munkaórát teljesítettek, sportpályát építettek ® a termelőszövetkezetben is dolgoztak. A jár® úttörői a fásítási mozgalomban 5144 facsemetét ültettek el. — A hulladékgyűjtés ered­ménye is az úttörők szorgos munkáját dicséri. Több mint 84 ezer kilogramm hulladé­kot gyűjtöttek össze. Ebben a munkában kitűnt a kiste­leki Móra Ferenc úttörőcsa­pat, amely az első helyezést érte el. Az úttörőcsapatok 15 pon­tos vállal®ában fontos he­lyet foglalt el a felkészül® a nyári táboroz®ra. Közel 1500 pajtás táborozik majd a nyáron. A járási úttörővezetők je­lentése után Rózsa István elvtárs köszöntötte az úttö­rőket. kisdobosokat a járási pártbizottság nevében, majd a kisteleki úttörőzenekar in­dulóinak ütemére díszes me­netben vonultak el a fehér­inges, piros- ® kéknyakken­dős úttörők ® kisdobosok a díszemelvény előtt. Délután nagyszerű juniá­lissal ért végét a jubileumi táboroz®. Szegeden rendezték meg az úttörők kulturális szemléjének megyei döntőjét Vasárnap Szegeden, az Ut­törőházban rendezte meg a Csongrád megyei úttörőel­nökség az úttörők kulturális szemléjének megyei dönt® jét. Az ünnepélyő megnyitó után Csongrád megye leg­jobb szavalói, mesemondói, énekőei, zenészei és tánco­sai léptek dobogóra. A kul­turális verseny zsűrijének munkájában részt vetlek Patak Györgyné ® Nádor György, az Országos Uttör® elnökség tagjai is. A kulturális versenyen a Csongrád megyei úttörők legjobb h® szavalója közül első helyezést ért el Somo­gyi Mária, a hódmezővásár­helyi tarjáni általános isko­la tanulója. A mesemondás első helyezettje: Törzsi Mik­lós, Szeged, Petőfitelep l-es számú iskola tanulója. A kórusok közül az első helyezést a hódmezővásárhe­lyi tarjáni általános iskola kamarakórusa szerezte meg. Sajnos, a Szegédi Pedagógiai Főiskola gyakorló általános iskolájának kórusa a szo­kottnál gyengébben szere­pelt. A szólóénekesek versenyé­ből Török Imre, a Szegedi Tanítóképző Intézet gya­korló általános iskolájának tanulója került ki győztesen, második helyezett Kispál István pusztamérgesi úttörő. A szólóénekesek közül dicsé­retben részesült Baráti Edi­na, a Pedagógiai Főiskola gyakorló általános iskolájá­nak tanulója. Délután került sor a ze­nekarok ® a táncosok sze­repl®ére. A zenekarok kö­zül osztatlan sikert aratott a Ságvári Gyakorló Általános Iskola vonószenekara. A szólisták első helyezettjei: Pallag Lajos Szeged, Juhász Gyula Általános Iskola (tan­góharmonika). Kovács Zsu­zsa (zongora), Márfi Gab­riella (hegedű), Onczai Csa­ba (gordonka) a szegedi Ságvári Gyakorló Általános Iskola tanulói. A bábcsoportok szerepi®® korál a Tanítóképző Intézet Gyakorló Általános Iskolá­jának úttörői érdemelnek dicséretet. Az országos döntőn a tánc­csoportokat a tápéi úttörő­együttes képviseli majd. A megyei döntőn nagy si­kerrel mutatták be a puszta­falusi, a kalocsai ® a tápéi lánytáncot. A megyei döntő első he­lyezettjei pénteken utaznak Budapestre ® ott r®zt vesz­nek az úttörők kulturális szemléjének országos verse­nyén. Szegedi nyertesek az úttörők megyei négytusa versenyén Az úttörők négytusa vei-se­nyét szombaton és vasárnap rendezték meg Hódmezővá­sárhelyen. A megy® döntőn a járási, valamint a városi versenyek győztesei vettek részt. A fiúk ® a lányok versenyében az első helye­zést szegedi diákok hozták el. A lányok négytusa versenyé­ben első helyezést ért el a Pedagógiai Főiskola Gyakor­ló Általános Iskolájának négytusa csapata. Az egyéni verseny győztese Láng Erzsé­bet lett, a Pedagógiai Főis­kola Gyakorló Általános Is­kolájának tanulója. Vasárnap került sor a fi­úk versenyére. Az első he­lyezést szoros mezőnyben a Juhász Gyula Általános Is­kola csapata szerezte meg. A Pedagógiai Főiskola Általá­nos Gyakorló Iskolájának négytusa csapata harmadik helyezést ért el. A két győz­tes csapat pénteken utazik Budapestre az úttörők négy­tusa bajnokságának országos versenyére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom