Délmagyarország, 1961. május (51. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-13 / 111. szám

3 Szombat, 1961. májas IS. Pesti ember a faluban Néhány napja érkezett Budapestről Kübekházára, a garló Kalapács Tsz-be. Pártmunkás és azzal a megbízatással küldték a szövetkezeti emberek közé. • hogy segítse okét a további boldogulásban. Nem idegenként ö, a fővárosi pártmunkás, akivel a tsz-irodában ülünk es beszélgetünk, zömök termetű, barna arcú, 45 éves férfi. Török Sándornak híviák és eredeti foglalkozása lakatos. Kübekházára a Budapesti Gépgyártó- és JavítóVállalattól jött, ahol most műszaki ellenőrként dolgozik. A megbízatása hat hónapra szól, tehát erősen benne leszünk a télben, amikor visszaindul Budapestre, ahol évtizedek óta él. Idegen itt, Kübekházán? Nem, mert barátként, őszinte, tiszta érzésekkel és szándékkal jött, s úgy is fogadták. A vidéken, igaz, sohasem járt, de az új és szaporodó "kübeki* ismerősei körében otthonossá válik majd a táj, a tághatárú falu, amelynek földién az eső után harsogón zöld a növő búza. Szót értve Kérdezhetné valaki, hogy mit segíthet a lakatos a. szövetkezetben? Először is — amint a beszélgetés során megállapítottuk — rendelkezik azzal a képességgel, hogy szépen, türelmesen szót tudjon érteni az emberekkel;; hogyha kell, vitákban is győzelemre segítse a jót. Lényegében, mint legfontosabbról, az emberi öntudat formálásáról, és általa a nagyobb gazdasági eredmények eléréséről van itt szó. Magukért az emberekért. S ha »csak« ennyi képességgel rendelkezne, már ez is elegendő lenne ahhoz, hogy nagyon jól gyámolítsa a szövetkezet előrejutását Török Sándor elvtárs azonban a mezőgazdasághoz is ért, és ez külön haszon. Jó pár esztendővel ezelőtt ugyanis — amint megtudtuk - kedvet kapott a mezőgazdasághoz, ami söha nem volt idegen számára, hiszen pesti ember létére is jól ismeri a falut. Elvégezte 1953-ra a kétéves mezőgazdasági szakiskolát, idősödő fejjel is. Persze a tudásnak az ember hasznát veszi, s hasznosíthatja is. — Most üzememből Csongrád megyébe, Kübekházára jöttem — mondja —, hogy közösen és együtt dolgozzam a Sarló Kalapács Termelőszövetkezet tagjaival. Amikor Budapestről indulni készültünk, megjelent körünkben Kádár János elvtárs is és sok hasznos útbaigazítást adott számunkra a falusi •munkánkhoz, megbízatásunk jó teljesítéséhez. Azt is mondta Kádár elvtárs: "Fontos minden munka, s akik falura mentek, szintén jelentős feladatokat végeztek posztjukon. De most még fontosabb, felelősségteljesebb munkát kell végezniük a termelőszövetkezetekben, az igazi falusi boldogulásért*. Ezeket a szavakat nem /elejtem el, emlékezem rájuk. A tél heteiben Török Sándor több más üzemi munk ós társával együtt a kiskunfélegyházi járás tanyavidékét látogatta, és okos, igaz szóval hozzájárult ahhoz, hogy az egyéni gazdák felcseréljék a maradiságot jelentő kisparcellákat a haladást jelentő szövetkezettel. Különben rendszeres patronálója volt eddig a kunszállási Alkotmány Tsz-nek. Van hát a változó, előre jutó faluról tapasztalata. Egyik szerény katonája volt a mezőgazdaság szocialista átalakításának; egyik szerény katonája most a szövetkezetek izmosodásának. Jő adottságok A kübekházi Sarló Kalapács Tsz esztendők óta működik, sajnos azonban — főként a korábbi szakvezetés, meg egyéb hibák miatt — sok üggyel-bajjal élt. A kihasználatlan, eltékozolt adottságok miatt bizony szűken jutott járandóság. Tudja és ismeri ezt Török Sándor is, hiszen a Sarló Kalapács Tsz .dolgairól beszélgetett már a szövetkezeti emberekkel, közte a tsz elnökével, párttitkárával és agronómusával is. 1— Jártam kinn a határban — beszéli a pesti pártmunkás — és jólesett látni, hogy a termelőszövetkezet/ tagsága szorgalmasan, a gazdálkodás idei eredményeiben bízva, dolgozik Megnéztem a közös gazdaság jószágállományát is, ami szintén jónak mondható. Sok adottság van itt és ugy tapasztaltam, hogy szaktudással, szorgalommal megkezdték kihasználását. Dr. Juhász István, a tsz mezőgazdasági akadémiát végzett agronómusa, aki öt hónapja került a szövetkezetbe, közbeszól: — Valóban sok lehetőség van itt, amit meg is akarunk ragadni! A legfőbb itt közöttük az állattenyésztés és a gabonatermesztés Közös erővel Aztán néhány örvendetes adatot ismerünk meg. Idén az istállóátlag tehenenként öt literrel nőtt, a tavalyi évhez képest. A negyedévi tejtermelési tervüket 3700 literrel teljesítették túl. Idén eddig az állattenyésztés 35Ö ezer forintot hozott a közösség kasszájába. Az év végére csupán az állattenyésztésből 1 millió forint körüli összeghez jutnak a szövetkezet gazdái. Tavaly évközben előlegként egyetlen fillért sem kaptak a tagok. Most rendszeresen pénzelőleghez jutnak a végzett munkaegységek után. Persze jócskán van még teendő, hogy igazán egyenesbe kerüljön és nagyszerűen gazdákodjék a Sarló Kalapács Termelőszövetkezét. Bizonyos azonban, hogy eljön ez az idő, amelynek az ^ eléréséért a szövetkezeti tagsággal együtt dolgozik a fővárosi pártmunkás is. Végül még csak annyit: Török Sándor elvtárs érkezése után mindjárt tollat vett kezébe, levélíráshoz fogott. Feleségének, az Újpesti Gyapjúszövőgyár munkásnőjének írta a sorokat és tudatta: »Kübekházán vagyok, jól érzem magam és dolgozom ..,« Morvay Sándor az engedélyezhet az éjszakai rakodás kötelezettsége alól való felmentést. A kérelmet elküldték. Reméljük, hogy a józan, ésszerű érvek előbbutóbb diadalmaskodnak. Lehet, hogy jogos, de nem okos az éjszakai rakodás a falemezgyárban. Ha H€m is emberemléke- MÁV-nak, idén — áprilist is ilyesmit nevezik pyrrhuszí zet óta, de jónéhány éve, beleszámítva — már eddig győzelemnek, hogy a Szegedi Falemezgyár 52 ezer forintot. A gyakorlat A Szegedi Falemezgyár ve« rakodóválányára, az úgyne- bebizonyította tehát, hogy az vetői sokszor tárgyaltak m vezett szállásvágányra na- üzemnek kára van belőle, probléma megoldásáról a ponta kétszer, reggel 6 és És a MÁV-nak? Szintén vasút illetékeseivel, de minddélután 4 óra tájban állítót- semmi haszna — a nagyobb ez ideig sikertelenül. Legta be a kiskundorozsmai ál- bevételtől eltekintve. Ha utóbb a szegedi igazgatóság lomás a kirakásra váró vas- ugyanis az éjszakai beállítá- azt ajánlotta, hogy fordulúti kocsikat. Közben a ró- sokkal meggyorsulhatott vol- janak a KPM vasúti főoszkusi állomás mögötti külső na a kocsiforduló, szót se tályához, mert egyedül csak rönktér tehermentesítésére szólhatnánk. De bővítették az üzem rakodóterületét, úgy, hogy évente nem gyorsult meg, 60 ezer köbméter rönkfát, , . , „ . körülbelül s csak ann-vl a különbség, hogy most a szállásvágényon négy és fél ezer vagon álldogálnak a rakott kocsik, nem pedig Dorozsmán. Az árut fogadnak rajta. A már említett napi kétszeri kocsibeállítás nagyon megfelelt áz üzemnek, mert jobbára időre elvégezhették a kirakást, s visszaadhatták az üres vagonokat a MÁV-nak. Január végén azután — minden különösebb ok nélkül — megváltoztatta a vasút az eddigi rendszert. Illetve volt oka: éjszakára tolatómozdonyt kapott a dorozsmai állomás — tartalékgépet, ahogy vasutas nyelven mondják—, s azóta naponta többször is állítanak be rönkfával rakott kocsikat a falemezgyárba. Ami a számukra a legkellemetlenebb: este 10 óra körül is. Miért kellemetlen a lemezgyárnak a napi többszöri beállítás és az éjszakái rakodás? Könnyen megérthető, hogy a sűrű kocsitologatás zavarja a rönktéri munkát, a folyamatos rakodást. Ami pedig az éjszakát illeti: a rönktéren már sok baleset történt, éjszakai szerencsétlenség, mivel egyelőre még nincs korszerű világítás, nincsenek meg a biztonságos munka alapfeltételei. Éjszaka tehát nem rakodnak, s több mint valószínű: igazuk van! Hogy az új vagonbeállítási rend mit "eredményezett* néhány hónap alatt, íme az adat: a lemezgyár tavaly összesen 54 ezer forintot fizetett Isi kocsiállás miatt' a NAPIRENDEN: Az új lakóházak védelme jVem kis önérzettel mu- és az udvaron, a lépcsőhátogatja a szegedi em- zakban sokasodnak a bevert ber az idegeneknek az új la- ablakok, a csorba lépcsőfokóházakat. Ez a büszkeség kok és az elpiszkított vákoindokolt is. A Marx tér kör- latrészek. nyéki, az Oskola utcai, a Főként a házfelügyelők és Hunyadi János sugárúti ház- a házkezelők feladata a rontömbök színes homlokzata gálások megakadályozása, a derűssé, kedvessé teszi a készakarva okozott károk környéket, az épületekben megfizettetése. A házfelügyelévő lakások pedig modern, lők, házkezelők több-keveamellett kényelmes otthont sebb buzgalommal és sikerbiztosítanak a benne lakók- rel el is látják feladatukat, nak. E házak lakói — különösen az első hónapokban — kétszeresen örülnek az új fészküknek. Sok szeretettel rendezik azt be, s ebből a gondoskodásból jut az épületek külső részére is. Felvirágozzák az erkélyeket, néhol pedig segítenek az udva- zakat> vagy a sok százezer rok rendbehozásánál, parko- forintnyi koltseggel tatarosításánál is. \zott allami berhazakat alakok szocialista meg őrzésre Ahogy a hónapok múlnak vették át. Vállalták, hogy és fakul az új otthon, az az vagy rendbehozott épüúj környezet élményének létüket gondozzák, óvják, frissesége, valahogy csökken Sokszor tábla is hirdeti az az új házak lakóinak figyel- épületen a szocialista megme, buzgalma a lakóházak őrzésbe vételt, külső képének megóvásánál. ... . Az erkélyek — ahogy nem- pel kellene újítani ezt az rég egy olvasónk is szóvá alapjaban veve helyes tette lapunkban - néhol kezdemenyezest Szegeden, lomtárakká válnak, vagy fe- Nem arro1 van szo> hogy tab Végleges eredményt, tartós sikert ezen a téren azonban — mint annyi más dologban is — csupán közösen, egy akarattal, úgy, ahogy mondani szoktuk, társadalmi öszszefogással lehet. Korábban volt erre is mozgalmunk. Az új lakőháhérneműt szárítgatnak azon A Földművelésügyi Minisztérium felhívása a termelőkhöz: Szervezzék meg mindenütt a fagy elleni védekezést As Országos Meteorológiai Intézet jelzése szerint már Pénteken' éjszaka és a következő napokban is az eddiginél nagyobb területeken mínusz 1—mínusz 9- Celsius fok körüli talajmenti fagyokra lehet számítani. A Földművelésügyi Minisztérium a fagy kártételének Megelőzése érdekében felwja a termelőket: mándeEcsetgyári újítók munkáiból nütt szervezzék meg a figyelőszolgálatot és a fagy elleni védekezést. A fagyra legérzékenyebb növények, kiültetett palánták, zöldségek, dohány, stb. területére hordják ki I a füstölésre alkalmas anya- [ gokat (polyva, törek, stb.), hogy ! szükség esetén azonnal megkezdhessék a védekezést. (MTI) Négy hónap után • • • Immár nyitott aPut döngettünk tegnap megjelent "Két műalkotás hanyattatása* cím cikkünkkel, "?ert a Mikszáth tolmánt ábrázoló síobor nagy vsondben megérett rendeltetéSl helyére. Vajon rongyán nyir'-e ez a kapu? egészen, Ttt mögötte van hónapig tar9 Batópáioskodás, Shmna, nemtö^omség. a szougyanis most í"1 a városi taművelődésosztályának i®fealmazásával ,er6« Szegedre. Nem bizony, mert a kivitelező, illetve a szobrot adományozó Képzőművészeti Alap megunva a huzavonát, saját gépkocsijával szállíttatta Szegedre. Ez pedig nem volt kötelessége. A gépkocsivezető bizonyára azt írta a menetlevélre: egy kocsikísérő, plusz "Mikszáth Kálmán* író, akit csak ünnepelni tudtak és tudnak Szegeden, szobrát felállítani viszont annál inkább késlekednek. A szobrot egyA Szegedi Ecsetgyár ügyes újítói sok ha,sznos gépet szerkesztettek már munkájuk megkönnyítése érdekében. Képünkön is egy nagyszerű újítás, a szőrfelverő gép látható. Korábban ezt a munkát kézzel végezték. Kremzler János újítását az üzem karbantartói valósították meg. A jól sikerült gépen Kanyuk Ibolya dolgozik. Két ember munkáját végzi a Szegedi Ecsctgyárban, az alsó képen látható gép. Kovács Sándor, az üzem már nyugdíjas munkása szerkesztette ezt az elmés készüléket, amelynek segítségével könnyen, egyszerű mozdulatokkal helyezhetik a szőrt az ecsethüvelybe. előre a Móra Múzeum csarnokában tették le és ott vár arra, hogy talán felállításáig már nem telik el annyi idő, mint az ideérkezéséig. Ezek után remélhető, hogy Makrisz Agamemnon még mindig Budapesten levő domborműve — amelyet a Tiszaparti új házra terveznek elhelyezni — már nem várat annyit magára, mint a Mikszáih-szobor, hanem lesz rá gond. hogy hamarosan i rendeltetési he- i lyére kerüljön. Iákat helyezzünk el most az új, vagy tatarozott házainkon, hanem arról, hogy az illetékesek: a kerületi tanácsok, a házkezelőségek, a beköltözés vagy a felújítás után, hívják össze a lakókat. Meg kellene beszélni velük a módját annak, hogy ne csökkenjék a gondosság az elkövetkező évek folyamán sem a lakóházakban. Minden lakó igyekezzék a közös használatra rendelt udvarokat, lépcsőházakat, pincéket, mosókonyhákat és egyéb helyiségeket mindig ugyanolyan figyelemmel óvni, védeni, mint saját lakását a használat folyamán. Legutóbb az egyik kerületben panaszkodtak, hogy nem tudják foglalkoztatni megfelelően a már megalakult lakóbizottságokat. Az állami lakóházak állagának állandó szemmeltartása és védelme pontosan olyan feladat, amely sok munkát adna annak a lakóbizottságnak, ha felkérik erre. N. h. Éjszakai traktor-szerviz az állami gazdaságokban Az állami gazdaságokban a géppark jobb kihasználása iérdekében újjászervezik a karbantartást és az üzemanyag-ellátást. A Szentgotthárdi Állami Gazdaságban valósították meg először a traktorok és munkagépek éjszakai szervíz-szolgálatát. A traktorosok a munka befejezése után, mindennap beállnak a központi telepre, ahol háromtagú szerelőbrigád veszi kezelésbe a gépeket. Először a mosórampára állnak be a traktorok, azután a garázsban elvégzik a zsírozást, a rozsdamentesítést, gondoskodnak róla, hogy a gép másnap zavartalanul működjék.