Délmagyarország, 1961. május (51. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-07 / 106. szám

Vasárnap, 1961, május 7. Félszáz új könyv, nagy választék • I • I " Ma a Jutaárugyárban dol­az iűgi Konyvunnepen gozó_.fdes.a:nyfí„_csa,iádjfban & Gazdag kulturális ese­ménynek ígérkezik az idén is a könyvhét, amelyet or­szágosan május 27-től júni­us 5-ig rendeznek meg. A könyvhéten több mint félszáz olyan müvei talál­kozik az olvasó, amelyet az ünnepi alkalomból je­lentet meg könyvkiadá­sunk. A régebbi magyar iroda­lomból 35 ezer példányban jelenik meg a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában Ady Endre összes versei bibliapapíron, Borsos Mik­lós rajzaival. Ady az iroda­lomról címen jelennek meg a Magvető Könyvkiadónál Ady irodalmi témájú cik­kei, bő válogatásban, jegy­zetekkel. E gyűjtemény ed­dig könyvben meg nem je­lent cikkeket is tartalmaz. Arany Jánostól Shakes­peare- és Aristophanes-for­dítások I—II. kötete, Ba­bitstól ugyancsak műfordí­tásos gyűjtemény lát nap­világot. Két kötetben kerül az ol­vasók elé Bálint György vá­logatott műve, valamint Hatvany Lajos tanulmá­nyai és cikkeinek kötete. 30 ezer példányban, rotációs ki­adásban szerepel az ünnepi könyvhét kiemelkedő kiad­ványa, József Attila összes verse. Ugyancsak könyvsi­kerre számít Jókai Mór Rab Ráby-ja megjelenése, Mó­ricz Zsigmond Betyár-ja és Kaffka Margit válogatott elbeszélései Lázadó asszony címmel. Megjelennek Rad­nóti eclogái, Vörösmarty összes versei, valamint Nagy Lajostól a Képtelen természetrajz bibliofil ki­adásban. Jelentős kiadványok kép­viselik a mai magyar iro­daimat is. Darvas József Végig a ma­gyar "Szaharán* címmel /elénteti meg új könyvét, az 1940—44 között írt riportjai és cikkei válogatásából. E gyűjtemény a tavalyi könyvhéten "Országúton, vá­ros táján* címmel megje­lent írások folytatása a munkásság és a dolgozó pa­rasztok sorsáról. Illés Béla "Kenyér*, Go­da Gábor "Fontos történe­tek* Sándor Kálmán "Dí­szes esküvő*, Thurzó Gá­bor "József és Putifárné* címmel jelenteti meg új novelláskötetét a Magvető, illetve a Szépirodalmi Könyvkiadónál. Keszthelyi Zoltán és Várnai Zseni vá­logatott költeményekkel. Kárpáti Aurél irodalmi ta­nulmányokkal szerepel a könyvhéti kiadványokban. Mesterházy Lajosnak Négy­lábú kutya, Szabó Pálnak pedig Szereposztás címen jelenik meg új, mai tárgyú regénye. Németh Lászlótól tanulmánykötet jelenik meg Sajkodi esték címmmel. E kiadvány külföldi utazások­ról szóló beszámolókat, kül­földi írói arcképeket, aktuá­lis tárgyú pedagógiai tanul­mányokat tartalmaz. A külföldi irodalmat Arg­hezi versei, Dickens Pick­wick clubja, Dreiser Ameri­kai tragédia-óa, Gorkij mü­veinek IV. kötete, Guillen versei, Kuo Mo-Zso életrajzi regénye, O'Neil drámái, Thackeray Henry Esmond­ja képviseli. Megjelenik Solohov regé­nye, a Feltort ugar és Konovalov Források című írása, amely egy nagy mun­káscsalád életéről szól. Pab­lo Nerudától Elemi ódák címmel jelenik meg új kc­tet. Érdekes kiadványnak ígérkezik Tomasi; di Lampe­dusa A párduc című kötete. Ez a mű az utóbbi évek egyik legnagyobb olasz könyvsikere, írója egy, a fasizmussal szembenálló szicíliai herceg, diplomata és katonatiszt, aki az olasz arisztokrácia fel­bomlását irja meg 1860-tól 1910-ig. Az ifjúsági irodalmat Gár­donyi A láthatatlan ember; Kriza Az álomlátó fiú; Mik­száth Kálmán Akli Miklós; Murányi Kovács Endre A kalóz lánya; Szabó Magda Álarcosbáj; Szántó György Javíthatatlan javító és Ver­ne Utazás a Holdba című műve képviseli. Gazdag válogatásban sze­repel a könyvhéten a tu­dományos és Ismeretter­jesztő irodalom Is. Megjelenik Domini-tól A vallások keletkezése. A szer­ző marxista módszerrel, a legújabb tudományos ered­mények felhasználásával is­merteti a vallások keletke­zését és történetét. A kötet Olaszországban fél év alatt három kiadást ért meg, igen nagy példányszámban. Fá­bián Ferenc Tibet című mű­ve Tibet politikai, társadal­mi, gazdasági és kulturális életét ismerteti, fényképek­kel illusztrálva. Megjelenik Clara Zetkin válogatott be­szédei és cikkei, Pogány Ödön Gábor Derkovits Gyu­láról szóló könyve, Széche­nyi Zsigmond vadászkaland­jainak leírása és Sichrovsky osztrák újságíró útirajza a mai Indiáról, India felszá­rítja könnyeit címmel. Ugyancsak érdekes olvas­mányként jelenik meg Ken­de István Jó reggelt, Afrika! című guineai útirajza és Mannfred Künne A kaucsuk című regénye, amely kalan­dorok, vállalkozók, arisztok­raták, bankárok és tudósok története mellett megismer­tet a volt gyarmatok népei­nek sorsával. Édes anyanyel­vünk címmel pedig Lőrincze Lajosnak a rádióban elhang­zott ötperces előadásaiból kap gyűjteményt az olvasó. ÉDESANYÁK, MUNKÁSASSZONYOK Szegedi JulaábuggÁt M is vékony, csilingelő gyer­meikhangok szavalják az anyáknapd köszöntőket. Leg­alább négyszáz édesanya öle­li magához gyermekeit, a pöttömnyieket éppoly szere­tettel, mint a nagyokat. Négyszáz édesanya, négyszáz göröngyös, nehéz életút, négyszáz boldogság. Illllllllllllll!llll!!lll!il!!llllilll!lllllllllllllll!lllflilllillllllfllll!!llllllll!tlll IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIÍH CáiUagőá ifileö Vagy talán könnyű' Haim Istvánnénak négy gyermeket nevelni?. Vagy Qcskó -Antal­nénak — akinek szövőnői hírnév® "Kiváló dolgozó* kitüntetések fémjelzik — a maga k® magzatát? És nem szép-e mégis? — Két gyermekem van — vallja Bukva Vincéné is —, egyik nyolc, másik hét éves. Nem panaszképpen mondom, de sok gondot je­lent felnevelni őket. Fér­jem, és én is igyekszünk a munkában úgy helytállni, hogy minden a legjobb 1® gyen. Bukváné szövőnő. Ugy mondják "stabil* munkás, akire mindig lehet számíta­ni. Férje a kovácsműhely ben dolgozik. A jutagyári kishá­zakban laknak, lakásukban televízió is van. Kell-e töb­bet mondani jeUemzésként erről a munkáscsaládról? Talán féléves volt Pé­ter Andrásné legkisebb gyer­meke, amikor férje otthagy­ta családját. A hat gyer­, mekkel jáíó tengernyi gond egyedül az asszonyra sza­kadt. Ma már legidősebb fia tanár, lánya tanítónő Üllésen. Az apróbbak még iskolába járnak. Minden gy® rek kitűnően tanul. Péterné, á gyár takarítónője — elő­zőleg ,a varrodában dolg® zottj s könnyítésképpen t®­ték ebbe a munkakörbe — nemlétező bizonyítványában is ®t ragyog 'a csillagos je­les. „"JlétíiMMHti" tuí(LÍ(dó.Mdq.ok Rácz Antalnéról sem 1® hetne mást, vagy különbet mondani. Patai Mátyásnérói sem. Patainé négy gyermek anyja, igaz, a legidősebb már férjhezment, de maradt még otthon három, és beteg édesanyja, aki szintén tá­mogatásra szorul. Férje a falemezgyárban dolgozik, meglehetősen sűrűn jár kül­földre, s ilyenkor Patainé Világjáró szegedi fiatalok Nagy volt az izgalom, Czégé László elkészült a ké­pekkel. A négy fiatal szak­munkás más-más helyen dol­gozik, de már délelőtt tu­domást szereztek róla. Alig várták a délutánt, hogy a fényképek nézése közben felidézhessék az utazást, az első külföldi út nagyszerű élményeit. Négy órakor együtt volt a négy barát a Szegedi Nyom­da Vállalat kultúrtermében és kézről kézre jártak a fényképek Az első kép a szegedi állomás előtt ké­szült a csomagokkal felpa­kolt társaságról. Ott volt Csaia János öntő, Ungvári László kéziszedő, Czégé László könyvkötő, Juhász Lajos dobozszabász. Ók ha­tározták el, hogy Lipcsébe utaznak, miután az újságból értesültek arról, hogy az IBUSZ különvonatot índít. Tehették, hiszen jól keres­nek. Valamennyinek jóval ezer forinton felül van a fi­zetése, sőt egyik-másiké már a kétezerhez áll közelebb. Világot akartak látni, hiszen Magyarországot már jól is­merik. Közülük a két Laci, Ungvári meg Czégé a nyom­dászszakszervezet termé­szetjáró csoportjának tagja. Már többször jártak az észa­ki hegvvidéken, Dunántúlon, a Balaton partján. Termé­szetjáró útjaikon felkeresték Aggteleket, Pécset és Sop­ront is. Csala János spor­tolóként járta be az orszá­got. A csoport legfiatalabb tagja. Juhász Lali sem ma­radt el társaitól. Nem is tudta hirtelen Összeszámlál­ni, hányszor nyaralt a ma­svar tenger partján. Járt Egerben, volt Pécsett is. Tehát tapasztalt trtazók mindannyian, mégis nagy volt az izgalom az első kül­földi kirándulás előtt. Kü­lönösen amiatt izgultak, hogy nem tudtak eléggé németül. Juhász Laci egész úton bíz­tatta társait, hogy majd ő! Van olyan felvételük, amely az egyik lipcsei étteremben készült, s azt a pillanatot örökíti meg, amikor Lajos — társai nevében is —mély fejbólintással tolmácsolta a felszolgáló pincérnek a kö­szönetet — németül. Jóízűen kacagtak a fiúk, mert Ju­hász Lajos nyelvtudása a »danke« és a "bitté schőn«­ön kívül többre nem fu­totta. A felvételek különben ar­ról tanúskodnak, hogy a négy szegedi fiatalember ki­tűnően szórakozott Lipcsé­ben. Még az állandóan zu­hogó eső sem zavarta őket. Czégé Laci nem sajnálta a filmet sem a stadionban, sem a "Népek csatája* em­lékmű, \'agy a Schiller-ház előtt. Beszélt, beszélt a négy fiú. Minden képről egy-egy ked­ves útiélmény jutott az eszükbe. Érthető, hogy már hazafelé azon vitatkoztak: hova utaznak jövőre? Per­sze nem volt egységes a vé­lemény. Czégé és Ungvári Csehszlovákiába, vagy Albá­niába, Csala a Szovjetunió­ba, Juhász Lali pedig a Né­met Demokratikus Köztársa­ságba szeretne látogatni. Ügy beszélt a négy fiatal rtvomdászfiú ezekről a kül­földi utakról, mint más em­ber arról, hogy hová men­jen moziba. Már most gyűj­tenek a jövő évi külföldi utazásra, hiszen egyedül raj­tuk múlik, hogy megvalósul­janak a szép tervek. H. Zs. Az édességek birodalmában — a világ legkorszerűbb édesipari között Yfég a brüsszeli világki­állítás idején történt, hogy a szovjet pavilon lá­togatóinak figyelmét az édes­ipari termékek között külö­nösen megragadta egy hatal­mas, a kilót is meghaladó súlyú csokoládé medve. E szellemes cukrászgyárt­má'nyt és a medvét készítő gyár egyéb készítményeit Nagydíjjal jutalmazta a vi­lágkiállítás zsűrije. A díjnyertes vállalat a Szovjetunió egyik legnagyobb csokoládé gyára: a Vörös Október Csokoládégyár, amely idén már százéves múltra tekint vissza. A gyár műhelyeiben készül a Szov­jetunió cukorkatermelésé­nek mintegy 35 százaléka, a szovjet cukrászdák és cse­megeüzletek kirakataiban pedig több mint 200 féle termékével találkozhatunk. Alsó felvételünk egy kis ki­rakatot mutat e gyár sokfé­le készítményéből, amelyek nemcsak a szovjet gyerme­kek és felnőttek kedvencei, hanem világszerte elismer­tek. A gyárat gyakran látogat­ják külföldi vendégek is és a vendégkönyv bejegyzése szerint a közelmúltban ott­járt amerikai, svéd, angol, nyugatnémet élelmiszeripari küldöttségek is nagy elisme­réssel nyilatkoztak a korsze­rű berendezésekről. Különö­sen az automatagépek bi­rodalma lepte meg őket, Felső képeinken a Vörös Október Csokoládégyár fél­automata gépsorát, a "bon­bon-futószalagot* láthatjuk és közelebbről is a szalag egyik gépét. bizony teljesen egyedül in­tézi családja ügyes-bajos dol­gait. De aki azt hinné, hogy ő csak a családjának él, s más nem érdekli, téved. Té­ved, mert épp az ellenkező­jét bizonyítja, hogy annak idején jó munkája el ismerő­seképpen lett szövőnőből meós, vagy az hogy j®enleg is egyik legaktívabb tagja az üzemi nőtanácsnaik. Négyszáz édesanya van a jutaárugyárban, s még csak alig öt-hatról beszéltünk. Vannak közöttük idősebbek, fiatalabbak, de a többség tu­lajdonképpen nem különb® zik sokban azoktól, akiket megemlítettünk. Legtöbbj® ugyanis a család szeretete és munkájuk megbecsülése j®­lemzi. Egyszerű, mondhatni hétköznapi tulajdonság. Vagy talán mégsem? Az, de még­is az élet legszebb értelme, legmagasztosabb célja. JL htaguk <(veídá\áM V®etlen tehát, hogy éppen Péternéről, Ocskóneról vagy Haimnéről es®t szó. Még az sem lényeges; hogy éppen jutagyáriak valamennyien. Igaz, a jutaórugyár külön érdeme is, hogy figyelem­mel kíséri az üzemben dol­gozó anyák családi ®et®, és segít rajtuk, mint p®dául Patainé es®ében is. De ha­sonlóképpen történik az ilyesmi akár a kenderfon® ban, akár, mondjuk — a za­laegerszegi ruhagyárban is. Az, hogy az egyszerű mun­kásasszonyok ezrei — ha gondok és bajok közepette is — nagyszerűen nev®ik f® gyermekeik®, s a maguk példáját állítják elébük, az a szocializmust építő tár­sadalom érdeme. Anyák napja ®őtt, még szombaton kis ünnepség volt a Szegedi Jutaárugyárban. Négyszáz édesanyát ünnep®­tek, nekik kedveskedtek ap­ró ajándékkal. Megérdemlik. A manapság szokásos szójá­rás szerint: ezek az asszo­nyok becsül®t® állnak h®yt az első és második műszak­ban is. Édesanyák, mai mun­kásas&zonyok, | Kaleidoszkóp Singapore-ban emel­' ték a közlekedési díj­szabást az autóbuszo­I kon. Az illetékesek 1 most azon törik a fe­i jüket, hogyan hajtsák végre az intézkedesnek azt a részét, amely sze­rint a viteldíjemelést *visszamenőleges ha­' tállyál* kell életbelép­tetni. * Egy amerikai festék­„ gyár »amatőr piktorok* q 1 részére olyan falfesté- q \ ket gyárt, amelynek T I halmazállapota vastag 1 krémszerű, nem folyik, i nem csöpög, tehát »nem ! csinál pancsot*. A LM- í 1 cite elnevezésű új mű­' anyag falfesték igen 5 könnyen felrakható, ] nem kell keverni, sem­• mivel sem kell vegyí­j teni, keféről vagy hen­i gerről szappanos vízzel ; könnyen lemosható. * Egy michigani gyógy­szertár szájon át ada­golható "fogamzásgátló szert* hozott forgalom­ba — kutyák részére. A furcsa készítményt, amellyel lehetővé teszik, hogy nőstény kutyáknál kimaradjon a párosodá­si időszak, kizárólag állatorvosi receptre, kutyatenyésztők részé­re árusítják. Állítólag semmiféle ártalmas mellékhatása nincsen. * Japánban, ahol a lo­vaknak máig is nagy szerepük van a mező­gazdaságban és a köz­lekedésben, klinikákat létesítettek beteg lovak számára. Az orvosok megállapítása szerint a beteg lovakra igen jó hatással vannak a kü­lönböző gyógyfürdők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom