Délmagyarország, 1961. május (51. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-03 / 102. szám

Szerda, 1981. május S. Apró Antal elvtárs beszéde a szegedi nagygyűlésen (Folytatás az 1. oldalról.) is. Többek között 15 millió forintos költséggel bővítettük a pozdorja-Iemezgyártást, 7 millió forinttal bővítettük a Makói Gépgyár kapacitását, a termelés növelését szolgáló beruházást hajtottunk végre a Szegedi Szalámigyárban, a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatnál és 14,5 millió forintos költséggel bővítettük a Hódmezővásárhelyi Harisny agy árat is. Nemrég kezdte meg működését a Szegedi Ruhagyár szentesi részlege, a Kantakta Gyár szentesi telepe és folyamatban van egy erőtakarmány építése 50 millió forintos költséggel. Mindezek eredményeképpen a múlt évben már 35 ezer 500 fő dolgozott Csongrád megye ipari üzemeiben, ez 20,2 százalékkal több, mint 1957-ben. Itt jegyzem meg, hogy a felszabadulás előtt összesen 7 ezer ipari munkás volt a megyében. Számos ipari üzem bővítését szolgáló beruházás is folyik. A Makói Vágóhidat tejüzemmé alakítják át, a Szegedi Kábelgyár fokozatosan tovább épül, 200 férőhelyes diákszálló épül közel 10 milliós költséggel. — Tudom, hogy számosan az elvtársak közül azt várják tőlem, hogy most arról is nyilatkozzak, hogy Csongrád megye és Szeged mennyi ipari üzemet kap a második ötéves tervben. Az elvtársak tudják, hogy a második ötéves terv még nem készült el, most dolgozunk rajta. Viszont a pártvezetésben és a kormányban azt is tudjuk, hogy a kétségtelen jelentős megyei és azon belül szegedi fejlődés dacára, vannak komoly nehézségek is. Több munkaalkalmat kellene teremteni. A mezőgazdaságból sokan felszabadultak és a városok felé jönnek munkát keresni. Azon leszünk, hogy addig is, amíg a második ötéves terv beruházásait jóváhagyjuk, a várost fejlesztő közmunkákkal segítsük elő új munkaalkalmak teremtését. A szocialista rendszer sem képes rövid évek alatt a kapitalizmustól örökölt termelési viszonyok szerkezetét megváltoztatni. A Csongrád megyei képviselők, a pártbizottság, a tanács mindig szorgalmazzák a kormánynál, hogy több ipari üzemet adjunk a megyének. De azt is meg steretném mondani, hogy csak addig tudunk nyújtózni, ameddig a takaró ér. Leküzdjük a nehézségeket — Figyelembe kell venni, hogy most sorrendben a mezőgazdaság szocialista átszervezésének megszilárdítása, az új mezőgazdasági nagyüzem kialakítása, a termelés fokozása a legnagyobb népgazdasági feladatunk, és azokat az átmeneti nehézségeket, amelyek jelentkeznek, fokozatosan le fogjuk gyűrni. — Világosan kell beszélnünk és látni kell, hogy a közös gazdaságok egy része még nem szilárdult meg, nem tud több terméket adni a népgazdaságnak, pedig a szükségletek nőnek, a fogyasztás emelkedik. Az átmeneti időszak hatalmas összegeket követel a népgazdaságtól, több gépet, építőanyagot, műtrágyát. A kormány 1960-ban a termelőszövetkezetek részére 1,7 milliárd forint hosszúlejáratú és 1,1 milliárd forint középlejáraté hitelt biztosított. Az elmúlt három évben az előirányzott 9 milliárd forinttal szemben ténylegesen 15,2 milliárd forintot biztosított a kormány mezőgazdasági beruházásokra, gépekre, felszerelésekre. — De azt is világosan meg kell mondani, hogy bár az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek terméseredményei évről évre növekednek, számos nehézséggel kellett az utóbbi években megküzdeni. Például a múlt évben a mindenki által ismert nagyfokú aszály, csupán Csongrád megyében több mint 120 millió forint jövedelemkiesést okozott. Pedig dolgozó parasztjaink példásan dolgoztak tavaly is és dolgoznak az idén is. Csak az elismerés hangján lehet beszélni arról, ahogyan folyik a munka, de sajno6, ma még ott tartunk, hogy áz időjárás nagyon befolyásolja a mezőgazdasági termelés eredményeit. — Az elvtársak tudják, hogy tavaly gyenge szőlő- és gyümölcstermés volt. Emiatt a vendéglőkben nem lehet annyi bort kapni, mint amennyit meg tudnának inai- Ez egyszerűen azért van, mert a múlt évben a tervezetthez képest egymillió hekioliter borral kevesebb termett. Például Csongrád megyében a hoídankénti szőlőtermés csak 12 mázsa volt az 1959. évi 18,1 mázsával szemben. — Mivel az emberek keresnek. pénzük van elég, ruhára, italra, így többet, szeretnének szórakozni, több bort, sört fogyasztani. De elvtársak, mi csak azt tudtuk biztosítani, ami megtermett. Sajnos, ezenfelül keoyérgabonát, húst, bort —a növekvő szükségletek kielégítésére — import útján keltett biztosítani. Ezért nagyon helyeseljük a megyei Pártbizottság, a tanács azon törekvéset, hogy növelik a gyümölcs, a szőlő telepítését, erőfeszítéseket tesznek az állattenyésztés fejlesztésére, mert például — amíg Csongrád megyében 100 kataszteri hold szántóra 15,8 szarvasmarha jut — addig az országos átlag 21 darab. De még ez is alacsony. Ezt is növelni kell. — Akkor, amikor átmeneti nehézségeink vannak az állattenyésztésben, semmi sem indokolja, hogy ne növekedjen a megyében a sertés- és a baromfitenyésztés. A megye és a város vezetői tőbb húst kérnek a központi készletből. Sajnos, elvtársak, a rossz termés következtében a megyében a múlt évben 440 vagonnal kevesebb vágósertést vásároltak fel. Nem teljesítette a megye a borjú- és a baromfifelvásárlási tervét -sem. Vágómarhából, tojásból és tejből már kedvezőbb eredményeket értek el. — A legfőbb feladat a növénytermesztés. a gyümölcsés szőlőtelepítés mellett a megyei vezetők számára tehát az, hogy az állattenyésztést fejlesszék, mert több húst csak abból lehet adni, amit megtermeltünk. Nem akarók én most itt a kórmány részéről perlekedni az elvtársakkal. De amikor a megye ellátottsága iparcikkekből viszonylag jó, mindent kövessenek el a tanácsok és a termelőszövetkezetek vezetői, elnökei, az agronómusok. az állattenyésztők, az állami gazdaságok igazgatói, hogy ebben a megyében — ahol olyan nagy tradíciója van az állattenyésztésnek — növekedjék az állatállomány és több húst, növényi és állati terméket adjanak az országnak, mert nem rendezkedhetünk be hosszú évekre nagy mennyiségű húsimportra, — Ezek a nehézségek — elvtársak — átmenetiek és le fogjuk őket küzdeni. Minden lehetőség megvan arra, hogy ezek a hiányosságok megszűnjenek. Rajtunk, a mi munkánkon, a kisebb és nagyobb beosztású vezetők munkáján, a dolgozpk munkafegyelmén múlik, hegy javuljon a helyzet. — Nem lehet csak a foAlig lépett ki a Szabadság munkások, gyasztást növelni. Ahhoz, hogy többet fogyasszunk, először többet kell termelni az iparban és a mezőgazdaságban egyarátt. Ez olyan törvény, amit megszegni nem lehet. Nem lehet és nem szabad többet elosztani, mint amennyit, megtermeltünk, mert akkor nehézségek mutatkoznak az ország fizetési mérlegében, az állam költségvetésében. A lakosság fogyasztása és igénye évről évre emelkedik. Ki akarjuk elégíteni a növekvő szükségleteket, de ezt csak a többtermelés útján lehet. Az államnak sokirányú kötelezettsége van. Például amíg 1957-ben 2,5 milliárd forintot fizetett ki az állam nyugdijakra, ma mái évenként több mint 4 milliárd forintot fizet ki. Ma már az ország lakosságának 85 százaléka részesül társadalombiztosításban. (Liebmann felv.) Filmszínházból Apró Antal elvtárs, máris körülfogták a akikkel szívélyesen elbeszé Igetett gozó parasztok jó gazdák, tudnak dolgozni, nagy tapasztalatuk van és a közös gazdaságok — ahol mindjobban kialakul a közös munka, a közös felelősség, ahol egynek mindenkiért, s mindenkinek egyért kell dolgoznia — rövidesen meg fogják hozni a tőlük várt eredményt De addig természetesen a magyar iparnak, a munkásosztálynak sokféleképpen kell segítenie a mezőgazdaságot és az egész népgazdaság erőforrásai nak maximumát kell áldozni a mezőgazdaság fejlesztésére. Magasabb jövedelem, több juttatás Pártunk politikája az, hogy a szocializrpus építése során évről évre javuljanak a dolgozók élet- és munkakörülményei, de a fogyasztást meg kell előznie a termelés növekedésének. 1960-ban közel 30 százalékkal több árut adott el a megye kiskereskedelme, mint 1957-ben. Nem akarom itt felsorolni, hogy megnövekedett bútorból, rádióból, televízióból a lakosság igénye. Amíg 1958-ban 76 televíziós készülék működött a megyében, a múlt évben már 2 ezer 400 televíziót vásároltak a Csongrád megyeiek, és ez a szám hétről hétre emelkedik. — Évről évre — ha szerényebb mértékben is —de nő a dolgozók jövedelme és nőnek a különböző juttatások. A múlt évi jó munka eredményeképpen a dolgozók között 21 millió forint nyereségrészesedés került kifizetésre. Mindez azt hiszem meggyőzően mutatja a megyében a fejlődést, az ismert hiányosságok ós problémák dacára. — Ahol jár az ember a megyében, mindenhol több lakást kérnek, pedig több ezer lakás épült itt a megyében is. Igaz, nőnek itt is az igények. A megyében három év alatt 4 ezer 56 lakás épült fel és ezen belül Szegeden 2 ezer 48. A szegedi elvtársak többet kérnek. Megértjük őket. Biztos, hogy sok a lakásigénylők száma, de csak fokozatosan tudjuk ezeket az igényeket kielégíteni. Megértjük ezeket a problémákat, s nyíltan, őszintén beszélünk erről. A Központi Bizottságban és a kormányban ismerjük a szegedi elvtársak gondjait, bajait. De ismerjük a többi város, és az egész ország gondját, baját és nekünk mindenütt segíteni kell! Sok évtizedes lemaradást nem tudunk rövid évek' alatt felszámolni. A második legnagyobb győzelem — Az előttünk álló legnagyobb feladatnak a mezőgazdaság megszilárdítását jelöltem meg. Gondoljuk csak végig, elvtársak, hogy a magyar falvakban milyen történelmi, forradalmi átalakulás ment végbe és amit 12 évvel ezelőtt a dolgozó parasztság legjobbjai elkezdtek T— milyen nagy feladatot oldottunk meg. Az ország 1 millió 150 ezer elaprózott kisgazdasága 4 ezer 607 közös gazdaságba, termelőszövetkezetbe tömörült. A kisüzemből nagy üzem lett! Megszűnt a föld évszázados elaprózódása és megnyílt az út egy magasabb szintű mezőgazdasági technikán, tudományos gazdálkodáson . alapuló szocialista mezőgazdaság megteremtéséhez. A szocialista forradalom győzelme után ez a második legnagyobb győzelme népünknek és meg vagyunk győződve, hogy rövid idő alatt le tudjuk gyűrni az átmeneti nehézségeket. A magyar dolMinden feltételünk megvan — Az előttünk álló tör- percet Ne feledjük: amit ténelmi feladatok megvív- ma elmulasztunk, nem biztosításához minden félté- tos, hogy holnap pótolni tudtellel rendelkezünk. juk. Ipari üzemeinkben is Kedvező a nemzetközi hely- a gazdasági és műszaki vezet, a szocializmus erői gyors zetés sokkal inkább köveütemben növekednek. telje meg a munka jobb Dolgozó népünk helyesli szervezését, a kiadott feladapártunk politikáját és ak- tok következetes ellenőrzétivan részt vesz annak sét. Mindez természetesen megvalósításában. együtt kell hogy járjon a — Mire van szükség, hogy dolgozókkal való fokozotelőrehaladásunk még' zökke- tabb törődéssel, nőmentesebb legyen? Első- Kommunista lelkiismeretessorban arra, hogy a terme- seggel lépjünk fel a felülőszövetkezetekben éppen letesség, a nemtörődömség, úgy, mint az üzemekben, minden ehhez hasonló jejobban szervezzék meg a lenséggel szemben, munkát, javítsuk a munka- _ Itt teszem szóvá — fegyelmet és ne tűrjünk mondotta Apró elvtárs — semmifélu lazaságot. Az em- a takarékosság szükségesberek akarnak dolgozni és ségét is. esak helyeslik a határozott intézkedéseket. Igen sok mú- Népgazdaságunknak mmlik a termelőszövetkezete- den ,Ulérre 3ZÜksége vau" ken, a brigádvezetőkön, a Éppen ezért elsősorban különböző beosztású irányító anyaggal, különösen az imposzton dolgozó elvtársakon, portanyagokkal — de az Az időjárás kedvező, rajta energia minden fajtájával hát, használjunk ki minden is takarékoskodnunk kell. A szocializmus már nem távoli jövő Az elmondottakból következik, hogy a gazdasági irányító munkát, a vezetést minden szinten meg kell javítani. Éppen azért, mert feltételeink kedvezőek a szocializmus építéséhez, nagyon sok múlik saját munkánk hatékonyságán. A termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, a községi és járási, valamint városi tanácsszerveinknél mindenki érezze a felelősséget a VII. pártkongresszus határozatainak végrehajtásáért. Jobban vezessék, ellenőrizzék a rájuk bízott területeket. a hozzájuk tartozó szervek munkáját, a párt és a kormány politikájának gyakorlati végrehajtását A pártunk VII. kongresszusa által kitűzött oélok a szocialista Magyarország felépítését — egesz társadalmunk előtt álló lelkesítő feladatot jelentenek. A szocializmus az emberiség jövője, ezért érdemes élni, dolgozni és küzdeni. A szocializmus, a kommunizmus már nem távoli jövő, hanem a közeli évek reális valósága. — Mindenki szemtanúja lehet annak, hogy napról napra erősödik, mind szilárdabbá válik népünk, nemzetünk egysége. Mindazok, akik hívei a népi demokratikus rendszerünknek, a szocialista társadalom felépítésének és a békének, összefognak a hétköznapok harcaiban. Ebben az egységben vezető erő a mi munkásosztályunk, amely a dolgozó szövetkezeti parasztsággal összefogva küzd új társadalmunk felépítéséért. Ügyünk világméretekben gy©2 Ma mindenki láthatja: (Somogyi Károlyhé fejv.) A nagygyűlés után városnéző sétára. Indult Apró Antal elvtárs. Kénünk art a nillanatot örökítette meg, amikor karonfogta. Szufkov vezérőrnagyot és Török Lászlót, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága, első titkárát. Több százan kisérték városnéző körútján pártunk politikája helyes, és a gyakorlatban kézzel foghatőan jelentkeznek végrehajtásának eredményei További előrehaladásunk és győzelmünk záloga: tapasztalt, pártunk -szilárd vezetése és dolgozó népünk összefogása. Ugyanakkor biztositéka békés építőmunkánknak a testvéri szövetség. "amely Permünket a többi szocializmust építő népekhez, a Szovjetunióhoz, az egész szocialista táborhoz fűz. — Ügyünk világméretekben győz! Május elseje szimbólum: a nemzetköziség, a szabadság szimbóluma. Május elseje az emberiség felszabadulásónak, a kommunizmusnak a szimbóluma. Harcoljunk ügyünkért,, győzelmünkért, új sikereinkért! — fejezte be beszédét Apró Antal elvtárs.