Délmagyarország, 1961. május (51. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-26 / 122. szám

s Péntek, IMI. május M. Horváth Gyuszikát nem szereti senki? Történet gyerekekről, akikhez soha nem jön látogató Egymás Után lépnek gyermekszeretők a nevalőta- pokon rendszeresen magukbe a látogatók a Lon- nárok, mégis, miután 100 hoz vettek gyermekeket, doni körüti Állami Gon- gyerekre öt nevelőtanár Jut, Olyan példa is akadt, hogy dozó Intézet ajtaján, nem tudnak megfelelő egyé- egy házaspár arra kérte az Többségük kezében kisebb- ni módon foglalkozni a intézet igazgatóját, adjon az ő harmadikos kisfia nagyobb csomagot szorongat. Nyílik az ajtó, vidám zsivajjal szalad a gyerekhad. Kíváncsian néznek körül: vajon hozzájuk jött-e látogató? Itt is, ott is örömteli felkiáltások hallatszanak: anyukám ... kisfiam ... nénikém... Ölelik, csókolják egymást, közben előkerülnek a csomagok is, a narancs, a csokoládé és egyéb Ínyencségek. Vannak azonban, akik ezt az örömöt csak messziről szemlélik. Csendben, szinte lábujjhegyen viszszahúzódnak. Az ablak mögé vonulnak és lehorgasztott fejjel, könynyes szemmel nézik a látogatókat. Késői vendég érkezik. Izgatottan néz körül, s elindul az ablak mögött álldogáló gyerekek felé. — Gyuszikám, kisfiaip, hol vagy? Horváth Gyuszika összerezzen, már jönne is előre boldogan. Kis karját felemeli, hogy átölelje élete első látogatóját. De lehanyatlik ölelésre tárt két kis karja. Ismét tévedett. Más Gyuszikát szorítanak az ölelő karok. Sírásra gördült szájjal lép vissza. — Engem nem szeret senki? Sajnos, nem Horváth Gyuszika hétéves állami gondozott kisfiú az egyetlen, akihez soha nem jön látogató. Egyedül a Londoni körúti intézetben 26 hat-tíz év közötti kisfiú higba várja, hogy látogató jöjjön hozzá, pedig közülük egy sem anyátlan-apátlan árva. Szüleik léteznek valahol, csak éppen nem törődnek velük, lélektelenül eldobták őket maguktól, vagy éppen úgy kellett az államnak védelmébe venni őket, mert otthon anyjuk, apjuk elzüllött, egyik börtönből a másikba került, a mostoha pedig ütötte-verte őket Horváth Gyuszikának is él valahol az édesanyja. Annyit tudnak róla, hogv Pesten. lakik, de erről is csak véletlenül értesültek, mert a gyerek iránt — mióta kicsi korában állami gondozásba került — nem érdeklődött még soha senki. Nincs ma már csíkos ruhás, kopaszra nyírt fejű letencgyerek országunkban. Szépek, ápoltak ma az áliami gondozott gyermekek. Érthető is ez, hiszen államunk nem kevesebb, mint 1 ezer 100 forintot költ havonta egv, intézetben nevelkedő gyermekre. Nincs is hiányuk semmiben. A jóízű és bőséges ételektől kezdve az ünneplő ruhákig mindent megkapnak. Azaz valamit mégsem. Ez pedig a családi, az egyéni szeretet Mert bizony hiába, akármilyen jószándóküak és gyermekekkel. De lehetetlen lenne ez akkor is, ha mégegyszer ennyien volnának, mert a gyermekben ösztönösen ott él a vágy, a közvetlen hozzátartozás, az anya, az apa, a családi otthon élménye iránt Ezt példázza az is, hogy amikor akadnak olyan gyermekszerető, jóérzésű emberek, akik ünneppapokon magukhoz visznek állami gondozott gyermekeket, akkor azok napokon keresztül örömtói ragyogva mesélgetik társaiknak: — Voltam az anyukámnál, vett nekem süteményt, az apukám játékot faragott stb ... Sőt az intézeten belül is van- a gyerekeknél ilyen, ügynevezett egyéni kötődés. Például az egyik kisfiú az intézet szakácsnőjének számol be minden gondjáról, öröméről. Őhozzá fut. ha jó jegyet kap az iskolában és akkor is, ha nehéz a számtanpélda. A nevelőtanárok szerint országosan is sok ol.y»n gyermek él, aki szinte születése óta állami nevelőintézetben van. Ezeknek a gyerekeknek a nevelése könnyű egészen addig, amíg el nem jutnak oda. hogy megkérdezzék:. — Az én anyukám mikor jön el? — vagy 1— Hol találhatnám meg. az apukámat? Amikor erre az értelmi fokra eljutnak, " a gyermekeknél bizonyos lelki törés áll be, elvesztik nyílt, vidám jókedvüket, zárkózottak. szótlanok lesznek, s ilyepkor bizony a legtöbb esetben mindenfajta nevelési mód kudarcba fullad. Fzegeden volt ntár kezdeményezés, hogy olyan házaspárok, akiknek nem volt gyermekük, vagy éppen nagyon szerették a gyermekeket, úgynevezett patronáló szülőkké váltak és ünnepna* mellé egy komoly, szolid gyereket, mint amilyenek az intézetben vannak, hogy egy kicsit megfékezze, rendre tanítsa gyermekét, Az igazgató készséggel állt a szülő kérésére és azóta is egy kisfiú rendszeresen játszópajtásként keresi fel ezt a házat. Az iskolákban a gyermekek heteken keresztül lázas izgalommal készülődtek az anyák napjára. így volt ez az állami gondozó intézetekben is. És bizony a többi 26 gyerek fájó szívvel nézle ezt a készülődést. Pedig de szívesen készülődtek volna ők is, hiszen kis szivük minden melegével vágyódnak az anya, a osalad iránt. Szegeden és Szeged környékén is biztosan sok olyan házaspár van, akinek nem megterhelést okosna, hanem örömet, ha úgynevezett patronólószülökként időnként magukhoz vinnének egy-egy szeretetre vágyó kislányt, vagy kisfiút. Gondoljanak a Horváth Gyuszikák és hasonló társaik életére és keressék fel minél többen a szegedi állami gondozó intézetet, vezetőit, akik bármikor szívesen állnak az érdeklődő vendégszülők rendelkezésére. Horiiezi Lászlóné Bizalmicsoportokat alakítónak a DflY szegedi nyugdíjasai Igen sok idős munkás ment már nyugdíjba a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalattól. Azóta is azonban szinte minden nyugdíjas tovább tartja a kapcsolatot a vállalattal- A szakszervezeti bizottság külön gondot íor~ dít arra, hogy az idős munkások segítséget kapjanak, ha valamilyen kérésük, problémájuk van. A kapcsolat szorosabbá, rendszeresebbé tétele és a nyugdijasok tájékoztatása érdekében a vállalatnál történtekről, bizalmi csoportokat alakítottak. Egyegv bizalmihoz 10—12 nyugdíjas tartozik, akiket a bizalmi időközönként meglátogat. Ha segítségre szorul valamelyik nyugdíjas, a bizalmi jelenti az üzemi bizottságnak. A vállalat negyedévenként baráti összejöveteleken látja vendégül nyugdíjasait. E találkozót nyáron a vállalat Tisza-parti üdülőjében rendezik meg. ahol a nyugdíjasok családtagjaikkal együtt reggeltől estig együtt szórakozhatnak, a vállalat vendégeként. Külön nyugdíjas igazolványt is adtak az öregeknek. Ezzel díjtalanul részt vehetnek a vállalat által rendezett mozielőadásokon, igénybe vehetik a strandházakat, a vállalat szegedi üdülőjét. . Baráti est Prágában Marjai József, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövete május 24-én baráti estet rendezett Benke Valéria művelődésügyi miniszter és a prágai zenei fesztiválon fellépő magyar művészek tiszteletére. A meleghangú baráti találkozón részt vettek csehszlovák részről Frantisek Kahuda iskolaj és kulturügyi miniszter, dr. Antonin Gregor, a külügyminiszter első helyettese, valamint a csehszlovák kulturális és tudományos élet számos kiválósága. A világ legnagyobb gázvezetéke Megkezdődött az Gazli— uráli vállalatok és városok Ura! gázvezetek építése. A tüzelőanyagmérlegét. Világ legnagyobb föld alatti A gázvezeték nagyon nevezetekének hossza csaknem héz, bonyolult szakaszokon 4500 kilométer. vezet keresztül. Az építők Gazliból, ahol 500 milliárd felkészültek a nehéz munköbméter gázkészletek van- kálatokra, amelyeket maxinak, a vezeték északnak, az mális mértékben gépesíteurali ipari központok felé pek. Az építkezés színheJvéveszi útját. Ennek az üzbe- re már megérkeztek az első kisztáni rendkívül gazdag acélcsövek. A villanyhegeszgázjelőhelynek a kiaknázása tők kék fénye már sok he, gyökereset) megváltoztatja az íven kigyúlt, Az idei ünnepi könyvhetet gazdag programmal rendezik meg Szegeden is. A megnyitó ünnepség szombaton este fi órakor lesz az újságíróklubban. Túry Géza, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője mond megnyitó beszédet, méltatva a felszabadulás utáni könyvkiadás és a magyar irodalom gazdag fejlődését. Ezt követően a Fiatalok Irodalmi Színpadának tagjai adnak . nagyszabású műsort az ünnepi könyvhét jegyében. *A könyv dicsérete* címmel műspnjk első részében Gellért Oszkár, Heltgi Jenő és Tóth Árpád müveiből tolmácsolnak, majd *Tallózás* címmel Radnóti Miklós, VárQ szegedi papucs A — nem is olyan régen ós most szegedi papucs — írom le a címet, S már kezdeném is a szépen kigondolt szavak mondatba formálását, amikor belemnyilall a felismerés: ez a cím plágium! 1913 január 17-én jelent meg Móricz Zsigmond tollából egy ripqrt ezzel a eimmel Az Est-ben. Módosítani kell. Odaírom egy gondolatjel után régen, azaz nem is olyan régen és most. S ha már plágium. — tegyen igazán az. Nézzük a nagy író, újságíró milyennek látta a szegedi papucsot és a papucsosl s milyen most, majd fél évszázad múltán. * Móriez Zsigmond beiért a legelső papucsoshoz. Én egyszerre HS-hoz, A papucsos ktsz-t kerestem fel. Kii-Jó vásár volt? A mester zavartan néz rám. s a kis kosárra, melyből nemigen látszik semmi eladott portékának htja. — Tudja, mögérzi az embör ebbe az iparágba is, hogy sok baj van — segíti ki az asszony. — Sok papucsos van? — Van legalább 180. — Es mind megél? — Mikor, milyen szezonja van. Az idén nem volt rá szezon. A tél idén rossz, majd tavasszal. — Azelőtt még több papucsos volt, ugye? — Nem volt több — ingatja a fejét a kis mester s gondolkodva, komolyan néz maga elé. —« Sőt most többen vannak. Nagyon rajonganak, kivált a fiatalok. • Bár ez a felfordult világ nagy kontrabontot csinált, mindenre nagy szünet van .,.* VÉTRT,! eladas! i i i i i * i | il l i i Alkalmi áru ajánlatunk : Nöi szövetkebát nö| mybörliabát Karton női ruha Pigué ruhu Hímzett laftkendo csíkos női puiovar Fekete körömcipö pvc mötortakaró, 185x178 Selyem lmpfimé . CorőSsrsnnv 335— Ft 387.30 Ft 76.50 Ft 78.50 Ft 75,36 Ft 77,30 Ft 107.— Ft 71.— Ft 38.—tói 33.—túl Vásárlás Víört keresse fel a BIZOMÁNYI AKUHÁJÉAT Az ipari tanulók a ktsz Moszkva körúti himzötelepén tanulnak, A munkahely itt is kicsi (mint az egykori kisiparosnál,) Ám a spanyolfallal elválasztott öltözők valami újról árulkodnak, Megint csalt ide kívánkozik »?— Hát maga mit keres? A fiú megzavarodik, lesüti a szemét, nem szól. A gazda erőt vesz idegességén s megmondja: — Hát van neki három hatos fizetése. — Meg iHkás, koszt, .kvártély? — Kvártély igen, de koszt nem —, feleli. Inaskodás 4 év es 3 hónap.* Móriez Zsigmond így fejezi be: »Fáradtan és nehéz lélegzettel állok fel a kis kerek székről, ahol három \ órát ültem végig. Mindenki j megkönnyebbült, fellélegtikíró-olvasó találkozók, Irodalmi estek A KÖNYV ÜNNEPÉN A szegedi írók számos meghívást kaptak vidékre is nai Zseni, Pablo N'eruda ós adásunk és a magyar irodalom Nagy Lajos most megjelent utóbbi 16 évének eredméúj kötetéből adnak elő. Az nyeiröl is, ünnepi könyvhét alkalmából E kiállításokkal egyidőben Szegedre érkező Barabás Ti- a város területén nyolc pabor és Szabó Pál műveiből vilonban árusítják a könyvhét is bemutatnak részleteket. könyveit, Á műsorban ének- ®s hang- Irodalmi estek és fró-oliszerszólókkal krárérpűköd- vasó találkozók is szerepelnek a Zeneművészeti Szak- nek a könyvhét programjáiskola növendékei is. A mű- ban. A szegedi írók és kölsort követően az Állami tök köziil Dér Endre József Könyvterjesztő Vállalat 205- Attila-díjas, Andrássy Lajos, ős boltja vásárlással egybe- I-ődi Ferenc, Papp Lajos, kötött kiállítást mutat be az Sz. Simon István és • Tóth. ünnepi könyvhét könyveiből. Béla vsárnap, május 2fl-án. az új kiadványokból ugyan- Szarvason és Kondoroson csak könyvkiállítást rendez- szerepelnek irodalmi matinék vasárnap délelőtt 10 óra- nén, illetve esten, kor a Somogyi Könyvtárban Szegeden 30-án délután fél ós az Egyetemi Könyvtár- 3-kor a Textilművekben, 31ban. Ezek a kiállítások egy- én az Újszegedi Kenderben számot adnak könyvki- Lenszövő Vállalatnál, június 1-én pedig a Szegpdi Kenderfonógyárban nyílik könyvkiállítás író-olvasó találkozóval. Békéscsabán május 31-én ugyancsak szegedi írók — Andrássy Lajos és Dér Endre — szerepelnek az ottani művelődési házban, valamint üzemben és egy termelőszövetkezetben. Csongrád megyében az ünnepi könyvhét alkalmából számos helyen rendeznek író-olvasó találkozót, illetve irodalmi estet, matinét. Május 38-án délelőtt, Balástyán Simái Mihály és Bárdos Pál, este Tömörkényen Somfai László ós Paróczai Gergely, Földeákon ugyancsak este Csépi József és Nagyfalusi Tibor szegedi írók olvasnak fel müveikből az ünnepi könyvhét alkalmából. Június 4-én Deszken Papp Lajos és Fenákel Judit, Nagymágocson Lódi Ferenc és Sz, Simon István, Kiszomboron pedig Papp Lajos és Tóth Béla szegedi írók szerepelnek. Kecskeméten Csongrád, Békés és Bács megyei írók találkozóját rendezik meg irodalmi esttel egybekötve, június 3-án és 4-én az ünnepi könyvhét alkalmából. Ezen a találkozón a szegedi írókat és költőket Andrássy Lajos, Dér Endre József Attila-díjas, Lődi Ferenc és Nagy Sándor képviseli. Dévaványara június 4-én ugyancsak Szegedről kérlek írókat az ottani rendezvényeken való szereplésre. A szegedi járás 30 községében több riiint 700 ezer könyv várja 3 vásárlókat. Vasárnap valamennyi községben ünnepélyes keretek között nyitják meg a könyvhetet, ugyanakkor könyvkiállítást is rendeznek. Algyőn, Pusztaszeren. Batóstyán, Mórahalmon, Öttömösön, Rúzsán, Űjszentivánon és Sántíorf alván pedagógusok és úttörők házról házra járva árusítják a könyvnapi könyveket. Zákányszéken szombaton megrendezik a nagyomaryos konyvbálat, Ezeken a belépődíj egy könyv, amit a helyszínen bárki megválthat; Kisteleken az úttörözenékar ad térzenét a könyvhét ünnepe alkalmából. Üjszentivánon először fordul elő, hogy a délszlávok rés/ére szerb nyelvű szépirodalmi és meséskönyveket is árusítanak a könyvhét idöszakábaji. lön az iroda, négy papucs készítő üzemresz es egy tüzörészleg, tele nőkkel, Zsiga bécsi míg várakozott « piacról érkező mesterre, kérdezősködött, Sorra felteszem én is a móriezt kérdéseket. Néha ugyan módosítani kell. — Fogynak a papucsok? Az elnök — mármint a ktsz elnöke — Sebők István mosolyogva húsza elő a közgyűlési beszámolót, — Az első negyedben 35 ezer párat csináltunk, Veszik a külföldiek, de itthon is kedvelik. Sok papucsos van? Ifi « ktse-ben és még néhány kisiparos. — És mind megél? — A ktsz-ben az átlagkereset 1260 forint. De úgy számítjuk, hogy a fele szakmunkás csak, a többi betanított munkás. A ktsz múlt évi bruttó nyeresége egymillió 250 ezer forint volt. mm Azelőtt több papucsos volt? — Több, de nem sokkal. Azért lesz utánpótlás. Vannak ipari tanulóink, most is heten tanulják a szakmát. • néhány snr idézet: .. a parányi kis műhely nem a szegénységnek, hanem az emberi komiszságnak igénytelenségét hirdeti, Mert olt áll az udvar fején a nagy ház számos szobával, üresen, avagy lomokkal tele« — o ktsz minden tagjának szépen berendezett lakása van. Aztán elhangzik Móricz Zsigmond szájából a vihart j kavaró, a töke és a munka harcát belülről feltáró kérdés a segédhez: — 4? ipari tanulók mennyit keresnek? A fiykat most nem találom. Az iskolában vannak, helyettük a himzöasszonyok világosítanak fel. — Ugyanannyi a fizetésük, mint. mas szakmák ipari tanulóinak. 150—200 forint. —• Tanulóidő mennyi? — Két év, addig járnak iskolába. Mintha lidércnyomástól szabadultak volna*. Búcsúzom én ij, A fél délelőttös látogatás után nem akarnak elengedni, Még meg kell néznem, hogyan készül a pillangó a papucsra. Hogyan öltik egymás mellé selyemszálból a tarka virágokat (naponta 200 párra valót). Utánamszólnak — rólunk is írjon ám! e kell-e vonni a tanulságokat? Megváltozott Idők beszédes tanúsága ez a'4 ' két kep, amely magétól ertetóda testulsea is. Kadar Marta 1 i