Délmagyarország, 1961. április (51. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-08 / 82. szám

3 Szombat, 1961. április 1. 2 Bevált A szegedi Vas- és Fémipari Ktsz-nek egyre több olyan gyártmánya van, mely el­nyerte a megrendelők tet­szését, és újabb tételeket készítenek belőlük. Ilyen például az ezertonnás prés kiszolgáló berendezése vezér­lőasztala (felső kép), melyből már a harmadikat gyártják. Ezt a Dunántúli Rostkiké­szítő Vállalat Jugoszlávia számára épülő pozdorja-fel­dolgozó üzemében szerelik majd fel. Másik jól bevált gyártmányuk a forgókorong (alsó kép), melyből ezúttal egyedi meghajtású darabo­kat szállítanak a Hódmező­vásárhelyi Majolikagyárnak. A gépkorong könnyebbséget jelent a fazekasok számára, mivel a lábizom munkáját villanymotor helyettesíti. (Liebmann íelvj Elnyerte a szocialista brigád címet a Szegedi Postaigazgatóság hírlaposztálya Hírt adtunk arról, hogy a tahivatalnál legutóbbi szem­Szegedi Postaigazgatóságon. léje négyes minősítésű lett versenybe indult a szocia- és első helyre került a ter­lista brigád címért egy bri- jesztésben is. A verseny kez­gád. A híradás óta több hó- dete óta nap telt el én most arról minden ügyiratot hat na­számolliatunk be, hogy pon belül elintéztek a bri­a brigád az eredeti eélki- „ gád tagjai, tűzésnek megfelelően el- E v?lla,fs1 , Jelentoseget f nyerte a szocialista brigád P^tahivatelok tudjak csak címet. Amikor a hírlaposztályi brigád megalakult, sokan — még a felsőbb szakszervezeti szervek is — úgy nyilatkoz­tak, -mi értelme van az igazgatósági szolgálatban a szocialista címért versenyző brigádot alakítani«? Impro­duktív munkát végeznek, nincsen közvetlen kapcsola­tuk a termeléssel stb... Efc a rossz viszhang azon­ban nem vette el a hírlap­osztály brigádjának kedvét, hanem még alaposabb körül­tekintéssel — no meg egy his nyakassággal i® — ver­senybe indultak. Az elmúlt hat hónap aztán bebizonyí­totta a brigád igazát. A kollektíva megtanult szervezetten, többet és job­ban dolgozni. Ez pedig nagy szó, ha azt vesszük, hogy a brigád tag­jai három megye postás dol­gozóit irányítják a lapter­jesztés feladatainak ellátásá­ban. A brigád tagjai Kónya Im­réné vezetésével az elmúlt időszak alatt mind az egyé­Jti> mind a kollektív válla­lásokat teljesítették. Közre­működésükkel 'öbb mint 30 ezerrel nö­velték a külön kezelt lapok előfizetőinek számát. Ebből 17 eze volt. igazán értékelni, akiknek gyakorlati munkáját ezzel igen megkönnyítették, meg­gyorsították. Szovjet kereskedelmi küldöttség érkezett Budapestre öttagú szovjet belkereske­reskedelmi delegáció érke­zett Budapestre. A delegá­ció kétheti itt-tartózkodása alatt tanulmányozza a ma­gyar belkereskedelem szer­vezetét, tervezési rendszerét, s az új kereskedelmi formá­kat, valamint a kirakatren­dezést és megtekinti a kor­szerű vendéglátó és bolti egységeket. (MTI) Az idén korábban nyitnak a szegedi kerthelyiségek Az évek során szinte ha- rem kerthelyisege pedig áp­gyományossá vált, hogy a rilís 22-én nyílik. Szegedi Szálloda « Ven- Mój elsejére, a dolgozók deglatoipart Vallalat, es mas , . 1 , ­e szakmába tartozó szegedi uimepere a Felsővárosi ven­váUalatok kerthelyiségeiket déglő, a Sárkány Étterem, a flz egész ország segít - a szövetkezeti gazdákon a sor május elsején nyitották meg. Az idén azonban a korán beköszöntött tavaszi időjárásra való tekintettel a kerthelyiségeket az eredeti­leg tervezett időpontnál ko­rábban üzembe állítják. A téli hónapok során a Rókusi vendéglő, a Körösi Halászcsárda és a Hági Ét­terem kerti bútorzatát kija­víttatták és újra festették. Hasonlóképpen zömmel újra festették a Vi­gadó bútorzatát is. A Halászcsárda az elmúlt év­ben kapott teljesen új kerti­! bútort, úgyszintén a Sárkány Étterem, de a többi kerti­i vendéglők bútorzata is kifő­661 pórt lap ! f?astelan állapotban kerül ki a hamarosan megnyíló kert­Partfürdő kerthelyisége és a Vigadó várja a vendégeket. A falvak, tanyák pa­rasztembereinek éle­tében az idei eszten­dő nem egyszerűen a soron következő naptári évet je­lenti. A szó valódi értelmé­ben is új korszak indult út­jára azzal, hogy az elmúlt hetekben megkezdték az első közös munkákat az új ter­melőszövetkezetek gazdái. Balástyán épp úgy, mint Pusztaszeren, Szatymazon, Mórahalmon, vagy Öttömö­sön az emberek többsége bi­zalommal tekint az új élet elé. Tudják, hogy új életük annál több örömet, jót hoz nekik, minél szorgalmasab­ban, lelkiismeretesebben dol­goznak a közösben. Ehhez a jó paraszti munkához az egész ország hozzáadja leg­teljesebb gazdasági, erkölcsi, politikai segítségét. Vannak természetesen — és lesznek is még' — komoly átmeneti nehézségek, gondok. A kor­szerű nagyüzemi gazdálko­dás előfeltételei még ko­rántsem állnak hiánytalanul rendelkezésünkre. Mindenütt megvan azonban a módja, hogy a meglévő adottságok kihasználásával, az állam sokoldalú segítsége révén már a szövetkezeti élet első esztendejében több állatot neveljenek, többet termelje­nek a gazdák ugyanazon a területen, mint tavaly. E napokban adták köz­re az újságok: kor­mányunk 1961-ben öt­milliárd forintot fordít a magyar mezőgazdaság fej­lesztésére. Ez csaknem any­nyi pénz, mint amennyibe a háború után az első három­éves terv, az ország teljes újjáépítése, a felrobbantott hidak, kirabolt, kiégett gyá­rak, az elpusztított vasút, a közlekedés helyreállítása ke­rült. Az idei mezőgazdasági beruházások összegének kö­zel fele kizárólag a termelő­szövetkezetek álló alapjait növeli. Ebből az összegből megfelelően részesedik a sze­gedi járás és Szeged dolgo­zó parasztsága is. Egyedül űj istállók és más gazdasági épületek felépítésére 18 mil­lió 397 ezer forint állami hi­telt folyósítottak eddig a té­len alakult szegedi járásbeli új szövetkezeti gazdaságok számára. Az összes építkezé­si hitelek összege — melye­ket a járás kapott eddig — 25 millió 75 ezer forint, s ez minden bizonnyal még növekszik. Az említett számok azt je­lentik: az esztendő végére — kivéve a csibenevelőket — lényegében az egész szegedi járásban megszüntetjük a legfontosabb állatférőhelyek hiányát. Csupán az új tsz­ekben felépül többek között 43 darab ötven férőhelyes, 3 darab száz férőhelyes mar­haistálló, 28 darab húsz fé­rőhelyes sertésfiaztató, 31 darab kétszázötven férőhe­lyes süldőszállás,. 36 darab 120 férőhelyes sertéshizlal­da és 35 darab, egyenként I A munka megjavítására, a szocialista lapterjesztés el­sajátításáért az alasconyabb Minősítésű postahivataloknál az előírt szemlén és oktatá­swi kívül a brigád tagjai külön szemlét ég egynapos oktatást is tartottak. Az eredmény e téren konkrét 'Ormában is jelentkezett, helyiségekbe. A kertivendég­lők nyitási időpontja a kö­vetkező: az Alsóvárosi ven­déglő, valamint a Halász­csárda ma nyitja kapuit, a Rókusi vendéglő április 12­én, az öreg Körösi Halász­csárda és a Búza vendéglő Mert például a kisteleki pos-' április 15-érs, a Hági Étte­Nyolcezer egészségügyi dolgozik csökkentett munkaidőben Az Orvos-Egészségügyi A munkaidő csökkentése Dolgozók Szakszervezetének mintegy nyolcezer egész­központi vezetősége pénteki • ségügyi dolgozóra terjed ki, ülésén tárgyalta az egész- akik a napi' hat-, illetve hét­ségúgyi dolgozók munkásvé- órás munkaidőben is meg­delmi helyzetét. Dr. Pál Fe- kapják régebbi illetményei­renc, a szakszervezet fötit- ket Az Egészségügyi Mi­kára beszámolójában többek nisztériummal közösen ki­között elmondotta, hogy dolgozták a népgazdaság fej­jelentősek az eredmények lődésével idővel megvalósít­a munkásvédelmi hálózat ható munkaidőcsökkentés kiépítésében, valamint a védő- és munka­ruhákat illetően, továbbá az egészségre ártalmas munka­körben dolgozók munkaide­jének csökkentésében. A hiányosságok között emii­tette, hogy kevés az egészségügyi dol­gozók rendelkezésére álló szociális helyiségek száma. Különösen vidéken, a ki­távlati tervjavaslatát. Felszólalt a vitában Kis­házi Ödön munkaügyi mi­niszter. Elismeréssel állapí­totta meg, hogy " a mezőgazdaság szocialista átszervezésében jelentős munkát végeztek az orvo­sok. A tsz-nyugdíjbiztositással kapcsolatban rövid idő alatt sebb egészségügyi intézmé- negyvenezer embert vizsgál­r.yekben van hiány a szo- tak meg, és magas színvo­ciális helyiségekben, zuha- nalú munkájuk minden di­nyozókban, öltözőkben stb. eséretet megérdemel. ötvagonos kukoricagóré. Szá­mos régi épületet átalakíta­nak s újjáépítenek. Államunk hasonló nagy segítséget ad ahhoz is, hogy a régi, átalakított és az új építésű * istállók még idén megteljenek. Az eddigf vég­leges megállapodások szerint összesen 610 tenyésztehén, üsző jut az új és területileg megnagyobbodott közös gaz­daságok számára a járásban. Ebből az állományból 350 darabot ötéves lejáratú hi­telből vesznek meg a tsz-ek. Nyolcvan tehén árát ugyan­csak négy-öt év alatt hízott sertésekkel kell kiegyenlíte­ni. Százötven tenyésztehenet pedig minőségi csere alapon kapnak. Az állam hajlandó az egyéni gazdaságok által közösbe adott, tenyésztésre alkalmatlan jószágokért jó tenyészállatokat adni. Államunk felbecsülhetet­lenül nagy segítséget nyújt a sertéstenyésztés „nagyüze­mi alapjainak megteremtésé­hez is. Nemcsak a fiaztatók építésében segít pénzzel és anyaggal, hanem nagyon kedvezményi feltételek mellett kapják a szövetke­zeti gazdák a megfelelő te­nyészkocákat is. Ez ideig 1550 tenyészkoca-igénylést fogadott el a járási tanács mezőgazdasági osztálya az új termelőszövetkezetektől. 1250 kocát középlejáratú, ötéves hitelre kapnak meg a gaz­dák, háromszázat pedig há­rom-négy év alatt hízott ser­tésekkel kell kiegyenlíteni. Néhány száz kocát még ter­ven felül is kaphatnak a szövetkezetek. dén kialakulnak já­rásunk területén a le* endő nagy juhte­nyésztő szövetkezetek is. Ed­dig 3300 tenyészbirkát igé­nyeltek az új tsz-ek, s erre a létszámra már az állam­tól kapott hitelfedezet is megvan. Juhtenyésztő köz­séggé fejlődik többek között Pusztaszer, Balástya, Öttö­mös, Baks, Dóc és még több más falu. ahol nagy kiterje­désű, kihasználatlan juhle­gelők voltak eddig. Az év végére a régi és az új tsz-ek közös juhállománya a ter­vek szerint megközelíti a tízezer darabot. Létrejönnek az idén járá­sunkban a korszerű, nagy­üzemi baromfitenyésztés le­hetőségei is. Az év végén — bár ez még nagyon kevés — száz hold szántóra számítva már 26 törzsbaromfi jut a tsz-ekben. Elsősorban állami segítséggel összesen mintegy 149 ezer lesz az eladásra kerülő húsbaromfi. Az összesített tervek alap­ján az esztendő végén a já­rás tsz-eiben 4525 szarvas­marha lesz a közös állomá­nyokban, s ebből 1800 tehén. Szarvasmarhából 5,3 darab jut 100 katasztrális hold szántóra. Az anyakocák sű­rűségének mutatója 100 hol­danként 3,6, a birkáké 11, a vegyes sertéseké 24—30 da­rab lesz. Ezeket vállalták terveikben többek között a járás szövetkezetei. Érdekesek, beszédesek ezek a számok. Rendkívül őszinte képet festenek arról, meny" nyire tarthatatlan volt már a mi vidékünkön is az egyé­ni gazdálkodás rendszere. Az említett állatsűrűségi muta­tók ugyanis egyáltalán nem magasak, mégis hallatlan erőfeszítéssel kell dolgoz­nunk ebben az évben, hogy elérjük azokat. Sok-sok te­nyészállatot kell biztosítani a háztáji gazdaságok részére is. Tavaly a háztáji gazda­ságok között mintegy 800 anyakocát osztott ki ^Szege­di Allatforgalmi Vállalat. Ez a szám az idén minden bi­zonnyal jóval nagyobb lesz. A z elmondottakból bizo­nyossá válik: ennyire kedvező termelési és állattenyésztési feltételekkel még sohasem rendelkezett a szegedi járás és egész Csong­rád megye parasztsága. Sok múlik azon: a termelőszö­vetkezeti gazdák ki tudják-e kellően használni új lehető­ségeiket? Azok a szövetkeze­tek nyernek, azok a gazdák lehetnek elégedettek új éle­tükkel, akik elsőkként isme­rik fel: a növénytermesztés hozamainak szakadatlan emelése mellett ma a leg­döntőbb, mondhatnánk kulcs­kérdés a korszerű állatte­nyésztés megteremtése, a jó állattenyésztői munka bizto­sítása. A gyálaréti Komszo­mol Tsz gazdaközösségének példája bizonyítja legjob­ban, hogy nem okozhat ér­zékeny kárt sem az aszály* sem más rossz időjárás, ha jól jövedelmező, gazdag ál­latállománnyal rendelkezik a szövetkezet. A Komszomol Tsz-ben 46 forint felett ju­tott legutóbb is egy-egy mun­kaegységre. Ugyanakkor a szegedi járásban számos ha­sonló gazdálkodási adottság­gal rendelkező szövetkeze­tet tudunk, ahol épp az ál­lattenyésztés elhanyagolása miatt a vártnál kevesebb jutott munkaegységenként. Vannak olyanok is, akik a sikertelenség okát a szövet­kezeti mozgalom lényegére szeretnék visszavezetni. Se­hogy sem akarják belátni* hogy bennük van a hiba. Azt szeretnék, ha az állam csak úgy "grátisz* öt-hat fo-" rintokkal megemelné a gyen­ge osztalék értékét munka­egységenként. Valóban, a múlt évben a szegedi járás­ban több tsz is kapott ilyen "aszálypótlékot*. Az ilyen minden fedezetet nélkülöző állami segítség azonban nem sokat változtathat a ' bajo­kon. Éppen ezért hasonló adakozásra ma már egyet­len szövetkezeti közösség sem számíthat. Olyan gaz­dag, olyan szép lesz szövet­kezetük, amilyenné maguk teszik, s úgy nő az egyes ember haszna is, ahogy a3 állam segítségét a saját ma­guk és az egész ország ja­vára hasznosítják. Százféle módja van annak — s eb­ben a közgyűlés szabad aka­rata érvényesül —, hogy anyagiakban is jobban meg­becsüljék a legszorgalma­sabb állattenyésztőket. Arra is van mód — mint ahogy ezt a baktói Felszabadulás Tsz-ben tették —, hogy te­kintélyes havi fizetést, vagy jövedelmezőségi munkaegy­ségeket állapítsanak meg az állattenyésztők számára. S ok szövetkezet van még, ahol például elit kocaállománnyal ren­delkeznek. A kocák tartása mégsem jövedelmező, mert a gyenge gondozás miatt rend­kívül magas a malacelhul­lás. Hasonló hibákkal talál­kozunk ma még a szarvas­marha-tenyésztésben és a baromfitenyésztésben is. A kiskundorozsmai József At­tila Tsz-ben például jelen­leg is azt vallják a vezetők* számukra csak ráfizetéssel járna a baromfitartás. A szomszédos? szatymazl Sza­badság Tsz-t pedig éppen a baromfinevelés emelte ki ta­valy a sárból. A kacsaneve­lésben- dolgozó asszonyok! például több mint 44 forint munkaegységenkénti tiszta jövedelemmel számoltak el a pecsenyekacsák eladása után. Hasonló eredményt még a szőlős, gyümölcsös munkacsapatok sem tudtak elérni. Van tehát mód és lehető­ség arra, hogy teljesen új* nagyüzemi alapokra helyez­zük az állattenyésztést. Ez­zel nemcsak az ország hús­és zsírellátási problémáit oldhatjuk meg egyszer, 8 mindenkorra, hanem meg- . szüntethetjük a krónikus szervestrágyahiányt is. Meg­teremthetjük föídjeink kifo­gástalan talajerőegyensúlyát. Csép! József

Next

/
Oldalképek
Tartalom