Délmagyarország, 1961. április (51. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-06 / 80. szám

3 Csütörtök, 1961, április S. 16, évfordulóján Ünnepségeket rendeztek Legyetek hűek e zászlóhoz! a szegedi járásban is csapatzászlót avattak« mz ifjúgárdhtái Díszőrség a hősök emléktáblájánál Április 3-árt, hétfőn dél­előtt bensőséges ünnepségen leplezték le a szegedi karha­talmisták Moszkva körúti laktanyájában azoknak az alakulathoz tartozó hős har­cosoknak az emléktábláját, akik 1956-ban az ellenforra­dalom elleni harcban hősi halált haltak. Az ünnepségen megje­lent Piros László, az MSZ­MP városi végrehajtó bizott­ságának tagja, Bódi László országgyűlési képviselő, Ke­lemen Miklós alezredes, a BM Csongrád megyei Főosz­tályának vezetője, Gudmann Mihály őrnagy, helyőrségpa­rancsnok, Kelemen Sándor városi mur.kásőrparancsnok, Huszka Márton, a munkás­őrség járási parancsnoka és a szegedi* fegyveres testüle­tek több más vezetője. Részt vett az ünnepségen Cimmer­tnann gárdaőrnagy és Gro­makov őrnagy, a Szovjet­unió Hőse. Eljöttek az em­léktábla leleplezésére két hősi halált halt karhatalmis­ta hozzátartozói. Pusztaszer­ről Gyapjas Pál özvegye és kisfia, Kiskunfélegyházáról pedig Kállai Mihály szülei. Ünnepi beszédet Simon József főhadnagy mondott. Beszélt a budapesti harcok­ban, a Rádió és a Köztársa­ság téri pártház védelmé­ben, az Üllői úton hósi ha­lált halt karhatalmistákról, Bogi Jánosról, Gyapjas Pál­ról, Kállai Mihályról, Kollár Istvánról, Kuba. Jánosról és hangoztatta, hogy a népha­talom, a proletárdiktatúra védelmében elesettek helyé­re új harcosok léptek, akik az egész dolgozó magyar néppel együtt sohasem fe­ledkeznek el a hősökről, em­léküket kegyelettel megőr­zik. A szegedi karhatalmi ala­kulat harcosai ezután koszo­rúkat helyeztek eI az emlék­táblán, amelynél kivont karddal állt díszőrséget az alakulat több tisztje A kegyeletes ünnepség a koszorúk elhelyezésével ért végei Hazank felszabadulásának 16. évfordulója tiszteletére a szegedi járás községei­ben is bensőséges ünnep­ségeket tartottak. A községekben lévő szovjet hősi emlékművek talapzatá­ra a dolgozó emberek elhe­lyezték a kegyelet és a tisz­telet virágait. Deszken, Sző­regen és a járás több más községében a felszabadulási ünnepségeken részt vettek a szovjet hadsereg képviselői is. Balástyán — akárcsak több más községben — a termelőszövetkezetek tagjai együttesen vettek részt az ünnepi (taggyűlé­sen. A kisteleki nőtanáes legna­gyobb nemzeti ünnepünk liszteletére nagyon szép párt­zászlót készített es alatta vo­nultak a nagygyűlésre. A járás községeiben mindenütt nagy tömegek vettek részt az ünnepi nagygyűléseken, amelyeket a helyi pártszervezetek, a tanács és a népfront ren­dezett. Az ünnepi gyűlések trtám sport- és kulturális műso­rok, valamint bálák, majá­lisok zajlottak le. Vidáman, magabiztosan ünnepelt a já­rás dolgozó népe. », ,. A Magyar Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség, a KISZ Ifjú Gárda tagja, elv­társaim előtt fogadom, hogy a párt, a KISZ Ifjú Gárda zászlójához, a proletár nem­zetköziség eszméjéhez Min­dig hű leszek. Tudásommal és munkámmal becsülettel szolgálom népünk, pártunk, szocialista hazánk ügyét. Fo­gadom, hogy KISZ-taghoz méltóan élek. Fogadom, hogy minden erőmmel; ha kell, fegyverrel is megvédem drá­ga hazámat, a Magyar Nép­köztársaságot .. .* Hetven fiatal, egyenruhás ifjúgárdista ajkán zengett a nagyszerű fogadalom, legna­gyobb nemzeti ünnepünkön, április 4-én. (Somogyiné íe!v.) Az Ifjú Gárda zászióavaté (innepségenek egyik epizódja Az Ifjúsági Házban, a KISZ Ifjú Gárda zászlóalj ünnepélyes foga dalom tételén megjelent Pusztai Józsefné, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára és Bőr­csök Ferenc osztályvezető. Az elnökségben helyet fog­lalt Mező Imre elvtárs özve­gye is. Tóth Lajos, a KISZ városi bizottságának munkatársa köszöntötte a csapatzászló­átadási ünnepség résztvevőit, majd a felsőfokú tanítókép­ző intézet és gyakorló álta­lános iskolájának úttörői ün­nepi műsorral kedveskedtek a kiszeseknek. Marjai József, a Mező Imre Általános Is­kola igazgatóhelyettese be­szélt a bensőséges ünnepsé­gen Mező Imre elvtárs mun­kásságáról, ismertette a pro­letariátus hű fiának életét. Ezután a ruhagyári kisze­sek a következő szavakkai adták át az ifjúgárdistáknak csapatzászlójukat, melyre a gondos lánykezek Mező Im­re nevét hímezték: »Legyetek olyan hűek e zászlóhoz, mint névadótok, Mező Imre elvtárs volt a proletárhatalomhoz »Fogadjuk, hogy életünk árán is megvédjük e zászlót* — hangzott a fogadalom. Az eskü utón Mező Imre elvtárs özvegye szólt a fiata­lokhoz. Beszélt férje bátor, határozott magatartásáról, a belga, a francia és a spa­nyolországi illegális harcok­ról. Kérte a fiatalokat, hogy szeressék úgy a pártot, a dolgozó népet, ahogyan Me­ző Imre, és becsüljék, véd­jék meg a szabadságot, me­lyet a hős szovjet katonák hoztak el. Az ünnepség után a KISZ ifjúgárdisták zárt rendben vonultak el csapatzászlójuk alatt. A szabadság lángjai Koszorűzási ünnepségek hazánk felszabadulásának A szabadság . lángjai lo­bogtak hétfőn este a szegedi utcákon, miközben a díszün­nepség tartott a színházban. Fiatalok, úttörők, középisko­lások, munkásifjak, egyete­misták, kiszesek, fiúk, lá­nyok vonultak a Lenin kör­úton, a Kárász utcán és a korzón át a városi pártbi­zottság épülete elé, kezük­ben égő, világító fáklyákkal és színes lampionokkal. Ha­gyományos fáklyás felvonu­lásukkal köszöntötték így a szegedi fiatalok az ünnepet, felszabadulásunk 16. évfor­dulóját. Ez a felvonulás, amely a szabad élet és a boldog jö­vő születésnapját üdvözölte, maga is a felszabadult élet dokumentálása volt, maga is a szabadságot jelképezte. A felvonulás minden részlete, a jókedvű fiatalok lelkes éneke, a fáklyák lobogó lángja — mind ezt bizonyí­totta. A felszabadulás hozta a fiatalok boldog, örömteli Leleplezték az ellenforradalom elleni harcokban hősi halált halt karhatalmssták emléktábláját életét is, a felvonulás ennek volt egyik jelképe. Aki végignézte ezt a felvonulási, kísérte a me­netet, nézte a fegyelme­zett- sorokat, hallgatta a fia­talok bátor énekét, hangos kiáltásait, mellyel a pártot és a KISZ-t éltette, talán azt ás észrevette, hogy nemcsak a. fáklyák lángja lobogott a szegedi utcákon. Ott égett a tűz, a szabadság tüze az emberi szívekben is. A hét­fő esti felvonulás azt is do­kumentálta, hogy a szabad­ság lángjai kiolthatatlanul égnek a mi fiataljaink szi­vében. A munkában és a ta­nulásban ez is ösztönzi őket jobb eredményekre. Kígyózott a hosszú menet s szegedi Utcákon, ezer és ezer fiatal vonult, fegyelme­zetten, jókedvűen, lobogó fáklyával a kezében. Lobog­tak a lángok, e. szabadság lángjai a szegedi utcákon és a szegedi emberek szívé­ben is. Fiataljaink méltón köszön­tötték az ünnepet, április 4­ét, szabadságunk születés­napját. Az ünnepi díszbe öltözött Széchenyi te­ret már tíz óra előtt betöltötték Szeged dolgozói. Többezer szegedi vett részt az MSZMP Szeged városi bizottsága. Sze­ged m. j. városi tanács végrehajtó bi­zottsága és a Hazafias Népfront által ha­zánk felszabadulása 16. évfordulója alkal­mából rendezett koszorűzási ünnepségen. A szovjet hősi emlékművekkel szembén a fegyveres alakulatok diszegysége sora­kozott fel. Tíz órakor kürtszó jelezte Gud­mann Mihály őrnagy, parancsnok érkezé­sét, aki fogadta a díszegység parancsno­kának jelentését, majd ellépett az alaku­lat előtt és üdvözölte azt. Ezután megkez­dődött a koszorúzás. Mindkét emlékmű­vön elsőnek a Magyar Szocialista Munkás­párt koszorúját helyezték el a megyei, vá­rosi és járási pártbizottság képviselői. Ez­után Szeged megyei jogú városi tanácsa, majd a fegyveres testületek nevében he­lyeztek el koszorút Ugyancsak megkoszo­A Széchenyi téri szovjet hősi emlékmű talapzatára az ifjúgárdisták is elhoztak a kegyelet virágait rúztók az emlékműveket a szovjet har­cosok, a szegedi társadalmi szervezetek képviselői, majd a város üzemeinek, hi­vatalainak, intézményeinek és termelőszö­vetkezeteinek dolgozói helyezték el a hála és kegyelet koszorúit, virágcsokrait ai emlékművek talapzatán. A koszorűzási ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. A felsőváros] Dugonics temetőben is délelőtt tíz órakor kezdődött meg a ko­szorűzási ünnepség. Koszorúkat helyeztek el a temetőben a megyei, a városi és a járási pártbizottság, a tanácsok, a fegyve­res testületek, a szovjet harcosok, a tö­megszervezetek, a szakszervezetek, a sze­gedi egyetemek és a társadalmi szervek képviselői. Ezután az ünnepségre nagy számban összegyűlt szegedi dolgozók he­lyezték el virágaikat a város felszabadítá­sáért hősi halált halt szovjet katonák sír­jain.

Next

/
Oldalképek
Tartalom