Délmagyarország, 1961. április (51. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-29 / 100. szám
< 3 Szombat, 1961. április 29. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt, dolgozó népiink vezető ereje! növekedett az élelmiszeripar termelékenysége Az Élelmezésügyi Minisztérium kollégiuma Kovács Imre miniszter elnökiésével pénteken megtárgyalta az élelmiszeripari vállalatok létszámgazdálkodására, az alkalmazott munkanormák és bérnormák felülvizsgálatára, továbbá a termel® ® üzemszervez®re vonatkozó korábbi miniszteri utasítások és kollégiumi határozatok végrehajtásával foglalkozó jelentést. A termelékenység emelését célzó, valamint a technológiai utasítások korszerűsítését szolgáló rendelkezések végrehajtásával az év első negyedében 5,5 százalékkal volt magasabb a termelékenység, mint a múlt év hasonló időszakában. Emelkedett a termel®, amelyet 65,5 százalékban a termelékenység növelésével értek el. (MTI) o4 MAJ USI menetien Azon a május elsején is ragyogott a nap, azon a május elsején is virítottak a vörös virágok. És mégsem volt májusi menet Szegeden. Pedig a naptár 1919-et mutatott, pedig szerte az országban győzött a proletárdiktatúra. Dobó Miklós, az olasz frontot megjárt ifjúkommunista a jelenlegi Moszkvai körúton, az akkori munkásotthon udvarán ünnepelte a proletár nemzetköziség nagy napját, — Két tűz között voltunk — emlékezik vissza Dobó elvtárs. — Az ellenforradalmi hadsereg tagjai legszívesebben letépték volna mellünkről a vörös virágot, de a megszálló antantcsapatok sem engedélyezték a felvonulást. Én akkoriban egy Kölcsey utcai cipészmester% ; Ptal i® iOT MT ilÉXto 'ív -X totó • V JX Hasznosan segíti a Je inikák és a kórházak munkáját aKOJALLvíruslaboratóriurria Tavaly novemberben új laboratóriummal bővült a Szegedi Közegészségügyi ® Járványügyi Állomás. Az új létesítmény, a viruslaboratórium. Hozzá hasonló azelőtt csak a Szegedi Orvostudományi Egyetem Mikrobiológiai Intézetében működött. A labortórium sokat segít a szegedi kórházak ® klinikák betegeinek diagnózis megállapításánál. Maga a laboratórium két helyiségből áll. A belépőt megkapja a ragyogó tisztavosok keze az üvegfedél alatt jár, fénymikroszkópon keresztül figyelik a vírusokat. Jelenleg a Sabin-féle oltásokkal kapcsolatos vírusvizsgálatokat végzik, ezenkívül ráksejteken kísérleteznek. Munkájuk, jelent® részét teszik ki azok a vizsgálatok, amelyekkel a klinikákról és a kórházakból beérkezett vérből, egyéb anyagokból segítenek megállapítani a beteg pontos diagnózisát. A víruslaboratórium létrehozása óta folyamatosan ság, ami itt termfezetes, hiszen a vírüsvizsgálatokat teljesen steril környezetben kell elvégezni. A laboratórium szíve a sterilfülke. Fehér csemp® asztalon háztetőre emlékeztető üvegfedél alatt sorakoznak a szövettenyészetek. Az üvegfedél gerincrészen kvarclámpa áll, ezzel sterilizál a laboratórium három orvosa, egy aszszisztense. Miközben az or® jól működik s nagy segítség® jelent a szegedi betegellátásnál. Ezért, miután ez a laboratórium bevált, felépít®tek mellé új, úgynevezett biokémiai laboratóriumot is. Most már csak azt szeretnék, ha a helyiségbe is megfelelő berendez® jutna, hogy itt is megindulhassanak a munkák a vírusok biokémiai tulajdonságainak megállapítására. Használjuk fel a múlt évről maradt kukorica- és cirokszárat A Földművelésügyi Minisztérium országos növényvédelmi szolgálata felhívással fordul a termelőkhöz, hogy az őszről kinthagyott, vagy a gazdaságokban, s a házak táján felhasználatlanul maradt kukoricaszárat és cirokszárat mielőbb, de legkésőbb május 15-ig etessék fel, vermeljék, égessék el, vagy egJ'éb módon használják tel, hogy a kukoricamoly kirajzását megakadályozzák. Május 15-e után csak megtelelóen elvermelve — fél méter vastagon szalmával és efölött fél méter földréteggel betakarva — tárolható kukorica-, vagy cirokszár. Mivel a kukoricamoly elleni megelőző védekez® végrehajtása rendkívül fontos, május 15-től kezdve a tanácsi szervek szigorúan ellenőrzik a kukorica- és cirokszár felhasználását. illetve megsemmisítését. A mulasztást elkövető termelőkkel szemben szabálysér tési eljárást indíthatnak és — a terhükre — közérdekű védekezést rendelhetnek el. (MTI) nél dolgoztam, s már előző napon megbeszéltük, hogy ott leszünk mindannyian a munkásotthonban. Elmentünk és eljött sok-sok szegedi munkás, megtelt velük az udvar, mire megkezdődött az ünnepi beszéd. Kibomlottak a szakszervezetek zászlói is, s talán teljes lett volna az ünnep, ha a beszéd végeztével meg nem jelennek a francia katonák, hogy szétoszlassák a tömeget. Ök is féltek tőlünk, nemcsak Horthyék. Az emlékezet véges, csupán ennyit hagyott meg 1919 szegedi május elsejéjéből. Ha a szó nem is sok, mégis becses, mert nehéz, de szép nap hangulatát idézi valahány. Azóta már sok május telt el, Dobó Miklós, ha csak tehette, ott volt az első sorokban. Ott lesz a menetben vasárnap is. Közérdekű tanácskozás Kinek és hogyan takarékoskodunk az üzemekben ? Otthon a háztartásban pillanatnyilag sem vitás a k®d®re adott válasz: természetesen saját magunknak — állapították meg a DélMagyarország szerkesztősége eheti közérdekű tanácskozásának r®ztvevői. Magától értetődő dolog, hogy amit odahaza megtakarítunk, azt később, magunkra, családunkra fordíthatjuk. De kinek takarékoskodunk az üzemben? A szegedi munkások nagy részének nem kell külön magyarázni, hogy régen a tőkés üzemben minden összeg, amit a termelési költségekből megtakarítottak, a tőké® profitját növelte. Ma már egyre többen tudják azt is, hogy mivel nálunk a gyár a közösség tulajdona. minden megtakarít® mindenki hasznára válik és minden pazarlás mindenkitől elvesz valamit. Mégis szüntelenül magyaráznunk kell a takarékosság jelent&ég®, annak ellenére, hogy tapasztalatból is tudják az emberek: a nyereségrészedés nagysága elsősorban attól függ, mennyit takarít meg a kollektíva a termelési költségekből, mennyivel termel olcsóbban, mint tavaly. Több hozzászóló arról beszélt a közérdekű tanácskozáson, hogy a szegedi üzemekben a takarékosság ma lényegesen szervezettebb, mint régen volt Különösen a kormány 1958 évi határozata óta többet foglalkoznak vele a vállalatok vezetői, párt- és társadalmi szervek. A m®c® azonban nem a múlthoz, hanem az ötéves terv szabta feladatokhoz kell igazítanunk. Vállalataink általában nem feledkeznek meg a régóta ismert hagyományos, jól bevált takarékossági módszerekről. Szinte kivétel nélkül mindenütt külön takarékossági tervet dolgoznak ki. AzÜjszegedi Kender-Lenszövőben például a tervez® előtt kérdőíveket osztottak ki, amelyekre a munkások feljegyezték javaslataikat. Ezek jór®z® rögzítették a takarékossági tervben is. Általános hiba azonban, hogy csak a termelés folyamán keletkezett hulladékok csökkentésére, a nyersanyaggal való takarékosságra gondolnak. Amikor takarékosságról beszélünk — hangsúlyozták a tanácskozás résztvevői — nem szabad csak a nyersanyagra gondolni. Figyelembe kell venni mindent, ami hozhat valamit a köz® "konyhára*. A korszerűbb gyártási eljárások bevezetését, a műanyagok nagyobb arányú felhasználását stb.. Az üzem minden dolgozója takarékoskodhat valamivel az anyagon kívül. Természetesen — állapították meg a tanácskozás felszólalói — a szegedi üzemekben a költségek nagyobb részét a nyersanyag képezi. Az eredményes anyaggazdálkod® és anyagtakarékosság alfája az, hogy az üzemek pontos, műszakilag megalapozott anyagnormák alapján dolgozzanak. Fnélkül nem lehet szervezetten gazdálkodni az anyaggal. A nyersanyagot nemcsak munkaközben leh® pazarolni, hanem a tárolásnál, a raktárakban is. Nem ritka jelenség szegeden sem, hogy As élete miatt... Egy tonyoi ember útja a pórihoz A falutól — Asotthalomtól — messze, a távoli homokrengetegbem szépen gondozott, de egyszerű tanyaházban él Sz. Fekete Józs® szövetkezeti gazda ® családja. Az ideval®iak gondolkozás nélkül mutatják az utat a tanyához, hiszen Sz. Fekete Józs® évtizedek óta ezen a tájon él, bölcsője is itt ringott A nagy esemény Otthon a 43 éves, középtermetű gazda, akinek a sorsában, életében — maga mondja így a szobában, beszélget® közben — idén tavasszal két nagy esemény történt. Az első: tagja lett a magyar munk®osztály kommunista pártjának; a második: szakított a kisparcellás földműveléssel és szövetkezeti emberré vált. Hogyan jutott el a párthoz? — erre is kérnék tőle választ, ami nem egyszerű, mert nehéz szavakba önteni az érzések®. Meg hosszú és különböző az út a párttagsági könyvig, ahány ember, annyi érz®, hat®, tény ® eszmél® játszik közre. — Hogyan jutottam el a párthoz, miért kértem magam a kommunisták közé? — ism®li lassan a kérd®t, majd nagyon határozattan mondja: — Az életem miatt! Sors a homokvilágban Sorolja is sorsát, amelyről nagyon dióhéjba fogva, s az életnél egyszerűbben írunk. Apja — aki most 88 esztend&. kedves öreg — már kora ifjúságától m® kezelába volt. Juhászkodott a nagygazdáknál, művelte a más szőlőj® ® feleségével 11 gyereket nevelt. S ő, Józsi, az egyik fiú, akárcsak a többi, még pöttöm legényke volt, amikor nyakába került a tarisznya ® ugyanúgy cselédeskedett, járt napszámba, művelte a m® földjét, mint apja. Csak a kenyérért, a mindennapi betevő falatért Élete legnagyobb sorsfordulója 1944-ben kezdődött, a fölszabadulással. Ekkor Sz. Fekete József, öt gyermek édesapja 10 hold földet kapott. — Megértem — emlékszik a földosztásra —, hogy nem a másét ® másnak, hanem a magam földj® a magam javára kezdtem művelni. Embernek járó életbe fogtunk a homokvilágban is, m®abb l®t a nép sorsa. Szépen felnőtt öt gyerekem ® milyen jó, hogy nem ismerték azt a fiatalságot, ami nekem jutott. Egyik fiam rendőr Szegeden, k® fiam itthon dolgozik a földön, két lányom férjnél van. Az egyik lányom férje traktoros Deszken, a rn®ik lányom f®*je pedig katona. — Most tavasszal meg — folytatja lelkes szavakkal — vidékünk népe összeadta földjét, tud®át, szorgalmát ® új él® névvel megalakítottuk termel®zövetkez®i csoportunkat. A szöv®kezéssel azt akarjuk, hogy még jobban éljünk és több mezőgazdasági terméket adjunk a városiaknak. Többet lenni Csend. Sz. Fekete József a szoba nyitott ajtaján át kinéz a földre, ahol nő a vet® ® enyhe szél borzolja a lombruhába öltözött fákat. Aztán megszólal megint: — Szóval, az életem vitt a párthoz. Mert a párt j® cselekszik a dolgozó embereknek, a saját sorsom is bizonyíték rá. Nemcsak helyeslem, amit a párt akar, hanem tagjaként akarok segíteni célkitűzései megval®ításában. Igaz, pártonkívüliként munkámmal hozzájárultam a cél eléréséhez, dehát többet akarok tenni. Ügy, ahogy kommunistákhoz illő. K®tem a felvételem a pártba, ® nem is tudom kifejezni, milyen érz® volt, amikor megkaptam a pircs fedelű tagsági könyvet. Évek óta vártam ezt, k®zültemrá. Igaz, tanyavilágban él Sz. Fekete Józs® elvtárs, de azért tud az ország ® a világ dolgairól, s olvasott ember. A rádióból, az újságokból figyelemmel kíséri az eseményeket. A közéletben részt vesz, hiszen nyolc ®'e tanácstag, az államhatalom helyi szervében képviseli a tanyavidék nép®. Tisztán, egyszerűen érti a párt politikáját, szépen tud róla beszélni, ha nem is forgatta sokszor dolgos kezében a marxizmus klasszikusainak műveit. Nappal és lámpavilágnál Amikor tavasszal megalakult az Űj Élet Tszcs, a gazdák a szövetkez® elnökéül Sz. Fekete Józsefet választották. Most, átmenetileg, kis tanyájában működik a közös gazdaság irodája. Sz. Fekete Józs® kora reggtatől k®ó estig sokféle, a köz® gazdaság® ® tagjait érintő dologban intézkedik. Esténként lámpavilágnál szövetkezeti tagtársaival a jövőt is tervezi, ősszel tíz holdra összefüggő gyümölcsöst telepítenek, s persze sok m®t akarnak még tenni, hogy kihasználják a szövetkez® előnyeit. A köz® gazdaság ® tagjai boldogulásáért fáradhatatlan az elnök. Ha nem is mondja, a munkája, magatartása bizonyítja, hogy tudja: a pórt tagjainak több a kötelességük a népért. A faluból azonban időközben visszaérkezett a tszcs könyvelője ® jön is az elnökhöz, hogy elmondja, mit intézett Bt & egyik másik üzem raktáraiban sok anyag halmozódik fel feleslegesen, mert nem rendezték megnyugtatóan az anyagok beszerzésének időpontját. Még mindig ott tartunk, hogy a vállalatoknak olyan időpontban kell megrendelniük a szükséges nyersanyagot, amikor a termelés részl®ei, a mennyiség, a minőség ® a választék nincs teljesen tisztázva. így aztán nem csoda, hogy sűrűn olyan anyagokat szereznek be, amelyeket k®őbb árusítaniok kell, vagy cserélgetni, hogy megfelelő mér®ű és minőségű nyersanyagot szerezzenek be gyártmányaikhoz. A tanácskozás résztvevői valamennyien egyetértettek! abban, hogy nem takarékossági kampányokat kell szervezni az üzemekben. Komoly eredményeket csak akkor ® úgy érhetünk el, ha rendszeres szívós munkát végzünk, ha egész gondolkodásunk alapvető módszerévé tesszük a takarékosságot. Ehhez azonban még sok-sok ember gondolkodásában kell változást elérni. S ez a dolog nehezebb része, amit csak a kommunisták, az öntudatos fizikai és szellemi dolgozók példamutatásával valósíthatunk meg. Mindehhez szükséges, hogy a dolgozókat érdekeltebbé tegyük a takarékosságban. A Szegedi Ruhagyárban például 3 évvel ezelőtt vezették be a takarékossági számlát. Tavaly kellékekből és segédanyagokból több mint 480 ezer forint értékűt takarítottak meg. Ennek egy r®zét 82 ezer forintot k®zpéqzben fiz®tek ki a dolgozóknak; Ma már ott tartanak, hogy ha egyik dolgozó hosszabb cérnaszálat hagy a munkadarabon a m®ik figyelmezteti. Az Űjszegedi Kender- Lenszövőben viszont,többen még most is minden szívfájdalom nélkül taposnak össze nemcsak üres, hanem fonallal teli csévéket is. Az üzemi tanács legutóbbi ülésén már foglalkoztak a gondolattal, hogy módosítják a nyereségrészesed® elosztását úgy, hogy a jövőben a szétosztandó pénz egy részét azoknak adják, akik elöljártak a takarékos gazdálkod®ban. Országosan a minisztériumoknak kellene kidolgozniok olyan módszereket, feltételeket, amelyekkel az eddigieknél jobban érdekeltebbé tehetnék a munkásokat. Mint a tanácskozáson résztvevő gazdaságvezetők mondották, jelenleg a termelékenység növelésére jobban serkentjük a munkásokat, mint takarékosságra. Előfordul, hogy a takarékosság rov®ára növeli egyikm®ik munkás a termelékenységet. Gondolkodás nélkül hajlandó több nyersanyagot felhasználni, ha ezzel egy-két százalékkal többet termelhet. Aki csak kicsit is ért az üzemi terme1® kérd®eihez, tudja, hogy egy százalék nyersanyagmegtakarít® többet hoz a köz® kasszába, mint egy százalék termelékenység emelés. Nagy ® nehéz feladatokat kell megvalósítani idén ® az ötéves terv további éveiben. Olyan gazdaságos termel®t akarunk, amelyben nincs pazarlás, selejtgyárt®, fecsér1®, amelyben mindenki képességeihez mérten a legtöbb® nyújtja. A takarékosság nem hiábavaló, segíti az elért életszínvonal emel®®, ezért magunknak takarékoskodunk az üzemben is.