Délmagyarország, 1961. április (51. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-28 / 99. szám

3 Péntek, 1961. április 28. Több mezőgazdasági áru a szegedi járás termelőszövetkezeteiből (Folytatás az 1. oldalról.) Az adottságok kihasználását taglalta Szakái Olivér, a kisteleki Felszabadulás Tsz mezőgazdásza, majd Lele Ferenc, a deszki Kossuth Tsz elnöke és Vincze Miklós, a rúzsai Napsugár Tsz agronómusa az állattenyésztés és a növénytermesztés Kérdéseiről szólott. Huszta József, az öttömösi Magyar László Tsz elnöke, Tóth Géza_ az Ásotthalmí Állami Gazdaság főagronómusa után Rácz János, a szatymazi Homokgyöngye Tsz elnöke beszélt. Elmondotta, a Homokgyöngye Tsz idén tavasszal kezdte a munkát, s tagjainak meggyőződése, hogy tudással, szorgalommal szép eredményeket érnek el. Megállapította, hogy így vannak ezzel Szatymaz többi új szövetkezeteinek , gazdái is. A szakemberképzésről is szólott Dobó Szilveszter, a mórahalmi Vörös Október Tsz agronómusa. Javasolta az illetékeseknek, foglalkozzanak azzal, hogy Szegeden szőlő- és gyümölcstermelési, illetve kertészeti középiskola működjék. "Helyes lenne — állapította meg —, ha Szegeden kertészeti főiskola is létesülne*. Sokrétűen szólt a jelen és a jövő gazdálkodási tennivalóihoz Csizmás Sándor, a KISZ szegedi járási bizottságának titkára, Miklós Pál, a tápéi Tiszatáj Tsz elnöke, Nagy Sándoé, a balástyai Móra Ferenc Tsz elnöke, Paczuk István, a megyei tanács elnökhelyettese, Kocsis János, a tiszaszigeti Lenin Tsz elnöke, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese és Sas Béla, a megyei tanács főagronómusa. A szövetkezetigazdák szorgalmával Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetője felszólalása elején hangoztatta: valamennyi felszólaló felelősséggel szólott a jelen és a jövő dolgairól, mondotta el észrevételét, s ez részvételüket is jelenti az ország kormányzásában. Kiemelte a tanácskozás, s az ott elhangzottak hasznosságát, a szövetkezeti gazdaságok és tagjaik, valamint az egész ország számára. A továbbiakban rámutatott, igen fontos, hogy teljesen elvégezzük az idei tennivalókat, mert ezek teremtik meg a feltételeit annak, hogy a következő években nagy lépéssel haladjunk előre. Ismertette, hogy államunk, a munkásosztály milyen hatalmas segítség® adott eddig a közös gazdaságoknak, s a lehetőségekhez képest továbbra is támogatást nyújt. Szükséges azonban, hogy a lehető legjobban kihasználják a közös gazdaságok saját erőforrásaikat. A háztáji gazdaságokról elmondotta, hogy a lakosság áruellátásában szerepet kell vállalniok. — A közös gazdaságok előrehaladásában, a célkitűzések elérésében — állapította meg — a legnagyobb erő a szövetkezeti tagok tettrekészsége, szorgalma és tudása. A szövetkezet olyan lesz, amilyenné gazdái formálják. Minden szöv®kezetben szót kell érteni a vezetőknek a tagsággál, hogy egységesen vegyenek részt a munkában. Minden vezetőnek szem előtt kell tartania, hogy az emberekkel csak emberségesen lehet és kell is bánni. Németh Károly elvtárs nagy tapssal fogadott felszólalása végén taglalta a szőlő- és gyümölcstermelés kérdéseit, majd hangoztatta: a járás szövetkezeti gazdáinak szorgalmas, odaadó munkája nyomán valósággá válnak a tervek. A vitában felmerült szakkérdésekre a gazdasági irányelveket összeállító szakbizottság nevében Bódi János válaszolt, majd Rózsa István, a járási pártbizottság titkára összegezte a kibővített ülés munkáját. Ezután a tanácskozás határozatot hozott a lehetőségek kihasználására a járás mezőgazdaságában. Áz ülés Farkas Istvánnak, a járási tanács elnökének zárszavával fejeződött be. lU&züt&dnzlc a* wzzmek^en Állítják a sátrakat Újszegeden A vasárnapi ünnepi nagygyűlés után közösen szórakoznak majd a szegedi dolgozók Mozgalmas már az élet Újszegeden: a május elsejei ünnep előkészületei folynak. A partfürdőn, a sportpályákon nemcsak a kereskedelmi vállalatok ütik fel sátraikat, amelyekben majd ételt és italt is arusítanak, hanem az üzemek, hivatalok is. ben vonulnak a kender- rost, köszöntik az ünneplő gyáriak. A kenderfonógy.ó- szegedieket, riakkal közösen vonulnak A fiatalok útiránya: Kossuth a nagygyűlésre a Guten- Lajos sugárút, Kárász utca, berg utcai fm és leány, Sztálin sétány, Lenin körút, valamint a Mérei ntcai ál- A kiszesek közösen a feltalános iskola nevelői, dol- nőitekkel az üzemek, a higozói. vatalok dolgozóival vonul..... nak április 30-án a nagyA legfiatalabbak az uttó- &vülésre A több ezer sze_ rok is lelkesen készülnék A Szegedi Kenderfonógyár — " A^T® G^F^00 Vneli Hmm mintegy^ 800 főt s««>baton 1 ,és mellém hányok, galampályáján mintegy ouu IUJ színes papírcsíkokkal díszítik ^ v1-7n„k fiúk nedie befogado hataimas satrat naevsvűlés színhelyét. ™znek, a íluk pedlg állit fel. MÁJUSI menetben fel a nagygyűlés színhelyét, virág0t Az üzemben is igen naffv a Széchenyi ter®. Ugyanezen A szegedi Bútorgyárban a késztoődés^Az áprihs 3W ^ nagy°bb ^ . is nagy a készülődés, , nagygyűlésre, mint minden vere]té Április 24 és 30-a kozott unévben a kiszesek vidám induló- nepi műszak® indítottak jelén is színpompás menet- kat énekelve járják a vá- május 1 tiszteletére, a brigá, dok minőségi versenyre hívták ki egymást. Április 30án, a nagygyűlés után a bútorgyáriak nem Újszegedre, hanem a Sárgára vonulnak, s itt ünneplik május elsejét. A szalámigyár ifjúsági kötöző-brigádjának tagjai válalták. hogy május elseje tiszteletére rendbehozzák az üzemük előtti parksávot. A fiatalok tegnap, csütörtökön munka után hozzá is fogtak a munkához s néhány óra alatt parkosították a területet. Az ünnepi menetet a szalámigyárnál, is a kiszesek nyitják meg. Szeged állomás dolgozói is teljesítették már május elseje tiszteletére tett felajánlásukat. Az állomás fiatal és idősebb dolgozói, kiszesek, párttagok és pártonkívüliek közösen hozták rendbe a III. kerületi tanács területéhez tartozó, a nagyállomás közelében lévő elhanyagolt, gondozatlan terület®. Mint pirosnyakkendős úttörő mindig ott volt a májusi menetben. Már mint "uermek, minden május elsején — a legszebb tavaszi í napon — együtt ünnepelt a > felnőttekkel, ö vitte a raj i zászlaját. De múltak az évek. 5 egyszerre csak már a felnőttek csoportjához tartó- I tett. 1 A Szegedi Kenderfonógyártón kezdett el dolgozni 1957n- Ősszel került az üzemban, példamutató munkájával, szorgalmával kitűnt a vele egykorúak közül. Május elsején már a menet élén fehér ruhában, a példamutató kiszesekkel vonult, és azóta mindig. Idén is ott lesz Gyáni Matild KISZ-titkár az első sorban. Arra a kérdésre, milyen érzés a menet élén haladni, így válaszolt: — Büszke vagyok, nagyon. Amerre megyünk mi, a fehér ruhát viselő kendergyári kiszesek, mindenütt megtapsolnak bennünket. Tudom, hogy a taps, az elismerés nem a külsőségeknek szól, hanem a kenderfonógyár kiszeseinek — a mai fiatalságnak. Ez nagyon felemelő érzés. örülök, hogy én is köztük menetelhetek... tó s néhány hónap alatt Munkahelyén, a. gombolyítóLobogózzuk fel a házakat vasárnapra Szeged megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága felkéri az üzemek és intézmények dolgozóit, valamint Szeged város lakossagát, hogy a nemzetközi munkásmozgalom nagy ünnepe, május 1 alkalmából üzemeiket. épületeiket már vasárnap vörös és netnzetiszinu • lobogókkal díszítsék fel. Mi foglalkoztatja az embereket ? Irta: SIKLÓS JÁNOS A

CÍMRE ÜGY IS válaszolhatnánk, hogy napi életünk minden kérdése, de ez mégsem egészen pontos fel®®. Különösen akkor válik hiányossá válaszunk, ha figyelembe vesszük azt az egészséges törekvést, hogy mindenki többre vágyik, mint amennyit elért. Ez egy fő kérdés az .ember életében. Ezt az igényt a szocialista társadtömi rend támasztotta fel, mert a lakosság igényeinek — lehetőségeink szerint „•— maximális kielégítése törvényszerűség a munkás-paraszthattöom viszonyai között. Minden politikai, gazdasági megnyilatkozás az igények kielégítés® szolgálja: ezen nem volt és azt hiszem, nem is lesz vita, mert a tények önmagukért is beszélnek. Nézzük meg egy Szeged városi tanácstag beszámolójának vázlatát. Ebbena következőket találjuk: 1961-ben 386 lakás- épül és még ebben az évben megindítanak 350 lakásépítést, melyből 220 szövetkez®i lakás lesz. Sok ez a lakásmennyiség? Számszerűség® tekintve igen. Űj városnegyedek nőnek ki a földből, szép. ízléses paloták emelkednek foghíjas területeken, új telepek, épültek (Gedó, Ságváritelep). De ha az igények® vesszük szemügyre, nem sok a felépült lakás, ellenkezőleg, kevés, mert több ezer lakás szükséges ahhoz, hogy mindenki olyan körümények között éljen, amilyen a szocialista társadalomban élő emberekhez illik. Közismert, hogy milliárdos tételekről van szó csak ebben az egy városban is. Ezt a pénzmennyiséget nem leh® egy év alatt előteremteni. Az igények kielégítésére irányuló törekvés jegyeit láthatjuk megyénk valamennyi városában: épülnek a házak, tatarozzák a régi épületeket, s erőteljesen fejlődik a szövetkezeti lakóház és a társasház építésének okos mozgalma. H

OGY A CÍMBEN FELVETETT kérdésre választ adjunk megnéztük a megye ipari munkásságának különféle problémáit néhány nagyüzemben. A munkások szenvedélyesen léptek fel a munkaszervezéssel, anyaghiánnyal, műszaki szervezéssel összefüggő - hiányosságokkal szemben, mert a termelést legalább annyira sajátjuknak tekintik, mint a műszaki vezetők. Az üzem termelési és igazgatási kérdései iránt nagy az érdeklőd® a munkások körében, ezt. mutatják a népes termelési tanácskozások is. De nem leh® elhallgatni azt sem, hogy helyenként nyersanyagellátási zavarok jelentkéznek — mint például a Szegedi Szalámigyárban, a Hódmezővásárhelyi Mérleggyárban stb. Ez utóbbi helyen a szakszervezeti bizalmiak szerint a dolgozók egy része keresetének jelentős hányadát a hónap utolsó hármadéban, hajrában keresi meg. Ahol ilyen zavaró tényezők jelentkeznek, ott az üzem vezetői saját leh®őség®k ésszerű kihasználásával, főhatóságaik támogatásának igénylésével csökkentsék, ha lehet szüntessék meg a zavarokat. De az elemi doloig, hogy a munkások életét érintő kérdésekről az üzem vezetője nyújtson alapos, érvelő tájékoztatót megfelelő időközönként, hogy az adott üzem munkása ne pletyka formájában — és rendszerint rosszindulatú beállításban — értesüljön a vállalat belső életének őt is érintő kérdéseiről, Nem tekinthető véletlen jelenségnek az sem, hogy a szakszervezeteknek a szocialista brigádok részére kiírt pályázata olyan visszhangot keltett, hogy Csongrád megyében eddig közel száz brigád nevez®t be a "Példaképeink a Szovjetunió kommunista brigádjai* elnevezésű mozgalomba. Az sem érdektelen, hogy az, utóbbi hónapokban megszaporodott a munkásújítók száma. Nemrégen több üzemben rendeztek újítókiállítást, a munkásság széleskörű érdeklődésétől kísérve. Persze kiderült, hogy a munkásújítók lassúnak és bürokratikusnak tekintik az újításaikkal összefüggő ügyintézést. S éppen ezért a szakszervezeti bizottságok ezt a kérdést most üzemenként alaposan megvizsgálják. F

OGLALKOZTATJA A MUNKÁSOKAT a munkanormák kiigazítása is. Különösen ott, ahol megtelelő előkészület nélkül vezették be, másrés® ahol nem elég körültekintően határozták meg a normákat. S végül ott, ls jelentős kérdés ez, ahol nem nyújtanak gyakorlati, műszaki stb. segítséget a munkásnak ahhoz, hogy elérje normájának kijavítása előtti keresetét. Teljesen lehetetlen helyzet, hogy néhány üzemrészben az alsóbb beosztású műszaki vezetők, esetenként a felelős üzemi vezetők nem állnak ki határozottan a rendezett normák védelmében. Talán nem tudják megindokolni a normák kiigazításának szükségességét? Ez nem hihető. Az üzem műszaki irányításához szervesen hozzátartozik a foglalkozás a munkásokkal ebben a vonatkozásban is-. S ahol hiba történt a normáik kiigazításában, ott szégyenkezés nélkül hozzák helyre, ne történjék meg olyasmi, hogy »:presztizs okokból* hagynak annyiban hibás intézkedéseket. Ahol pedig indokolt, gyorsítsák meg a munkanormák kijavítását. A műszaki fejlesztéssel és a normák rendezésével összefüggésben is felmerül az ipartelepítés sürgőssége. De indokolja ezt az is, hogy dolgozni szándékozó nök, családanyák és a felnövekvő fiatalság pályaválasztási gondjai is napirendi kérdéssé váltak. Előkészület alatt áll a második ötéves terv, amely majd az országgyűl® elé kerül. Figyelembe véve a párt hetedik kongresszusának az ipartelepítésről szóló határozott állásfoglalását, megyénkben is — Szegedre, Szentesre, Hódmezővásárhelyre stb. — valószínűleg jut, a telepít®re kerülő, iparból. Az is kézenfekvő, hogy az ipartelepítéshez szükséges tíz- ® százmilliárdok nagyobbik részét meglévő iparunk, szorgalmas munkásosztályunk teremti elő, hogy felnövő nemzedékünk megfelelő munkához jusson. A normák kiigazításának e tekintetben is rendkívül nagy a jelentősége. N

EM ÜJKELETÍJ MEGÁLLAPÍTÁS, hogy munkát vállalni szándékozó nők, családanyák bőven találhatók megyénk városaiban. S munkavállalásuk — ide nem értve a nagycsaládúakat — nem megélhetési gondból fakad, hanem a növekvő igények kielégítésiből. Jellemző erre, hogy a tízszer nagyobb kapacitású bútoriparunk nem képes kielégíteni az országosan jelentkező bútorszükségletet. Ezelőtt húsz évvel tizedennyi bútor is sok volt ennek az országnak, most a jelenleginél tízszer többet is felvenne a belső piac. Ma már a munkásnak ® a parasztnak nem kell a festett fenyőfabútor, pedig régen még ezt sem tudta megvásárolni. Nem ritka, szinte mindennapos jelenség, hogy városi, falusi fiatalok egyaránt, vasárnap este másik ruhában sétálnak, szórakoznak, "mivel a délelőtti ruha nem alkalmas esti szórakozásra*. Apjuknak, anyjuknak talán csak egy ünneplő ruhája volt, de ők már — érthetően — nem elégszenek meg egy ruhával. S az utóbbi évek kereskedelmi tapasztalatai szerint nem az olcsóbb, silányabb textiliák iránt mutatkozik ®deklőd®, hanem a jobbminőségű textiláruk iránt Ez figyelhető meg fehérneműben és konfekcióban is. A kereskedelemnek igazodnia kell ehhez a kívánsághoz. Nálunk minden az igények kielégítését, az emberek jobb életkörülményeinek biztosításait szolgálja. De az is érthető, hogy az egyszerre jelentkező sokirányú igény nem elégíthető ki azonnal. Egyszerű példa illusztrálja ezt: egy háziasszonynak havonta ezer forintja van élelemre és ruhára. Ebből nem költh® ® négyezret Panni-robogóra. A Panni-robogóra valót majd egy-két év alatt "összetakarékoskodja*. így van az ország háztartása is. Nem lehet fellépni a szocializmus alapjai lerakásának időszakában a kommunizmusra jellemző igényekkel. Mi ezekről a kérdésekről nyíltan és világosan beszélünk, mert életünk, szocialista építésünk előrehaladásával megoldódó jelenségek ezek. Nem hagyható szó nélkül, hogy — különösen hetipiacokon — találkozunk olyan megjegyzéssel, miszerint "tavaly minden olcsóbb volt*. Ha ilyen észrevételekkel találkozunk, érthetően nem hagyhatjuk szó nélkül. Már csak azért sem, mert így általánosságban kimondva ez a megjegyzés messze esik a valóságtól. Van ugyan néhány olyan pia® áríi, amely többe kerül, mint tavaly. . Ennek egyik leglényegesebb oka, hogy nagyon rossz termés volt a múlt évben, különösen Csongrád megyében volt súlyos az aszály. Gabonában, kapásokban, "takarmányban rendkívüli veszteség érte mezőgazdaságunkat. S a takarmányveszteség kihatott állattenyésztésünkre is. A

MÁSIK OK AZ. hogy mezőgazdaságunk átszervezése előtt álló kisparcella nem termett annyit, amennyit az előző években, mert a mezőgazdaság átszervez®® figyelő, volt egyéni gazda lecsökkentett intenzitással dolgozott. Ezt. bizonyítják a községek — nálunk, mindenekelőtt a szegedi járásban — kimutatásai: nevetségesen kismennyiségű adóterményről tanúskodnak e statisztikák. Az egész ország átszervezése előtt megtorpant az egyéni termelőnél — az aszállyal egyébként is sújtott — sertéshizlalás, baromfitenyésztés. A vacillálás, megtorpanás érthetően mezőgazdasági. árukieséssel járt, s fokozta az aszály támasztotta kárt gabonában, kukoricában, burgonyában, húsféleségekben stb. Az említett okok már elmúltak. De nyoma még itt van, s ebben az évben akár akarjuk, akár nem, érezteti hatását. Majd a mostani mezőgazdasági év eredményez piaci árcsökkenést. Ez már á primőráruknál látszik, s később egész éven át, a sertéshizlalások időszakáig kedvező irányba hat. A jelek szerint — ahogyan az időjárás mutatja — idén lényegesen jobb termés lesz, mint tavaly volt És most már a nagyüzemi termelés kialakítása folyik az egész országban: mezőgazdaságunk évről évre többet nyújt. Parasztságunk munkakedve igen jó, a földek megmunkálása, a tavasziak vetése időben megtörtént. Kilátásaink biztatóak. A kérdfeek nem újak, de világosan és érthetően beszéljünk ezekről és ne hagyjuk figyelmen kívül. Pártszervezeteink, szakszervezeti aktivistáink, KlSZ-fiataljaink adjanak választ a dolgozó emberek ezirányú kérdéseire is. Éljen a szocialista tábor megbonthatatlan egysége!