Délmagyarország, 1961. április (51. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-28 / 99. szám

3 Péntek, 1961. április 28. Több mezőgazdasági áru a szegedi járás termelőszövetkezeteiből (Folytatás az 1. oldalról.) Az adottságok kihasználá­sát taglalta Szakái Olivér, a kisteleki Felszabadulás Tsz mezőgazdásza, majd Lele Ferenc, a deszki Kossuth Tsz elnöke és Vincze Mik­lós, a rúzsai Napsugár Tsz agronómusa az állattenyész­tés és a növénytermesztés Kérdéseiről szólott. Huszta József, az öttömösi Magyar László Tsz elnöke, Tóth Gé­za_ az Ásotthalmí Állami Gazdaság főagronómusa után Rácz János, a szatymazi Ho­mokgyöngye Tsz elnöke be­szélt. Elmondotta, a Homok­gyöngye Tsz idén tavasszal kezdte a munkát, s tagjai­nak meggyőződése, hogy tu­dással, szorgalommal szép eredményeket érnek el. Meg­állapította, hogy így vannak ezzel Szatymaz többi új szö­vetkezeteinek , gazdái is. A szakemberképzésről is szó­lott Dobó Szilveszter, a mó­rahalmi Vörös Október Tsz agronómusa. Javasolta az il­letékeseknek, foglalkozzanak azzal, hogy Szegeden szőlő- és gyü­mölcstermelési, illetve ker­tészeti középiskola működ­jék. "Helyes lenne — állapította meg —, ha Szegeden kerté­szeti főiskola is létesülne*. Sokrétűen szólt a jelen és a jövő gazdálkodási tenniva­lóihoz Csizmás Sándor, a KISZ szegedi járási bizott­ságának titkára, Miklós Pál, a tápéi Tiszatáj Tsz elnöke, Nagy Sándoé, a balástyai Móra Ferenc Tsz elnöke, Pa­czuk István, a megyei ta­nács elnökhelyettese, Kocsis János, a tiszaszigeti Lenin Tsz elnöke, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyet­tese és Sas Béla, a megyei tanács főagronómusa. A szövetkezetigazdák szorgalmával Németh Károly, az MSZ­MP Központi Bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetője felszólalása elején hangoztatta: valamennyi fel­szólaló felelősséggel szólott a jelen és a jövő dolgairól, mondotta el észrevételét, s ez részvételüket is jelenti az ország kormányzásában. Ki­emelte a tanácskozás, s az ott elhangzottak hasznossá­gát, a szövetkezeti gazdasá­gok és tagjaik, valamint az egész ország számára. A to­vábbiakban rámutatott, igen fontos, hogy teljesen elvégezzük az idei tenni­valókat, mert ezek terem­tik meg a feltételeit an­nak, hogy a következő években nagy lépéssel ha­ladjunk előre. Ismertette, hogy államunk, a munkásosztály milyen ha­talmas segítség® adott ed­dig a közös gazdaságoknak, s a lehetőségekhez képest továbbra is támogatást nyújt. Szükséges azonban, hogy a lehető legjobban ki­használják a közös gazdasá­gok saját erőforrásaikat. A háztáji gazdaságokról el­mondotta, hogy a lakosság áruellátásában szerepet kell vállalniok. — A közös gazdaságok előrehaladásában, a célkitű­zések elérésében — állapí­totta meg — a legnagyobb erő a szövetkezeti tagok tettrekészsége, szorgalma és tudása. A szövetkezet olyan lesz, amilyenné gazdái formál­ják. Minden szöv®kezetben szót kell érteni a vezetőknek a tagsággál, hogy egységesen vegyenek részt a munkában. Minden vezetőnek szem előtt kell tartania, hogy az emberekkel csak embersége­sen lehet és kell is bánni. Németh Károly elvtárs nagy tapssal fogadott fel­szólalása végén taglalta a szőlő- és gyümölcstermelés kérdéseit, majd hangoztatta: a járás szövetkezeti gaz­dáinak szorgalmas, oda­adó munkája nyomán va­lósággá válnak a tervek. A vitában felmerült szak­kérdésekre a gazdasági irányelveket összeállító szak­bizottság nevében Bódi Já­nos válaszolt, majd Rózsa István, a járási pártbizott­ság titkára összegezte a ki­bővített ülés munkáját. Ez­után a tanácskozás határozatot hozott a lehetőségek kihasználására a járás mezőgazdaságában. Áz ülés Farkas Istvánnak, a járási tanács elnökének zárszavával fejeződött be. lU&züt&dnzlc a* wzzmek^en Állítják a sátrakat Újszegeden A vasárnapi ünnepi nagygyűlés után közösen szórakoznak majd a szegedi dolgozók Mozgalmas már az élet Újszegeden: a május elsejei ünnep előkészületei folynak. A partfürdőn, a sportpályá­kon nemcsak a kereskedel­mi vállalatok ütik fel sát­raikat, amelyekben majd ételt és italt is arusítanak, hanem az üzemek, hivata­lok is. ben vonulnak a kender- rost, köszöntik az ünneplő gyáriak. A kenderfonógy.ó- szegedieket, riakkal közösen vonulnak A fiatalok útiránya: Kossuth a nagygyűlésre a Guten- Lajos sugárút, Kárász utca, berg utcai fm és leány, Sztálin sétány, Lenin körút, valamint a Mérei ntcai ál- A kiszesek közösen a fel­talános iskola nevelői, dol- nőitekkel az üzemek, a hi­gozói. vatalok dolgozóival vonul­..... nak április 30-án a nagy­A legfiatalabbak az uttó- &vülésre A több ezer sze_ rok is lelkesen készülnék A Szegedi Kenderfonógyár — " A^T® G^F^00 Vneli Hmm mintegy^ 800 főt s««>baton 1 ,és mellém hányok, galam­pályáján mintegy ouu IUJ színes papírcsíkokkal díszítik ^ v1-7n„k fiúk nedie befogado hataimas satrat naevsvűlés színhelyét. ™znek, a íluk pedlg állit fel. MÁJUSI menetben fel a nagygyűlés színhelyét, virág0t Az üzemben is igen naffv a Széchenyi ter®. Ugyanezen A szegedi Bútorgyárban a késztoődés^Az áprihs 3W ^ nagy°bb ^ . is nagy a készülődés, , nagygyűlésre, mint minden vere]té Április 24 és 30-a kozott un­évben a kiszesek vidám induló- nepi műszak® indítottak jelén is színpompás menet- kat énekelve járják a vá- május 1 tiszteletére, a brigá­, dok minőségi versenyre hív­ták ki egymást. Április 30­án, a nagygyűlés után a bú­torgyáriak nem Újszegedre, hanem a Sárgára vonulnak, s itt ünneplik május elsejét. A szalámigyár ifjúsági kötöző-brigádjának tagjai válalták. hogy május elseje tiszteletére rendbehozzák az üzemük előtti park­sávot. A fiatalok tegnap, csütörtö­kön munka után hozzá is fogtak a munkához s né­hány óra alatt parkosították a területet. Az ünnepi mene­tet a szalámigyárnál, is a kiszesek nyitják meg. Szeged állomás dolgozói is teljesítették már május el­seje tiszteletére tett fel­ajánlásukat. Az állomás fiatal és idősebb dolgozói, kiszesek, párttagok és pártonkívüliek közösen hozták rendbe a III. kerü­leti tanács területéhez tarto­zó, a nagyállomás közelében lévő elhanyagolt, gondozat­lan terület®. Mint pirosnyakkendős út­törő mindig ott volt a má­jusi menetben. Már mint "uermek, minden május el­sején — a legszebb tavaszi í napon — együtt ünnepelt a > felnőttekkel, ö vitte a raj i zászlaját. De múltak az évek. 5 egyszerre csak már a fel­nőttek csoportjához tartó- I tett. 1 A Szegedi Kenderfonógyár­tón kezdett el dolgozni 1957­n- Ősszel került az üzem­ban, példamutató munkájá­val, szorgalmával kitűnt a vele egykorúak közül. Május elsején már a menet élén fe­hér ruhában, a példamutató kiszesekkel vonult, és azóta mindig. Idén is ott lesz Gyáni Matild KISZ-titkár az első sorban. Arra a kérdés­re, milyen érzés a menet élén haladni, így válaszolt: — Büszke vagyok, nagyon. Amerre megyünk mi, a fe­hér ruhát viselő kendergyári kiszesek, mindenütt megtap­solnak bennünket. Tudom, hogy a taps, az elismerés nem a külsőségeknek szól, hanem a kenderfonógyár ki­szeseinek — a mai fiatalság­nak. Ez nagyon felemelő ér­zés. örülök, hogy én is köz­tük menetelhetek... tó s néhány hónap alatt Munkahelyén, a. gombolyító­Lobogózzuk fel a házakat vasárnapra Szeged megyei jogú városi tanács végrehajtó bizott­sága felkéri az üzemek és intézmények dolgozóit, vala­mint Szeged város lakossagát, hogy a nemzetközi mun­kásmozgalom nagy ünnepe, május 1 alkalmából üzemei­ket. épületeiket már vasárnap vörös és netnzetiszinu • lobogókkal díszítsék fel. Mi foglalkoztatja az embereket ? Irta: SIKLÓS JÁNOS A CÍMRE ÜGY IS válaszolhatnánk, hogy napi életünk minden kérdé­se, de ez mégsem egészen pontos fel®®. Különösen akkor válik hiányossá válaszunk, ha figyelembe vesszük azt az egészséges törekvést, hogy mindenki több­re vágyik, mint amennyit elért. Ez egy fő kérdés az .ember életében. Ezt az igényt a szocialista társadtömi rend támasztotta fel, mert a lakosság igényeinek — lehetőségeink szerint „•— maximális kielégítése törvényszerűség a munkás-paraszthattöom viszonyai között. Minden politikai, gazdasági megnyilatko­zás az igények kielégítés® szolgálja: ezen nem volt és azt hiszem, nem is lesz vita, mert a tények önmagukért is beszél­nek. Nézzük meg egy Szeged városi ta­nácstag beszámolójának vázlatát. Ebben­a következőket találjuk: 1961-ben 386 la­kás- épül és még ebben az évben megin­dítanak 350 lakásépítést, melyből 220 szö­vetkez®i lakás lesz. Sok ez a lakásmennyiség? Számszerűsé­g® tekintve igen. Űj városnegyedek nő­nek ki a földből, szép. ízléses paloták emelkednek foghíjas területeken, új tele­pek, épültek (Gedó, Ságváritelep). De ha az igények® vesszük szemügyre, nem sok a felépült lakás, ellenkezőleg, kevés, mert több ezer lakás szükséges ahhoz, hogy mindenki olyan körümények között éljen, amilyen a szocialista társadalomban élő emberekhez illik. Közismert, hogy milli­árdos tételekről van szó csak ebben az egy városban is. Ezt a pénzmennyiséget nem leh® egy év alatt előteremteni. Az igények kielégítésére irányuló törekvés jegyeit láthatjuk megyénk valamennyi vá­rosában: épülnek a házak, tatarozzák a régi épületeket, s erőteljesen fejlődik a szövetkezeti lakóház és a társasház épí­tésének okos mozgalma. H OGY A CÍMBEN FELVETETT kér­désre választ adjunk megnéztük a megye ipari munkásságának kü­lönféle problémáit néhány nagyüzemben. A munkások szenvedélyesen léptek fel a munkaszervezéssel, anyaghiánnyal, műsza­ki szervezéssel összefüggő - hiányosságok­kal szemben, mert a termelést legalább annyira sajátjuknak tekintik, mint a mű­szaki vezetők. Az üzem termelési és igazgatási kérdései iránt nagy az érdek­lőd® a munkások körében, ezt. mutatják a népes termelési tanácskozások is. De nem leh® elhallgatni azt sem, hogy he­lyenként nyersanyagellátási zavarok je­lentkéznek — mint például a Szegedi Szalámigyárban, a Hódmezővásárhelyi Mérleggyárban stb. Ez utóbbi helyen a szakszervezeti bizalmiak szerint a dol­gozók egy része keresetének jelentős há­nyadát a hónap utolsó hármadéban, haj­rában keresi meg. Ahol ilyen zavaró té­nyezők jelentkeznek, ott az üzem vezetői saját leh®őség®k ésszerű kihasználásával, főhatóságaik támogatásának igénylésével csökkentsék, ha lehet szüntessék meg a zavarokat. De az elemi doloig, hogy a munkások életét érintő kérdésekről az üzem vezetője nyújtson alapos, érvelő tájékoztatót megfelelő időközönként, hogy az adott üzem munkása ne pletyka for­májában — és rendszerint rosszindulatú beállításban — értesüljön a vállalat belső életének őt is érintő kérdéseiről, Nem tekinthető véletlen jelenségnek az sem, hogy a szakszervezeteknek a szocia­lista brigádok részére kiírt pályázata olyan visszhangot keltett, hogy Csongrád megyében eddig közel száz brigád neve­z®t be a "Példaképeink a Szovjetunió kommunista brigádjai* elnevezésű moz­galomba. Az sem érdektelen, hogy az, utóbbi hónapokban megszaporodott a munkásújítók száma. Nemrégen több üzemben rendeztek újítókiállítást, a mun­kásság széleskörű érdeklődésétől kísérve. Persze kiderült, hogy a munkásújítók lassúnak és bürokratikusnak tekintik az újításaikkal összefüggő ügyintézést. S ép­pen ezért a szakszervezeti bizottságok ezt a kérdést most üzemenként alaposan megvizsgálják. F OGLALKOZTATJA A MUNKÁSO­KAT a munkanormák kiigazítása is. Különösen ott, ahol megtelelő előkészület nélkül vezették be, másrés® ahol nem elég körültekintően határozták meg a normákat. S végül ott, ls jelentős kérdés ez, ahol nem nyújtanak gyakorlati, műszaki stb. segítséget a munkásnak ah­hoz, hogy elérje normájának kijavítása előtti keresetét. Teljesen lehetetlen hely­zet, hogy néhány üzemrészben az alsóbb beosztású műszaki vezetők, esetenként a felelős üzemi vezetők nem állnak ki hatá­rozottan a rendezett normák védelmében. Talán nem tudják megindokolni a normák kiigazításának szükségességét? Ez nem hi­hető. Az üzem műszaki irányításához szer­vesen hozzátartozik a foglalkozás a mun­kásokkal ebben a vonatkozásban is-. S ahol hiba történt a normáik kiigazításában, ott szégyenkezés nélkül hozzák helyre, ne tör­ténjék meg olyasmi, hogy »:presztizs okok­ból* hagynak annyiban hibás intézkedé­seket. Ahol pedig indokolt, gyorsítsák meg a munkanormák kijavítását. A műszaki fejlesztéssel és a normák rendezésével összefüggésben is felmerül az ipartelepítés sürgőssége. De indokolja ezt az is, hogy dolgozni szándékozó nök, csa­ládanyák és a felnövekvő fiatalság pálya­választási gondjai is napirendi kérdéssé váltak. Előkészület alatt áll a második öt­éves terv, amely majd az országgyűl® elé kerül. Figyelembe véve a párt hetedik kongresszusának az ipartelepítésről szóló határozott állásfoglalását, megyénkben is — Szegedre, Szentesre, Hódmezővásár­helyre stb. — valószínűleg jut, a telepí­t®re kerülő, iparból. Az is kézenfekvő, hogy az ipartelepítéshez szükséges tíz- ® százmilliárdok nagyobbik részét meglévő iparunk, szorgalmas munkásosztályunk te­remti elő, hogy felnövő nemzedékünk meg­felelő munkához jusson. A normák kiiga­zításának e tekintetben is rendkívül nagy a jelentősége. N EM ÜJKELETÍJ MEGÁLLAPÍTÁS, hogy munkát vállalni szándékozó nők, családanyák bőven találhatók megyénk városaiban. S munkavállalásuk — ide nem értve a nagycsaládúakat — nem megélhetési gondból fakad, hanem a növekvő igények kielégítésiből. Jellem­ző erre, hogy a tízszer nagyobb kapacitású bútoriparunk nem képes kielégíteni az or­szágosan jelentkező bútorszükségletet. Ez­előtt húsz évvel tizedennyi bútor is sok volt ennek az országnak, most a jelenlegi­nél tízszer többet is felvenne a belső piac. Ma már a munkásnak ® a parasztnak nem kell a festett fenyőfabútor, pedig ré­gen még ezt sem tudta megvásárolni. Nem ritka, szinte mindennapos jelenség, hogy városi, falusi fiatalok egyaránt, va­sárnap este másik ruhában sétálnak, szó­rakoznak, "mivel a délelőtti ruha nem al­kalmas esti szórakozásra*. Apjuknak, any­juknak talán csak egy ünneplő ruhája volt, de ők már — érthetően — nem elégsze­nek meg egy ruhával. S az utóbbi évek kereskedelmi tapasztalatai szerint nem az olcsóbb, silányabb textiliák iránt mutat­kozik ®deklőd®, hanem a jobbminő­ségű textiláruk iránt Ez figyelhető meg fehérneműben és konfekcióban is. A ke­reskedelemnek igazodnia kell ehhez a kí­vánsághoz. Nálunk minden az igények kielé­gítését, az emberek jobb életkörülményei­nek biztosításait szolgálja. De az is ért­hető, hogy az egyszerre jelentkező sok­irányú igény nem elégíthető ki azonnal. Egyszerű példa illusztrálja ezt: egy há­ziasszonynak havonta ezer forintja van élelemre és ruhára. Ebből nem költh® ® négyezret Panni-robogóra. A Panni-robo­góra valót majd egy-két év alatt "össze­takarékoskodja*. így van az ország ház­tartása is. Nem lehet fellépni a szocializ­mus alapjai lerakásának időszakában a kommunizmusra jellemző igényekkel. Mi ezekről a kérdésekről nyíltan és vi­lágosan beszélünk, mert életünk, szocia­lista építésünk előrehaladásával megol­dódó jelenségek ezek. Nem hagyható szó nélkül, hogy — kü­lönösen hetipiacokon — találkozunk olyan megjegyzéssel, miszerint "tavaly minden olcsóbb volt*. Ha ilyen észrevételekkel ta­lálkozunk, érthetően nem hagyhatjuk szó nélkül. Már csak azért sem, mert így általánosságban kimondva ez a megjegy­zés messze esik a valóságtól. Van ugyan néhány olyan pia® áríi, amely többe kerül, mint tavaly. . Ennek egyik leglényegesebb oka, hogy nagyon rossz termés volt a múlt évben, különö­sen Csongrád megyében volt súlyos az aszály. Gabonában, kapásokban, "takar­mányban rendkívüli veszteség érte mező­gazdaságunkat. S a takarmányveszteség kihatott állattenyésztésünkre is. A MÁSIK OK AZ. hogy mezőgazda­ságunk átszervezése előtt álló kis­parcella nem termett annyit, amennyit az előző években, mert a me­zőgazdaság átszervez®® figyelő, volt egyéni gazda lecsökkentett intenzitással dolgozott. Ezt. bizonyítják a községek — nálunk, mindenekelőtt a szegedi járásban — kimutatásai: nevetségesen kismennyi­ségű adóterményről tanúskodnak e sta­tisztikák. Az egész ország átszervezése előtt megtorpant az egyéni termelőnél — az aszállyal egyébként is sújtott — ser­téshizlalás, baromfitenyésztés. A vacillá­lás, megtorpanás érthetően mezőgazda­sági. árukieséssel járt, s fokozta az aszály támasztotta kárt gabonában, kukoricában, burgonyában, húsféleségekben stb. Az említett okok már elmúltak. De nyoma még itt van, s ebben az évben akár akarjuk, akár nem, érezteti hatását. Majd a mostani mezőgazdasági év ered­ményez piaci árcsökkenést. Ez már á pri­mőráruknál látszik, s később egész éven át, a sertéshizlalások időszakáig kedvező irányba hat. A jelek szerint — ahogyan az időjárás mutatja — idén lényegesen jobb termés lesz, mint tavaly volt És most már a nagyüzemi termelés kialakítása folyik az egész országban: mezőgazdaságunk évről évre többet nyújt. Parasztságunk munka­kedve igen jó, a földek megmunkálása, a tavasziak vetése időben megtörtént. Ki­látásaink biztatóak. A kérdfeek nem újak, de világosan és érthetően beszéljünk ezekről és ne hagy­juk figyelmen kívül. Pártszervezeteink, szakszervezeti aktivistáink, KlSZ-fiatalja­ink adjanak választ a dolgozó emberek ezirányú kérdéseire is. Éljen a szocialista tábor megbonthatatlan egysége!

Next

/
Oldalképek
Tartalom