Délmagyarország, 1961. április (51. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-23 / 95. szám

Vasárnap, 1961. április 16. 2 Véget ért az ENSZ-közgyűlés ülésszaka Az ENSZ-közgyűlés 15. Egyesült Államok újabb po- megszüntessék a Karib-tér­filésszaka szombaton a kora ütikai vereségét eredmé- ségben keletkezett feszűltsé­reggeli órákban — ntagyar nyezte. Az amerikai Sugall- get.* idő szerint néhány perccel mazásra előterjesztett teljes A mexikói indítvány mel­déli 12 óra után — befejezte argentin javaslat, amely azt jett —, amely felszólítja az munkáját. szorgalmazza, hogy a kubai államokat, ne engedjék, hogy * panaszt a washingtoni irá- területeiket Kuba-ellenes ag­A, knzev.ilés Dén- nFtós alatt áUÓ Amerikai resszióra használják — negy­Az ENSZ-kozgyules pen Allamok szervezete elé utal- venegyen, ellene pedig har­^kt",- iLz Ifüfe >ák- nem kapta meg a kéU mintoten szavaztak, sokkal — egész nap ülése- harmados többséget. * zett es állást foglalt Sz ele- Ezutón a méregfogától m , je terjesztett kerdesekben megfosztott argentin javasla- Az ENSZ-kozgyules pen­Eloszor a politikai bízott- ^ bocsátották szavazásra és tek délutáni ülésen elvetet­sag által elfogadott argen- ezt a küldöttek 59 szavazat- te, majd esti ülesen Pakisz­tán és mexikói hatarozati tal 13 ellenében elfogadták tán indítványára elfogadta javaslatról szavazott a köz- HusZ(mnégyen tartózkodtak az ügyviteli és költségvetési gyűlés. Mindkét hatarozati a szavaz&stól bizottságnak azt a javasla­javaslat a kubai vita során Az e]fogadatt határozati tát, hogy szavazzanak meg született meg. javaslat felhívja az ENSZ- további százmillió dollárt az Mint a nyugati hírügynök- tagállamait, »tegyenek meg ENSZ kongói kiadásainak fe­ségek jelentik, a szavazás az minden lehető lépést, hogy dezésére ez év október 31-ig. Hruscsov újabb üzenete Kennedyhez Problémák a világpolitikában az elhárított kubai agresszió után Nem túlzás, ha azt mond­juk, hogy ebben az eszten­dőben az elmúlt napokban élte át a világ a legidegfe­presztizsét csakúgy, mint a Kennedy-kormány "belpoli­tikai* szavahihetőségét is (Folytatás az 1. oldalról.) lyek veszélyeztetik a Szov­jetunió biztonságát*. Ml, a magunk részéről rint válassza meg saját tár­nem vallunk ilyen néze- sadalmi és politikai rend­ieket. - jelenti ki Hruscsov. Irreális amerikai elképzelések szerét? Nem gondolkozott el ön azon, hogy más országok is felléphetnének önökkel szemben ugyanilyen kö­veteléssel. Kijelenthetnék, hogy Önök­nél, az Egyesült Államokban olyan rendszer van, amely szítőbb pillanatokat, órákat Aggasztja az Egyesült Álla­és napokat a Kubát ért ag- mok közvéleményét az az resszió világháborús feszült- is, ami az elnök csütörtöki séget felidéző izgalmai miatt, beszédében, majd sajtóérte­Az agresszió 72 óra alatt kezletén egyaránt tapasztál­történt. felszámolása egyéb- ható volt. Legfőképpen azért, ként kétségbevonhatatlan bi- mivel Kennedy állítólagos zonyítéka volt Fidel Castro első számú erénye a nyu­rendszere szilárdságának, a godtság és a megfontoltság kubai miniszterelnök politi- volt. kája népszerűségének. Az Különösen elgondolkoz­5000 főt számláló, modern tatö a washingtoni kormány amerikai fegyverekkel fel- Kubával kapcsolatos maga­*Az erős ország természe- fejezheti rokonszenvét az tesen — ha akarja — mindig imperialista és gyarmatosító találhat ürügyet arra, hogy országok iránt, s ez senkit rátámadjon a kevésbé erős sem lep meg. Önök például háborúkat szül, imperialista országra és azután támadá- velük együtt szavaznak az politikát, a fenyegetések és sát azzal indokolja, hogy a Egyesült Nemzetek Szerve- a támadások politikáját foly­gyenge ország potenciális zetében. Ez az Önök erköl- tatja? Ilyen, vádakhoz min­fenyegetést hordozott magá- csének kérdése. -" — -­- De az, ami Kubában tör­tént, már nem erkölcs, ez gonosztett. Hangsúlyozni kívánom — írja Hruscsov —, hogy ha az Egyesült Nemzetek szerveze­te valóban erős akar lenni és _ teljesíteni akarja azokat a _ _ gédhető" meg,"hogy a gyár- feladatokat, amelyek megöl- nern célozgatva, hanem egye­matosítók rabló erkölcse öására alakították —, az nesen kimondhatjuk: önök, ENSZ jelenleg sajnos olyan az Egyesült Államok foitct­szervezet, amelyet már meg- ták el Guatemala független­fertőztek a kolonializmus és - - - ­ban. De vajon ez a huszadik század erkölcse? Ez a gyar­matosítók, a rablók erkölcse, akik valaha éppen ilyen po­litikát folytattak — állapít­ja meg Hruscsov. # v Most, a huszadik század második felében nem en­den alap megvan. És na azokból a tételekből indul kl az ember, amelyeket ön most hangoztat, nyilván le­het követelni az Egyesült Államok belső rendjének megváltoztatását. Ön utal Budapestre — folytatja Hruscsov —, de mi, vezessen bárkit is. A szovjet kormányfő ez­után foglalkozik Kennedy Kínát érintő kijelentéseivel, s megállapítja: seramiképp sem lehet iga­zolni az Egyesült Államok­nak Kínával kapcsolatban tanúsított magatartását. Az Egyesűit Államok Taj­van elfoglalásával a rablás útjára lépett. Háborúval fe­nyegetőzik abban az esetben, ha Kína olyan lépéseket tesz, a az imperializmus bacilusai —, akkor az ENSZ-nek el kell ítélnie a Kuba ellen elkövetett rablótámadást. A dolog lényege nemcsak az Egyesült Államok elítélé­se. Fontos, hogy az agresszió elítélése precedens, olyan lecke legyen, amelyből más országok is tanulnak, hogy ségét, küldték oda bérencei­ket, ahogyan most Kubában is igyekszenek tenni. Éppen az Egyesült Államok cs nem valamilyen más or­szág az. amely mindmáig kíméletlenül kizsákmá­nyolja és gazdasági függés­ben tartja a latin-amerikai országokat és a világ sok más országát.. Ezt mindenki tudja. És ha szerelt ellenforradalmárok Végzete már akkor betelje­sedett, amikor arra számí­tottak, hogy a kormánycsa­patok soraiban már a part­raszállás első óráiban bom­lást és Fidel Castro ellen fordulást idézhetnek elő. Amilyen sikeres próbája volt a kubai rendszer szi­lárdságának az ellenforra­dalmárok gyors szétverése, legalább olyan megdöbbentő az Egyesült Államok kormá­nyának szerepe az invázió­ban. Kennedy kormánya ugyanis hatalomraj utása óta azt erősítgette, hogy semmi­féle erőszakos lépést sem sült Államok nemzetközi j0gVa tévesen nevezték kom* munistáríak, és csak azért, mert az amerikai tulajdon és beruházások célponttá let­tek. Ez nyilvánvalóan a rendszer szociális törekvései­ből következett és azért, hogy a forradalom — nacio­nalista céljainak megfelelően — megtörje az Egyesült Ál­lamok uralmát Kuba felett — "Kuba — folytatta fejte­getéseit Matthews — afféle amerikai gazdasági gyarmat volt. Cukoriparát mi fejlesz­tettük és tartottuk kézben. A kubai politikusok (Batis­táról és társairól van szó tó­tartása az előzmények tük­rében. Kennedy egyik ta­nácsadója, Schlesinger pro- * ^zerk.) megdöbbentő kor­fesszor a közelmúltban több­hetes latin-amerikai körútja során ugyanis hiába kísérel­te meg egy Fidel Castro­ellenes blokk megszervezé­sét. Néhány, általa megtáto­gatott kormány feje a vele rupcióját és tehetetlenségét elnéztük, sőt felhasználtuk. A kislétszámú, jómódú ural­kodó osztály és a tömegek szegénysége között nagy szo­ciális egyenlőtlenség volt. A csúcspont akkor következett folytatott megbeszélés során be> amikor az USA támogat állást foglalt ugyan Fidel ta Batista brutális, kusák­Castro ellen, de amikor ar­ról volt szó, hogy közös nyi­latkozatban is el kell ítélni a kubai miniszterelnök poli­tikáját, egyedül csak a Sal­vador-i vezetők voltak erre hajlandók. Brazília elnöke tervez Fidel Castro hatal- hangos -nem.'—et mondott, a mának megdöntésére, s úgy­szólván minden' alkalommal többiek pedig "nem akarunk más államok belügyeibe be­mányoló diktatúráját, amely 1952-től 1959 január elsejéig tartott. Egy esztelen vezető — Batista — tehát odáig vit­te a dolgokat, hogy azok megérlelték a forradalmat*. Felmerül a kérdés: ha a kubai tényeket ilyen reáli­san látták akárcsak néhá­nyan is az Egyesült Államok kihangsúlyozta, hogy az avatkozni* kijelentéssel meg- kormányában, vagy a kor­Egyesült Allamok eéljá a Szovjetunióval való meg­egyezés a laoszi és a kongói probléma rendezésére, vala­mint új és pozitív álláspont tagadták a Castro-ellenes mányhoz közelállók közül, "felvonulásban* való részvé­telt. Ok: félnek saját pa­rasztságuktól és munkásaik­tól és mert nem akarnak fel­kialakftása a leszerelés te- tűnni abban a színben, mint­Erről igyekezett meg- ha az Egyesült Allamok győzni' Kennedy legfőbb szö­vetségeseit: az angol és a francia kormányt is. Amikor azután Kuba el. len megindult az Egyesült Államok által életrehívott, kiképzett és felszerelt invá­ziós csapatok rohama, a Wa­shingtonban élő diplomaták csaknem idegsokkot kaptak. Azzal ugyanis, hogy a wa­uszályában lennének. Az összefüggések ismere­tében most már új és való­ságos értelmet kapott Raul Roa kubai külügyminiszter­nek a latin-amerikai orszá­hogyan történhetett meg az, hogy a Kennedy-kormány mégis a korábbi, általa el­ítélt elődök latin-amerikai politikáját folytatja? A fele­let kézenfekvő: Kennedy el­nöksége nem jelenti egyút­tal az Egyesült Államok ko­rábbi érdekeinek megválto­zását is. Márpedig ezek az érdekek ezt diktálják, hogy a Közép- és Dél-Amerikában gok kormányaihoz intézett beruházott több, mint 9 mil­liárd amerikai dollárnak meg kell hoznia a maga — szinte minden esetben busás — hasznát — bármilyen kö­rülmények között. S amelyik ország mégis szembeszállna amelyek Tajvan visszacsato- az agresszió többé ne ismét- az Ön logikáját követnénk, lődhessék meg. Elnök úr, akkor nyilván az Ha ugyanis az agresszorok Ön országa ellen is lehetne lására irányulnak. És ezt olyan ország teszi, amely hi­vatalosan elismerte, hogy Tajvan Kínához tartozik. Más dolog az elnök rokon­szenve, vagy ellenszenve és más dolog az a cselekedet, amely e rokonszenv, vagy ellenszenv alapján jön létre s veszélyezteti más népek biztonságát és függetlensé­gét. "Természetesen Ön ki­erkölcse helyeslésének vagy akár megtörésének útjára lépünk, akkor más álla­mok is ezt az erkölcsöt kö­vethetik, ez pedig szükségképpen há­borús konfliktusokhoz ve­zet, amelyek bármelyikéből váratlanul harmadik" világ- ,mfnyanaK Kapcsa háború törhet ki. latos magatartasa az» külső akciókat szervezni, amelyek egyszersmindenkor­ra véget vetnének ennek az imperialista politikának, a fenyegetőzés, a szabadság­szerető néoekkel való leszá­molás politikájának. Az Egyesült Államok kor­mányának Kubával kapcso­Milyen célokat szolgál a Guantanamo-i amerikai támaszpont? Hruscsov ezután vitába talán bárkinek megfosztani száll Kennedy üzenetének egy né t attól a lehetőség„ egyes megállapítasaival. a .. . ... , B .. kommunista forradalom kér- tö5' hogy salát oelatasa sze- más országokra«. déséről. A szovjet kormány- A c • . • - • - , A szovjetumo jo kapcsolatokat kivan az Egyesült Államokkal ja, hogy ez a kormány nem bízik saját rendszerébén, nem bízik abban a politiká­ban, amelyet az Egyesült Al­lamok folytat, "önök nem bíznak ebben a rendszerben és ezért félnek attól, hogy Kuba példája hatással lesz fő leszögezi: az ilyen kijelentések csu­pán azt a célt szolgálják, hogy eltereljék a figyelmet a fő kérdésről, a Kuba el­leni agresszióról. Hruscsov üzenetében fog­lalkozik a Guantanamó-i ka­Hruscsov üzenete végén le­szögezi: a szovjet kormány mindig következetes védel­mezője volt minden nép sza­... badságának és függetlensé­kerdesével géneké ezért nem ismerheti » el az Egyesült Államoknak ennek a támaszpontnak a „v,,„„ • „., f , . .. . semmi olyan jogát, hogy mas kTn^ akaratónak'í °"Zág°k SOTSáVal rendelkez' verésével, hogy minden nép. foítását szolvália zek- nek joga van olyan társa­A Triretn,, retertto A Sz°vjetunió kormányé- dalmi és politikai rendszer­nak áUáspontja a nemzetközi hez, aminőt maga választ kerdesekben valtozatlan ma- magának, rad. Őszintén meg akarunk ál­lapodni mind Önökkel, mind pedig a világ más országai­val a leszerelésről és más kérdésekről, amelyeknek megoldása hozzájárulna a békés egymás mellett élés biztosításához annak elis­márciusi, 22 oldalas jegyzé­kének azon, korábban figyel­men kívül hagyott megálla­______ ___ _ __ _ pítása, mely szerint az Egye­shintoni" kormány "egyszerű- sűlt Államok azért támogat­en túltette magát a Kubával ia Guatemala Kuba megtá­szemben korábban vállalt madását célzó lépteit, mert ezzel a "renddel*? A Kubá­tisztességes magatartás köte- a Quitóban, Ecuador dél- val szemben folytatott gya­lezettségeln, 1. elvesztette amerikai állam fővárosában korlat példa rá, mit látna szavahihetőségét szövetsége- maius 24-re tervezett latin- szükségesnek tenni Washing­sei előtt, 2. bizalmatlanná amerikai külügyminiszterek ton — a józan ész minden tette politikájával szemben ertekezletén már a "felsza- intelme ellenére is. "Fidel a semlegeseket, valamint a badított* Kuba külügymi­még befolyása alatt álló la- niszterének kellett volna tín-amerikai államokat és megjelennie. Kétségtelen te­legföképpen: 3. alapvető két- hdt> hogy a Kubát ért táma­Castro az előzmények után becsukta az amerikaiak előtt az ajtót. Erre mi lelakatol­tuk az ajtót és a kulcsot el­ségeket ébresztett a Szovjet- dds alaposan Összehangolt dobtuk* — írja az előbb . ' i r r - r~t T'/l* A. J -12 in .1 ... _ _ unió kormányában azzal akció eredménye volt. Emel­kapcsolatban. lehet-e egyál- lett meglepő, hogy Schlesih­íalán eredményes tárgyalá­sokról szó Kennedyvel La­oszról, Kongóról és a lesze­relésről. Az Egyesült Államok nyu­gati szövetségeseinek, de az egész világnak is joggal tá­madtak tehát kétségei, idegesség és fenyegető hang ger professzor — vagy Ken­nedy és kormánya — a ja­vasolt Kuba-ellenes "közös front« tervének negatív fo­gadtatása után sem vonta le a kézenfekvő következtetése­ket. Pedig, amikor Kennedy átvette az elnöki tisztséget, mennyire lehet építeni arra környezetének több tagja vi­a washintoni politikára, lágosan látta a tényleges amely ennyire rosszul méri helyzetét Kubában, így fel a kubai — és tegyük hoz- Matthews, a New York TU zá: a latin-amerikai, sőt ez- meS munkatársa, a latin-ame- s^ksége~voÍÍ'7s van 'élelem, zel osszefuggesben az egesz nkai ügyek egyik szakertője re „épekre létének és nemzetközi politikai — hely- is. Matthews nem késleke­zetet, s amely egyszeriben a áett megállapítani, hogy a mélypontra juttatta az Egye- kubai forradalmat kezdettől idézett Matthews, majd egy logikai bukfenccel bevallja: — *Amíg tehát a Castro­rendszer létezik, ellenséges politikára kényszerülünk ve­le szemben*. Pedig Kuba semmi mást nem tett, minthogy kinyitot­ta a másik ajtót és, és elad­ta cukrát és termékeit a Szovjetuniónak, a Kfnai Nép­köztársaságnak, a többi szo­cialista országoknak és mindazoknak, akik készek voltak azt megvenni, mert fej­következetes védelmezője volt minden nép szabadsá­gának és függetlenségének — írja a szovjet kormányfő. — Ezért természetesen nem ismerhetjük el azt, hogy az Egyesült Államoknak bár­miféle joga is volna arra, hogy más országok, így a latin-amerikai országok sor­sa fölött rendelkezzék. Ugy véljük, hogy egyik ország bármiféle be­avatkozása más ország ügyeibe — különösen a fegyveres be­avatkozás — mindenfajta nemzetközi törvénynek, a békés egy­más mellett élés elveinek megsértése. De miféle joga van önök­nek, miféle joga van egyál­„Kapesolatainkat az Egye­sült Államokkal úgy akar­juk felépíteni, hogy mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok — mint a világ két legnagyobb ha­talma — ne fegyvereit csörtesse, ne katonai vagy gazdasági fölényét állítsa az előtérbe, mivel ez nem a nemzetközi helyzet javulásához, hanem éleződéséhez vezetne. Meg~ akarunk állapodni mindazokban a kérdések­ben, amelyek megoldása hozzájárulna a népek aka­ratának igazi megbecsülé­séhez, a belügyekbe törté­nő be nem avatkozáshoz. Csak ilyen feltételek mellett lehet valójában beszélni az egymás mellett élésről, i mi­vel az egymás mellett élés csak akkor lehetséges, ha a különböző társadalmi rend­szerű országok alárendelik Ismét megerősíthetem, amit magukat a nemzetközi tör­már mondottam: vényeknek, legfontosabb cél­Lehetetlen úgy vezetni a juknak a világ békéje bizto­dolgokat, hogy az egyik sítását tekintik. Csak ebben térségben rendezik a hely- az esetben épülhet a béke zctet és eloltják a tüzet, valóban szilárd alapokra- — a másik térségben viszont fejeződik be Hruscsov üze­tűzvészt szítanak. nete. (MTI) Reális feltételek vannak a laoszi helyzet rendezésére — állapítja meg a szovjet—laoszi közös közlemény Souvanna Phouma laoszi szi kormánynak azt a véle­miniszterelnök moszkvai lá- ményét, hogy az Indokínára togatásának befejeztével kö- vonatkozó 1954. évi genfi zös közleményt adtak ki. A egyezmények, az 1956—57. közlemény megállapítja, hogy évi vientianei egyezmények, "megvannak a reális feltéte- valamint Souvanna Phouma lek a laoszi helyzet rende- herceg és Szufanuvong her­zésére*. ceg 1960. november 20-án A rendezés érdekében — kelt közös nyilatkozata jó mondja a kommüniké — el- alap a laoszi kérdés békés sősorban a következő intéz- rendezésére és a nemzeti kedéseket kell megtenni: egységkormány megalakítá­1% Nemzetközi értekezlet sára. összehívása, amely az 1954- A közlemény elmondja, ben Genfben megtartott ér- hogy a Laoszban kialakult tekezlethez hasonló jellegű, de olyan kibővített összeté­telben, mint azt Norodom Szihanuk kambodzsai lamfő 'javasolta; 2. A harcok beszüntetése, valamint a nemzetközi el­lenőrző és felügyelő bizott­ság tevékenységének felújí­tása. A közlemény megállapítja, hogy a szovjet kormány tel­jes mértékben osztja a lao­súlyos helyzet egyes, a SEATO katonai tömbhöz tartozó államok beavatkozá­ál- sának következménye. * Souvanna Phouma laoszi miniszterelnök és Szufanu­vong herceg, a Neo' Lao Hakszat-párt vezetője szom­baton Pekingbe érkezett. A laoszi államférfiakat Csou En-laj kínai miniszterelnök fogadta. lödésének biztosítására. S ezt a Fehér Házban továbbra is a "kommunizmus előtti be­hódolásnak* nevezik. A valódi veszély, amely Kubát, méginkább a világot fenyegeti, nem az, hogy Ha­vanna előtt újra megjelen­hetnek az inváziós hajók. Ezek sorsa sem lenné más, mint az előzőeké. Sokkal in­kább az, hogy az Egyesült Államoknak az a kormánya, amely hatalomrajutásának első heteiben tett néhány biztató lépést egy reálisabb kül- és belpolitikai irányvo­nal kialakítására, visszaka­nyarodott abba a zsákutcá­ba, ahol Eiserihower -szeke­re* megrekedt. S a világra váró megpróbáltatások attól függően lesznek rövidebb, vagy hosszabb ideig tartók, amilyen gyorsan, vggy las­san törekszik Kennedy és rendszere a realitások útjá­nak ismételt megközelítésé­re. Abból a, felismerésből kell ismét elindulnia, hogy az atomkorszakban már nem lehet szó az ököljog ni/eVs érvényesítéséről. mégkevés­bé annak megakadályozásá­ról, hogy a latin-amerikai or­szágok lakossága is elnyerje emberhez méltó életfeltéle­leit. Mert erről van szó. Perényi István

Next

/
Oldalképek
Tartalom