Délmagyarország, 1961. április (51. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-20 / 92. szám

Csütörtök, 1961. áprflls 26, 4 Növekszik a képzeli szakemberek száma a posta műszaki szolgálatában Hamarosan a szegedi iskolások is tanulhatnak a posta műszaki műhelyében A felszabadulás előtt a Az érettségizett tanulók posta műszaki végrehajtó képzése kétféle szakosításban szolgálatában ritkán foglal- történik. Egy részlegük hír­koztattak szakmunkásokat, adástechnikai műszerész, a A hálózatépítő munkáknál másik csoport pedig hálózat­is az úgynevezett órabéres, szerelő szakmunkás-képzés­tdeiglenes távirdamunkások ben vesz részt, dolgoztak. E munkások fog- A hallgatók két évi tanu­lalkoztatása általában idény- lás után tesznek szak­jellegű volt. Nem is létezett munkás vizsgát, még ekkor híradástechnikai Sokat segít a tanfolyam hálózatszerelési szakmunkás- résztvevőinek gyakorlati vizsga. képzésében a szegedi posta­Az eltelt évek alatt a igazgatóság épületében nem­híradástechnika rohamos rég elhelyezett műszaki tan­fejlődése szükségessé tette, műhely. A műhely értékes hogy a postai berendezések berendezését csak nemrég karbantartását jól képzett kapta meg az igazgatóság szakmunkások végezzék, és máris nagyszerűen hasz­Ezért előbb Budapesten, majd több vidéki nagyváros­ban, így nálunk Szegeden is mű­szaki szaktanfolyamokat szerveztek, nősít ják a gyakorlati kép­zésnél. Ezenkívül elviszik a tanfolyamok hallgatóit, látókörük bőví­tése érdekében a szegedi üzemekbe is. Egyre többen kötnek szerződést sertéshizlalásra a szegedi járásban A Csongrád Megyei Állat- kocát, illetve annak süldőit adja. A hizlalásra Győri forgalmi Vállalat még ez év levágják, saját célra íelhasz- Sándor 2 ezer forint előle­elején megkezdte a szerző- nálják. Ilyen esetben aztán get vett fel a vállalattól. A déskötéseket a sertéshizla­lásra. Munkája eredménye­ként eddig több mint 17 ezer darab sertés hizlalását vál­gyei ^ Állatforgalmi Vállalat- Csongrád Megyei Allatfor­galmi Vállalathoz. A bíró­ság ezért hathónapi börtön­büntetésre ítélte Győrit. mázsa tal öt darab sertés hizlalá­szer- sárá, azzal a feltétellel, hogy azokat 1959 novemberében 126 kilogrammos súlyban le­ahol a betöltött munkakör- így legutóbb a Szegedi Vas­nek megfelelő szakképzést öntödét látogatták meg, ahol kapnak a résztvevők. szívélyes baráti légkörben A szegedi postaigazgatósá- ismerkedtek egymás mun­gon jelenleg is több mű- kájával. szaki szaktanfolyamon 110 A szegedi postaigazgatósá­dolgozó képzése folyik, 20 gon tervezik, hogy amint be­fő pedig bentlakásos háló- fejeződik a műszaki műhely zatépítő híradástechnikai teljes korszerűsítése és fel­tanfolyamon vesz részt szerelése, szemléltető eszkö­öket a szakmunkásvizsgára zökkel lehetővé teszik va­készítik elő, amit az állami lamely iskola egy-egy osz­szakmunkás-vizsgáztató előtt tályának politechnikai okta­tesznek le. tását is. kötbért és megfelelő bün- szerződés megkötésekor lekö­tetést rónak a felelőtlen tött öt darab sertés már szerződőkre. megvolt Győrinek, azonban * arra számított, hogy apósa A szegedi járásbíróság ép- segítségével fogja azokat lalták a szegedi járásban, pen a napokban tárgyalt két meghizlalni. Mivel ez a se­A szerződéskötések, különö- olyan ügyet, ahol a szerző- gítség elmaradt, Győri saját sen az utóbbi hetekben, dést kötő fél megszegte a részére levágott egy sertést, igen megélénkültek. Érthető megállapodást. Ez történt négyet pedig eladott. Ezt is ez, hiszen az állam ku- Győri Sándor ügyében is, követően pedig sem az 5 koricával is segítségére siet aki 1959 áprilisában szerző- darab sertést, sem a kapott a szerződőknek. Jelenleg dést kötött a Csongrád Me- előleget nem fizette be a sertésenként mintegy 2 és fél kukoricát adnak a ződéskötő feleknek. Kiterjesztették az elmúlt hó­napokban a "hitelkoca* ki­adást is, ami azt jelenti, hogy az állatforgalmi vál­lalat a szerződéskötőknek kocát ad ki, a gazdák pedig felnevelik a malacokat Az első negyedévben így mint­egy ezer darab ilyen kocát adtak ki az állatforgalmi vállalattól a szegedi járásba. A gazdák nagy többsége általában lelkiismeretesen eleget tesz a szerződéskötés követelményeinek. Az a ta­pasztalatuk ugyanis, hogy érdemes szerződést kötni és a szabályokat betartani, mert jól járnak vele ők maguk is és az állam is. Akad egy-két kivétel is: azok, akik a hitelbe kiadott „Kosos célokért dolgosunk • • • 99 Beszélgetés az idei elsS szovjet turistacsoport tagjaival Szegeden Kedden délután nagy lka- vai meghatották az éredklő- hérvárra és a sokat emlege­rusz-autóbusz gördült a dőket és nem restelltük el- tett fővárosukba, Budapest­Hungária elé. Vendégek ér- mondani érzéseinket: mosta- __ keztek a román határról, nában, ha szovjet emberek­összesen harminchármán: tu- kel találkozunk, Gagarin Markovits Tibor risták. Csinos lányok is vol- testvéreit látjuk bennük ... Élelmiszeripari üzemek segítsége a termelőszövetkezeteknek A mezőgazdaság szociális- munkások, s megismerhetik, ta átszervezéséből kivették mit várnak a tsz-ektől az részüket az elmúlt év őszén élelmiszeripari üzemek raun­és telén a Csongrád megyei kásái, élelmiszeripari dolgozók is. A termelőszövetkezetek, meg­alakulása után sem feled­keznek meg az üzemek munkásai a dolgozó parasz­tokról. Segítettek a munka szervezett kialakításában, a könyvelési rendszer beveze­tésében, sőt a gépek javítá­sában is. A szalámigyár, a paprikafeldolgozó vállalat és a konzervgyár dolgozói oz utóbbi hónapokban közel 100 munkaórát töltöttek több új tsz gépeinek javításával. Az üzemek és tsz-ek kap­csolata most tovább erősö­dött. A tsz-vezetőket meg­hívják az üzemi termelési tanácskozásokra. A szövetke­zeti vezetők itt tapasztala­tokat gyűjthetnék, hogyan tárgyalják meg a legfonto­sabb tennivalókat az üzemi JajtótáféliMlatS. Üudatiedte*. a. üMÁadiéki iátékóJihÁt A Magyar Sajtó Házában ma délután 4 órai kezdettel rendezi meg országos sajtó­tájékoztatóját a Szeged vá­rosi tanács. A sajtótájékoz­tatón részt vesznek a párt­ós kormányszervek meghí­vott vezetői, valamennyi ha­zánkban tartózkodó külföldi laptudósító, a hazai lapok képviselői, valamint a Ma­gyar Rádió és Televízió. A sajtótájékoztatót Tari János, a városi tanács v. b. elnök­helyettese, mint a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgató­ja tartja. Rádióm űsor Csütörtök KOSSUTH-RADIO 4,26 Rákóczi-Induló. 4.30 Hírek. 4,35—7.59 Vidáman, frissen. Köz­ben: 5,20 Hirek. 8,00 Falurádió 6,20 Néhány perc tudomány, $ óra 59 Időjelzés. 7,00 Hírek. 7,10 Uj könyvek. 7,30 Műsornaptár. 7,59 Időjelzés. 8,00 Műsorismer­tetés. 8,08 Technikai szünet. 8,1a Operettekből. 8.55 Édes anya­nyelvünk. 9.00 Ami az ünnepi csokorból kimaradt. 9,43 Nóta­csokor. 10,00 Hírek, lapszemle. 10,10 Napirenden . . . 10.15 Köny. nyű zene. 11,05 Rádió szabad­egyetem. 11.30 Antal Imre zon­gorázik. 12,00 Déli harangszó. 12.15 Tánczene. 13.00 Operarész­letek. 13.50 Utazni szeretnék, versek. 14,00 Román fúvószene. 14,15 A munkahely célszerű ki­alakítása. 14,25 Pygmalion. Rész­letek. 15,00 Hírek, közlemények. 15,08 Időjárás jelenlés. 15,10 Ábé­cédé . . . 15,30 Ifjúság a szocia­lizmusért. 15.50 Egy falu — egy nóta. 16.40 Lányok, asszonyok . .; 16,55 Műsorismertetés. 17.00 Hí­rek. külpolitikai kérdésekre vá­laszolunk. 17,15 Mátyás Mária és Bartha Alfonz énekel. 17,45 Vi­ta a divatról. 17.55 Sziv küldi. 18,40 Ifjű figyelő. 19.00 Egyve­legek. 19.50 Jó éjszakát, gyere­kek! 20.00 Esti krónika. 20.25 A Rádiószínház bemutatója: Germinal. 22,00 Hírek. 22.15 Tánc­zene. 23.00 Zenekart hangver­seny. 24.00 Hfrek. 0.10 Es most csak tréfásan ... 0,30 Himnusz. PETOFI-RADIO 5,00 ReggeU zene. 6,30 Műsor­naptár. 6,50 Torna. 8,00—8.10 Hí­rek. 14,00 Időjárás- és vízállás­jelentés. 14,15 Hangverseny a stúdióban. 15,10 A külföldi sajtó hasábjairól. 15,20 Tánczene. 16.06 Hírek. 16,05 Arne. Novelláskö­tet Ismertetése. 16,35 A Buda­pesti Műszaki Egyetem KISZ kó­rusa énekel. 16,50 Ezer szó oro­szul. 17,00 Daltanulás. 17.20 A korélettan tudósa. 17,35 Vidéki népi zenekarok műsorából. 18,00 Hírek. 18,05 Meüs György éne­kel. 18,25 Az álmok háza. Ver­sek. 18,40 Csehszlovák szerzik filmzenéjéből. 19,00 Hfrek. 19,05 Zenekari hangverseny. Közben: 19,45—19,50 Edes anyanyelvünk. 20.25 Flöszóval — muzsikával. 23 óra Hírek. 23,15 Műsorzárás. Televíziómúsor 18,15 Süni, Nyuszi és a tava­szi kirándulás. 18,45 Szünet. 18,50 A -övő hét műsora. 19,00 Ébre­dés. A szünetben: TV-híradó. 22 óra Hírek. tak közöttük, kontyba csa- Többen szinte egyszerre kór­vart hajkoszorú díszlett fe- deztük: hol érte őket a nagy jükön, a szőke, barna fér- hír az első űrrepülésről? fiak mellén vöröscsillagos — Romániában, Bnkarest­jeivény — a Szovjetunióból ben — felelte felcsillanó sze­jőttefc. Ukránok. Gyorsan el- mekkel a magas, szőke ács, helyezkedtek a szobákban és I. J. Fedorjáko. — Éppen a belevegyültek a szegedi em- Scinteia-nyomdában voltunk, berek forgatagába, de csak- amikor a rádió közölte, hogy hamar eleredt az eső és a fellőtték az embert szállítói­szállodába "szorult* az idei első űrhajót és ez a dicsőség1! első szovjet turistacsoport, szovjet hősnek adatott meg.!' SOMFAI LÁSZLÓ HÁROM STÁCIÓ 14. Betegsége negyedik napján megjött a vasutas. Hal­Habár a városból még nem Mire nyomdai látogatásunk? lotta a hangját a falon keresztül. A paklikocsiból eltűnt sokat láthattak, a zivatar véget ért, Jurij Gagarin is valami * annak a lrőrfilménTOit maovar áifa falaoácá. mégse vette el kedvüket Hogyan dolgozik a szabad magyar nép?. földet ért. Nagyszerű dolog, büszkék vagyunk honfitár­sunkra. Kissé irigykedtek reánk, amikor elmondottuk hogy •— Ilyenkor kell az eső, mi láttuk Gagarin Moszkvá­szomjas a föld, mint nálunk, ba érkezését, találkozását Ukrajnában — mondta meg- Hruscsowal, a Vörös téri értő mosollyal P. P. Cserni- nagygyűlést, a sajtótájékoz­sov, a herszomi területi párt- tatót A mi televíziós élmé­bizottság munkatársa és a nyeink alapján örvendeztek most nagyon aktuális időjá- a világraszóló eseménynek­rássál kezdődött az ismer- ők úton voltak Brassóban kedés. Náluk akkor esett, Kolozsvárott, Nagyváradon amikor eljöttek, úgy látszik, és most a Hungáriában fo­magukkal hozták a várva gyasztották el a jóízű má­gyáros vacsorát. A kis'feke­te kőműves, Sz. S. Ohremen­ko hangsúlyozta, hogy na-' gyon jó volt a saláta, mint­ha a felesége készítette vol­na eL várt esőt és ez a "feltétele­zés* örömet okozott a ven­déglátóknak és vendégeknek egyaránt. Mert szinte vala­mennyien mezőgazdasági munkások, Herszon környé­kén, termelőszövetkezetek­ben élnek, dolgoznak, és ta- Szeretettel és elismeréssel valami, s ennek a körülményeit magyarázta feleségé nek, túlságosan részletezve, nagy kitérőkkel, hosszasan. Magdát most végtelenül idegesítette ennek a húszsáknak a hangja. Vad Illés a két betegre való tekintettel kért pár napi szabadságot. Vizet melegített Magdának, és rakta szorgal­masan a rossz kis vaskályhát, s úgy látszik, neki jobban engedelmeskedett a gonosz jószág: a szobában elfogadható hőmérséklet lett. Napjában harmincszor is bejött, min­den alkalommal kopogtatott, hatalmas testétol szokatlan csendben járkált, és zsíros, a megelégedéstől ragyogó arc­cal leste, hogy megy fölfelé kínos lassúsággal a hőmérő hi­ganyszála. — A mm ondó vagyok, kedves kisasszonykám, ez ma még megüti a húszat is! Hogy miért: »üti*, ezen a lázas beteg, amikor magára maradt, hosszasan elmeditált. Ezen az emberen minden rendkívüli méretű. A szavakban is szereti a túlfeszítettsé­_ Én bántom magát?!... Menjen ki innen, külön­ben fellármázom a szomszédokat! — Ne tegye, könyörgöm !... Hiszen nem akarok én semmi rosszat... — Nem akar? Aljas fráter! Nem akar! Most kezdte érteni, miért olyan buzgó napok óta, miért jár be hússzor is, és miért forgolódik, mint aki még akar valamit. Hát ezt akarta! Magda gyomra kóválygott Az undortól rá sem tu­dott nézni. Nagy nehezen sikerült elérnie, hogy a vasutas felállt, és kissé hátralépett. Rettenetesen ügyefogyott és tehetet­len volt most ahogy elszakították őt az ágytól, amely­ben vágyai tárgya feküdt. Egyszerre lehűlt, és szégyellte magát. Panaszkodásba fogott. — Értsen meg engem, drága kisasszonykám!... Biz­tosan igaza van. Örült vagyok. De nem én vagyok az oka. Maguk! Krisztina, meg maga! Igen, hiába tiltakozik a fejével. — Én?! Félrebeszél. Nekem semmi közöm magához, nem kértem, nem akartam magától semmit. Miket beszél hát? — Nem úgy értendő ez, kérem tisztelettel. Más ez. Nem oka, és mégis oka. Ügy van ez, hogy... — Tegyen a tűzre, kialszik! Vad Illés, miután megetette a kis morgó vaskályhát, az asztalig ténfergett, leroskadt egv székre, nagy fejét tenyerébe ejtette. Szinte sírva beszélt. — Ügy van az... Az én életem rossz vágányon sza­lad. Valami nagy baj van itt, kérem... Krisztina beteg. get. Az »eléri* nem elég hatásos, nem elég nyomatékos Súlyosabb, mint a kisasszony hinné. Felvittem Buda­lálóan jegyezte meg M. A. Fortusz, kolhoz-brigádveze­tő: — Nagyon hasonlít a ma­gyar Alföld éghajlata a mi­Nagyon sajnálták, hogy neki, nagyon is elhasznált, hát: "megüti*. Máskülönben hálás volt Vadnak s ezt nem rejtette véka alá. — Kedves Vad bácsi, maga minden szabad idejét rám pazarolja. — Ugyan, drága kisasszonykám! Jut a feleségemnek is. — És furcsán, kissé kancsalul pislantott hozzá. — Mármint ezt úgy értelmezem, kérem tisztelettel, hogy az ő baját is ellátom. — És megint hunyorgatott, mint — — —< —i » ** « uajai. cnaiuiu. — r.s iiiegim, nunyorgatott, mint nem volt idejük a Szegedi"! aki tréfát mondott, s várja utána az elismerés mosolyát. Nemzeti Színházban éppen/ műsoron lévő Jegor Buli­énfchez. Otthon, földjeinken esov előadását megtekinteni ! is magasodik a búza, az ár­pa, elvetettük már a kuko­ricát, nőnek a saláták, vi­otthon már többen látták! Gorkij drámáját és az új1 Még aznap, nemsokkal a korábbi szellemeskedés után, észrevette Magda, hogy akar még valamit. Ott for­golódott az ágy körül, de nem tudta, hogyan kezdje el. Végre kibökte, hogy ő még nem olyan öreg ember, akit pestre, a MÁV-kórházba. Röntgenezték ott ész nélkül, he­tekig is, aztán csak hazaküldték. Ammondó vagyok, nyugtatott meg a főorvos, hogy pihenés kell a maga fe­leségének, meg kímélet. Hát kérem, pihenés az van itt régóta, mióta eltemettük az egyszál kislányunkat. Nincs azóta miért törje magát. Miben törné magát? Hiszen macskánk sincs. Sokszor három-négy napig is odava­gyok szolgálatban. Ö meg csak csóválta a fejét, végig­mért. a pápaszeme fölött, s azzal toldotta meg: akkor meg maga kímélje őt jobban, érti? Értem én, mondom neki, pedig akkor nem értettem. Csak idehaza. Estén­ként — ha ritkán mégis itthon vagyok — csak húzódik óm tőlem be a falfelé, hogy kézzel se érjek a közelébe. Ekkor már érteni kezdtem. Áztat értettem én ebbül, rágzanak a gyümölcsfák, a drámát. az Irirutszki törté-J barack. A cseresznye, az 'al- netet is. Nagyon szeretnek' színházba, moziba .tárni, ma, a körte, s paprika is ^ezS^a^dfken^ÜS: ^ mondták, hozzátartozik harcoltam a életükhöz. Tegnap délelőtt! világháborúban szeretettel és elismeréssel1 beszéltek Szegedről a város-' iskolásként második _ Kecskemétnél, Ercsinél vív- „ tam életem egyik legna- nézés '* JT gyobb csatáját a fasiszták " , . f* az volt ellen. Részt vettem Buda- h°Sy "tér tovább kel­pest felszabadításában, lát- lett utazniok. "Nagyon jól. tam Vecsésnél, miként gyil- otthonosan éreztük magún-! W "ÍS f^^entorein- ^t említették a búcsúzás-! ket... Most visszajöttem, , „ 7° ! hogy lássam, hogyan él, dol- naL ~~ Az emberek barát-, gozik a szabad magyar ságosak, közös célokért dol-' "bácsizni* kellene. Igaz ugyan, hogy a tanárnő még na- hogy no Vad Illés> neked ehhez az asszonyhoz ezentúl gyon fiatal, de azért jobb volna, ha nem így szólítaná ~ kuss! Próbálkoztam még néha-néha, de amikor ránéz­Hogy hogyan, arra persze nem is kísérelt meg javaslatot tem arra a szenved° ábrázatára, még az anyám kínja is tenni. Ehelyett szinte kisgyerekes szégyellősséggel, főtt belémvágott. Ez fél éve volt, most szeptemberben, vagy arccal kikutalt a szobából. Magda csacsiságnak tartotta az októberben. Kímélem, kímélem én őt, kérem, de maga­egészet, s hamar elfelejtette. Ezért érték olyan megrá- mat meg kí"ozom. Hát élet ez, kérem tisztelettel? Csak zóan a másnap délelőtt történtek. nyüszítek magamban, mint a vert kutya, de nem lesz Vasárnap délelőtt volt, s az orvos szombaton közölte könnyebb. De hát lehetek én hozzá olyan jó mint a Jé­vele, hogy hétfőn már munkaképes, keljen fel, hogy meg- zus a kereszten, neki azzal jobb. Látom rajta, hogy erősödjék. Tudta, hogy az asszony templomos, s a ki- egyre kókadtabb, mint az a csibe, amelyik a szárnya alá lene órai misére jár. Reggel hallotta Vadné hangját, de aztán, úgylátszik, megint elszundíthatott. Előző este kérte Vadot, korán gyújtson be, mert fel akar kelni. Arra riadt, hogy valaki motoz a dunyhója alatt Ré­mülten ült fel. Vad volt a hústorony. — Mit akar?! Menjen innen! nép... Büszkék vagyunk Gagarinra A piros képű brigadéros Szerény, meleg, baráti sza- Balaton partjara, Szókesfe-í gozurrk, csak éppen más nyel-1 ven beszélünk. Gondolataink! azonban azonosak és kíván-! csian megyünk Pécsre. dugja a fejét... Nemrégiben beszéltem róla újra az egyik főorvos úrral. Rák lesz ez, azt mondja, de a fele­sége fülébe ne jusson ám, mert akkor maga többet a szemem elé ne kerüljön! A rák az nagy baj, ezt hallom. Nem ismerik a gyógyítását még a leghíresebb orvosok sem. Neki persze nem szóltam, csak ténfergek körüle, _ x a hímes tojás körül. Dehát én meg ember vagyok! De az nem tágított. Mór ült az ágya szélén, és fél- Makkegészséges ember. Nincs nékem az égi világon sem­- - — v—* —mi nyavalyám, csak az, hogy szétpukkadok a véremtől. — Nekem magához semmi közöm. S még a mai na­pon elmegyek ebből a szobából. — Csak azt ne tegye, drága kisasszony! Mit szólna Krisztina? Mivel magyarózná neki? — Az igazsággal. Megmondom, miiven gvalázatesan bánt velem. kézzel a combját markolászta. — Aranyos kisasszonykám.,. ? — Menjen innen, ha mondom! — Benyúlt, és bele­mart a kezébe. Az lassan visszahúzta, de fel nem állt. — Meg van maga őrülve?! — Könyörgöm... ne, ne kiabaljon!. tó Draga kis­asszonykám ! Ne bántson! CFolyt. kövj

Next

/
Oldalképek
Tartalom