Délmagyarország, 1961. április (51. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-19 / 91. szám

s Szerda, IMI. április M. A drezdai tánczenekar hangversenye A drezdai tánczenekar hétfő esti szegedi bemutat­kozása kétségkívül nem je­lentett különösebb szenzá­ciót, bár csalódást sem oko­zott. A zenekar a mi szá­munkra kissé szokatlant nyújtott; stílusuk eltér a ná­lunk megszokott olasz és dél-amerikai előadásmódtól. Talán ez zavarta legjobban a közönséget, amely nehezen és csak akkor oldódott föl, amikor valami megszokot­tabbat hallott. Ez természete­sen nem azt akarja jelente­ni, hogy a drezdai tánczene­kar valami egészen új stí­lust alakított ki, ellenkező­leg: a probléma talán éppen abban van, hogy ez az egy­séges és kiforrott stílus hiányzik a zenekar előadá­sából: amit hallottunk, egy kissé eklektikus. A Günter Hőrig vezette nagyszámú, 13 tagú együttes láthatóan arra törekszik, hogy a tánc­zenét, a talp alá való mu­zsikálást, a szimfonikus dzsesszt és a német hangsze­relési hagyományokat har­monikusan egységbe ötvözze. A bemutatott német tánc­dalok többségükben szá­munkra ismeretlenek voltak, s néhány határozottan kö­zepes volt közöttük. Éppen ezért a közönség minden olyan számot, amelyet kissé jobban ismert, igen hálásan fogadott. A két közreműködő fiatal német táncénekes — Rose­Marie Heimerdinger és Joachim Hans Fuchs — el­sősorban pontosan és gondo­san kidolgozott előadásáért kapott tapsokat. Előadás­módjukból azonban hiány­zott az egyéniség ereje. Az esten Bracfeld Szieg­fried konferált. Humora mindenekelőtt abban van, hogy nem tud elég jól ma­gyarul. Ez így önmagában kétségtelenül kevés. Konfe­rálása azonban néha mégis egészen szellemes, volt. Közel százezer forintot fizettek ki tavaly a Szegedi Kenderfonógyár újítóinak CJÍTASI KlALLlTAS A GYÁRBAN — ANKÉT A MOZGALOM LEGFONTOSABB KÉRDÉSEIRŐL Március 15-től április 15-ig újítási hónapot tar­tottak a Szegedi Kender­fonógyárban. Tegnap dél­után az újítási hónap be­fejező eseményeként, az üzem kultúrtermében, újí­tási kiállítás nyílt, amelyen fényképek, prototípusok, minták és grafikonok mu­tatják be a vállalat újító­mozgalmának egy esztendős fejlődését. A kiállítás megnyitása előtt újítási ankétot ren­deztek. Bevezetőül az üzem újítási felelőse, Joó György mondott beszámolót. Ismertette, hogy az elmúlt évben közel százezer forin­tot fizettek ki az újítóknak. Az utókalkulált megtakarí­tás összege pedig 1 millió 860 ezer forint volt. Az újí­tók 322 javaslatot nyújtottak be. Közülük 172-t fogadtak Munkásvédelmi őrségeket szerveznek, kiállításokat, előadásokat rendeznek a Csongrád megyei üzemekben Az SZMT elnökségének üléséről Kedden délelőtt ülést tar- hely dolgozói. Egy-egy hétre Csongrád megyei Tanácsa tott Szegeden a Szakszerve- osztják be őket, hogy figyel- júliusi ülése elé. zete* Csongrád megyei Tané- ^nkTvffiS ££££: ^ A tovébbiakbem me^r­csa elnöksége. Az ülésen vez6je vezetője a szakszer- azE?°SaZ megjelent és felszólalt A b- vezeti bizalmi. Naplóba jegy- megyei blzottsága Jelentését rahám Antal elvtárs, az >~»l>e. íon^^^határoraKk MSZMP Csongrád megyei g&J^g "'J^ "gg vé^ehattátóról és a ME­bizottságának osztályvezető- szóltak a hiányosságok meg. j^1 je. Az elnökség a többi kö- szüntetéséért. Bevezetik majd fekke" k7nc?olatos zött foglalkozott a szakszer- azt is, hogy milyen okok lekkel kapcsolatos tevékeny­f^Ü ' TT , V.1 * • Megyei Tanácsa, tojet a balesetek forrásaira. ' vezetek megyei küldöttér- idézték elő a balesetet. Fi­tekezlete határozataiból adó- gyelmeztetik a vállalat veze­dó munkavédelmi feladatok­kal. A tavaly juniusban tar­tott küldöttértekezlet fontos feladatként jelölte meg a dolgozók nevelését a szak­szervezeti bizalmiak munkás­védelmi feladatainak meg­ismertetését, általában a munkásvédelemnek, a mun­kakörülmények javításának tömegmozgalommá való fej­lesztését. Az SZMT elnök­ségét, majd több határozatot Szakszervezetek el és 162-t vezettek be. A továbbiakban az újítási mozgalom hibáival foglal­kozva elmondotta Joó elv­társ, hogy a számszerűséget tekintve több év óta egy szinten van az üzem újítási munkája. Az újítások mi­nősége tekintetében azonban komoly fejlődés tapasztalha­tó. Hiba, hogy a beadott újítási javaslatok közül igen kevés vonatkozik a fel­adattervekben szereplő problémák megoldására. Ez­után az újítóbrigádok te­vékenységével foglalkozott Joó elvtárs, és elmondotta, hogy az előfonó osztályon hosszabb időn keresztül csak elvétve adtak be újí­tást. Amikor azonban létre­hozták ebben az üzemrész­ben az újítóbrígádot, rögtön utána több újítási javaslat született. A beszámoló után a részt­vevők, a Szegedi Kender­fonógyár 80 újítója és az iparág nyolc meghívott vál­lalatának képviselői előtt le­vetítették »Az állami tex­tilipar tíz éve* című do­kumentumfilmet. Ezután hozzászólások kö­vetkeztek. Az érdekes és tartalmas vitában felszólalt Lovai Sándor, az üzem mű­szaki bizottságának vezetője, Szaulik György csoportveze­tő, Bánhalmi József, a Csil­laghegyi Lenárugyár újítási felelőse, Müller Frigyes, a Lenipari Igazgatóság kül­dötte, Szilágyi Dezső osz­tályvezető, Ottlik Józsefné, a Délrost központjának újí­tási előadója, Szűcs Jenő csoportvezető, Szép Lajos, a MEO vezetője, Herceg Fe­renc villanyszerelő, Bérci István főmérnök, Budai Ist­ván művezető, Tóth Nándor művezető, Kovács Imre ipa­ritanuló oktató. Miért ment tönkre az új váróterem? IV em is olyan régen, 1 x 1959. nyarán számol­tunk be lapunk hasábjain arról, hogy az Autóközle­kedési Igazgatóság 350 ezer forintos beruházással kor­szerű, szépen berendezett autóbusz-várócsarnokot lé­tesített a Takaréktár utcá­ban. Azóta sok busz megállt a váróhelyiség előtt és sok utas melegedett, vagy éppen hűsölt a szépen kiképzett, kényelmes váróhelyiségben. Az utóbbi időben azonban valahogy üröm vegyült az örömbe. A várócsarnok ugyanis egyre Inkább el­vesztette eredeti külsejét, piszkos lett, rendetlen, sőt ahogy egynéhány utas is megjegyezte: "ütött-kopott*. A várakozó utasok szavaik bizonyításául felmutatnak a hulló vakolatra, majd le­tekintenek a piszoktól vas­tagon sötétlő padlóra. Rosz­szak az ajtók is és így a mellékhelyiségek sem kellő módon szeparáltak. Ki te­het erről? Az Autóközlekedési Igaz­gatóság helyesen járt el, amikor az utasok kívánsá* gára felépítette ezt a váró­csarnokot. A közönség is örömmel vette birtokába. Csak az a baj, hogy az igazgatóságon azt hitték: ezzel egyszer s mindenkor­ra levették a gondot a vá­rócsarnokról, hiszen már megtették a magukét. Az uta* sok pedig talán az elején vi­gyáztak is, hogy le ne rúgják a festéket, el ne dobják a csikkeket. Miután kigyö­nyörködték magukat benne^ már nem tartják érdemes­nek. hogy vigyázzanak is rá. Tehát ha úgy vesszük^ fele-fele alapon lehet elbí­rálni a hanyagságot, nem­törődömséget az utasok és az igazgatóság részéről is. Mégis, miután újra köze­ledik a szabadtéri játékok ideje, szeretnénk felhívni az Autóközlekedési Igazga­tóság vezetőinek figyelmét: próbáljanak meg újra ren­det teremteni a sok költ­séggel épített váróhelyiség­ben, s ha a szép szó nem használ utasítsák kemé­nyebben a rendetlenkedő­ket. EURÓPA, VIGYÁZZ! cimmel mutatta be új műsorát az irodalmi színpad EURÓPA VIGYÁZZ! című antifasiszta műsorával hatá­sos űj bemutatót tartott hét­főn este a Szegedi Nemzeti Színház Kamaraszínházában a Fiatalok Irodalmi Szín­pada. Takács László rendező jó érzékkel állította össze a műsort, amelyben valóban Európa szólalt meg, vádolt és figyelmeztetett legjobb intézkedési tervben rögzí­tette a legsürgősebb tenni­valókat. A többi között úgy hatá­rozott, hogy május 15-ig több szegedi üzemben, az Ecset­gyárban, az Autójavító Vál­lalatnál, a Falemezgyárban, a Paprikafeldolgozó Válla­latnál, a Jutagyárban és a Kiskundorozsmai Gépállo­máson bizalmi csoportonként min­taszerűen szervezik meg a munkásvédelmi őrséget. A csehszlovák üzemek mintájára szervezett mun­kásvédelmi őrségekben részt vesznek az üzemrész, a mű­VEGYIPARI TECHNIKU­MI végzettségű dolgozót azonnal felveszünk. ,,ön­életrajzos jelentkezést" Jel­igére a kiadóba. 141 Z NAPOS TARSASUTAZAS április 30-án és május 1-én a Börzsöny— Cserhát — Mátra útvonalon. Részvételi díj, teljes ellátással: 3«0.— Ft. 2 és félnapos autóbusz­kirándulás Pécs és a Mecsek környékére április 29-t<31 május l-ig. Részvételi díj, ellátással: 281.- Ft. Sétarepülés május 1-én SZEGED FELETT. Jelentkezni lehet ápr. 28-ig. Az utazásokra jelentkezni lehet IBUSZ, Klauzál tér 2. Eddig már tíz Csongrád megyei üzemben szervez­ték meg a munkásvédelmi őrséget. A jövőben a szakszerveze­tek vándorzászlóval jutal­mazzák majd azokat a bi­zalmi csoportokat, amelyek­nek területén legeredménye­sebben működnek a mun­kásvédelmi őrségek. A szakszervezetek megyei bizottságai összegyűjtik a közeljövő­ben a legjobb munkásvé­delmi újításokat Tapasztalatcsere értekezle­teket rendeznek az újítókkal, hogy segítsék elterjeszteni munkásvédelmi újításaikat. A politechnikai oktatásokat vezető tanároknak pedig elő­adásokat rendeznek Szege-' den és Hódmezővásárhelyen. Ismertetik velük a legfonto­sabb munkásvédelmi rendel­kezéseket. A városi szakma­közi bizottságok közreműkö­désével a megye valamennyi városában munkásvédelmi kiállítást rendeznek. Az üzemi fotószakkörök ál­tal készített felvételekből fényképkiállításokat rendez­nek a rendelőintézetek vá­rótermeiben és az üzemek­ben; Az SZMT munkásvédelmi bizottsága még áprilisban megszervezi az ipari és me­zőgazdasági üzemek termelő­szövetkezeteket patronáló munkásvédelmi mozgalmát. így segítenek elterjeszteni a legjobb üzemi tapasztala­tokat a termelőszövetkeze­tekben. A munkásvédelmi előírá­sok szabályok, törvények betartására és a törvénysér­tések felderítésére az SZMT munkavédelmi felügyelői a jövőben több ellenőrzést tar­tanak egyes üzemekben. Kü­lön megvizsgálják majd az élelmiszer-, a vas- ég vegy­ipari cikkeket árusító boltok­ban dolgozó nők és fiatalok munkakörülményeit, a rak­tározási és szállítási rende­letek betartását. Az elnökség úgy határo­zott. hogy a Csongrád me­gyei üzemek munkásvédelmi helyzetéről külön jelentést készít a Szakszervezetek Takarékoskodás = gépkocsi A takarékoskodás nem új találmány és a legtöbb csa­ládban régóta alkalmazzák. Az idők folyamán csak a ta­karékoskodási formák vál­toztak. Mire szokás gyűjteni, takarékoskodni? Leggyak­rabban házépítésre, ruházko­dásra, bútorvásárlásra, tüze­lőre, háztartási gépekre, ki­házasításra, nyaralásra, mo­torkerékpárra vagy gépko­csira gyűjtik a pénzt dolgo­zóink. A kisebb összegű ta­karékoskodás diákoknál az iskolai takarékbetétkönyv­ben, dolgozóknál a KST-ben történik. A nagyobb beruhá­zásokra szánt összeget jó né­hányan még mindig a fiók­ban, a dolgozók legtöbbje azonban kamatozó vagy nye­remény-takarékbetkönyvben gyűjti. A betétesek számának és az elhelyezett betétek összegé­nek állandó emelkedése le­hetővé tette az eddig ismert takarékoskodási formák ki­terjesztését és az Országos Takarékpénztár az elmúlt hetekben gépkocsinyere­mény-takarékbetétkönyveket hozott forgalomba. A gépkocsinyeremény-ta­karékbetétesek között az OTP személygépkocsikat sorsol ki. Az 5000 forintos betétek után félévenként, a' 10 000 forintos betétek után negyedévenként történik a sorsolás. Az eddigi tapasztalatok szerint a betétesek inkább a 10 000 forintos betétet vá­lasztják, mert eddig tízszer annyi tízezres betétkönyvet váltottak a Szeged 1. sz. postahivatalnál, mint 5000 forintosat. Különösen az el­múlt héten élénkült meg az érdeklődés a gépkocsinyere­mény-betétkönyvek iránt. Volt olyan nap, amikor 7 darab 10 000 forintos betét­könyvet állított ki hivata­lunk. Ennek egyik oka az, hogy csak az április hó 30-ig vál­tott betétkönyvek vesznek részt az augusztusi, első sor­solásban. Nem kismértékben járul hozzá a megnövekedett ér­deklődéshez az a körülmény, hogy hivatalunk közismer­ten szerencsés hivatal. Az eddigi nyereménybetétköny­vek sorsolásakor az itt vál­tott betétkönyvek között mindig akadt nagy nyere­ménnyel kisorsolt betét­könyv. Ugyanez áll a lottó­szelvényekre is. A legutóbbi húzások egyikén is 4 talála­tot értek el a hivatal által eladott szelvénnyel. A tárgy­nyeremények számát pedig már nem is tudjuk nyilván­tartani. Szívesen veszik igénybe a dolgozók az 1. számú posta­hivatal takarékszolgálatát azért is, mert előzékeny és főleg gyors kiszolgálásban részesülnek. Hivatalunk felkészült a következő két héten várha­tó nagyobb forgalomra és a gépkocsinyeremény-betét­könyvet váltók részére kü­lön munkahelyet rendszere­sített. A gépkocsinyeremény-be­ténkönyvek széleskörű is­mertető, tájékoztatási és szervezői munkájába postás kézbesítőink is bekapcsolód­tak és már eddig is várako­záson felüli eredményeket értek el. Egyik kézbesítőnk eddig 3 darab gépkocsinye­remény-takarékbetétkönyvet gyűjtött. Annabring Sándor A Klauzál téren számos szemlélője van a kiállított eisö sorsoláson nyer ei valamelyik kötvénytulajdon Skoda gépkocsinak, melyet os. írói és költői hangján: ez volt a fasiszta rém! Embe­rek, vigyázzatok, hogy soha többé föl ne támadhasson. AZ EGYES műsorszámo­kat összekötő szöveg Varga Ilona összeállításában lehe­tett volna tömörebb is, az irodalmi műsorhoz inkább megfelelőbb, szinte tőmon­datokban beszélő, de ugyan­akkor színeiket, hangulatte­remtő erőt visszaadó, sem­mint ideológiai szempontból "szemináriumi oktatás*. A művészibb összekötő szöve­gért a rendezés is többet te­hetett volna. Hogy az alá­festő kísérőzene valogatása Bartók műveiből nem érte el célját, az nem Vántus István válogatásán és összeállításán múlott, hanem a primitív technikai berendezésen, amellyel a zenét tolmácsolni kívánták. A SZÍNPAD együttesének! legutóbbi szerepléséhez ké­pest ezen az előadáson két­ségtelen, minőségi és meny­nyiségi fejlődés mérhető le a közös munkában. Több fia­tal, Tóth István, Pálfi Zsu­zsa, Varga Marian és Amb­rus Péter szereplésével új tagokat is avatott a színpad. Kellemes meglepetés volt Mácsay József nagyszerű versmondása. Johannes R. Becher "A férfi, aki hallga­tott* című versével méltó si­kert aratott, s a jövőben is inkább verssel, mint prózá­val kell szerepeltetni Má­csayt. Papp Mariann és Mol­nár Piroska szerepléséről csak annyit: mindketten az együttes kész szavalóművé­szei, s őket többet, más mű­sorokban is kell foglalkoz­tatni. Kár, hogy Gergely Évát a ritmus elvitte, s így inkább "énekelte*, semmint elmondta Gábor Andor "Megvertek egy asszonyt* című balladai hatású, sodró erejű versét. Zenei József, mint az ösz­szekötő szöveg, s Hermlin "Birkenau hamvai* című verseinek tolmácsolója, most már szebbé formált szöveg­mondásával tűnt ki. Az együttes többi tagja — Ágai Katalin, Fuksz András, Ko­pasz Ildikó, Lakwer Anna, Nóvák Mária, Szijjártó Éva, Solymár Erzsébet és Vinkler Péter — jórészt ismert sze­replői a színpadnak és ez­úttal is dicséretes volt fel­lépésük. K B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom