Délmagyarország, 1961. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-12 / 61. szám

7 Vasárnap, 1961. március 12. NAPIRENDEN: (J-autasztiktu utazás A cím ne tévessze meg az olvasót. Nem űrhajózásról lesz szó. Az űrhajózás ma már, amikor szputnyikok keringenek a föld körül, rakéták száguldanak a világűrben, egyébként sem számit fantasztikumnak. Az álmok és a fantázia világából lassanként a realitás, a hétköznapok valóságába költözött. Az az utazás, pontosabban utazgatás azonban, amelyről szólni akarunk, noha éppolyan valóság, mint az űrhajózás, bizony nagyonis fantasztikus, sőt egyenesen elképesztő. Arról van szó, hogy a Szegedi Szálloda- és Vendéglátóipari Vállalat, az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat és a Kiskereskedelmi Vállalat pénztárgépeit a budapesti Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat műszerészei javítják, illetőleg tartják karban. Ez úgy történik, hogy havonta egyszer lejön Budapestről a vállalat két műszerésze, egy autóval, két-három napig itt tartózkodik, megvizsgálja a gépeket, ellenőrzi működésüket, de ha valami baj van, nem a helyszínen javítja ki a hibát, hanem viszi magával a gépet Budapestre. Kell-e magyarázni, hogy mindez — tehát az utazás, a többnapos itt-tartózkodás —, pénzbe, s nem is kevés pénzbe kerül? Méghozzá fölöslegesen! Szegeden van ugyanis finommechanikai vállalat Egyik részlege, körülbelül hetven dolgozóval, éppen ilyen gépek javításával, karbantartásával is foglalkozik. Az említett három szegedi vállalat azonban azt mondja erre, hogy igen, csakugyan van itt helyben ilyen vállalat, annak azonban nincsenek megfelelő mennyiségben alkatrészei, és mi lesz akkor, ha egy fontos alkatrész eltörik. Honnan, miből cserélik majd ki? A Szegedi Finommechanikai Vállalat valóban küzd az alkatrészhiánnyal. De ennek a pénztárgépek javításában nincs elsődleges jelentősége. A három szegedi vállalat nyugodtan rábízhatná a gépeit, hiszen a szegedi finommeehanikások nemcsak Szeged több vállalatának, hanem egész Békés és BácsKiskun megye déli részének pénztárgépeit fennakadás nélkül karbantartják és javítják. De Bács megyébe csali aaért kénytelenek menni, mert a kapacitásukat jelenleg a szegedi megrendelések nem használják ki teljesen. Ha azonban megkapnád! a megbízatást a három vállalat pénztárgépeinek rendben tartására, Bács megyébe például egyáltalán nem kellene járniok. Vagyis mi történik? Szegedre Budapestről utaznak pénztárgépeket javítani, innen pedig Bács megyébe mennek, — szintén pénztárgépeket javítani. Nem lehetne ezt valahogyan ésszerűbben, kevesebb költséggel megcsinálni? tteíuiika Építőipari újdonságok, érdekességek Uj építőanyag — a szí lika leit A SZOVJET KUTATÓK és mérnökök széleskörű tudományos munkájának és kísérleteinek eredményeképpen az utóbbi években nagy jelentőségű, új építőanyag született: a szilikalcit. Az építkezéseknek megfelelő mennyiségű és minőségű anyaggal való ellátása nálunk is nagy és nehéz feladat, s ebből a szempontból különös figyelmet érdemel ez az újfajta építőanyag, amellyel a betonnál és az égetett téglánál olcsóbban lehet épületszerkezeteket építeni. Nagy előnye, hogy gyártásához nincs szükség drága cementre. A Szovjetunióban már többemeletes lakóházakat és ipari épületek falait, födéméit készítik szilikalcitból. Különösen alkalmas ez az anyag előregyártott elemek, panelek készítésére. Gyártása autoklávokban történik és természetesen ez határt szab a szilikalcitból készült elemek nagyságának, illetve felhasználási területének. T. P. GVOZDAREV, ismert szovjet építőanyagszakember azt a megállapítást tette, hogy a szilikalcit jelentőségét a lakóházépítés szempontjából nehéz lenne túlbecsülni. Jelenleg a Szovjetunió különböző területein számos ü 1 ÉÜ Szilikalcitblokkokból épült emeletes lakóház Kik a pa jorosok? Egy kis nyelvészkedés A Dél-Magyarország március 7-i számában Oltvai Ferenc, a szegedi levéltár vezetője, érdekes cikkben tárta föl a tápai rév múltját. Adatszolgáltatói alapján azt is elmondotta, hogy azokat, akiknek a Tápairét egyik lészén volt földjük, pajorosoknak hívták. Ugy gondolom, mindenkit érdekel — különösen a tápaiakat — mi lehet ennek a furcsa elnevezésnek az eredete? Mondanom sem kéli, hogy a "kukac* jelentésű pajorhoz nincsen semmi köze. Sokkal érdekesebb története van ennek a szónak. Bálint Sándor Szegedi Szótárából tudjuk, hogy a pajor "32 holdból álló birtokegység, amely több helyen levő kisebb földrészekből állhat*; kisebb egységei a félpajor (16 hold) és fértáj (8 hold). Ismerik ezt a szót a környéken másutt (Szőregen, Padén stb.). is. De honnan származik a földterületnek ez a furcsa neve? A párhuzamos szóátvétel egyik sajátságos esetével van dolgunk. A pajor őse azonos a pór szavunk ősével, a régi bajor pour (újíelnémet bauer) szóval, amely »paraszt« jelentésű. De míg a pór közvetlenül a németből jött, .addig a pajor a szerb nyelvjárási paor közvetítésével került a magyar népnyelvbe. Szőregen van egy határrész név, szerbül Popin paor ("a pap parasztja*), magyarul Papifőd. Ez a megfelelés elárulja a paor, pajor eredeti jelentését: jobbágytelket jelentett régen. Oltvai Ferenc megírta, hogy 1863-ban kaptak csereföldeket az ún. pajorosok. Nevüket tehát onnan kapták, hogy ekkoriban még elevenen élt a jobbágytelkek régi egységének (latinul porta, sessio) itteni sajátos neve. Tapasztalatom, hogy az embereket a nyelvtudományból leginkább a személy- és a földrajznevek eredete érdekli. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy e téren a kíváncsiságunkat könnyen ki tudjuk elégíteni, mivel környékünk földrajzi neveit hozzáértő kutató, Inczefi Géza főiskolai docens szép tanulmányban dolgozta föl (Szeged környékének földrajzi nevel. Bp. 1960.). S ha már annak idején elmulasztottuk rá fölhívni a figyelmet, hadd tegyük meg pótlólag. Annál is inkább, mert Inczefi arra is rámutat, hogy számos környékbeli helynév mai írásmódja helyesbítésre szorul. Helytelenül írják pl. Összeseiknek öszeszéket, öttömösnek ötömöst. Hiszen az első már 1722-ben Ösze széke alakban fordul elő (tehát az Őszecsalád szikes földje a hely névadója), s csak osztrák térképekről került be rosz-' szul a MAV menetrendjébe. Otömös török családnévből (OtámiS) származik, s okleveleinkben már 1436-ban föltűnik (Hythemeszallasa, azaz Otömös szállása). Nevét akkor rontották el, amikor 1908-ban a tanyavilágból községet alkottak. Helyes lenne j mindkét alakot eredeti írásmóddal meggyökereztetni. ! Halmi János Mindenki a „Santa Maria"-n akar utazni... A "Santa Maria« tulajdonosai boldogan dörzsölik a kezüket. Mindenekelőtt persze annak örülnek, hogy a 17 millió dollár értékű hajó ismét a birtokukban van, a másik ok pedig az, hogy a hajózási társaság latin-amerikaí irodáiban alig győzik felvenni a rendeléseket és eladni a hajójegyeket. Mindenki a Santa Marián szeretne utazni! A hajó legközelebbi útjaira már minden hely foglalt. Magyar építesz sikere Koppenhágában A koppenhágai Ekstra még a menükártyákat, a Bladet hosszú riportban szá- felszolgáló pincérek egyenmol be arról, hogy Stroh- ruháját, sőt az abroszokat mayer Ferenc magyar épí- is Strohmayer elgondolásai tészmémök miképpen építi szerint készítették«. át a dán főváros legnagyobb táncos szórakozóhelyét. Az Ambassadeurt, Koppenhága legnagyobb mulatóját 25 évvel ezelőtt ugyanez a magyar építész tervezte, s a dán kormány most a magyar Építésügyi Minisztériumhoz fordult, hogy Strohmayer újból kiutazhasson Koppenhágába és korszerűsíthesse 25 évvel ezelőtti munkáját. Az Ekstra Bladet megállapítása szerint "hála a magyar építész tehetségének, az Ambassadeur 25 évig Koppenhága legkiválóbb, leg&egánsabb szórakozóhelye volt. Az átépítést és a belső berendezést Strohmayer Sziráky Lóránt magyar építésszel és Benny Weinrich dán építésszel együttesen végzi. A koppenhágai riportból kiderül, hogy a március 2-án megnyílt új Ambassadeurben üzemben folyik a szilikalcittermékek gyártása: lakóházépítéshez falazóblokkok, panelek, belső burkolólapok, födémlapok, tégla, cserép, csatornacsövek készítése stb. Ipari és mezőgazdasági építkezéseknél is egyre több kísérlet történik szilikalcittermékek alkalmazására. Megvan a lehetősége annak, hogy a vízépítkezéseknél is felhasználják ezt az anyagot. Figyelmet érdemel a többi között a szilikalcit szőlőkarók gyártása és felhasználása is. A SZILIKALCIT jó minőségű, különleges szerkezetű műkő. Speciális üzemben készítik égetett mészből, homokból és vízből. A közismert falazóhabarcsot is ezekből az anyagokból keverik. A szilikalcit azonban lényegesen szilárdabb, időtálló anyag, leginkább a betonhoz hasonlítható. A gyártás alapvető technológiai különbsége a habarcskészítéssel szemben, hogy a homokot őrlőgépben (dezintegrátorban) összezúzzák és a mész, homok, víz keverék szilárdulása nem szabad levegőn, hanem nagynyomású tartályban (autóklávban) víz és gőz jelenlétében történik. Műanyagok az építészetben iSMppp^p $ mwv&m ÍPi:1? # | f. é^ffm • im jas* telken építették meg, A második világháborút követő években, de főképpen 1950 óta, egyre nagyobb szerepet kapnak az építészetben a műanyagok. A műanyagok építőipari alkalmazásának mértéke az egyes államokban különböző és természetesen a vegyiparban legfejlettebb államok haladnak az élen. A műanyagok építőipari felhasználásának okát nem nem lehet a "mindenáron új szerkezet és forrna* keresésével és a luxusra való törekvéssel magyarázni. Nem divatjelenség ez, amely rövid idő múlva eltűnik majd, hanem olyan új irányzat- KiaUítasi csarnok kupolája . polimetilmetakrilátból. nak kell tartanunk, amely vasbeton felfedezése tette a ságosság, a tartósság, az elöépítészetet és az építő- maga bejében. nyös műszaki tulajdonságok ipari forradal- el^S^epp^S Vga£2£üF£SÍ masitani fogja, mint azt a tényező segíti elő: a gazda- ban az alapanyagok ára befolyásolja. A gyártási eljárások állandó korszerűsítése következtében a műanyagok ára rohamosan csökken, ezért lassan a műanyagok nemcsak a színesfémekkel dolgozó iparokban, hanem az olcsó alapanyagokkal dolgozó építőiparban is versenyképessé válnak a hagyományos anyagokkal. Jelentős költségmegtakarítással jár már az is, hogy a műanyagok félkésztermékké (fólia, lemez, padlóléc stb.) és késztermékké (szendvicspanel, fürdőkád, tetőbevilágító kupola stb.) való feldolgozása nagymértékben gépesíthető és az egyes darabok gyártása lényegesen olcsóbb lesz műanyagból, mint a hagyományos anyagból. A műanyagból készített fürdőkád gyártási ideje pl. néhány perc, ifagyis csupán töredéke a zomáscozott fürdőkád teljes gyártási idejének. A műanyagszerkezetek előnyösen tipizálhatók, az építőipart szerelőjellegűvé teszik, a kivitelezést jelentősen meggyorsítják (emeletes családi ház 2—5 nap alatt, ötemeletes épület az alapozást nem számítva 6—8 hét alatt -szerelhető*). Ez a lehetőség ugyancsak olcsóbbodást idéz elő a kivitelezési kéltségekben. A könnyű épületelemek és szerkezetek kisebb beemelő gépeket igényelnek (gyakran még ezt sem), tovább* csökkentik az épületalapok terhelését. Házépítés emelet-felemelési módszerrel A nemzetközi építőipari Először a csatornahálóza- földszint, az első és a mágyakórlatban már ismert tot és a vízvezetékeket fek- sodik emelet feletti vasbeépítési mód a födémemelési tették le, utána pedig az elő- ton íödémlemezt, valamint a eljárás. Ezt a technológiát regyártott hüvelyalapokat harmadik emelet tetővel leningrádi építészek újabban szerelték. Autódaru segítsé- kombinált födémlemezét. A lényegesen megváltoztatták gével felállították a merev lemezek közé egy réteg paés továbbfejlesztették. Az acélbetetes betonpilléreket, rafin emulziót, vagy száraz egész emeletet ugyanis a amelyek ugyanolyan maga- vakolatot tettek. A harmaföldön építik meg és utána sak, mint a négyemeletes dik emelet födémlemezén hidraulikus emelők segítsé- ház magassága. Végül elsi- elhelyezték a körítő falakat, gével húzzák fel a tervezett mították és betonozták az a válaszfalakat és teljesen magasságba. Az első ilyen egész ház alapterületét; s felszerelték az egészségügyi, so ilyen egész ház alapterületét; s felszerelték az egészségügyi kísérleti ház már el is ké- ily módon jött létre az át- valamint a villamosberendeszült, négyszintes és minden menő alagsori födémlemez, zéseket. szinten nyolc lakás van. Ennek kerületén szerelték A kísérleti hazat "foghiössze a szegélyzsaluzatot és hogy az űj technológia töltötték ki betonnal. Így kéilyen előnyeit is igazolják, szítették el monolitikusán a Emelik a második emcieiet Minden tartozék szerelését a földszinten végezték, különleges villamostargoncák segítségével. Ezután kezdődött az emelés. Először a tetővel kombinált harmadik emeleti beépített lemezt emelték fel a hidraulikus emelőgépek segítségével a tervezett magasságig. Ezeket a hidraulikus emelőket az acélbetonpillérek felső végére szerelték és függőleges csavaros kötővasakkal kötötték a födémlemezhez. Ugyanígy szerelték fel a következő szinteket is; sorrendben a második emeletet, az elsőt és a földszintet. Az első ilyen rendszerű emeletfelemeléses módszerrel épített kísérleti líáz tapasztalataiból érdekes következtetéseket vonhatunk le. Egy négyszintes házat másfélrkét hónap alatt lehet fel építeni.