Délmagyarország, 1961. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-11 / 60. szám

5 Szombat, 1961. március lt l j réradóállomásokat szerveznek vidéken A Magyar Vöröskereszt felvilágosító tevékenységé­nek hatására a szervezett vérellátás 11 esztendeje alatt hazánkban több mint há­romszázezren segítették a kórházak munkáját, ember­társaik gyógyulását önkén­tes véradással. Az egészségügyi Intézmé­nyek vérszükségletének kö­rülbelül 45 százalékát ma is Budapest adja. Ezért az el­következő időszakban szapo­rítják a vidéki véradó-állo­mások számát. Az idén Mo­hácson, Özdon, Kazincbarci­kán, Sátoraljaújhelyen, Gyöngyösön, Cegléden, Vá­cott és Pápán — mindenütt a helybeli kórház, vagv ren­delőintézet mellett — léte­sül új véradó állomás, a szekszárdi és a győri állo­mást véradó alközponttá fej­lesztik. s így tízre növek­szik az olyan vidéki vérel­látó intézmények száma, ahol nemcsak helyi, hanem megyei, sőt központi szük­ségletre is gyűjtenek vért. A vidéki véradók szám­arányának megjavítására egyébként a Vöröskereszt 30 ezer új donor toborzását vet­te tervbe. Három mi három Nem fedezett fel vele va­lami újat, csupán a reális lehetőségeket igyekezett meg­ragadni a Könnyűipari Mi­nisztérium pamutipari fő­igazgatósága, amikor elhatá­rozta, hogy a hozzátartozó textilipari üzemeket hasonló gyártmányaik alapján cso­portokba osztja és ezek a csoportok, egymás munkáját összehasonlítva, mintegy ál­landó tapasztalatcserét foly­tathatnak. Az egyik ilyen csoportba a Budai Pamut­fonógyárral és a Győri Fo­nógyárral került együvé a Szegedi Textilművek. A ko­operáció csupán egy eszten­dei múltra tekint vissza, mégis az egész iparágban kiemelkedő eredményeket értek el. Forintban „mérhető" együttműködés A három üzem műszaki beosztású dolgozói több íz­ben lalaikoztak s ezeken a megbeszéléseken megvizs­gálták üzemük hulladékgaz­dálkodását, a gyűrűsfonógé­pek állásidejének alakulé­Szegedi Ruhagyár gyakorlattal rendelkező perfekt gyors- és gépírót vesz fel. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. 13 621 Gyakorlattal rendelkező önálló központi fűtésszerelő, vízvezetékszerelő és villanyszerelő szakmunkásokat Szeged és vidéki munkáira felvesz az ÉM. Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat. Je­lentkezés a vállalat munkaerő gazdálkodásánál. Szeged, Bocskai u. 10—12. „NIVO" KTSZ. a lakosság szolgálatában vállal Tűzzománcozást, autófényezést Szeged, Alföldi u. 31. sz. Bútorfényezés, mázolás Szeged, Kossuth Lajos sgt. 5. sz. Szegedi Nemzeti Színház Kamara Színháza (Uádióf p/oéfe/ ! MA, március U-én szombat és 12-én, vasárnap este 7 órakor PAÁL FERENC: Jísák utea Színmű 3 felvonásban szereplők: Miklós Klára, Dómján Edit, Kormos Lajos, Kaló Flórián, Gémesi Imre. Jegyek előre válthatók a színház jegypénztáránál de. 9—l-ig. Du. 2—7-ig. Vasárnap 11—l-ig és fél 3-tól. Telefon: 33-61. 101 íVZÉP Vállalattól kislakásépítéshez tégla, kő, kavics, ce­ment, mész, cserép, mozaiklap, bitumen, cserép, betonórú, te­tőszerkezet. kőpor, • csempe és egyéb épí­tési anyagok besze­rezhetők. Telephelyek: Szeged, Hódmezővásárhely, Makó, Szentes, Csongrád, Kiskundorozsma ió forint hasson fonoda közös munkájából sát, a szálszakadások okait, megtakarítás elérése. Foglai­a különféle berakási mód- kőzni akarnak azután még fezereket, a gyártási progra- a munkatermek színdinami­n íokat, fonóterveket, mű- kai kérdéseivel is. Különös színtterveket, a tervszerű gondot fordítanak majd a megelőző karbantartás ered- termelékenység alakulására, menyét. Ezek a vizsgálatok mégpedig olyan mutatós nem önmagukért folytak, számok figyelembevételé­hanem a leszűrt tapasztala- vei, melyek az eddigieknél tok alapján igyekeztek át- jobban kimutatják a nép­venni egymás helyes mód- gazdasági érdekeket. Fel­szereit. adatul tűzték ki az alkat­Leginkább forintban lehet részellátottság és alkatrész­"mérni-, milyen hasznos gyártás vizsgálatát, mivel volt az együttműködés. A mindhárom fonoda műhe­három üzem összesen 3 lyében kitűnő munkagépek millió 360 ezer forint meg- dolgoznak, melyek még job­takarítást ért el 1960-ban, a ban kihasználhatók lenné­Budai Pamutfonógyár 1 mii- nek. Végül elhatározták azt lió 550 ezret, a Győri Fono- is. hogy a tapasztalatok ki­da több mint 1 millió 400 cserélésével fejleszteni fog­ezret, míg a Szegedi Textil- ják az önálló műhelyszáma­művek csaknem 350 ezer dások rendszerét, forintot. Első pillantásra ta­lán meglepő, hogy a legki- Hegérte a ke zdeményezés sebb megtakarítási összeg a szegedi, de ezt megmagya- Hárommillió forint nem rázza, ha tekintetbe vesz- ^ haszon. Igazán megérte szűk, hogy a három part- a Könnyűipari Minisztérium ner közül a Szegedi Textil- főigazgatóságának ez .ti kez­művek termelésének műsza- deményezés, és megérte ki színvonala a legjobb, hi- azoknak az üzemeknek is, szen ez a legfiatalabb gyár. amelyek a kooperáció gon­Az elért gazdasági ered- dolatát komolyan vették és mény annál is inkább be- éltek is vele- Ha a terveket csülendő. mert a főigazgató- sikerül megvalósítani, idén ság által csoportba osztott bizonyára még nagyobb üzemek legtöbbje nem tu- hasznot hoz a Budai Pamut­fonó, a Győri Fonoda és a Szegedi Textilművek együtt­működése a legfontosabb Vetik a fűszerpaprika-magot Csongrád megye több ter- zett helyrevetési — közvet­melőszövetkezetében — mint lenül a szántóföldbe ültetils például a röszkei Petőfi, Le- majd ki április dereka után nin, a gyalaréti Komszomol, a jarovizált magot. A sző­a hódmezővásárhelyi Sallai, regi, földeáki, maroslelei és Bem, az apátfalvi Arany Ka- hódmezővásárhelyi közös lász Tsz-ben — gazdaságok területük egy, a kedvező időt kihasználva részén helyrevetést végez­megkezdték a fűszerpap- nek. Ezáltal — mivel nem rika magjának vetését. kell palántázniok — sok A vetés széltől védett helye- munkaerőt takarítanak meg, ken készített palántáságyak- A Szegedi Paprikafeldol­ba történik. Az ilyen meleg- gozó Vállalat a vetőmag el* ágyakban nevelt palánták — osztásával mivel korán kiültethetők — szabályozza, hogy melyik hozzák a legtöbb termest. területen milyen paprikái Igazolja ezt a gyalaréti Kom- termeljenek, szomol Tsz tavalyi példája: A szegedi járás homokföld* a korai magvetés cs a me- jein: Ásotthalom, Zákány* legágyi palántanevelés sz<4k> Mórahalom és Rúzsa eredményeként holdanként környékén mintegy ezer hol­harmincöt mázsás rekord- don CSÍPŐS. a többi területen termést takarítottak be. pedig — csaknem ötezer ka­Az aszályos időjárás ellené- tasztrális holdon — csípős­fűszerpaprika* palánta kerül re a paprikaföldek hozama- ségmentes ból százezer forint terven fe­lüli bevételre tettek szert. Jelentős területen alkal­mazzák az idén az úgyneve­mag, illetve földbe. T. B. dott ilyet fölmutatni. Újabb célok A Szegedi Textilművek és két testvérvállalata azonban nem tartja befejezettnek az együttműködést és az idei évre újabb célokat tűzött maga elé. Már tavaly meg­állapították, hogy az alap­anyaggazdálkodás terüle­tén a kötelezően előírt nyil­vántartási rendszer mellett minden vállalat más és más egyéb nyilvántartást használ. Most elhatározták, hogy alapos összehasonlítás után a szabályokon belül ezentúl egységes nyilvántar­tóit vezetnek majd. Ez azért fontos, mert így könnyebb lesz az üzemek alapanyag­gazdálkodásának összeha­gazdasági feladatok jó meg­oldásában. F. K. hi erdőkben és csemetekertekben is bevall a simaz nos gyomirtás A kukoricaföldeken már A simazin nevű vegyszer nagy területeken alkalmazott mindenütt jól bevált: az ö?z­vegvszeres gyomirtást az er- szesített vizsgálatok azt mu­dészeti kutatók kipróbálták tatják, hogy használata mint­áz új erdősítéseknél és cse- egy hetven százalékos mun­metekertekben. Az elmúlt kaerőmegtakarítást jelent, a évben többek között a buda- csemeteápolási költségek a pesti, a mátrai, a magasba- korábbinak felére csökkent­konyi. a kiskunsági és a so- hetők. Az erdőgazd-aságok­mogyi erdőgazdaságokban ban az idén már üzemi mér­folytattak kísérleteket össze- tékben folytatják a kísérle­sen mintegy ötven hektáron, tet. A tápéi Tiszatáj Tsz második közös tavasza Vetnek a földeken — Tovább fejlesztik az állattenyésztést A második közös tavasz és dasági épületet emeltek és ógyúk«-kal 80 hold silókuko­esztendő feladatait végzik megteremtették a nagyüzemi ricát, 20 hold fűszerpaprikát most a 3657 holdas tápéi állattenyésztés feltételeit. A és 50 hold kukoricát öntöz­Tiszatáj Termelőszövetkezet szövetkezet közös vagyona nek. gazdái. Az 1960-as esztendő- ma már 2 millió 466 ezer A lakosság húsellátásának ben — amint erről lapunk- forint, ami a megerősödésre segítéséért idén például az ban már részletesen beszá- vall, s szilárd, gyümölcsöző államnak 600 darab hízott moltunk — kialakították a alapját adja az előrehaladás- sertést adnak át és 90 da­sonlítása, s ilymódon újabb központi majort, számos gaz- nak. lab szarvasmarhát is meg­hizlalnak. Gondot fordítanak (Válaszainak AZ ILLETÉKESEK Fegyelmezett munkával g baromfitenyésztésre A te. Tavaly, sajnos, voltak ba- gok — dicséretesen — elha­jok a munkafegyelemben, a tározták, hogy a törzsba­közös vagyon és termés vé- romíiállomány megteremté­delmében, ami azután jelen- séért minden család egy tyu­tős veszteségeket idézett elő. kot ad a szövetkezetnek. Eíd­Az eíső esztendő nagy tanul- dig már mintegy 500 darab A, IQ«N II X/RZ • / • !saga az is a Tiszatáj Tsz-ben: baromfit adott össze a tag­mAtóiin? Március 4-en a Dél-Ma- teljes rend. fegyelem és ál- ság és ennek a kezdeménye­tó™ tóüwő^i^ gy?rorszag "Segítsünk egy-: talanos szorgalom szolgálja zésr,ek is jó eredménye lesz, mSL ^ l, rovatában kozolt E közösség, az egyén érde- hiszen a baromfitenyésztés melypalyaudvar gyorsáru cikkre vonatkozóan — amely- keit jövedelmüket emeli Az álla­pénztár dolgozóinak szociális ben Varga Győző panaszt, A' tanulságokat levonták ok megfelelő takarmány®­helyzetét megvizsgáltuk és a emel, mert Terta rádiókészü- és a feladatok maradéktala- Lsáért mar működik a szö­mAdh>5 át 'S L ,ekCt- hitellevélre nem bírt nabb elvégzéséért határo- vetkezet kalapácsos darálója, A bizottság megállapításé- venni — az alantiakat köz- zottabb a vezetés A brigád­ról és jogos ígéretéről tudó- löm: !és munkacsapatvezetőktől másunk nem volt, ezért nem Varga Gyozo és felesége helyesen kérik rendszeresen tudtunk korabban a vegre- valóban bent jártak áruhá­hajtásról intézkedni. Dolgozó- zunkban, s mive] hitelleve­ink érdekében kifejtet mun- lüket csak -több nap múlva kéjükért köszönetünket fe- tudták megszerezni, a fenn­jezzük ki. álló rendeletek szerint a Az igazgató megbízásából: Terta rádiót tovább nem tud­dr. Bozsó Tibor tuk félre tenni, Később is­tanácsos, mét húza-vona támadt a osztályfőnök helyettes hitellevéllel, de azóta Varga Építkeznek, gépeket vesznek A Dél-Magyarország ez év február 2-i számában Ko­vács Mihály, az új-petőfi- igazgatója telepi keresztjárdák intézmé- * nyes takarítását kérte a _ • Segítsünk egymáson* rovat- . A Del-Magyarorszag 1961. b februar 23-i szamaban a »Se­Kérelmére válaszolva tu- ^tsBünk ^ymáson- rovatban domásara hozzuk, hogy a megjelent a tápéi hajójavító közterületek tisztántartását telep6n do!e?2ok a"tobusz­1960 június 16-án hatályba menetrenddel kapcsolatos ke­lépett 3/1960. számú tanácsi rel™6' Kifogásoltak, hogy az rendelet szabályozza. Esze- autóbusz minden ora 35 per­elni burkolatlan utcákban, a ceben lndul s emiatt elkés­sarokingatlan tulajdonosa, a JZsV w^ ' háza előtti gyalogút takarí- Február l-tc51, az autobusz­tásán túlmenően, naponként menetrend-változástól a ta­6 óráig a keresztjárdát is pel laktok az Anna-forras­köteles annak közepéig le- tói mindpn óra 45. percében tisztítani. Ha a szükség úgy indulnak. Vállalatunk vezető­kívánja, a tisztítást napköz- sége felkereste a tápéi hajó­ben is meg kell ismételni. A , , kereszt járdákról a havat is Javítóműhely vezetőséget, el kell takarítania és ha a ahol az indulási időt kifogá­járda síkossá vált, megfelelő solták. Panasz alapján azon­fnyaggal> , cfetl?g naP°n,ta nal intézkedtünk és mostmár többször ls le kell szórnia. , , Amennyiben az ingatlan- a tapei iratok mlnden óra tulajdonos az említett ren- 30. percében indulnak. A já­delkezéseket megszegi, vagy , at0k menetideje 15 perc, s igy kijátssza, mulasztása szabály­sértésnek minősül, s ezer íorintig bírságolható ... Faragó Béla II. ker. tanacs v. b épít. és közi. csoportvezető számon, hogyan hajtják A szövetkezetben az építő­végre a közgyűlésen elfoga- brigád újabb gazdasági ópü­dott, az egész tagság javát leteket készít, újabb férő­szolgáló feladatokat. Védik, helyeket teremtenek a nö­óvják a közös vagyont, hi- vekvó jószágállománynak, szen ez boldogulásuk egyik Jelenleg a majorság terüle­feltélele. tén dolgoznak az építők és Idén már — amint a tsz 102 férőhelyes magtarpadlá­„ -_ .... elnöke, Miklós Pál és a tsz sos szarvasmarha istállót Lyozoek a Terta radiot ki- főmezögagdásza, Dér Imre hoznak létre. Az idei beruhá. vansaguk szerint megkapták.* elmondotta — kialakulnak zások között 30 vagonos Daz6a Pál , sz egységes, összefüggő táb- magtár, 50 vagonos kukorica­a Tisza Állami Aruhaz iák, amelyek szintén hozzá- góré, ket darab 150-150 ser­járulnak az eredményesebb tés befogadására alkalmas gazdálkodáshoz. Természete- hizlalda, két darab 150-150 sen a lehetőségek szerint térőhelyes süldöszallas meg­brigádokra, munkacsapatokra építése is szerepel, osztják a terület művelését, Részint saját •szükségletre, hogy így is növekedjék a részint pedig a többi ter­tagság felelősségérzete. melőszövetkezetek építkező­„ seihez idén 2 millió szénpo­Seg/t/k o húsellátást ,űs tégiát akarnak égelnij Népes a Tiszatáj Tsz határa. A téglagyártáshoz megvan­Készítik a talajt a vetéshez, nak az adottságok, s vannak s ugyanakkor mar elvetették hozzáértő emberek, a borsót, a mákot, sőt meg- Üj gépekkel is gazdagodik kezdték a tavaszi árpa -veté- ebben az évben a szövetke­sét is. Idén 35 holdon ter- zet. A két Zetor után Bjelo­mesztenek fokhagymát, msz traktort, hozzávaló fel­amelynek a dugdosásával is szereléseket, tehergépkocsit, elkészülnek. Gondosan, jól kultivátort, nagyteljesítményű előkészített talajba kerül magtisztító berendezést és majd a tavaszi árpa és a porozógépet vásárol a közös­zab is, s mindkét gabona ség. Ezek mind a gazdálko­vetésével gyorsan végeznek, dást segítik. Az állattenyésztéshez nagy- A Tiszatéj Tsz-ben jól, mennyiségű takarmányt ter- időben és hozzáértőén kezd­mesztenek. ötszáz holdra te- ték a tavaszi munkákat lépítenek új lucernást és Hogyha a szövetkezetbe tö­hasznukra fordítják a föl- mörült minden parasztcsalád dükön keresztülhuzódó Tisza odaadóan résztvesz a fela­vizét. Kétszázezer forintért datok elvégzésében, akkor öntözőberendezést vásárollak igen jól megtalálják számi­és a négy -esőágyú* segít- tásukal. Tőlük, a vezetők es ségével 150 kataszteri holdon a lagsóg együttes munkajá­a dolgozók részére még perc áll rendelkezésre munka megkezdéséig. 15 Szegedi Közieked isi: permelezőmódszerü öntözési lói függ, hogy milyenek 'esz­Vállalat •valósítanak meg. Az -eso- nek az eredmenyuk! M. S» /

Next

/
Oldalképek
Tartalom