Délmagyarország, 1961. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-09 / 58. szám

i Csütörtök. 1961. márrins X Seaeseukű fa r()eté(i Sevcsenko halálának 100. évfordulójára Száz esztendővel ezelőtt, 1861. március 9-én halt meg az ukrán nép legnagyobb nemzeti költője, a forradalmár Tarasz Sevcsenko. Életműve körülbelül ugyanazt jelenti az ukrán és a világirodalomban, mint a mi Petőfinké. Egyazon kor gyermekei voltak, s egyazon lelkesedéssel, hittel harcoltak a nemzeti szabadságért és általános haladásért. Sorsukban is van közös vonás: hazájukért haltak meg mind a ketten. A nagy ukrán költő halálának centenáriumán m egemlékezésüi G. Korotkevics cikkét közöljük, melyben összehasonlítja Sevcsen köt és Petőfit. Mind a ketten ugyanabban a korban éltek, alkottak, harcoltak. Csakhogy Tarasz Sevcsenko, az ukrán nép kiváló dalnoka és Petőfi Sándor, a lánglelkű magyar költő és népvezér, életük során sohasem találkoztak, sőt még csak nem is tudtak egymásról. Sok idő eltelt, amig egymás mellé kerültek. Először a nép körében felbukkanó , szóbeszéd szőtte egybe alakjukat, később folyóiratok és könyvek emiitették együtt öket, manapság pedig teljes nagyságukban, »érzékelhetően és láthatóan« vannak jelen a szabad népek életében. Jelen vannak, mert mind a ketten egész életüket az egyszerű dolgozó emberek szolgálatának, az ö szabadságukért és jövendő boldogságukért vívott harcnak szentelték. Egyik ukránul írt, másik magyarul. Mégis valahányszor az ukránok saját nyelvükön olvassák Petőfi verseit, önkéntelenül felkiáltanak: *De hisz ez a költő közeli rokona a mi Sevcsenkónknak!* Amikor meg a magyarok olvassák Sevcsenko magyarra átültetett verseit, nem egyszer vonnak párhuzamot a "A kobzos« cs a "János vitéz* szerzője közt. S valóban. Milyen őszinte, forró szeretet nyilatkozik meg mindkét költő szárnyaló verseiben a dolgozó nép iránt. Sevcsenko és Petőfi egyaránt ezeket a tisztaszivú, egyszerű lelkű, sokat szenvedett, sok bánatot, bajt megért embereket választották halhatatlan elbeszélő költeményeik hősének. Közös töröl sarjadt Jarema, az ta - '- 3. msmmm. t' t* ' ' V ': , *-Ír** ukrán fiú és Kukorica Jancsi, a magyar legény, Katerina és lluska. Sevcsenko és Petőfi költészete bátorhangú, forradalmi költészet. Éppen ezért mindkettőjük műveiben szép példáit találjuk az erős lelkű, hősi és rendíthetetlen harcosoknak, akik utolsó leheletükig hűséggel szolgálják népüket. Mennyi közös vonás van például Sevcsenko »Eretnek« és Petőfi "Apostol« című elbeszélő költeményének hőseiben! Mindketten életüket áldozzák a sötét erők ellen folytatott harc szent ügyéért. És bár mind a ketten elpusztulnak az egyenlőtlen küzdelemben, maga az ügy, amelyért harcoltak, él és az olvasó lelke mélyéig hiszi, hogy az elkövetkezendő nemzedékek soraiban újra visszhangot kelt és győzedelmeskedik. A forradalmi harc Az olvasó írja: Hangulatos klubestet rendezett a Szegedi altalános Munkás Dalegylet A Szegedi Szakszervezetek Altalános Munkás Dalegylete havonként műsoros klubestet rendez. A napokban ismét megrendezett klubestjükön a fiatalokból alakult kamarakórus mutatott be Mihálka György vezetésével . szórakoztató farsangvégi műsort. Ezzel a műsorukkal az idősebb da] os társakat tisztelték meg. Na© örömmel láttuk e©ütt a fiatalokat és róluk saját ifjúságunk jutott eszünkbe, amikor a jelenlegihez nem is hasonlítható, nehéz körülmények között jártunk a dalospróbákra, dalostalálkozókra. örülnénk, ha a jövőben a vállalatok KlSZ-szervezetei is minél több fiatal dalost küldenének Szeged e legrégibb munkás énekkarához. A szinte meglepetésszámbe menő szórakoztató klubesten nemcsak az ifjú dalosok tevékenységével ismerkedhettek meg a jelenlévők, hanem megismertük a dale©let tagjaiból alakult ifjúsági tánczenekart is, Fazekas István vezetésével. A zenekar e©ebek között vezetőjüknek saját szerzeményű zeneszámával is kedveskedett. Uj, tehetséges szavalók is felléptek a műsorban, különösen Salamon Lászlóné és Somogyvári Ilona előadásmódja tetszett. Na©on kedves és közvetlen versmondót ismertünk meg a műsorközlő Aradi. Marika személyében is. Az egesz est na©on hangulatos és mondhatni felejthetetlen volt valamennyiünk számára. Waltner Mihály Küldöttgyűlésre készül a Vöröskereszt Áprilisban indul a tisztasági mozgalom A Magyar Vöröskereszt Szeged városi szervezete e hó 19-én tartja meg küldöttválasztó taggyűlését, amelyen megválasztják az új városi elnökséget és vezetőséget. Eddig 101 alapszervezetben volt meg a küldöttválasztó taggyűlés. Mintataggyűlés volt a Szegedi Kenderfonógyárban, ahol az üzem dolgozói felvetették az üzem közegészségügyi problémáit. A Cipész Ktsz-ben a küldöttgyűlésen a vért adók és vért kapók találkozásával kötötték össze a gyűlést, ahol a többszörös véradókat megjutalmazták. A tisztasági mozgalmat minden év áprilisában indítja a Vöröskereszt. Idén is áprilisban kezdődik, azonban most már folyamatos, egyenletes mozgalommá fejlődik, mert kétéves tartamú lesz. Ennek keretében a vöröskeresztes aktívák szervező és felvilágosító munkát végeznek. E tevékenység végső célja a lakások, lakóházak. udvarok, utcák fokozott tisztántartása. szent és igaz ügyének diadalába vetett hit hatja át az ukrán és a magyar nép nagy dalnokainak nagyszámú és sokrétű művét. Sevcsenko bátran nézett a jövőbe és szinte már látta az időt, mikor "a cárvetette élet kaszára érik*, mikor »a megújult földön nem lesz többé zsarnok*, hanem igazság lesz a föld kerekén. És mennyire emlékeztetnek ezekre a sorokra Petőfi sorai, melyekben a költő arról a korról ábrándozik, amikor *majd a bőség kosarából mindenki egyaránt vehet*. A nép boldog jövendőjébe vetett hit mindkét költőben oly erös és szilárd volt, hogy még az olyan borús gondolat, mint a halál gondolata is, elevenen, harci szellemmel áthatva, tisztán és örömteljesen nyilatkozik meg verseiben. Nem, nem a lélekharang kongását halljuk Petőfi "Egy gondolat bánt engemet«, és Sevcsenko »Végrendeletem* című verseiből. A nép ügyéért vívott küzdelem harci motívumai csendülnek ki e magasröptű költeményekből. Az élet lehelete árad belőlük. Petőfi Sándor rajongva irt a hősi halálról, amikor Ha majd minden rabszolga[nép Jármát megunva síkra lép, Pirosló arccal és piros [zászlókkal És a zászlókon eme szent [jelszóval: "Világszabadság!* S ezt elharsogják, Elharsogják kelettől [nyugatig S a zsarnokság velők [megütközik... Sevcsenko "Végrendeletem* című versében a költö halála szintén összekapcsolódik a forradalmi harc mo| túmaival. Ezekkel a szavakkal fordul barátaihoz: Keljetek fel, zúzzátok szét Valamennyi láncot. Zsarnok-vérrel öntözzétek A szent szabadságot. S akkor majd a na© [családban Csendes szóval hordozzátok Szabad, új családban, Nevem a hazában. Sevcsenko és Petőfi egyaránt a szabad népek nagy családjáról álmodozott. Azt azonban aligha gondolták, hogy a szabad népeknek családja akkora lesz, mint napjainkban a Közép-Európától a Csendes-óceánig terjedő szocialista országok világot átfogó közössége. Ebben a nagy családban nemcsak gyakorta emlegetik jó szóval a nép boldogságáért síkraszállt derék harcosokat, hanem örökre meg is őrzik emlékezetüket. Azt mondják: a nagy költők hü emlékezete abban nyilvánul meg, hogy féltő gonddal ápolják irodalmi hagyatékukat. A szocialista tábor országaiban, amelyek közé a szovjet és a magyar nép is tartozik, napjainkban számos nyelven csendülnek fel Tarasz Sevcsenko és Petőfi Sándor versei. Majakovszkij szavaival élve, »teli torokból* csendülnek, mert e lángoló szavak megértek immár egy századot és monj danivalójuk az új nagy korl szakban sem vesztett erejéből. Az anyag határidőre érkezik, de a minőségével néha baj van..* Három szegedi üzem együttműködésének tapasztalatai A Szegedi Kenderfonógyár sokféle anyagot, kendert és különféle kócokat kap a Délrost telepeiről. Az ezekből készített fonalak e© részét azután e© másik szegedi ©ár, a Kender- Lenszövő Vállalat veszi át, és ponyvát, szőnyegeket, kisebb részben pedig különféle műszaki szöveteket készít belőlük. Felesleges lenne most magyarázgatni. hogy a termelés, a tervteljesítés szempontjából mennyire fontos e három szegedi üzem jó e©üttműködése. Ezért inkább rögtön térjünk át a fontosabb kérdésekre: milyen ez az e©üttműködés? Ho©an valósulnak meg a mindennapos munkában az eredeti elképzelések? Jó az e©üttműködés, de lehetne még jobb is: ezzel a rövid mondattal lehetne summásan megfogalmazni azokat a válaszokat, amelyeket az üzemek illetékes szakembereitől, a kenderfonóban Szép Lajostól, a MEOvezetőjétől, Újszegeden pedig Szűcs Tibor fonal-diszpécsertől és Bárdos Éva MEO-vezetőtől kaptunk. Amivel nincs és amivel néha baj van E három üzem e©más iránti kötelezettségeit a negyedévre szóló szállítási szerződések szabályozzák. A jó együttműködés e©ik legfontosabb bizonyítéka, ho© e szerződések előírásainak a vállalatok általában pontosan eleget tesznek. A Szegedi Kenderfonó©ár például a Délrost telepeiről kapja a legtöbb nyersanyagot, s a szerződések által előírt határidők megtartása körül a két szegedi vállalat között nem igen volt még vita. A Délrost vállalat kötelezettségeit, a határidők és az előírt menynyiség tekintetében, mindig pontosan teljesíti. Hasonló panasza az újszegedi szövőgyárnak sincs. A kenderfonónak például hosszú évek óta késedelmes szállításért e©szer sem kellett kötbért fizetnie. Ennek ellenére a szállítások körül néha na©obb pontosságra lenne szükség. A kenderfonóból a szövő©árba érkező fonalakat u©anis bizonyos ideig pihentetik, mielőtt a gépre kerülnének. E©szer másszor azonban az is előfordul, ho© az anyag a legutolsó pillanatban, olyan "pontosan* érkezik, ho© ezt a pihentetési időt kényszerűen rövidíteni kell. Panaszok a minőségre Komolyabb gondok és bajok vannak azonban a minőséggel. A kenderfonó©ár kifogásai a Délrost telepeiről érkező árukkal és nyersanyagokkal kapcsolatban elsősorban ilyen természetűek. Ezek sem általánosak: azonban az anyagok minősítésével kapcsolatos panaszok is viszonylag ritkán fordulnak elő, és az ezekből adódó problémák tárgyalások útján mindig rendeződnek. De a legtöbb gond és baj mégis ezekből adódik. Ha az anyagok minősége körül valami nincs rendben, tár©alni, tanácskozni, vitatkozni kell, s ez időt, energiát von el más munkáktól. Ez különösen a Délrost és a kenderfonó©ár kapcsolatára érvényes. Döntőbizottsági tár©alásra u©an még soha nem volt szükség, de azért azt mégse lehet szó nélkül ha©ni, hogy például a Délrosttól ez év február 16-án érkezett és első osztályúnak minősített tilolt kendernek ötven százaléka — mint ezt később a két üzem képviselői e©üttesen megállapították— a valóságban másodosztályú volt. Egy másik szállítmányból meg az eredetileg másodosztályúnak értékelt áru negyven százalékát kellett harmadosztályúvá minősíteni. Milyen legyen a „kiszerelés Az újszegedi szövő©ámák a kenderfonóból érkező áru minőségével kapcsolatban úgyszólván nincs is lényegesebb panasza. Ha pedig esetleg előadódik ilyen probléma, azonnal megbeszélik és javítanak is a hibán. Mint például most januárban. Akkor a fonal egy kisebb részének összetétele minőségi szempontból nem volt teljesen megfelelő. A hiba bejelentése után a kenderfanó azonnal javított is az anyag összetételén. Na©obb baj van viszont a fonal u©nevezett -kiszerelésével*. A gömbalakura -kiszerelt*, gömbölyített fonalat a szövődé csak akkor tudja használni, ha előtte átgombolyítják. A Szegedi Kenderfonó©árból és mas vállaltoktól küldött fonal e© része azonban — az üzemek adottságai miatt — ilyen -kiszerelésű*. Ezért negyedévenként meglehetősen na©mennyiségü anyagot, körülbelül tíz tonna fonalat kell az újszegedi ©árban átgombolyítani. Ez az előkészítés természetszerűleg igen na© munkát kíván az újszegedi vállalattól, méghozzá olyan munkát, ami tulajdonképpen nem is feladata. Ezért volt már arról szó, ho© ezeken a bajokon valaho©an segítsenek. Mindeddig azonban nem történt semmi. Természetesen nem könnyű ezt elintézni, de azért a Lenés Kenderipari Igazgatóságnak — amelyre ez az ü© végső fokon tartozik — ü©elnie kell arra, ho© ez a kérdés ne kerüljön le a napirendről. Erélyesebben lépnek fél a konlárok ellen Kiterjesztették a jövedelemadó-kötelezettséget Az utóbbi időben e©re jobban elszaporodtak az engedély nélküli iparűzések, vagy olyan mellék jöved ilemszerzések, melyek után egyesek nem fizetik be a kötelező forgalmi, vagy jövedelmi adót. A múltkoriban például K. I. szegedi lakosról írtunk, aki iparengedély nélkül foglalkozott női szabászattal. Az illető bemutatta 1919-ből származó iparjogosítványát, valamint csekkekkel igazolta, hogy rendszeresen fizet adót — de attól kontár maradt. Ugyanis a kerületi tanácsok megalakulása után újra jelentkeznie kellett volna, hogy nyilvántartásba vegyék. Többször változtatott lakást. másik kerületben kezdett dolgozni —, de elmulasztott új iparengedélyt kérni, így a korábbi érvényét vesztette. Osztálybasorolásra kötelezettségének nem tett eleget, s árait egyénileg szabta meg. Nem lépett be a KlOSZ-ba, ami kötelező — s még más szabálytalanságokat követett el, ami eleve megszüntette jogát az iparengedély gyakorlására. Tehát hibázott a női szabó, de fel kellett volna figyelni ténykedésére — éppen azért, mert nyíltan kontárkodott — a tanácsi szerveknek is. Néhány adat a városi tanács pénzügyi osztályának vezetője elmondotta, hogy ezentúl fokozottabban ellenőrzik a magánmunkákat, s jobban együttműködnek a pénzügyi osztályok a kerületi ipari csoportokkal. S ezt szükségessé teszik a fenti esetnél jóval súlyosabb szabálytalanságok I is. Íme e© csokor ezekből. • melyeket tavaly, vagy a köi zelmúltban követteK el; P.P. gépkocsivezető hatezer forintért gumikerekű kocsi futómüvét készítette el; B. J.né, Szél utca, 178 műbőrtáskát gyártott engedély nélkül, V. F. gépkocsivezető két autóroncsot vásárolt, kijavította, s busás haszonnal adta tovább. Sz. J. Móra utcai lakos cserépkályhákat készített iparengedély nélkül. T. I.-né Petőfitelepen sertést vágott és a húsát, zsírját méricskélte. F. M. a Sárkány utcában dróthálókat készített. Prungel Ferenc és Harmath Rozália textilből, műanyagból nagy mennyiségű női táskát, szatyrot, zippzáras aktatáskát gyártott és adott el. Zsarkó Imréné zsibárus használt bútorokat szedett szét, s készített belőle konyhabútort. Filipovics Simon négy éve foglalkozik új bútor készítésével és javításával engedély nélkül — és még lehetne több példát sorolni. Megtörtént már az is, hegv szegedi tanácsi vállalat olyan személyektől — T. V. és T. F. újszegedi lakosoktól — rendelt meg virágkosarakat, akiknek nincs iparengedélyük. Rendet csinálnak E "dzsungelben* ezentúl rendet teremtenek a hatósági szervek. A fenti személyekre is visszamenőleg kirótták a forgalmi, vagy jövedelemadót, az ehhez járó több száz, esetenként több ezer forintot kitevő bírságot, voltak olyanok, akik ellen rendőrségi eljárás is indult. Hogyan lehet megakadályozni a kontárkodást, vagy éppen elkerülni a kellemetlenséget azoknak, akik eset-, leg jóhiszeműen végeznek el valamilyen munkát, nem tudván, hogy szabálvsértést követnek el? Az illetékes szerveket segítse maga a lakosság is, mely legtöbbször ráfizet, ha kontárokhoz fordul. (Megtörtént, hogy használt, felújított bútort drágábban vásárolt meg, mint azt új korában vették a BÚtorértékesitő Vállalatnál.) Állami vállalat, szövetkezet ne rendeljen munkát magánosoktól. Az is megszívlelendő, hogy ha valaki valamilyen munkába kezd, először kérdezze meg a tanácsi szerveket, adóköteles-e az, avagy nem kötötték-e iparengedélyhez. Tudnivalók Jó tudni például, ho© a jövedelemadó-kötelezettséget kiterjesztették minden olyan pénzkereső tevékenységre, mely nem másodállás. (Utóbbinak számit például, ha egy vállalati jogász más üzem képviseletét is ellátja.) Adókötelezettség alá esik a többi között, ha valaki — akinek földje nincs és nem tsz-tag — több seríésl hizlal. telenként sertésvágással, húsfüstöléssel foglalkozik. Rendszeresen bérbead zongorát, négyszáz szögölnél nagyobb területen gazdálkodik. A mérnök, aki — egyébként engedéllyel — magántervrajzokat készít, a színész, aki üzemi vagy egyéb esteken tiszteletdíjért fellép stb. Ezek és még más foglalkozások, ha egyébként nincsenek is iparengedélyhez kötve, jövedelemadó alá esnek. Különben, ha valaki új terméket állít elő, va© úgy alakít át, hogy rendeltetése. illetve értéke megváltozik, már forgalmiadó fizetésére köteles. HR pedig ezt. vagy egyéb ipari tevékenységet engedély nélkül végez, már kontárnak minősül.