Délmagyarország, 1961. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-08 / 57. szám

417 Szerda, 1961. március 1. Sok hifelesítetieo víz- és gázórát találtak Szegeden Az Országos Mérésügyi Hi­vatal szegedi mértékhitele­sítő kirendeltsége az elmúlt hetekben felülvizsgálta a szegedi gáz- és vízórákat. Húsz év óta nem tartottak ilyen általános ellenőrzést, s most megállapították, ho© sok a hitelesítetlen óra, Nem csúszhatnak cl kilók, mázsák, vagy egyéb meny­nyiségek a rossz mérlegek miatt például a teljesít­mények mérésénél, egyes üzemrészek termelésének megállapításánál, va© a tsz-ben a tagok ré­szére kiadott természetbeni sz említett ket tategonaban juttatásoknál &tb Az ^^ altatóban nyolcstótényolc- tapasztalatok e tóren ®ar eirg,"e" Igy Például a Konzervgyár­jelenti, ho© ezek mind pontatlanok is, de ebből könnyen előadódhat pontat­lanság. Éppen ezért a hiva­ban tartott általános ellen­őrzésen megállapították, hogy ebben a ©árban vala­, , ~ c mennyi mérőeszköz kifogás­tál a Szegedi Viz- es tsa- állapotú, s még azo­tornamuvekkel. valamint a fcat _s időben hitelesfteUék< Gázmüvei ho© ebben a félévben hitelesi­lik az összes víz- és gáz­mérőket, megjavítják, vagy kicserélik az elavult, vagy nem teljesen megbízható készülekeket. megállapodott, melyekről csak a közelmúlt­ban hozott törvényerejű ren­deletek intézkedtek. Nagy hibát fedezlek fel viszont a kiskundorozsmai földművesszöY etkezetnél, ahol nemcsak a belső hasz­Ennek mind a lakosság, nálatú, hanem az elárusító mind pedig a vállalatok hasz- boltokban használt mérlegek nát látják és tervszerűbb is hitelesítetlenek voltak, vízgazdálkodást is folytathat- Ezért öt áruda vezetője el­nak a pontos adatok birto- len szabálysértési eljárás is Icában az üzemek. indul. U©ancsak a közelmúltban kezdte meg a szegedi kiren­deltség az üzemek, termelő­szövetkezetek, állami gazda­ságok saját használatában, belső mérésre használt esz­közeinek a vizsgálatát. A korábbi mérésügyi rendelke­zések nem kötelezték ennek elvégeztetésére a vállalato­kat. de a pontosabb gazdál­kodás itt is indokolttá teszi ezt a feladatot. Egy-egy mondatban a nők hivatásáról Munkagépe mellett áll ma is a munkásnő, fehér köpenyben gyógyít az orvos, a tanárnő, a művezetőr.ő ott van a munkahelyén és valami mégis más ezen a napon: a feldíszí­tett gépek, kis csokrok az asztalokon ünnepet hirdetnek és a munkatársak szavai melegebbek, kedvesebbek ma ott, ahol nők dolgoznak. És nők min­denütt dolgoznak: az élet minden területén megállják a helyüket, isme­rik kötelességüket. Mi is felkerestük néhányukat munkahelyükön, hogy megkérdezzük: véleményük szerint mi a nő társadalmi és emberi köte­lessége? Mert ezen az ünnepen azo­kat a lányokat és asszonyokat kö­szöntjük első helyen, akik erről sem feledkeznek meg. Nagygyűlést rendezett Budapesten az Országos Nőtanács Kedden délután a buda- a falusi nőtanács! aktivisták pesti Sportcsarnokban az küldöttségét. A küldöttség Országos Nőtanács a nem- tagjai elmondották, milyen zetközi nőnap alkalmából körülmények között dolgoz­nagygyűlést rendezett. A nak szövetkezetükben az asz­nagygyűlésen Nagy Józsefné szonyok, beszámoltak a nők könnyűipari miniszter mon- munkábavonását elősegítő dott beszédet módszerekről és az ezt még * akadályozó okokról. A nemzetközi nőnap al- Kérdésekre válaszolva a halmából Losonczi Pál . . . ,•••,„ ... , ... földművelésük miniszter minlszter távoztatta a kul­kedden délelőtt baráti be- döttseget a termelőszövetke­szélgetésen fogadta a terme- zetek további fejlődésével lőszövetkezeti asszonyok és kapcsolatos feladatokról. Megjelent a Magyar Pedagógia Hosszabb szünetelés után egy témakör köré csoporto­ismét megjelent a Magyar sítja. Könyv- és folyóirat­Pedagógia, a Ma©ar Tu­dományos Akadémia Peda­gógiai Bizottságának az Aka­démiai Kiadó gondozásában készülő folyóirata. A folyó­irat művelődéspolitikai, el­szemlében ismerteti és bí­rálja a hazai és külföldi iro­dalmat, szemlerovatában beszámol a hazai és külföl­di pedagógiai törekvésekről és mozgalmakról, a neve­méleti, történeti, a pedagó- léstudománnyal foglalkozó giai valóságot eredményes szervek és intézmények módszerekkel elemző, egyes munkásságáról. A szerkesz­pedagógiai tényeket felmé- tőségnek az a törekvése, rő és bemutató, összehason- hogy a szocialista nevelés­litó, a pedagógiai kutatás hatékony módszereit értéke­lő stb. tanulmányokat közöl. Eleven kapcsolatban más tu­dományokkal és a pedagó­giai gyakorlattal, összegezi irányító tényezők, a felsőok­ezeknek a neveléstudomány­ban felhasználható eredmé­nyeit. Egy-egy probléma sok­oldalú megvilágítása érdeké­ben a folyóirat tanulmányi anyagát évnegyedről évne­gyedre a lehetőség szerint vű összefoglalók járulnak. Szegediek győztek a furfangosok utazási bajnokságának megyei döntőjében Hétfőn este rendezték meg bajnokságnak me©ei dön­a Szegedi Nemzeti Színház- tójét. íj mivel a megye többi ban a furfangosok utazási váraiban megtartott elő­döntőkön nem akadt olyan versenyző, aki elérte volna azt a pontszámot, mellyel a megyei döntőbe kerülhetett volna, a bajnokság szegedi versenyzők között dőlt el. A fél hat és fél kilenc órai kezdettel megrendezett szel­lemi tornán, a várakozásnak megfelelően, szegedi győzel­mek születtek. Két verseny­ző, Bezdán Sándor és Sze­menyei Emília könyvtáros elérte azt a pontszámot, amely a továbbjutáshoz szükséges, s ezzel mindket­ten a budapesti Erkel Szín­házban megrendezendő or­szágos döntőbe kerültek. A szellemi vetélkedés a színházat zsúfolásig megtöl­tő közönségnek is kellemes szórakozást jelenlett. Pálos Miklós újságíró, az Ország­Vilőg munkatársa, rendkí­vül szellemesen, ügyesen ve­zette a mindvégig érdekes és derűs szellemi tornát, amelyben a versenyzők a bajnokság utazási jellegé­nek megfelelően Szovjetunió, Lengyelország és Csehszlo­vákia földrajzával, irodal­mával, történelmével kap­csolatban kaptak kérdése­ket. A keretjáték, illetőleg a vetélkedést kísérő műsor is jól sikerült. Nagy sikerrel énekelt a népszerű Németh Lehel, de kedves, rokonszen­ves előadásmódjával előnyö­sen tűnt ki Váradi Zsuzsa, a , szegedi közönség régi isme­rőse, színházunk volt tagja. Sikerrel szerepelt Vadas Zsuzsa, Tatár Eszter és Cse­resnyés Rózsa is. Horváth Sándor tánczenekara, érde­kes hatású elektromos hang­szereivel, kitűnően működött i közre. tudományban elért, vagy annak területén felhasznál­ható minden jelentős ered­ményről számot adjon, s ez­zel támogassa a köznevelést tatás és a továbbképzés in­tézményei, valamint a gyakorló pedagógusok mun­káját. A folyóirat tanulmá­nyaihoz orosz és angol nyel­FARKAS JÓZSEFNÉ, a Szegedi Textilművek, sz. b.­titkára vastag füzetbe jegy­zi a panaszokat, emberek ü©es-bajos dolgaival foglal­kozik. Mindig keresi valaki és cr mindig megtalálható, mindenkit meghallgat. A kérdésre í© válaszol: "Szép feladat emberekkel foglal­kozni és segíteni rajtuk, ha mással nem lehet, jó szóval, tanáccsal. A háború alatt súlyos beteg voltam, két évig senkisem törődött ve­lem, magamról tudom, mi az, lia egyedül marad az ember. Segítek mindenkin, aki hozzám fordul, mert úgy érzem, ez a kötelessé­gein. Szeretni kell az embe­reket ... Ebben telik legnagyobb örömöm, ebben találom meg életem célját és tartalmát. Az emberek hálásak a segít­ségért s ez egymagában is a róluk való szüntelen gon­doskodásra kötelez minden olyan embert, akiben meg­bíznak ...« DR. É. NAGY MÁRIA gyermekorvos ijedt szemű, dundi kisgyermeket vizsgál. Határozottan válaszol a kér­désre: »Orvos vagyok, hivatásomban legfontosabb a lel­kiismeretes, körültekintő munka. Gyermekekkel foglal­kozom, így ehhez a munkához szív is kell és sok sze­retet...* — mondja és megsimogatja a szőke kis fejet. KÁNTOR GABRIELLA megyei tanácstag, a Rózsa Ferenc Gimnázium szerény, fiatal tanára, így válaszol: "Osztályom leánytanulói különféle üzemekben dolgoznak már negyedik éve. Bebizonyították, hogy leány létükre megállják a helyüket a vasipari szakmában is. Lelkiisme­retesen készülnek az életre, én pedig ebben segítem őket, ez a kötelességem«. Lakberendezési ruházati műszaki és háztartási cikkeket készpénzért is vásárolunk Bizományi Áruház boltja Szeged Bajcsy-Zsilinszky u. 15. BAKTAI PÁLNÉ, a Szegedi Ruhagyár | többszörösen kitünteteit művezetője: I »Húsz fiatal nő van a brigádomban. A | dolgozó nőnek otthon is, a munkagép mellett is helyt kell állnia, ezért érzem | kötelességemnek elsősorban azt, hogy ki­I váló, munkájukat szerető embereket ne­' veljek a rámbízott fiatalokból.« PETROVICS JÓZSEFNÉ, a Szegedi Ká­belgyár dolgozója: "Sokat nélkülöztem a háború alatt és azelőtt. Három gyer­mekemnek sokkal jobb életet akarok biz­tosítani, mint az enyém volt valamikor. Ezért harcolok minden erőmmel és mun­kámmal is a békéért, mert ez minden nő kötelessége.'«

Next

/
Oldalképek
Tartalom