Délmagyarország, 1961. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-26 / 73. szám

9 Vasárnap, 1901. március 20. Vita városismertet ö kiadványainkról Téves adatok Szeged régészeti múltjáról (i " Vasárnapi i/idáht fcjjtútó Szükségesnek érzem Péter László vitaindító cikke alapján, hogy hozzászóljak a városunkról írott ismeretterjesztő, népszerűsítő kiadványok régészeti fejezeteihez. Annál is inkább, mert az ilyen jellegű kiadványokban általában sok hibás adatot felhasználva körvonalazzák Szeged és szűkebb környékének az államalapítás előtti történetét. Igen súlyos hibának tartjuk, hogy az említett kiadványok kevés kivételtől eltekintve, nem a korszerű kutatás jelenlegi eredményeit közlik, hanem pontatlan adatokkal elferdített hipotéziseket tárnak az olvasó elé. A várostörténet iránt érdeklődő szélesebb olvasórétegek nem a szoroson vett szakirodalmat olvassák — ezt nem ls lehet kívánni —, hanem az ilyen jellegű ismeretterjesztő művekből gazdagítják ismereteiket — hibásan. A Szeged című jogosan bírált kbnyv bevezetője ugyan az utóbbi évek. várostörténeti eredményeinek mérlegelését ígéri, mégis részint a kapott adatok helytelen értékelésével, részint meg nem engedhető hipotézisek közrebocsátásával félrevezeti olvasóit. Ilyen hibák közé tartozik a paleolit (őskori) lelettel kapcsolatban az, hogy az ősember nem telepedett meg. Szerintük az öthalmi lelet ugyanúgy településből származik, mint az ország (öbbi részének hasonló korú lelete. Itt kell megemlítenünk, hogy az őskor és őskőkor nem azonos. A paleolitikum (csiszolatlan kőkorszak) után nem szűnt meg az élet, csupán egyelőre nem találtuk meg az e korba osztható leleteket az Alföldön. Ilyen jellegű lelet együttesek kimutatására már történtek kísérletek. A tiszai—bánáti— körös kultúrák viszonya még nem olyan határozottan tisztázott, mint azt a szerző állítja. A földművelés nem a bronzkorban, hanem már a neolitikumban, az újkőkorban meghonosodott területünkön. Nem egyértelmű, hogy milyen korú öntőműhelyt Ismertet Szőregről. Az itt talált lelet semmiesetre sem párhuzamosítható a zóki kultúrával. Nem értünk egyet a lakosság egységének kérdésével sem. mert szűkebb területen később is egységes kultúrákat találunk, szélesebb vidéket vizsgálva viszont korábban sem volt egység. Az utóbbi évek kutatása leszögezte, hogy a lausitzi kultúra nem jutott el Magyarország területére. A későbronzkori népmozgalmakat pedig, egyelőre nem tudjuk néphez kötni. Igy nem látjuk meghatározhatónak sem a thrák, sem az illyr lakosságot. Igen korai még a dór vándorlásról beszélni, hiszen ez a kérdés az őskorkutatás egyik legvitatottabb problémája. Fegyvereket már az őskortól kezdve gyártanak, miért állítja a szerző, hogy a vaskor beköszöntése a fegyvergyártás nyitánya is egyben. Az utóbbi évek kutatásai bebizonyították, hogy a bronzkori földvárak zömét a nyugati betörések ellen a középbronzkorban, és nem a vaskorban készítették. A prészkíta kérdés még nagyon Cseppfolyós állapotban van, a szovjet szakirodalom éppen ellenkező irányú vándorlásról ír, mint e könyv. Herodotos a Tiszát nem említi, az agathyrsokról csak annyit ír, hogy a Maris (ez feltehetőleg a Maros) mellett laktak. Az öthalmi koponyákat embertani alapon semmiképpen sem köthetjük ehhez a néphez. Az antropológia mai állása szerint nem íud egyes típusokat egyes népekkel azonosítani. Korai lenne még Partiscumot jazig fővárosnak tartani, annál kevésbé, mert nem biztos, hogy a szarmatakori leletanyag zömét, amit a szerző felsorol, a jazigokkal azonosíthatjuk. Az ebben az időben itt élt lakosság igen sok népelemböl tevődött össze, indokolatlan, hogy nevét az egyik törzshöz, a jazigokhoz kössük. Az avar gyűrűk kérdése az utóbbi években véglegesen tisztázódott: valószínűleg csak a vezéri szállások voltak. A Roosevelt téri gerendanyom semmiesetre sem avarkorú, minden bizonnyal a középkori vár egy részének maradványa. Avar szőlőkultúráról ezideig még a leletek alapján nem beszélhetünk. Úgyszintén teljesen ismeretlen a települések belső rendje is. Nem tudjuk bizonyítani a területnek a honfoglaló időben történt tömeges megszállását sem. A szerző Igen nagy feladatra vállalkozott, s a területen való jártassága híján sokkal több hibát követ el, mint azt. az ilyen igényű mű megengedné. Szükségesnek látnánk a jövőben megjelenő helytörténeti munkák régészeti részeinek előzetes felülvizsgó-latát megfelelő szakemberekkel. Helytelen az az állapot, amikor az ügybuzgalom, kellő mérvű szakmai ismeretek hiányában, az ismeretterjesztés helyett, az olvasókat a számukra ismeretlen területen, téves adatokkal és teóriákkal helytelen irányba vezeti. Szükségesnek tartom még egy tudományos színvonalon álló mű megjelenését Szeged és környéke történetéről a honfoglalás koráig. Példaként előttünk állhat Banner János hasonló témájú kitűnő munkája Békéscsaba e korbeli történetéről. Trogmayer Ottó Piaci jelentés A tegnapi piacot bőséges felhozatal, nagy kereslet jellemezte. Különösen sok baromfi és tojás került forgalomba. Az árak a kővetkezőképpen alakultak kilónként. Baromfiárak: Tyúk 22, pulyka 20, sovány liba 21, kövér liba 23, sovány kacsa 22, a tojás darabja 1 forint 20 fillér volt. A tejpiac árai: tej 3, tejfel 24, vaj 45, tehéntúró 10, juhtúró 26 forint. Zöldség- és gyümölcsárak: burgonya 1,80—2,60, sárgarépa 1,80, petrezselyem 3, zöldhagyma 6, vöröshagyma 1.80, fokhagyma 4,50, fejeskáposzta 2, kelkáposzta 2.50, saláta 20, paraj 3, karalábé 1,50, alma 6—8. héjas dió 18 forint. Egyéb árak: mák 26. szárazbab 10, savanyú káposzta 3, méz 22 forint. Terményárak mázsánként: morzsolt tengeri 350, takarmányárpa 370, búza 360, zab 450 forint. A képhez illő tréfás szöveg mai keresztrejtvényünk hosszú soraiban található. VÍZSZINTES SOROK: 1. A képhez illő szöveg. 1. (A zárt betűk: I-T-Z-S-Z.) 10. Jenei Aladár Antal. 11. Tavasszal teszi a folyó. 12. Melyik személyre? 13. A mesékben szerepelnek. 15. Egészen kopasz. 16. Zárai Marta. 17. Testrész. 19. A vadász teszi. 20. Hon. 23. Kisleány, tréfás szóval. 25. Fából is készül (névelővel). 27. Táplálék. 28. Római hatos. 29. Fanyar erdei gyümölcs. 30. Csehszlovák gyártmányú traktor. 32. Szegecs. 33. Ugyanaz, mint a vízszintes 16-os. 34. Megszólítás a cigányoknál. 35. Ilyen versenyeket is rendeznek Budapesten. 37. Balaton menti üdülőhely. 39. A "bogas* ikerszava. 40. Keresztül. 42. Háziállat. 43. Lehár Ferenc. 45. Háziszárnyas. 47. Tápláléka. 49. Kis zenei együttes. 51. Helyhatározó szócska. 52. A héten látható volt — reggelenként. FÜGGŐLEGES SOROK: 1. Sas, németül (AAR). Az újság 1961. évi március 26-i példánya. (Két szó.) 3. Házasság. 4. Ütőszín a kártyában. 5. Kisebb épület. 6. A jószívű igéje. 7. Indok. 8. Melyik tárgyat? 9. Nagy tó a Szovjetunióban. 10. A képhez illő szöveg. II. (A zárt betűk: L-N-A-E-N.) 14. Kellemetlen ízű. 17. Sportember az illető. 18. Betűszomszédok. 36. Libahang. 38. Megszökíft valahonnan, tréfásan. 41. Lóversenypálya, ismert idegen szóval. 44. Irányába. 46. Az egyik német névelő. 47. Nem a hátamögé. 48. A jégen és a dinnyén vágják. 50. Sertéspenzió. 51. Régi római súlymérték. M. K. A vizs2intes 1. és függőleges 10. sorok megfejtését szombatig (április hó l-ig) lehet beküldeni. A címzésnél kérjük ráírni: Rejtvény. MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK A két héttel ezelőtt közölt rejtvény megfejtése: Köztkórház. Kétszázötven. A romváros. Egyenes utcák. Kossuth Lajos. A belváros. Halászok. Rókus. — A helyes megfejtők közül egy-egy könyvet kapott sorsolás útján: Balázs Aranka, Csengele, általános iskola. Juháss Éva, Szeged, Gál u. 8. Kcm edes Ernő, Szeged, Nemzeti Színház. Liptay Arpádné, Szeged. Oskola u. 25. Masa Béla, Szeged Hattyas sor 4L Muhi Erzsébet, Szeged, Molnár u. 1. Opra Ferencné, Szeged, Pacsirta u. 13. Sárkány Katalin, Újszeged, Fogarasi u. 6. Szalma Imre, Szeged Gép u. 13. Szűcs András,Szeged, Kossuth Lajos súgárút 57. (Vidékre postán küldtük: SI1 l r~ r5— 6 7— 8 4 !0 Kg 11 1 • • 12 1 13 • • 14 • • 15 • • • • 16 •• 17 18 | ••, 19 20 21 22 • • 23 24 •• 25 1 26 • • 27 • • 28 29 • • 30 31 • • 32 33 • • 34 • • 35 36 1 • • " 1 38 gg|39 1 40 41 •• 42 I •Si" 44 • • •5 46 • • ga;47 r 49 50 • • 51 • • 52 121. Az állatok alá hintik. 22. el a jutalmat, a Juttat. 24. Finom tészta. 26. nyertesek szerkesztőségünkUgyanolyan. 28. Szócsata 31. ^ vphetlk ^ 8 ^ l2 óra Ilyen a falevél is. 32. Egy bizonyos része. 34. Allathang. között.) Otthon nélkül a fehértavi széki madarak... IDEJEBEN megjöttek Fehértó híres madarai: gulipánok, cankók, széki lilék. Az egykori szikes pusztának ősi fészkelő madarai mint minden évben, most is megérkeztek. Nap-nap után cankó seregek jönnek messzi utakról. Gólyatöcsök, széki esérek, kis csérek még ezután érkeznek. A megél kezettek alig hisznek szemüknek. Eltűntek a mocsárvilág maradványai szikes porondjaikkal, ahol fészkelő otthont találtak. A gólyatöcsnek utolsó mentsvárát jelentette a Fehértó. E tavaszon friss gátak között vizek hullámzanak, a mocsarak helyén tengerek vannak, A gátakon lovas és motoros lórék zörögnek tova. Kiszorultak a madarak ősi helyükről. Nincs más számukra, — nem is sokat csodálkoznak a változáson, — mennek új hazát keresni. Ez azonban nem olyan egyszerű és nem kis gondot jelent számukra. Szétszóródnak a Tisza—Duna közén, ahol még akadnak szikesek. így telepedett meg Pusztaszer szikes legelőjén 20 pár gulipán. A helyi tanács felismerte a ritka madarakban a természettudományi értéket, védett területnek nyilvánította a gulipánok otthonát. De jutott a Fehértó 150 pár gulipánjából a palicsi Ludas pusztának, az ágasegyházi szikeseknek és a Fertő-tó osztrák partszegélyének is. Ahol azonban nem veszik védelem alá a fészkelő területeket, a legeltetés megindulásával disznók és kutyák martalékaivá lesznek a tojások és a fiókák. Halad a világ és változik minden a földön. Az ember lassanként akarata alá hajtja az eddig nem engedelmeskedő földtájakat is. így születnek napjainkban is az -elátkozott-istenverte* szikesekből riszföldek és halastavak, melyek kétségtelenül az ember jobb sorsának előmozdítását vannak hivatva szolgálni. A halasítás föfeltétele a szükséges vízigény kielégítése, a vizet át nem eresztő talajréteg. Ég ez a Fehértónál biztosítva van, de ez mér biztosítva van másutt is. Ez a lehetőség a Keleti Főcsatorna elkészültével már a Hortobágyon is megvan, s így az eddig korlátok közé szorított párezerholdas halgazdaság állítólag rövidesen 15 000 holdra emelkedik. MAR ÉVEK ELŐTT beharangozta a halászata szaklap (Halászat) egyik cikkével, hogy -Eddig Fehértó, ezután halastó.* és most ez be is következett. A széki madarak azonban nem elégedhetnek meg ilyen megállapítással, mert a -halastó* és a -Fehértó* bizonyos terjeszkedési vonalig nemcsak, hogy jól megfért egymás mellett, hanem különböző élőviláguknál fogva egymást segítették, emelték a táj biológiai értékét: a sós víz ősi élővilága mellé került a Tisza-vizzel feltöltött édesvíz élővilága. Az ember zsebének a szélei madarak hasznot nem jelentenek, de kárt sem. Szeged városának azonban ennek ellenére segíteni kell a Fehértó széki madarainak hazátlanságán. Kell, mert a fehértavi madarak Szegednek tudományos értéket, világhírességet is jelentettek sok más szegedi sajátos érték mellett. Szeged nemcsak Móra. József Attila, Radnóti, a szabadtéri játékoknak városa, hanem a napsütötte ősi tájnak és a madaraknak is városa volt. A madarak panasza ankétoknak és folyamatos megbeszéléseknek tárgya. Ha a segítés olyan fokú lesz, mint amennyi segítés vágy és jóindulat itt velük szemben a beszédekben megnyilvánul, akkor eredménynek is kell lenni. A bajon segíteni azonban nem olyan egyszerű. A széki madár a kopár szikes pusztáknak madara. Ezeket nem lehet kielégíteni kutyák, rókák tehenek járta nádasokkal, sással, úgyszólván járhatatlanul begazosodott parti területrészekkel. Mélyen vízbenyuló kopár szikpadok kellenek, sekély vizzel övezve, ahonnan a madár ellát a messzeségbe és a fenyegető veszedelem elől 100 méterekről elhagyhatja fészkét; mert szabadon hagyott tojásait csak így mentheti meg. Szem legyen az, amely felfedezi talajszínbe olvadó tojásait, fiait. A madarak számára felajánlott gazos partrészeket vizővezettel kell védeni, vegyi úton gaztalanítani kell, a mélyvizű tavak felé gáttal kell körülvenni, amelybe beépített zsilipekkel lehet a megfelelő vízmagasságot biztosítani. Műszaki megoldása ^nem egyszerű feladat és tetemes költségbe is kerül. Mégis meg kell oldani! ÉVRŐL-ÉVRE országszerte nagy érdeklődés nyilvánul meg szakemberek és nem szakemberek részéről a Fehértó madárélete iránt. A jelenlegi helyzetet átmenetinek kell tekinteni és ha talán ezévben még nem is elé-| gíthetők ki a szakmai körök részéről] jelentkező tudományos igények, bízvást bízunk abban, hogy az a sok, beszédekben elhangzott jóakarat és megértés nem marad üres szó, hanem azt a tettek is sürgősen követni fogják. Ez érdeke nemcsak a fehértavi madaraknak, de Szeged városának is BERETZK PÉTER HÜSVÉTRA legszebb ajándék egy muixéizi fénykép Családi és gyermeksorozatok készülnek műtermeinkben. Kárász u. 7. nyitva: hétköznap reggel 8-tól 19,30 óráig, vasárnap reggel 8-tól 16 óráig. Széchenyi tér 7, Lenin krt. 42, nyitva hétköznap reggel 8-tól 18 óráig, vasárnap reggel 9-től 13-ig, 15-től 18 óráig. A 43. sz. fő közlekedési út Csongrádi sgt. és József Attila sgt. közötti szakaszát f. hó 28-al az út átépítése miatt a forgalom elől lezárjuk ezen lezárt útszakaszon az építés tartama alatt mindennemű jármú közlekedése veszélyes és tilos. Aszfaltútépítő Vállalat Építésvezetősége Szeged 119 Villamoskalauznak felveszünk Szegeden lakó 17. életévét betöltött, 150 cm-nél magasabb dolgozókat. Jelentkezés március 27— 28-án (hétfön-kedden) 8—12 óráig, munkakönyvvel a Szegedi Közlekedési Vállalat telephelyén. Külső-Pulcz utca 2 szám alatt. 13 929