Délmagyarország, 1961. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-26 / 73. szám

0 1 Vasárnap, 1961. március 26. A SZEGEDI MOZIK MÜSORPOLITIKÁJÁNAK „MIÉRT"-JE1 ötven év alatt nemcsak a film járta meg a maga diadalútját és lett a kezdet idegborzolóan -újszerű* látványosságából a határtalan tevlatokat és lehetőségeket felcsillantó művészetté, hanem ezzel egyetemben megváltozott annak közönsége is. Igényesebb, kritikusabb, hozzáértőbb lett. A film a legdemokratikusabb, legszélesebb tömegeket megmozgató, s hatását tekintve a legintenzívebb művészet. Mint ilyen, a dolgozó tömegek esztétikai és kulturális nevelésének kiváló eszköze. Nálunk is az lehetne, mint ahogy az a Szovjetunióban és a többi szocialista országban. S hogy ez nincs így, annak magyarázatát nem is annyira a »jó film — rossz film* problémában kell keresnünk. Hamis jelszó Soltkai inkább azokban a felelős vezetőkben, akik a mozik műsorterveit -kivitelezik*, akik felelősek azért, hogy ez az általuk képviselt műsorpolitika ahelyett, hogy irányítana, s tartalommai töltené meg a közönség nevelésének feladatát, ahelyett. hogy hatni, helyös irányban befolyásolni igyekezne a közönséget, -ezt igényli a publikum!* jelszóval, s az egyedül üdvözítő kasszasiker reményében lemond erről a feladatáról. Sok baj van általában a mi -szocialista* műsorpolitikánkkal, de különösen a mozi terén szembetűnőek, s az említett -legdemokratikusabb* jellegénél fogva itt legveszedelmesebbek ezek a műsorpolitikai hibák és zökkenők. Két, új filmeket bemutató és egy utánjátszó filmszínház van Szegeden. A probléma szempontjából elsősorban a két bemutató filmszínház műsorai szolgálnak véleményünket igazoló példákkal. 1960 novemberétől 1961. március 22-ig vizsgáltak meg a két mozi műsorát. A vizsgalat a következő figyelmet érdemlő tanulságokkal szolgált. A műsorszerkesztők véleménye szerint a szegedi közönség elsősorban a semmitmondó, de látványos. csillogó, de üres és tartalmatlan filmeket kedveli, s nem a kifejezésben igényes, művészi, tartalmában pedig mágvas filmeket. Hiszen a Dr. Faustot elvitte az ördög. a Babette a háborúba megy. a Szilveszteri puncs, az Úz, a csodák csodája, a Hamupipőke és tartalmi és kifejezésben igénytelensége miatt a Serdülő. lányom című filmeket összesen 49 játéknaEgy kis statisztika pon vetítették' a szegedi filmszínházak. Ezzel szemben ugyancsak. 6 olyan, mind tartalmában, mind a kifejezés művészetében igényes és értékes jó fűm, mint a Foma Gorgyejev, az EZ nem küldött levél, a Köpeny, a Rómeó, Júlia és a sötétség, a Messzi utca s az Ármány és szerelem csak. 22 játéknapon szerepelt a két bemutató filmszínház műsorán. A közönség lekicsinylése, lenézése benne van ebben a -műsorpolitikában*, s ez felháborító. FeKiáborító mindenekelőtt, meart igazságtalan és indokolatlan is egyben. Hiszen ez a közönség szóvátette, hogy miért csak 3 napig játszotta a Vörös Csillag Mozi a Köpeny-t, miért csak négy napig vetítették a Foma Gorgyejev-et, s ez a közönség háborodott fel amiatt, hogy olyan rossz, tartalmatlan és művészietlen filmeket műsorra tűzünk, mint a korábban játszott Kihívás című olasz film. A műsorMit szeret szerkesztők a közönség? véleménye szerint — s ez az előbbiekből egyenesen következik — a szegedi közönség csak a nyugati filmeket szereti, persze azokat is válogatva, főleg a rosszát: a felszíneset, a tartalmatlant, a művészietlent. Olyant, mint volt a nyugatnémet Lámpaláz, vagy az olasz a bíró. vagy az angol Különös kirándulás. 1 Ezért vetítették Batalov nagyszerű filmjét, a Köpeny-t annakidején 3 napig, amikor 7 napon át játszották a nevelő hatását tekintve eléggé vitatható Babette a háborúba megy című francia filmet Ezért ment csak 7 napig Szegeden a Ballada a katonáról című nagyszerű filmköltemény, míg 14 napon át volt műsoron a se nem túl igényes, se nem túlságosan tartalmas, gyerekközönség számára készült amerikai mesefilm, az Öz, a csodák csodája A szegedi közönség pedig azidőben számonkérte ezektől a műsorszerkesztöktől a Ballada a katonáról című filmet, s számonkérték azóta Igénytelenség, vagy gondatlanság már a Messzi utcá-t, az El nem küldött leoél-t, meg a szintén csak 3 napig vetített Borús reggel-t is. A szovjet filmekkel kapcsolatban van még egy dolog, egy probléma, ami kiderítést, megnyugtató választ vár, s ezt a választ csak az említett -műsorpolitikusok* adhatják meg. Miért van az, hogy amikor az egyik bemutató filmszínházunk műsorára új szovjet filmet tűznek, a másik mozi ugyanabban az időben szinte minden esetben űj magyar filmet vetít, ami iránt — hazai filmről lévén szó — mégha rossz is, nagy az érdeklődés? Tessék csak megfigyelni! Február 27-tci március l-ig játszotta a Vörös Csillag Mozi az El nem küldött levél című szovjet filmet. Ugyanebben az időben február 23-tól március l-ig a Szabadság Mozi a Próbaút című új magyar filmet játszotta. Február 9től 15-ig vetíti a Vörös Csillag Mozi a Messzi utcá-t. A Szabadságban ugyanakkor, február 9-től 15-ig a Zdpor-t mutatják be. Ha szándékosság van ebben, nem értjüké szándék indítóokait. Ha véletlen, akkor a műsorszerkesztés -páratlan* igénytelenségének, gondatlanságának kell betudnunk, s a nevelő szándékú műsorpolitika hiányát kell sejtenünk mögötte. u Hiszen az volna az ésszerű, ha a műsorszerkesztők vilene tenni, s minél több mesefilmet és ifjúsági filmet vetíteni a felnőtteknek szánt, de szintén egy számunkra érthetetlen meggondolásból a vasárnapi matinéra kárhoztatott filmek helyett. Sorolhatnánk tovább a tanulságokat, hiszen volna még mit fölemlíteni. De úgy hisszük, ennyi példából is nyilvánvaló, mihez vezet az igényesség és a filmmel való nevelés célkitűzésének feladása, mit eredményez az ilyen műsorpolitikai balfogások sorozata. Papp Lajos Nemsokura less elegendő jó minőségű isl.olaeeset A megfelelő, jó minőségű és vidraszörből készültek. A iskolaecset hiánya régóta problémája az iskoláknak, a diákoknak, a szülőknek éi a kereskedelmi vállalatoknak. Ilyen cikk mostanában vagy nem volt elegendő mennyiségben a papír- és írószerüzletekben, vagy pedig ha voit is, a minősége nem volt megfelelő. Hogy a szülők, tanárok és tanulók gondjain enyhítsenek, a Szegedi Ecsetgyárban az év eleje óta újfajta iskolaecsetek gyártásával kísérleteznek. A jó minőségű iskolaecsetek régebben igen értékes és igen drága anyagokból, nyestfe'zegedi Ecsetgyárban most jóval olcsóbb anyagból, pónilovak szőréből gyártják ezeket az ecseteket. Ezek minden szempontból — természetesen minőségileg is — tökéletesen pótolják a drágább 'szőrből készíttetteket. A nyersanyagot Kínából kapja a szegedi vállalat és az új gyártmányból már szállított is a kereskedelemnek. Egyelőre még természetesen keveset, de — tekintve. Hogy a kísérletek igen jól sikerültek — remélhető, hogy nemsokára nem lesz hiány jó minőségű iskolaecsetekben. Ésszerűbb műsorpolitikát gyáznának arra, hogy a két bemutató filmszínház ilyen párhuzamosságok miatt ne legyen kénytelen rivalizálni egymással. Ha már két bemutató filmszínháza van Szegednek, az volna a ' helyes. ha ésszerűbb, körültekintőbb műsorpolitikával valamiféle munkamegosztást alakítanának ki közöttük a fent említett műsorszerkesztők. Ahogy a vasárnap délelőtti filmelőadásokat is elsősorban ifjúsági matinévá kel• * Ünnepélyesen... Asottlialmon tavasszal Hóvirág, Aranykalász, Alkotmány, Uj Elet, Petőfi, Előre, és Kossuth névvel hét közös gazdaságot alakítottak a dolgozó parasztok, határrészüknek megfelelően. Az új termelőszövetkezeti csoportokban a tagság szorgalmasan végzi a tavaszi feladatokat. Tegnap, szombaton mind a hét közös gazdaság életében jelentős esemény történt. A községi pártszervezet székházában ünnepélyesen, a járási pártbizottság képviselőjének. valamint a község vezetőinek jelenlétében megalakultak a termelőszövetkezeti csoportok pártszervezetei, hogy a tszcs-ék egész tagságának javára segítsék a feladatok végrehajtását. Szegedi miniatűrök Irta: Tiszai Viktor Eötvös Károly Szegeden Híre-neve volt a századfordulón a szegedi városháza közgyűléstermének, a fapados Forum Romanumnak — ahogyan nevezték. Népes is volt, különösen a karzata, ahova szabad volt a fölmenetel az ifjúság számára is. Élmény volt innen végighallgatni a különböző szónoklatokat, azok közül is Pillich Kálmán dörgedelmeit. De itt-lartotta felolvasó üléseit a Dugonics Társaság is. Hogy is maradt volna el azokról az ifjúság, különösen Szász Károly előadásáról, melyben a magyar irodalom elhalt jeleseit méltatta, vagy amikor a -magyar Homér*, Eötvös Károly emelkedett szólásra. Igy volt ez 1902 szeptember 18-án is, mikor a Társasag Kossuth 100 éves évfordulóját ünnepelte. Szerepeltek más előadók is, mégis az érdeklődés központja Eötvös előadása — Epizódok Kossuth életéből — volt. Végre az általános kíváncsiság tárgya beszélni kezdett". Mindjárt azzal kezdte, hogy ne várjon senki tőle felolvad sást, ö csak fölsorakoztatja mindazokat az emlékeket, amik benne Kossuthról élnek. Beszéde legmaradandóbb része az volt, mikor méltatta Kossuth Lajos írói nagyságát. Elmondotta, hogy Shakespeare, Hugó Victor vagy mások talán nagyobb költők s írók voltak nála, de van egy hely Kossuth Iratai negyedik kötetében, ahol fölülmúlja említett óriásokat -is. Ez az a részlet, amikor Garibaldit rajzolja. Az olasz szabadsághősl. ki" harcot vívott a nápolyi királyság s a pápaság világi uralma ellen, de elbukott. A hatalom törvényen kívül állónak. üldözött vadnak tekintette. A hősnek nincs már serege, csak puszta élete s hűséges élettársa, Anetta. Menekülése közben felesége is meghal. A királyság körrendelete értelmében súlyos büntetés vár arra, aki befogadja a bűnöst, vagy a községre, amely helyet ad temetőjében a holttestnek. Garibaldi cipeli, cipeli magával halott asszonyát erdőkön-mezőkön át, sziklákon, barlangoEgyszerűség, gazdag érzelem, reális szemlélet Somogyi Károlyné fény képkiállításáról kon és hegyeken keresztül ... — No, hát ahogyan ezt Kossuth Lajos leírja, azt sem Hugó, sem Shakespeare úgy leírni nem tudta volna ... Eötvös Károly beszéde magaslatára jutva, szinte centiméterekkel méricskélni kezdte az említett írók és költők nagyságát. Szinte átérezte a -Nagy per* írója ennek a városnak történelmi levegőjét, Kossuthról beszélve, akinek ebben az elő- i adásában érezte meg s hirdette igazi nagyságát: életcélt teremtett a nemzet számára, olyan jövőbeli távlatokra irányította a nép figyelmét, amelyről a költők ihlete is hallgatott s amiről Széchenyi Deák még csak modni sem tudtak. Jól ismerik VÜ gyí Károlynét: gyermekképeivel tisztelőinek nagy táborát gyűjtötte össze személyes ismerősei körében, a fotoklubban, és mióta a DélMagyarországnál dolgozik, még inkább megismerték nevét az emberek. A kiállítás megnyitójára összegyűlt tömeg azt jelképezte, hogy sok híve van Szegeden a fényképezésnek. és sok híve van magának Somogyinénak is. Ez az érdeklődés bizonyos fokú várakozással párosult, hiszen így együtt szemlélve több mint ötven képet, már sokkal könnyebb megállapítani, mint eddig, hogy hol tart Somogyiné és merre visz az útja tovább. Sok jó fénykép látható a kiállításon, sok közepes, és néhány gyenge is, úgy, ahogy ez már lenni szokott. A fényképek sokaságából ki-ki megkeresheti, ami neki tetszik. Nagy sikert aratnak elsősorban a gj-ermekf el vételek, melyekkel Somogyiné pályáján elindult. Némelyik kis remekmű a maga nemé'pen, s erre elég emlékeztetőül felhozni a Vacak pertli, a Margitka, az Altató, vagy A bizalmatlan' beteg című képeket. Ilyen kitűnő megfigyeléseket csak aszszony tehet, ilyen bensőséges, meleg hangulatokat csupán anya érezhet meg. Ezeknek a képeknek előadásmódja egyszerű és világos, technikája hagyományosan biztos. E kellékek pedig természetszerű 1 eg biztosítják a sikert. As egyszerűség jellemző tulajdonsága Somogyinénak, erénye, s egyúttal gyengéje is. Erénye legtöbb gyermekképnél, és gyengéje például a tájfelvételek között. Az Alkony a tóparton, a Tavasz igénytelenségében a húszas-harmincas évek szentimentális, sőt émelygős fotostílusa kísért. Látható azonban, hogy rövidesen átlépi a maga szabta korlátot, mert romantikus-szentimentális korszaka után munkaképei egyre inkább reális szemléletet tükröznek. Közelebbi rokona is az egyszerűségnek a realizmus, ha esetleg nem is követi oly egyértelműen a közönségsiker! A Szegedi fazekasmester, .vagy az öreg fafaragó című képei az életről és a mesterségről szánté ódai szárnyalással vallanak. De még egy lépést jelent előre az Ember a magasban és a Könnyedén a magasban. Ezeket a fényképeket mintha egy másik — új hangú — Somogyiné alkotta volna. Családjukba tartozik még a Gép és ember, a Kánikula című felvétel is. Bennük a korszerű mondanivaló korszerű technikával párosul, s ezért a kiállítás fénypontját képezik. Mérle»elve a tótottairierie^eive ^ Vltat. hatatlan tény Somogyiné tehetsége és technikai készsége, melyeket azonban nem fűt még át a szükséges tapasztalat és élményanyag. Ebből az ellentétből ered a bizonytalan szemlélet és a képenként változó felfogásmód. A látottakból azonban következtetni is lehet. A szintézis világosan megmutatja, hogy a bizonytalanból n biztos felé, a hagyományosból a korszerű felé halad. Más szavakkal: van ereje ahhoz, hogy egyszer s mindenkorra szakítva kötöttségeivel, a szocialista realizmus alapján bontakozzék ki tehetsége. f. k, Csigabiga gyere ki. es álKönnyedén a magasban