Délmagyarország, 1961. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-23 / 70. szám

Csütörtök, 1961. mírrltjs SS. 4 Egy vagon aru és a kócpácolás... Anyagtakarékosság a Szegedi Kenderfonógyárban Sohasem volt valami utol- amelyben még van tekercs, jók azok a második negyed­tó dolog a Szegedi Kender- van anyag, visszaviszik a fel- évben bevezetésre kerilló, fonógyárban az anyagtaka- dolgozás korábbi állomáshe- házilag készült permetező rékossug. Az elmúlt hóna- Ivére, a kártolóba, és a mun- berendezések, amelyekkel pókban azonban mégis nagy- ka itt ismét elölről kezdő- majd a különféle kócokat mértékben fokozódott ennek dik. Ez nemcsak azt jelenti, pácolják. Ezek a berendezé­a munkának a jelentősége, hogy több energiára, mun- Sek olajos anyaggal kődsze­Az történt ugyanis, hogy eb- kabérre van emiatt szükség, rűen permetezik a kócot. Ez­ben az évben a juta a világ- hanem a gyártási folyamat zc] a rostokat hajlékonyab­piacon nagyon megdrágult, megismétlése közben rendkí- bá, fonhatóbbá teszik. Az el­s ennek következtében most vül sok anyag vész el, kö- járás bevezetésének egyik a jutagyáraknak is bizonyos rülbelül 10—20 százalék. f^tos előnye, hogy többek mennyiségű kendert kell fel- . , . m6j,fl között az anyagveszteséget hasznainíok. Ez azt jelenti, Asegtetmódlo ^ lentösen %*ökkent,* hogy ezok sz üzemek a ken- Hogyan lehetne ezen se- Ezek a legfontosabb új derfonógyárak elol fopaszt- gltem? A ©artásvezetoinek anyagtakarékossági intézke­ják az anyagot s ebből egész említett tervei éppen erre dések Szegedi Kenderfo­termoszetesen következik - vonatkoznak Ha u©anis nógyórban. Természetesen bar az anyagellátasban mncs azokba a kannakba ame- ^k akkor vezetnek majd cs nem is lesz semmiféle za- lyekben a félkész áru a . . „ var ho© ezeknek a ken- kártolóból az előfonóba ke- ^S^tSkJuSSxfc derfel dol BOZÓ vállalatoknak, rül, több anyagot sikerülne " Urotnrár^^niteel többek között a Szegedi Ken- helyezni, akkor nyilvánva- ?k 18 -miI?den erejukkel azon deríonó©árnak is, ezután lóan kevesebbszer kellene lesznek, ho© az anyagvesz­A kender az ő -kenyerük-, abból élnek. Ha arra vigyéz­jóva! gondosabban kell bán- visszavinni őket, s ezzel teség jelentősen csökkenjen, niok az anyaggal, azaz job- máris jelentősen csökkenne ban kell Utearékoskodniok. az anyagveszteség. . . , Nyilvánvaló azonban, ho© , . „, . , , ,... A veszteség okai , mostani körülmények kö- nak" a gyérükét ls védik. A szegedi üzemben felké- zött ezt í© nem lehet meg­szüllek a fokozottabb anyag- csinálni, vn©is nefn lehet a takarékosságra, terveket ké- kétszeresére növelni a kan­8zTlettek, az üzem főmémö- nákba kerülő anyag meny­ke, Bércei István elvtárs, az nyiségét. De azt Igenis meg e©es osztályok vezetőivel lehet csinálni már most. megbeszélte ezeket az új ta- ho© ttz százalékkal növel­karékoMági elgondolásokat. Jék ezt az anyagot. Az üzem Az anyagveszteség e©ik vezetői éppen ezt. tervezik, forrása és oka az a mód, Már régebben készítettek aho©an még jelenleg ls szól- újrendszerű kannatömködő Iitják az anyagot az egyik berendezéseket, az anyagta­osztályról a másikra, a kór- karékosság fokozása céljából, tolóból az előfonóba. Egy- s most. ezeknek a segítségé­e© alkalommal né© kanná- vei körülbelül 10 százalék­ban egyszerre viszik át az kai több anyagot helyeznek anyagot. Minde©lk kanná- majd el a kannákban. Ezzel ban körülbelül e©forma a veszteséget 10 százalékkal mennyiségő anyag van. De csökkentik. Ez azt jelenti, esak körülbelül, s nem tel- ho© e© esztendő alatt pusz­jeeen azonos ennek az tán az i© megtakarított anyagnak a mennyisége, anyagból e© vagon áru ké­Ezért aztán amikor a kan- szülhet el az tizemben, nikból kikerül az anyag, Permetezés „ gyárban nem egyszerre fo© kl belő- s/ lük. Amikor az első kanná- Ezenfelül u©ancsak az bői kifő©, a másik hármat, anyagtakarékossógot szolgál­qípeútm izúvszálhaiag.atás Nem tévedés a csm, kedves ol­vasó, valóban ide jutottunk, d ásító az izgal­lomtól remegve jelenti a na© eseményt: a szőr­szálhasogatást, amely eddig, mint jól tudjuk, bizo­nyos hivatal béli emberek mind­annylónk által kárhoztatott mun­kamódszere volt az ü©ek intézésé­ben, gépesítették. Ide vezetett hát a technika, a tudo­mányok fejlődésé­nek erőltetése. A szőrszálakat ma mér na©üzemi módon, gépekkel hasogatják. Ne gondoljon azonban senki valamilyen ször­nyű új találmány­ra, amely soha nem látott vesze­delmeket p ásókat majd a A tu- szenvedett és csa- Eeset©árban. Ed­zűdít dig úgy tudtuk, sokat Hogy csak a zabot embe- hegyezik, azt ls riségre. Mindössze csak Kukutyin­arról van szó — és most már ko­molyra fordíthat­juk a szót —-, hogy a Szegedi Ecsetgyárban a feldolgozásra ke­rülő szőrt —, a sertéssörte ki­vételével — pu­hítják, finomítják. Ezf a munkát ha­sogatésnak neve­zik és valóban az is: e© ügyes és okos gép a szőr­szálak egyik vé­gét körülbelül e© centiméter mé­lyen behasogatjij, azaz több szálúvá, vagyis puhábbá teszi. De még mást ls csinálnak ezek­kel a szőrökkel ott a Szegedi ban. Csakho© az ám az igazság, ho© a szőrszála­kat is hegyezik, s nem is valami mesebeli, ki tud­ja hol helyen, hanem itt Szege­den. ebben az ecsetcsináló ©ár­ban. Ennek a szőrhegyezésnek is az a célja, hogy puhítsa, finomít­sa az anyagot. Szőrszálhasoga­tás: nem új szó. Ki gondolta vol­na azonban, hogy a valóságban is van ilyen, még­hozzá a szőrhe­gyezéssel e©ütt a termelésben? Lám, mindig tanulhat újat az ember... ö. L. As „igazság bajnokai 99 a L/.rá tanulmányozta az " D,r iratokat. Becsü­letsértés. A feljelentő asz­szony. Három vádlott (kö­zöttük e© házaspár), va© tíz tanú — éppen elég gond lesz őket kihallgatni. Pedig nem na© ü©. A KIK-nél történt a dolog, ahol a ház lakói egy tárgyaláson a vi­tában megsértették dr. E. Gy.-nét. Mielőtt a tár©alásra sor került — a Dózsa Györ© utcai ház lakói mór kint vá­rakoztak a folyosón — a fia­tal bírónő még egyszer meg­rek. Behívta őket, a felje­lentőt, és a házaspárt. — Maguk testvérek? — kérdezte a két asszonyt. — Igen — felelték haíkan. — Nem békülnének ki in­kább, mint hogy itt peres­kednek e©mással? Kis csend következett, majd a -vadlott«-házaspár — egymás kezét fogva — kijelentette, ho© hajlandók a békülésre, hiszen végered­földje is. Igaz, a gazdagság elmúlt. No de maradt a „társadalmi kör*, amely nem azonos azzal, amelybe L. M­né került, akinek férjét a család nem íogadU be. s még most is minden lehető­séget megragadnak a kötoz­ködésre. Persze ők az -igaz­ság bajnokai*, legalábbis annak tüntetik fel magukat. A mostani feljelentő férje, a -doktor úr« érti a jogot, is­ményben társbérletben lak- meri a feljelentés módját, a nak és az ilyen körülmények következményeket, mert ha jobban elmérgesítik a hely- a vád nem Igazolódik be, zetet. Dr. E. Gy-né viszont akkor legfeljebb felmentésre vizsgálta az adatokat és ak- -felkapott fővel« feltételeket kerül sor, és lehet más ü©­a peres­kor vette észre, ho© a két szabott: asszony, a vádló és az első­KÖNYVESPOLC TAKATS GYULA: VIRÁGOK VIRÁGA Az idősebb kőltónemze­dékhez Urtozó Takáts Gyu­lának, a -legdunántúlibb* táj, Somogyság poétájának uj kötetét fokozott érdeklő­det várta az 1958-ban meg­jelent -Mézöntő" nagy kri­tikai és közönségsikere után. A -Virágok) virága* nem okozott csalódást Takáts Gyula olvasóinak és kriti­kusainak. A kötet 5 nagy ciklusába foglalt 55 versé­nek varázsát az a mélyről, a lélek legbensőbb régióiból fakadó harmónia, az a kris­tályos gondolati és érzelmi tisztaság adja elsősorban, ami a -Mézöntő" verseinek olvasásakor is megragadott mér bennünket E© nemes­sé forrott költői egyéniség és e©, az élet minden útjait megjárt igaz és őszinte em­ber tanításai ezek a versek. Halkságukban is erős, biz­tonságos szavakkal szóló ta­nítások: a szépség, a valóság anyagi szépségének halhatat­lanságáról, mint a -Theoxe­nia* klasszikus veretű ver­sel (Egy boldog kor elé, Ami csak volt, ami csak lesz, Le­gyen minden) a múlandó­ságról, s az emberi életről, amelynek egyedül a munka, az alkotás adhat értelmet és halhatatlanságot (Tollhegyre szorítva, Ez szépül). S vallo­mások is, mint a -Hegyi ver­sek* ciklusának 13 őszinte átéltségről, életközelségről tanúbizonyságot tevő balla­dás hangvételű helyzetdala és tájverse: vallomások a természet, a táj, s a tájon élő ember életének apró mozzanatairól, az apró. konk­rét szépségekről. Különösen a kötet címét is adó har­madik ciklus apró balladái és játékos románcai mutat­nak meg sokat abból a sa­játosan eredeti lírai valóság­látásból, ami Takáts Gyula sajátja, A Szépirodalmi Könyvkiadónál megjelent új kötet, a -Virágok virága* nagyszerű és figyelmet ér­demlő állomása a költő élet­útjának. MEZEI ANDRÁS: TORLÖDÓ IDÖ A fiatal költőnemzedék e tehetséges tagjának eredeti lírájából először a -Tűztánc* antológia adott ízelítőt Ver­sei szilárd kommunista meg­győződésről és bátran kísér­letező, intellektuális elmé­lyültségre törekvő művészi egyéniségéről már ott ör­vendetes képet rajzoltak. Mezei András költészete az­óta már átment a belső le­tisztulásnak e© igen jelen­tékeny fokán: erről tanús­KALASZ MARTON: tlNNEP ELŐTT A na© tiszántúli metro­polisból jött örvendetes üze­net Kalász Mártonnak, a folyóiratok hasábjairól és jellemzi még az olyan ver­seit ls, mint az -Éjféli kör­menet* című szabadvers, amely a tizenöt év után föl­korábbi kötetekből mégis- támadó emlék, a háború em­mert debreceni költőnek oz a Szépirodalmi Könyvkiadó­nál megjelent űj verses­könyve. S az -Ünnep előtt* nemcsak a költő munkássá­gának egy jelentékeny grá­dusa, hanem a város iro­dalmi hagyományainak szép folytatása ls. Olvan hagyo­mányokra gondolunk itt, mint a 20-as évek Oláh Gá­borának méltatlanul elfele­dett művészete. Tagadhatat­lan, ho© Kalász Márton verseiben a tragikus sorsú előd hangjával rokoni mé­labú, melankólia cseng sok­szor tűi a versek konkrét tartalmán, s ez e©-e© vers­ben olykor nyugtalanító el­lentétet. ts teremt a vers­hangulat és a mondanivaló között. Kalász Márton köl­tészete érett, tiszta költé­szet. Ez a puritán tisztaság berirtó iszonyatának hátbor­zongatóan éles képekkel megjelenített látomása. A költő magányosságának a versekből ki-klesendülő szo­morúsága kap hangot Ka- lenforradalom kommunista lász Mártonnak a téli tájat ábrázoló verseiben. Kalász Márton küzd ez ellen a le­verő magányérzet ellen, s több versében sikerül ls túl­lépnie rajta, ho© aztán újabb versekben ismét visz­szatérjen ez a fátyolos, hal­kan szomorkás-kesernyés hangulat: az ősz és a tél hangulata. Érfékes részét al­kotják a kötetnek a magas formakultúráról tanúskodó szonettek, amelyekben külö­nösen szembetűnik az a ki­fejezésben önfegyelem, mely jeilemző vonása Kalász Már­ton megérett költői egyéni­ségének. Csak abban az esetben rendű vádlott: édes teetvé- békülök, ha L. M. (nem mondta, ho© sógora) bele­e©ezik abba, hogy albérlőt tartsak. Mert tetszik tudni, ez eg/ aranyos teremtés, ott lakik nálunk, tanítja a gyer­mekemet, a lé©nek sem árt. ök pedig folyton üldözik. Különben is ők pereskednek folyton, bolygatják az életün­ket... A bíró L. M.-re nézett, vá­laszt várva az elhangzottak­ra. — Kérem szépen — mond­ta csendesen a férj —, itt vannak az iratok, amelyek bizonyítják, hogy ő jelent­get fel bennünket. Rövide­sen újabb tárgyalásra kell mennünk, mert a férje ls vádat emelt ellenünk. Az albérlő tartását pedig a ta­nács határozatban nem en­gedélyezte, mivel a társbérlő beleegyezése is szükséges. Ök hárman laknak három szobában, mi pedig csak egy szobát birunk. A bíró ellenőriztette L. M. állításainak igazát. A kike­resett Iratokból kitűnt, ho© valóban E. Gy-ék jelentget­ték fel a vádlottakat —, a tanács határozata pedig jogerős. E©ébként is az al­bérlő-kérdésnek semmi köze a tár©alásra került ügvhöz. Még egyszer megkísérelte a békéltetést. — Ha az albérlőt békén ha©ják — mondotta a fel­jelentő — kibékülök. Külön­ben ls csak azóta van vi­szály közöttünk, mióta L. M. bekerült a családba. Emiatt a testvérem más társadalmi körbe került — hangsúlyoz­ta élesen. A békéltetés nem vezetett eredményhez, megkezdődött a tárgyalás. Az előzetes amely mögött súlyos előz­mények lehetnek — csakha­mar világosság derült. L. M.­né valóban más társadalmi körbe került —, dolgozó csa­ládba. És ez fáj az uborka­fára felkapaszkodott dr. E. Gy-nének, akinek a férje, az egykori -magyar királyi rendőrtiszt* a felszabadulás előtt nem kisebb -személyi­ség* volt, mint az akkori Tisza Szálló és Európa Szálló, egyik résztulajdonosa, nagy bérház gazdája. Családjának akadt, minte© 25 holdnyi kodik a Szépirodalmi Könyv­kiadó gondozásában' megje­lent új verseskötete, a -Tor­lódó idő*. 77 verset tartal­maz ez a kötet, amely ver­sek jelentós része Ismert már a fővárosi irodalmi la­pok hasábjairól. í© együtt ez a 77 vers azonban sokkal határozottabb, sokkal telje­sebb képet rajzol a fiatal költő tehetségéről, mint az egyes versek külön-külön. Mezei András a nagyváros, az égnek meredő kéményű ©árak, a munkából haza­felé i©ekvő munkások köl­tője akar lenni. Mutatja ezt a szándékot az is, hogy a kötet verselnék több mint kétharmada jellegzetesen ilyen élményekről vall egy őszinte, mélyen átélt líra hangján. Értékes része a kötetnek a -Mementó* című ciklus, amely az 1956-os el­mártírjainak állít maradan­dó emléket. Mezei András költői kifejezésmódját egy­fajta precízségre törekvő ra­cionális képiség jellemzi, rendkívül tiszta és világos képek sorakoznak e©más mögé verseiben. Néhol azon­ban ez a kifejezésbeli tu­datosság mintha kárára vál­na versel hangulati, érzelmi árnyaltságának. Hogy ez al­kati probléma-e Mezei And­rásnál, vagy csak a költői pálya kezdeti lépéseit Járó fiatal művész gyengesége, azt a költő további kötetei bizonyara megmutatják majd. ben' elölről kezdeni kedést. a Mmí l esy része val­* tanUk lotta, hogy L. M-né megtette a vád sze­rinti kijelentést, de férje szájából Ilyet senki sem hal­lott. A többség viszont állí­totta, hogy nem hangzott cl a szóban forgó sértés (ezt a ház munkáslakói vallották), sőt elmondották, hogy azon a KIK-targyalason két cso­portra szakadt a lakók tá­bora, az utóbbiak voltak — dr. E. Gy-ék szerint — a -bagázs*, a prolik ... Miért nem a vádlót vonják ezért a minősíthetetlen magatar­tásért felelősségre? — tették fel a kérdést a munkásem­berek a tárgyaláson. Hiszen megkeserítik az egész ház életét, kötözködnek, felje­lentgetnek ... A öer a volt rendőrtiszt­™ né és vasutas­családba került testvére kö­zött még nem dőlt el, azt a bíróság dönti el legjobb be­látása szerint. E per azon­ban okul szolgál e© felve­tésre: meg kellene találni a hatékony módját az ilyen kötözködő, feljelentgető em­berek piszkálódásának meg­akadályozására. Már csak azért ls, nehogy vélt sérel­meik igazolására szinte he­tente bíróság elé citálják hol vádlottnak, hol tanúnak egy­egy egész ház népét. M. T. Rádióműsor Csiltörtök kossuth-kadio 4.26 Rákóczi-induló. 4.30 Hí­rek. 4.35—7,50 Vidáman, fris­sen. Közben: 3.20 Hírek. «,00 Falurádió. 6.35 Néhány perc tu­domány. 6,39 ldöjelzes. 7,00 Hí­rek. 7,10 Uj könyvek. 7,30 Mű­sornaptár. 7.59 Időjelzes. n.oo Műsorismertetés. 0,08 Technikai szünet. 8,10 Regaell hangver­seny. 0,55 Édes anyanyelvünk. 9,00 A boldog királyfi. Mese­Játék. 9.48 Napirenden . . . 8.53 Polkák, tógái Hirek. lapszemle. 10,10 AJ»ndékniUsei'. 11,00 Ká­lié szabadegyetem. 11.30 Opera­részletek. 12,00 Déli harangszó. 12,10 Fúvószene. 12.24 Verbun­kosok. 13,00 Ezüstkalászos gaz­datanfolyant. 13,20 Beethoven­íóngorsmüvek. 13.50 Az elteszett baba. Vers. 14,00 Operetldalok. 14,15 A műszaki megoldások gazdasági számításai. 14,25 Tánc­zene. 15.00 Hirek, közieménvek. 15,08 Időjárásjelentés. 15,10 Ábé­cédé . . . 15,30 Ady Endre es a gyüról pap. 15,50 Egy falu — egy nóta. lí.40 Lányok, asszo­nyok. 16,55 Műsorismertetés. 17 óra Külpolitikai kérdésekre vá­laszolunk. 17,15 Könnyű szim­fonikus zene. 17,43 Professzor ür. ml az Igazság? 10.00 Sziv küldi. 18.40 Ifjú flgvelö. 19.00 Verdi: Otelló — ketió.s. 19,13 A túsz. Rádiójáték. 19.4* Népi ze­ne. 19.30 Jo éjszakái, gyerekek! 20.00 Esti krónika. 20.30 Ahogy tetszik . . . 21,30 Szikrák a múlt­ból. 21.47 Kantáta. 72.00 Hírek. 22.13 A búcsúzó klasszicizmus. 22.03 Népek zenéje. 23.43 Ra­mrau emlékére. "4.00 Hirek. 0.10 Filmzene. ».30 Himnusz. PETOFI-RADIO 6.00 Reggeli zene. 0,30 Műsor­napiar'. 6.30 Torna. 0,00 8.10 Ihrek. 14,00 Idójaras- es vízál­lásjelentés. 14,1.1 Hangverseny. 15 óra (0 A külföldi sajtó hasáb­jairól 15.30 Operettegyvelegek, 18.00 Hirek. 16.04 Fele se irérs. Könyvismertetés. 16,35 Borisz Gmirja énekei. 16.60 Ezer r.zö oroszul. 17.00 Mikrofon a gomb­lyukban. Vidám műsor. 18.00 Hírek. 18.03 Latogatás alkotómű­helyekben. 18,25 Mozart: D-dúr zongoraverseny. 10,00 Hirek 19 ora 05 Régi magyar muzsika. 19.40 Közvetítés a Zeneművészeit Főiskola nagyterméből. A szü­netben: 20,15—20,35 A vers ze­neiségéről. 21.20 Chopln-mazur­kak. 21.30 Könnyű zene. 21.45 Liu elvtárs. Elbeszélés. 22.00 Tánczene. 21,00 -23,15 Hirek, idő­járásjelentés. Te'evízlómúsor 18,00 Kisdobosuk műsora: Szü­nl, nyuszi és a húsvét! megle­petés. 18,45 A jövó hét műsora. Műsorismertetés. 18.30 Hétközna­pi tanácsok. Tavaszi nagytakarí­tás. 10.00 TV-hiradó. 19,15 Négy­szemközt az angyalokkal. Szu­hay-Havas Ervin előadass. 10 óra 40 Egy pikoló ví'la'gos. Ma­gyar film. (14 éven aluliaknak nem ajánljuk!) Kb. -W.íO Hirek. Mély fájdalommal tudat­juk, hogy szeretett fele­ség, édesanya és testvér. irt. HATVANI JKNONt ny. tanítónő f. hő lt-én életének 02-tk évében el­hunyt. Temetése f. hó 33­án 14 órakor a Dugonics­temető ravatalozójából. 1517,T Gyászoló cselárt Mely fájdalommal tudat­juk, hogy szeretett férj és rokon, KAVAY DEZSŐ nyűg. lg. tan (tó f. hó 2l-én életének 63-lk évében rövid, de sulyoa szenvedés utan elhunyt. Temetése f. ho 23-án 14 órakor a belvárosi temető kupolacsarnokából. T. Gyászoló felesége Mindennemű bútort, por­celént, ruhaneműt készpénzért ts veszünk, hívásra ház­hoz is megyünk. Bizomá­nyi Anúház Vállalat Sze­ged. Bsjcsy-Ks. u. 13. 1385: HÜSVÉTRA legszebb ajándék c© muaészi fétujkíp Családi és ©•ermeksorozatok készülnek műtermeink­ben. Kárász u. 7. nyitva: hétköznap reggel 8-tól 19,30 óráig, vasárnap reggel 8-tól 16 óráig. Széchenyi tér 7. Lenin krt. 42, nyitva hétköznap reggel 8-tól 18 óráig, va­sárnap reggel 9-től 13-ig, 15-től 18 óráig. Ma©ar Könyv Juhász Gyula Könyvesboltja 1961. már­cius 24-én 18 órakor hanglemezbemutatót rendez az űjságíróklubban (Deák F. utca 15 sz., Sza­badság Mozi épülete) J. S, Bach műveiből. Előadási tart: Varga Ferenc, főiskolai adjunktus. Belépés díj­talan! A résztvevők között hanglemezeket sorsolunk kl.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom