Délmagyarország, 1961. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-19 / 67. szám

5 Vasárnap, 1961. március 12. t Közérdekű Tanácskozás dl pártmunka és a termelés Több szegedi nagyüzem, vállalat párttitkárának részvételével közérdekű tanácskozást rendezett a Dél-Magyarország szerkesztősége az újságiróklubban: -Pártmunka és a termelés* címmel. A tanácskozásban résztvevő pártmunkások elmondották, hogy mit tesznek, és hogyan küzdenek üzemi pártszervezeteink a termelési feladatok sikeres végrehajtásáért, a párt gazdaságpolitikai irányvonalának érvényesítéséért. Általában miként valósítják meg a VII. pártkongresszusnak a pártszervezetek gazdaságszervező munkájára vonatkozó útmutatását. A pártszervezet a gyár lelkiismerete A tanácskozás résztvevői a többi között hangsúlyozták, hogy a második ötéves tervben üzemeinkre háruló feladatok sikeres végrehajtása érdekében pártszervezeteinknek a fő figyelmet a gazdasági szervező munkára, a termelés pártirányítására és ellenőrzésére kell fordítaniuk. Ha nehézségek tornyosulnak a tervteljesités elé, ha baj van az éveleji »start«-tal, ha sűrűsödik a gond — a pártszervezetnek, a gyár lelkiismeretének kell megszólalnia és keresnie a "gyógymódot*. Az újszegedi ládagyárban például néhány napja eltörött egy kulcsgép tengelye. Az üzem egyébként is gyengén kezdte az évet, s elmaradt terve teljesítésében. Ha ez a gép napokra kiesik a termelésből, tovább növekedtek volna a gondok. A pártszervezetek vezetői különtanácskozásra hívták össze a műszakiakat, a brigádok vezetőit A kezdeményezés sikerre vezetett. A szocialista brigád tagjai rövid idő alatt kijavították a gépet Az üzemek dolgozói, párttagok és pártonkívüliek többsége — mondották a vitában résztvevők — egyetértenek azzal, ho© a pártszervezetek céltudatos következetességgel harcoljanak azért, ho© a vállalat életében, munkájában érvényesüljenek a párt gazdaságpolitikai irányelvei. Sajnos néhány helyen még mindig akadnak olyanok, akik arról beszélnek, ho© a pártszervezet, a párttaggyűlés feladata a politizálás és nem a termelés kérdéseivel való foglalkozás, ezt bízzák az üzemi tanácskozásokra. Akik í© vetik fel a kérdést, távol állnak a helyes, kommunista gondolkodásmódtól, nem látják, ho© a szegedi üzemekben is ma a legfőbb politikai kérdés a termelés. Nem maradhatnak tétlen szemlélők Le©en bármilyen termeléssel kapcsolatos probléma: bérkérdés, vállalati nyereség, normarendezés, va© új ©ártmányokra való áttérés, a pártszervezetek nem maradhatnak tétlen szemlélők. A termelés operatív irányítása természetesen az állami szervek által kinevezett vezetők feladata. A pártszervezet nem adhat közvetlen utasítást a gazdaságvezetőknek. Ez azonban nem jelenti azt, ho© a pártszervezetek ne tárgyalják meg üzemük életét érintő alapvető kérdéseket. Az üzemi pártszervezetek gazdaságszervező munkája sokat javult az utóbbi időben Szegeden is. Általában megszűnt az a ©akorlat, hogy a pártszervezetek közvetlen utasításokkal beleavatkoztak a gazdaság-műszaki vezetés munkájába. Pártszervezeteink ilyen irányú munkája nem merülhet ki csupán a gazdasági vezetők beszámoltatásában. Mind jobban mozgósítaniok kell a dolgozókat a gazdasági célkitűzések megvalósításáért De a termelés pártellenőrzésének tömeges, a párttagok széles rétegére kiterjedő ©akorlása még nem alakult ki. Elzért pártszervezeteinknek keresniök kell azokat a szervezeti formákat lehetőségeket, amelyek segítségével a dolgozókat bevonhatják saját üzemük, vállalatuk ü©einek irányításába. Gazdasági életünkben ©akori, hogy az e©éni, a helytelenül értelmezett vállalati érdek fölébe kerül a dolgozók összessége érdekeinek. A nyereségrészesedés növelése, az itt-ott helytelenül meghatározott prémiumfeltételek sokszor arra ösztönöztek, hogy a népgazdasági érdeket háttérbe szorítsák. A tanácskozás résztvevői elmondották, ho© esetenként a körülmények, a minisztériumi, iparági rendelkezések is olyan útra sodorhatnak gazdasági vezetőket, ho© a szűkebb helyi érdeket követve, szembe kerülnek a népgazdaság érdekeivel. I© történt volna ez a kábel©ár esetében is-, ha 20—25 millió forintot költenek a könnyűfémöntode létesítésére és később kiderül, hogy az öntöde nem megfelelő, mert nem lehet tovább fejleszteni. A kommunistáknak hallatni kell szavukat Előfordulhat, ho© felsőbb szerveknél sem talál mindjárt megértésre a helyes törekvés. Megtörténhet, hogy olyan emberekkel kell vitázni, akik nem néztek túlságosan a dolgok mélyére, ezért ha szükséges, a kommunista vezetőknek, pártszervezeteknek hallatni kell szavukat a népgazdaság, a közösség érdekeinek védelmében. Kemény harcra, a kommunisták példamutatására van szükség a munkafe©elem, a gazdaságosabb termelés megvalósításában is. A vitában résztvevők beszéltek arról is, ho© az új technikával kapcsolatban néhány helyen még mindig tapasztalható csökönyösség. Találkoznak ellenállással a modernebb gépek és technológiai módszerek alkalmazásával szemben. A gazdasági és műszaki vezetők általában megértik a technika és technológia korszerűsítésének jelentőségét, alkalmazásuk azonban sok vesződséggel jár, nagyobb felkészültséget igényel és néha kockázatos is, ezért vonakodnak bevezetésüktől. Például a Szegedi Kenderfonógyárban csak most kezdik alkalmazni a ' jóval kisebb üzem, a Hirdi Kenderfonó©ár munkatapasztalatait. Néhány évvel ezelőtt ez a kis üzem vállalkozott arra, ho© kikísérletezi a gépi tilolású kender feldolgozásának módját. A szegedi üzemben némelyek még mindig a kézi tilolású kender mellett törnek lándzsát. A hirdi üzem a Délrosttól már csak turbinatilolású kendert vásárol. A gvorsabb ütemű fejlődés érdekében Tapasztalni ellenállást a munkások részéről is. A hozzászólók azonban rámutattak arra, ho© ez az ellenállás azért jelentkezik, mert nem szervezik meg jól az új gép üzemeltetését és sokszor kisebb teljesítményt érnek el a munkások, mint a régi, elavult gépeken. A szocializmusban azonban nem kerülhet összeütközésbe a gép és a munkás. Ha jól szervezik meg a termelést, alaposan felkészítik a munkásokat az új technika használatára, növekszik a teljesítményük és könnyebbé válik munkájuk, akkor nincs ellenállás, sőt még követelik is a modernebb, nagyobb teljesítményű gépeket. A ©orsabb ütemű fejlődés érdekében — mondották a tanácskozás résztvevői — e©ik legfontosabb feladat a túlzott mennyiségi szemlélet gyökeres felszámolása. A pártszervezetek őrködjenek afelett, hogy a tervet csak ott és akkor tel jesítsék túl, ha nyersanyagot takarítanak meg, s a többlettermelés szállítására előre szerződést kötöttek. Igen komoly feladat vár a szegedi üzemi pártszervezetekre is a népgazdasági szemlélet erősítése érdekében. Küzdeni kell a helyi érdekek előtérbe helyezése, mindenféle szűklátókörűség ellen. Harcolni kell azért is, hogy az anyagi ösztönzési erő mellett műszaki vezetők, munkások között egyaránt, növekedjék az öntudat, a társadalmi tudat, annak felismerésére, hogy valamennyi dolgozó egy közös cél, a szocializmus építése érdekében dolgozik. A gazdaságszervező munka társadalmi feladatainak érvényesítéséhez a párt saját szervezetein kívül a tömegszervezetek, mindenekelőtt a munkásosztály legnagyobb szervezetére, a szakszervezetekre, s emellett a KISZre támaszkodik. Helyesen cselekszenek pártszervezeteink, ha pártmegbízatásokat adnak e szervezeteknek. Erre igen jó példa van a Szegedi Kenderfonógyárban, a Délrostnál, ahol műszaki vezetőknek, ifjúmunkásoknak adtak pártmegbízatásokat a termelés javítása érdekében. A kábel©árban közös vezetőségi ülésen határozták meg, mit kell tenniök a KISZfiataloknak a terv teljesítéséért a több órás tanácskozás tanulsága szerint üzemi pártszervezeteink többsége felismerte, hogy a termelési feladatok jó megoldása a gazdasági előrehaladás nagyon fontos előfeltétele, hogy érvényesüljön a párt gazdaságszervező munkája. Üzemeink pártszervezetei szép eredményeket értek el, de az előttük álló feladatok sürgetően követelik: emeljék még magasabbra gazdaságszervező munkájuk színvonalát. Mi lesz a Sárgával ? A korán jött tavasz is indokolja ezt a korai kérdést. Hiszen már megkezdődött a fagylaltszezon, s a "napimádók« egész serege üldögél a verőfényben a Múzeum lépcsőin. Dc van persze ennél fontosabb oka is a probléma mostani felvetésének. Határozatot hozott nemrégiben a II. kerületi tanács építési és közlekedési csoportja, hogy idén nem engedélyezi szabadfürdő kijelölését a város hajdani híres »Lidó«-ján: a Sárgán, S ugyanakkor továbbra is érvényben van az az utasítás is, hogy a Sárgán nem lehet újabb nyaralókat, víkendházakat építeni. A két intézkedés, de különösen a II. kerületi tanácsnak ez a mostani határozata nagy vihart kavart a Sárga híveinek fogyatkozó táborában. S nem tanúsítottak megértést az intézkedéssel kapcsolatban a nyaralótulajdonos szegedi üzemek és vállalatok sem. Pedig, hogy mennyire helyénvaló és mennyire aktuális volt ennek a fürdőzők életét, testi épségét óvó intézkedésnek a bevezetése, azt leginkább maga a folyó tanúsíthatná: a Tisza, amely évről évre épp itt, a Sárgán szedte áldozatait. Milyen megdöbbenést váltott ki az elmúlt nyáron az Orvosegyetem egyik fiatal dolgozójának tragikus vizbefúlása! Az is itt, a Sárgán történt... Kérdezzék meg a kételkedők hát magát a folyót! Tény az, hogy a kanyarodó Tisza ezen a szakaszon nem a szegedi, hanem az újszegedi partot építi, s hogy ennek az egyik parton építő, másikon romboló folyamatnak néhány évtized alatt mindenestül áldozatává válik maga a nagymúltú "Sárga* is. Harminc év múlva a Tisza folyik ott, ahol most a nyaralóházak állnak. Tény, hogy a 60 foknál meredekebb szögű partvonal a leszakadás állandó veszélyével fenyeget. Nemcsak a meredekség miatt, hanem azért is, mert a hömpölygő víz üregeket, réseket vájt ebbe a partba, s az alámosott parirészek bármelyik pillanatban megcsúszhatnak és alázuhanhatnak, magukkal sodorva az esetleg ott fürdőzőket. Ilyen leszakadó part okozta tavaly az említett tragédiát is. Dehát akkor hová települjenek át a veszélyeztetett "Sárgáról* a fürdőzök nyaralói és víkendházai? Erre a kérdesre is a folyó adott magától értetődd feleletet. Természetesen az újszegedi partra, méghozzá a Tisza jóvoltából épülő, szélesedő, a "Sárgával« átellenes partszakaszra. A városi tanács építési és közlekedési osztálya által kidolgozott városrendezési terv valóban ezen a szakaszon tervezi a szegedi fürdőváros kiépítését. A nyaralóvárost a Bertalan-emlékműtől a Fürj utcával párhuzamosan és annak végéig terjedő partvonalon kívánják majd kiépíteni. Tervezik azt is, hogy a fürdőváros kiépítésével párhuzamosan rendszeresen hajóösszeköttetést létesítenek a két part között. A "fürdővárosba* igyekvő szegedieknek tehát nem kell nagy kerülővel a közúti hidon át megtenniök ezt az utat. A szegedi partról, a hajóállomástól szállítja majd a külön vízibusz át az újszegedi partra utasait. Az I. kerületi tanács építési csoportja már megkezdte a telekigények fölmérését. Azok az intézmények, üzemek és vállalatok, amelyek nyaralót kívánnak majd építeni a jövő "fürdővárosának" kijelölt területén, már most bejelenthetik telekigényüket az I. kerületi tanács építési és közlekedési csoportjánál. A nehézipar kiváló dolgozói Dr. Bonta Magda, a DÁV pénzü©i és számviteli osztályának vezetője. Ilyen beosztásban nemcsak Szegeden, de az országban is kevés nö tevékenykedik. 1943ban került a vállalathoz — az akkori részvénytársasághoz — pénztárosnak, a felszabadulás után az elsők között végezte el az e©etemet. Szorgalmas munkájáért, sok hasznos kezdeményezéséért megkapta most a -Nehézipar kiváló dolgozója* kitüntetést. Balogh Józsefné, a Dél-Magyarországi Áramszolgáltató Vállalat szegedi üzletigazgatóságának gép- és gyorsírója, ugyancsak néhány nap óta tartozik a kitüntetett dolgozók közé. 1956 óta dolgozik a vállalatnál. Hivatali és társadalmi munkája elismeréséül néhány hónapja a vállalat személyzeti osztályának munkatársa lett, s most, márciusban kapta meg a -Nehézipar kiváló dolgozója* kitüntetést Olvasóankétot rendez Szegeden a Szovjet Híradó Mind nagyobb népszerűségre tesz szert Szegeden is a Szovjet—Magyar Baráti Társaság hazánkban havonta kétszer megjelenő folyóirata, a Szovjet Híradó. Ezt a népszerűséget természetesen az is magyarázza, hogy a dolgozók nagy érdeklődéssel fordulnak a szovjet nép legújabb eredményei, világraszóló felfedezései és mindennapi élete felé. A szovjet nép életének sokszínűségét a lap rendkívül színesen, érdekesen, gazdag képanyaggal és friss, eleven cikkekkel igyekszik bemutatni a magyar olvasóknak. A szovjet ipar és mezőgazdaság újdonságairól épp ú© találhatunk tudósításokat, mint a színházak, a sport területéről, de különféle szórakoztató rovatokkal, rejtvénnyel, divathíradóval, humorral is kedveskedik a szerkesztőség az olvasóknak. A lap minden számához színes műmellékletet is csatolnak, az orosz klasszikus, vagy a mai szovjet festészet egy-e© kiemelkedő alkotásának reprodukcióját. Időnként egyéb mellékletet is találunk a lapban, mint például a legújabb számban a Vénusz-rakétát ismertető nyolcoldalas rajzos, fényképes füzetkét A szerkesztőség szeretné a lapot még érdekesebben, vonzóbban, az olvasók igényeinek még megfelelőbben szerkeszteni. Ezért olvasóankétokon beszélgetnek a lap munkatársai az olvasókkal. Szegeden március 23-án, csütörtökön este 6 órakor az MSZBT—Újságíró Klubban (Deák Ferenc utca 16) rendeznek olvasóankétot. Az ankéton Alekszej Korzin főszerkesztő és a lap munkatársai beszélgetnek a Szovjet Híradó olvasóival, barátaival, akiket ezúton is minél na©obb számban meghívnak a találkozóra. Magyar mezőgazdasági siker csehszlovákiai méltatása A pénteki csehszlovák lapok na© fi©relmet szentelnek annak a hírnek, hogy Virág és Györffy magyar tudományos kutatóknak sikerül olyan • kukoricatermesztési eljárást kidolgozniok, amelynél a gyomirtó vegyszerek alkalmazása feleslegessé teszi a kapálást. A »Rudé Právó* című prágai lap rámutat: az új eljárás a magyar mezőgazdasági kutatás világraszóló sikere, amely fordulatot jelent o kukoricatermesztés eddigi módszereihez képest. (MTI) Tizenegy év alatt kilencszázezerrel több kereső A tavalyi népszámlálás adathalmazának összegezése, feldolgozása, tanulmányozása még tart, a statisztikai szakemberek azonban a részeredmények alapján most újabb érdekes, hazánk szocialista átalakulását jól jellemző adutokat hoztak nyilvánosságra. A legutóbb közzétett beszámolókból például kitűnik, ho© az 1949-es népszámlálás óta mintegy 900 OOO-rel gyarapodott a keresők száma — s ennek eredményeként a hazai népszámlálások történetében először haladta meg a keresők száma az eltartottakét. A technika eredményeinek térhódítása, a különböző munkafolyamatok átszervezése, stb. következtében fokozatosan változik a fizikai és szellemi dolgozók aránya. Míg 11 évvel ezelőtt száz fizikai munkásra 25 szellemi foglalkozású dolgozó jutott, addig lS60-ban az arány száz : harmincháromra változott. . Szinte évről évre ugrásszerűen nő a munkások és alkalmazottak műveltsége: 1960-ban 1949-hez képest minte© 65 százalékkal több keresőnek volt egyetemi, vagy főiskolai oklevele, s 81 százalékkal több kereső rendelkezett középiskolai érettségivel. (MTI)