Délmagyarország, 1961. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-19 / 67. szám

3 Vasárnap, 1961. március 19­Július elselén már lerv szerint dolgozik a Falemezgyár furnérüzeme Két hónappal ezelőtt -Sok épületében, ahogy itt nevezik, július 1-én már terv sze­hibóval és lassan készül a o brentaműhelyben, még rint dolgozik a furnériizcm. Falemezgyár lucaszéke« című hátr(l van a villanyszerelési Az új üzemrész törzsgár­riportunkban arról írtunk, munka. Az öntöttvas kap- dája két budapesti üzemben hogy másfélmillió divizafo- csolószekrényeket ugyanis sajátitja majd el a szakmai rint kiesést jelent a nép- csak a harmadik negyedévre" tapasztalatokat. Egy-egy he­gazdaságnak az űj üzemrész igazolták vissza a készítő tet töltenek a Hárosi Fale­•epitesének elhúzódása. Va- vállalattól. Mór értesítették mezmflvekben és a Buda­ion mi történt azóta a Fa- azonban a Falemezgyárat, pesti Furnér és Lemezmű­lemezgyárban? A kivitelező, hogy áprilisban elkészítik a vekben. Ha visszaérkeznek a Csongrád Megye Építő- szekrényeket. Ha Ígéretüket a munkások, megkezdődhet ipari Vállalat meggyorsí- megtartják, az építőipari a termelés s reméljük ered­totta a munkát s az épít- vállalat április 30-ig fel is menyesen dolgozik majd a kezest be is fejezte. szerelheti a szekrényeket, s Falemezgyár sok hibával a A gépek szerelése előtt azon- akkor megkezdhetik a kí- tervezettnél jóval több költ­ban akadt még némi javí- sérleti gyártást, Úgy tervezik, seggel és lassan épült -luca­tani való, mert a hasító gép hogy ' azStú*. • alapjainak megerősítése utón kisebb lett az akna a kelleté­nél s ezért betonvéséssel helyet kellett csinálni a gép alkatrészeinek. Ma már azonban ezen is túl vannak egy kis plusz munkával és újabb többletköltséggel. Az új furnériizcmbcn né­met szerelő irányításával már szerelik a hasttógépet. A másik fontos gépről a dobszórítóról azonban csak azt tudják, hogy a szerződés szerint február 28-án kellett feladni Nyugat-Németország­ban. A vállalat vezetői ér­deklődtek a Technoimpex Külkereskedelmi Vállalatnál, de ott sem tudják mikor ér­kezik meg a szárítógép Sze­gedre. A rönkgőzölő medencét mór munkába állították, s hétfőn termelni kezd a hámozógép is. A rönkvógó szalagfűrész Megkezdődött a Norvég Kommunista Párt kongresszusa Oslóban pénteken megkezdte munkáját a Norvég fíom­munista Párt 10. kongresszusa. A kongresszuson mintegy háromszáz küldött vesz részt. Megjelent továbbá 17 testvér­párt küldöttsége, köztük az MSZMP képviseletében Rapai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, a KB. póttagja. A kongresszuson Emil Lövlien, a párt elnöke tartott beszámolót. Lövlien kiemelte az 1960. novemberében Moszkvában tartott tanácskozás jelentőségét. Hazájának helyzetéről szólva hangsúlyozta, hogy Nor­végia részvétele a NATO-ban veszélyes helyzetbe sodor­ta az országot. A beszámoló utón M. B. Mityin, az SZKP Központi Bi­zottságának tagja mondott beszédet, majd felolvasta a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának a kongresszushoz intézett üdvözletét. Mit akarnak a szegediek? Mielőbb fel akarjuk építeni a kábelgyárat N. P. Az egykori laktanyaudvaron a nagycsarnok alapozásán dolgoznak az építőmunkások. Sok lelkes híve van Sze- különböző nagyságú panelek, feszítéssel, egymás iránti jó­geden és Budapesten is a amelyekre az alaprajzi terv indulattal, segítőkészséggel Kábel- és Sodronykötélgyár szerint nincs szükség. Ha , ,e..emtsék me„ a „esedi szegedi telepe mielőbbi fel- mégis kellenek, miért nem lgy' teremtsek meg a szegetil építésének. Vannak azonban, tüntették fel, hány darabra kábelgyár nagy csarnokának akik tartózkodón, kissé két- van szükség, és hová. kell folyamatos építéséi. Kerüljék kedve tekintenek a tervek, azokat beépíteni. Nem gon- el a tervvel, a felelősséggel elgondolások, a sok ötlet dőlt például a tervező arra, való labdázást, s ha lehet, megvalósulása elé. A mult hogy építés közben az ak- a sok kötbértárgyalást. Re­héten például azt kérdezték nákba beömlő talajvizet ki méljük, együttesen felelnek a Budapesti Kábelgyárban: kell majd szivattyúzni. A majd ők i« a budapestiek mit akarnak a szegediek? A költségvetésben nem szerepel kérdésére, s nemcsak azt kérdezők hangjából kicsen- ilyen munkára összeg. A ká- mondják, hogy mielőbb fel­dűlt a kétkedés, és később belgyárban már tapasztalat- építjük a szegedi kábelgyá­ki is fejtették nézetüket. Ügy ból tudják: olyan nagymérvű rat, hanem ekként is dol­gondolják, Szegeden sokat a talajvíz, hogy a szivaty- goznak. markoltak egyszerre, s ez tyúknak alapásás közben ' nem jó dolog. Ez a megálla- három műszakban kell dol- , pítás a szegedi telep építé- goznlok. Nem munkálták ki sére, munkájára vonatkozott, a belső tetőfelületre hulló Pedig a felelet világos lehet: csapadék elvezetését sem. mielőbb fel akarjuk építeni Nem találni például a költ-, a szegedi kábelgyárat. ségvetésben, a tervben sze­Sokan vannak, akik e cél replő és beépítésre kerülő éidekében már hosszú ideje vonóvasak értékét. A fűtési legjobb tudósukkal dolgoz- terv a szakemberek szerint nak. Jó lertne, ha e munká- kicsire méretezett, mert a ter­ban összefognának, nemes vező a beépítésre kerülő versenyre kelnének a szegedi elektromos berendezések mű­tervezők és építők is. ködtetéséhez szükséges 250 c . _ . .. _ „. kilowatt áram felhasználását bok a hiba a tervekben fCltés szempontjából teljes Miért van szükség e fel- egészében hasznosként vette. szóiításra? Ez épltök es tervezttk Hiszen mar alapozzák a n«e7«fnoá<9ii9| 110X110 méteres nagy csar- CSSZBIogüSíVai nok egy részét. Igen, de a Így egy csokorra szedve a zavartalan munkát több té- szakemberek által vélt hi­nyező akadályozza, a terve- bákat, úgy tűnik, rossz mun­zők hibájából. A vaskos, kö- kát végzett a Szegedi Ter­tetnyi tervekben, — amelyek vező Vállalat. Ezek azonban közül néhánynak már a har- megszüntethetők rövid Idő madik változata született alatt, és folyamatossá válhat meg az elmúlt héten — igen a csarnok építése, egyben ki­sok a hiba. A házi zsűri-tár- köszörülhető a tervező válla­gvaláson ugyanis kiderült, lat hírnevén esett csorba, hogy a terv • készítői több Arra van szükség, hogy hibát vétettek. Például az fogjanak össze a szegedi épí­egyik résztervben szerepelnek tők és tervezők, közös erő­Nincs visszaút S emmit sem jövendöl- munkáshatólem ugyanis, bár- dája » világimperializmus­tek még a történelem mennyire propagaltak kita- nak, joll^rí még kívül van béljósai annyiszor és Iáit gyengeségeit és életkép- a szocialista népek nagy oly szívesen, mint a sSocia- telenségét, egyetlen OHMta* családján. Hiszen az az ero, lizmus pusztulását, összeom- ban sem omlott össze - üU Sfltftf á szocialista tabor­lását az egyes országokban lenkezőleg: mindenütt CJak ban egyesu , egyszersmind a és világméretben. Magunk erősödött s újabb orsZagok- világforradalom orias ereje ls emlékezhetünk rá, hány- ban bontakozott kl.. Támad- i.v jelenUte is ha­szor tűztek ki sejtelmesen hatták fegyverré!, imperia- tass,J. von a lortenelmi fej­új és új dátumokat, hányszor lista nagyármádiákkal, mint lodesre, amelynek legfőbb szabtak szorosabb-tágabbter- Koreában; szövetkezhetett jellemzője manapsag eppen mlnusokat rendszerünk ki- ellene külső és belső ellen- a világforradalom kiszelese­múlásának. A népi demok- ség, mint 1956-ban Magyar- dése, terjedese. ráciák fejlődésének és a szo- országon; próbálkozhattak ^ mind ftirít«s külső cialista világrendszer létre- gazdasági és diplomáciai el- feltételek. amelyek­jöttének első éveiben igen szigetelesével, megfőj táróval hez hozzájárul á szó­közei estek egymáshoz ezek mint Kína esetében — tar- c.iai;sta országok belső heJy­a határidők. Eleinte csak tós sikert nem tudtak elérni. zete ^ A nepek a magúi; két-három hónapot, legfel- Mindig és újra a munkás- drdeke' ideológiája, s ha sza­jebb egy-két évet "adtak* a hatalom, a szocializmus bi- bad lgy mondanj: fziése sze­munkáshatalomnak. »Majd zonyult erősebbnek, éleiké- rint rendezkedtek be hazá­karácsonykor... Majd hús- pesebbnek, még egyedeiben jukban Kizsákmányolás nél­vétkor... Majd választás- is. S ez az Idő, amelyben küli) szaback boldog, ember­kor...* — suttogta alatto- oly sok nyílt összecsapás is hez lllő életformát teremtet­mosan az ellenséges propa- volt, egyre azt bizonyította: tek maguknak A belső el­gandagépezet. Ezek az al. nincs visszaút a szoctaltz- leTlség egykor szervezett erő­kalmak mind elérkeztek — a kapitalizmusba; a u szélzúzták, gazdasági és kaimak mind elerkeztek — történelmet nem lehet visz- íefiyveres hatalmát mecsem­és nem történt semmi. Leg- szafelé forgatni a világfát- m£Uelték Minden kész.sé­feljebb annyi, hogy a mun- radalom robogását nem lenéi gük megvari arra hogy bár­k ás hatalomért aggódok min- feltartóztatni. milyen ellenforradalmi ki­dig erősebbnek, a jóslatok- a restaurációs kfsérle- sérletet megfojtsanak és ke­han reménvkedők nedie A tek sorra kudarcot ményen megtoroljanak, ban reménykedők pedig FA val,otuJ(< pedig a Éberségük és belső védelmi rendre gyengébbeknek es SZocia]igta tábor ereje és felkészültségük elegendő biz­becsapottabbaknak érezték egysége korántsem volt még losílék ahhoz, hogy az 1953­magukat. A jósok tehát min- olyan hatalmas és szilárd az os magyarországi esemé­rito felsültek s véaül telie- elsö években, mint később nyékhez hasonló kísérletek sen neve lé víltak - különösen napjainkban. nerü ismétlődhetnek sen nevetségesse valtak. , ' , meg és new érhetnek el Valamikor az ilyen fajta Az UJ világrendszer íokoza- még átmenetl sikereket sem. jövendőié* volt az Imperia- tos Hansági, politikai és nyen módon sfncs tehát listák politikai reklámbolt- diplomáciai sikerei vezettek visszaút! jainak legelterjedtebb es. **** máT *S£S$St .gj"™* tLTt köze. Ezzel akarták a reak- a kommunista és munkás- J&JŰJBg ha megáL ciót mozgósítani, s ezzel pró- partok értekezleten: a szo- > nemzetközi háltak társadalmi idegessé- ^éTdöVó Z cróvi.zonyok nyen alakulá­get kelteni a népi demokra- jévÉ< tényezőjévé növekedett, f e©szersmmd más népek tikus országokban. De egy- Nem agitációs propagandisz- .^Zetetien hatással van. szercsak abbahagyták... A tikus kinyilatkoztatas ez. M<jn azonkívül hogy a „^ módszer nem vált be, eljárt szocializmust é'pítő országok fölötte az idő. s ugyanakkor U t fejlődéinek iránya. megvál­kellemetlenné is valt sza- g^ff «etó és tevi- toztathatatlan, « « törté­mukra, mert a puska min- kenységet. a világgazdaságot dig visszafelé sült el. és a történelem fejlődésének megakadályozhatná a irányát. Ma mar nemcsak az ? f ih_ , ényegtelen és mellékes ,gazság, az erő is a szocia- lm L kísérőjelensége volt ez nzmus oldalán van. ÁJlZZÜnXJfá hool ^ a folyamat a világmé- megakadályozhatni, hogy tetű harcnak, ma, vissza- f^ sak természetes, hogy egyTe TuZn tekintve, mégis oly jellemző- vlláehelvzet ilven a°k, 'í?**1 tndalJanak el * nek kifejezőnek találjuk vuagneiyzet nyen szociaUzmus felé. Hruscsov Gondoljuk csak meg- tíz- alakulásából komoly követ- fogalmazta meg szellemesen tizenöt esztendővel ezelőtt keztetéseket vonhatunk le a és szemléletesen ennek a tö­més a jóhiszemű emberek szocializmust építő ®8yes or~" lyamatnak a sajátosságát: közül is milyen sokan meg- sza®°k, ^ryáta, jövőjére ls, - Azelőtt azt szoktuk mon­ljedtek az effajta vaklármá- e®, ezeknek a kovetkeztete- dani: a történelem a szó­tól Sokan házaikba szűk seknek a rögzítéséről sem clalizmusnak dolgozik — körükbe visszahúzódva vár- feledkeztek meg a moszkvai ma igy fogalmazunk: a sző­tök az 11 ven meeiftvendölt nyilatkozat megalkotói. S itt ciallzmus a törtenelemnek dátumokat Azutóne©re kanyarodunk vissza az ere- dolgozik.* Nincs szélesebb apadt az imperializmus ha- detl . témához, ahhoz, hogy körben elterjedt eszme cél, rusnexeinek „hitele* s vé- annyi avuU jóslás utan es mozgalom, emberi törekvés, gürmmdtocrak'legyöt ff^^ZflTbZZ 'a » Tf™v^Tt tett vaev mosolvosott a bo- hetó'e a munkashatalom, a iati megvalósítása. Ez az ut IZlZkonyZkC Z^lt Temn^tábo^ZZnnm 3 történelem legegyenesebb jóslatokon, talán még azok kMöZluuZ éí ** egszélescbb °"zil.8uljaa' is, akik reményeik, osztály- "J'^t v^c ZZJíJZ Z fréelyen népek m'lhoi ha" hélyzetük folytán sokat vár- ^.f. Erre ^ ladnak mar. 8 amelyen meg - feleltek a kommunista es ebben a korban egymasra az is törté­hogy nincs tak ezektől. Ma pedig?. Ma már jóslásra sem igen akad vállalkozó. A felsült látnokok a történelem lom­tárába kerültek, vagy új fog­lalkozást választottak ma­guknak a reakció propagan­dagépezetében. Talán nem szükséges ta­l!j dokumentumok a fasisztaellenes felszabadító hare történetéből Csehszlovák és német tor- propagandamlnlsztcriuma ténészek az NDK-ban levő ezért 1943-ban külön bizott­levéltári anyagok kutatása ságot alakított „a kommu­közben eddig Ismeretlen ok- nisták befolyásának felszá­mányokat találtak a fasiz- molására*. A csehszlovák és mus elleni felszabadító harc német történészek által fl­történetéből. Az egyik a mar lelt dokumentumokból az is megszállt csehszlovák terüle- kiderül, hogy a londoni ten működött első paitizán- csehszlovák kormány megbi­egységről szól. A csapat pa- záróból a megszállt terüle­rancsnokai német partizánok tekre küldött ejtőernyősök voltak, akiket a Csehszlovák közül eeyesek áru'ókká let­és Német Kommunista Párt tek és a Gestapo szolgá'atá­külföldön tevékenykedő ve- ba szegődtek. A Gestapo a zetösége küldött Csehszlová- londoni csehszlovák kor­kiába. A Gestapo különböző mány és az ejtőernyősök fennmaradt jelentéseiből ki- csaknem valamennyi rádió­derül: a fasiszták is tisztá- táviratát lehallgatta és az ban voltak azzal, hogy va- igy szerzett értesülések alap­iamennyi megszállt európai .. , .. , .. . , országban az illegális kom- ^an irtóztatta le a foldalat­munista pártok vezetik a tl mozgalom igen sok rész­felszabadító harcot. Göbbels vevőjét. munkáspártok delegátusai: t^i az egész emberiség. -Már nemcsak a Szovjet­unióban, hanem a többi szo- T7« * is mlnd-nund meg­cialista országban ls meg- H, Jósolták már Nem szüntették a kanitalizmus . Űzetett propagandte­visszaállitásának társadalmi- nem, 82 ara"y. «engf gazdasági lehetőségeit. A ?ére érzékeny fülű hírverők, szocialista tábor egyesült hanem a gondolkodásnak az i euaii „cm Muiucsra oi- , „i. emberi szellemnek olyan ffi^Sién?^gvmin^zrtnr Ztsz^lLt/ZZZmZaz úriásai akik a népek szívé­azért tortént igy, mert ki- imr,erialiJ.to reakció merénv- nek dobogását figyelték; apadt találékonyságuk, ha- Z%vei sLZbm llZ!ódZn akik felismerték a történe­nrZde^laTelLrZt "1ti TZ'Lli^Uamok ttmö- lem örökösen ható törvénye­minden ^ "ígéretet* kl- egységes táborba, e Az 6 jóslataikat az dfl . tábornak egyre szilárdutó az igazróg trónjara eme te, szocializmus összeomlását jő- , , s jövendöléseiknek páratlan rendöli. A szocializmus, a ^T hllalJ^SS*** ^ * ""tessége vana szocializmus teljes győzelmét gondolkodásában, hi­tű egész szocialista világ- ff*;" ,w szívé^"'A rendszerben.* kivételes zsenialitásuk tette őket csalhatatlanna, hanem em szükséges a sorok elsősorban az. hogy milliók között olvasni, hiszen fejével gondolkoztak, milli­világosan kitetszik eb- ók lelkével éreztek. Nem bői a fogalmazásból, hogy politikai álmoskönyvből ter­miről van szó. Ha valamely vezték meg a világ újjászü­rablónak étvágya támadna letését, hanem dolgos, küz­'oánnely szocialista országra, dő emberek érdekeiből, tö­a szocialista világrendszer rekvéseiből és vágyaiból, egyesült, roppant erejével Tt ...... . . találná szemben magát. Nincs ^íp fe^"1 ™"deri a tór­egyedül sem a csöpp Albá- ténelemben, ahop ók for­nia, sem a kicsiny Magyar- radalmasan, de ébren almod­ország. nincs egyedül egyet- pk: elérkezett az idő, ami­len népi demokratikus ál- kor. a kbr uralkodó eszmé­lam sem - mindegyik ma- J«ve váff a szocializmus: N ga mögött érezheti a hatal- a, Vllag tórtenelmi mas Szovjetuniót, a Kínai fejlődésének donto erejévé Népköztársaság, s valamenv- valt a testven szocialista né­nyl testvéri ország gazdasá- Pek szövetsége, egyseges ha­gi, politikai, s ha szükséges ,aTik?r. yé^esen katonai erejét is. Ilyen kö- h " ábránd akár fegyverrel rülménvek között nem is- akir Politikai cselvetessel métlődhet meg például a visszaterelni a népeket a Magyar Tanácsköztársaság szocializmusból a kapitaliz­1919-es tragédiája; ilyen kö- ™ü?ba> a legmagasabb em­rülmények között még a szabadságból a legsóté­szoclallsta forradalom felé tebb elnyomasba. tartó Kuba sem lehet pré- Simon István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom