Délmagyarország, 1961. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-17 / 41. szám

4 Péntek, IMI. február 10. Tépjük szüntelenül a hályogot érdeklődéssel Dél-Magyarország február 4-i számúban megjelent Há­lyogot tépni, című olkket amelyben a kábelgyári asz­szonyok vallással kapcsola­tos gondolatairól, állásfog­lalásairól írtak. E cikkben írottakhoz szeretnék hozzá­szólni alábbi soraimmal, arról írni, hogy a kender­fonógyári asszonyok ls ha­isonlóan gondolkodnak, mint a kábelgyérlak. Töb­bó-'kpvésbé már tájékozó­ctottek a vallás részletkér­déseiben. A magam részé­rói a múltra és jelenre vo­natkoztatva írok rövid ész­revételt. A vallásos misztikum le­küzdésére helyes és szük­séges korunk tudófllányos eredményeinek Ismertetése cs megmagyarázása. De emellett ismertetni kell a vallás gazdásági oldalát ís. Szerintem ennek egy-egy részletkérdése ls beszéde­sén magyarázza, kinek Itasznos a vallásos miszti­kum fenntartása, s egyút­tal láthatjuk, mennyire hát­rányosan hat ez a felvtlá­aosuiatlan emberek életére. vgy pár példával le IS Ifotfl csíiwételemet. Régebben, «*• nes években történt, hogv egy nyári estén, munkából hazatérőben megálltam egy felsővárosi kiskapuban, ahol ismerősök beszélget­lek. Egyikük az esti ha­rangszót követő vékonvan csilingelő harang mondani­valójáról beszélt, miután valákl mrgjegyeate, hogy bisonyára halott van, éa feltetlék a kérdést, Vajon kl halt meg, mert rsak o kis harang szólt. Hát sze­gény — jött a válasz. Hall­gassátok csak, úgy s®61, hogy: „rlogye-rongya*. De mire ezt elmondta. már riiegkondult a nagyharang is, melyet két kisebb kí­sért Benei aláfestésként*. No, még egy halott, mond­tuk és hallgattuk miről be­szélnek: »háza, földje, sző­leje*. Ez már gazdag lehe­tett. akinek hozzátartozói tudtak fIzelrü a lélek meg­váltásáért. Egyért azonban nem tudtak megfizetni, hogy ne egy napon haljon meg a szegény emberrel. Ilény hozzátartozóját sira­tó embernek: tették fel a kérdést a papok: -Milyen te­metés lesz? Kis ingben, vagy palástban?* Volt aki nem értette, vagy éppen aaért mert értette, azt mondta: „Ha fázik a tisztelendő űr, vegye fel a palástját*. Ha viszont megfizették, felvették a palástot a legnagyobb me­legben la. Azt sem nézték, hogy a borsos áru paláatos temetéssel esetleg utolsó fil­lérjeit veszik el az ember­nek. Ez a "felebaráti szere­tet* nyilvánult meg akkor is. amikor ez egyházi adóért küldték a véerehajtót a sze­génv emberekhez. Még mint hogy a házszentelési Idő­szakban a szegényebb haj­lékot néhány szóval. Ím­mel-ámmal -szftbeditötték* meg a gonosz szel létnek fői. A módosabb lakóházakban azonban hangos latin Sza­vakkal Vették fel a harcot az „ördöggel*, mert arra gondoltak, hogy B busás díj nem marad el. Nemcsak a házszenteléíről tértek vissza kitömött faébekkel a papok. Igen jó kereseti forrásuk volt és még részben ma la aZ a sírszetltelés. Néháhyan ugyanis még most ls igény­lik az „ördögi! zésnek* Ilyen módját. 1958-ban, hatották napján láttám, á Dugorileü­temetőben, hogy egy pap kisebb asszonycsoporttól kí­sérve hol egyik, hol másik Síméi állt meg szentelni. Hú«z-harmine forintok ván­doroltak át a slrszentelés után a kérges markokból a puha, párnás tenyérbe Csak aaért. mint ahogy ezt egyesek tartják, hogy né­hány hónapra, esetleg egy évre elűzzék a szeretett hozzátartozó sírjától az ör­dögöt, vagy biztosítsák a lé­lek felemelkedését á menny­be. Egy Idő múlva aztán megismételték ezt, 8 aztán újra fizettek. De mivel vannak, akik felvilágosulat­lanságukban hisznek a "szellemdzésben* ezért szüntelenül tépnünk kell a hályogot az emberek sze­méről. mondják * ££ ée a Vallásos emberek, hogy a földön a pápa az elaő em­ber. akire még a királyok­nak, az országvezetőknek is hallgatfilok kell, mert a pápa őszentsége mindenki­nek parancsol. Ha ez igy igaz. akkor a háború előtt miért nem emelte fel sza­vát és miért nem szólt alantas szolgáihoz, s miért nem fogta le az őrült Hit­ler kezét, aki anhyi ártat­lan embert, gyermeket, öre­get és fiatalt semmiaitte­tett meg a gázkamrákban? A mindennapi élet igazolja, hogy a pápa ls olyan földi — Rádióműsor Péntek MOSSUfH-RADIO 4,36 RakOczI-InduIő. 4,30 Hí­rek. MSjáráajelehtes. 4,35-7,59 Vidáman, frissen. Kőiben: 5,30 Hírek, Idöjfirásjeientés. O.OO fa­lurádió. 6.09 Jó reggelt! 0,60 Idő­jelzés. í.Oo Hírek. 7,10 Üj köny­vek. 7,00 Műsornaptár. 7,M idő­jelzés. 0,oo Műsorismertetés, ídö­járásjelentés. 1,08 Technikái szünet. 0,10 Reggelt hangver­seny. 8,00 Vidám percek. 9,11 színes népi muzsika. 9,10 Ja­nus Pannonius verseiből. 10,00 Hírek. io,ie Napirenden. 10,10 Kamarazene, ío.so Lottóeredmé­nyek. 11,00 Gyári sziréna. 11,10 Parsssttánaok fúvószenekarra. 11 óra 00 Nevetd falu. 11,60 csár­dások. 10,00 D0U harangszó, lot­tóeredmények. 12,10 5x10 pero kOnnyd seile. 10,oo Pillangó, folytatásos regény. 13,00 Opera­rOssletek. 16,45 Gazdaszemmel a. nagyvilág mezdgatdaáágárdl. 14 óra Nápsalnművek dalaiból. 14 ora 16 Meséld glóbus. 14,61 ügy­re gyorsabban ,.. 16,00 Hirek, kdslemOnyek, 13,08 Időjárásje­lentés. 18,10 oyerméksene. 16,20 Petöíl Utján. 16,80 SZlV küldi szívnek. 10,18 TéU tuják. 10,40 Énekkar. 16,03 Műsorismertetés. 17,00 Hírek, időjárásjelentés. 17 óra 16 ötórai tea. 17,48 Rádió­IsltóU. 16.30 Magyar nóták. 10 óra 05 fórum. 10,20 Schubert: PIMtrángótÓo, 19,53 Já éjsza­kát, gyerekek! 90,00 Suti kró­nika, 10,00 fis közben szól a muzsika... 11,08 Nyitott ab­lakok. irodalmi Összeállítás. 16 óra Hírek. 62,10 Tánczene. 23 ór« ridélld! Operu részletek. 24 óra Hírek, o.io filmzene. 0,30 Himnusz. PRTOFI-RADIO 6.JI0 Reggeli sené. 6,30 Mű­sornaptár. 0,50 torna. 8,00-8,10 Hirek. 14,Oo időjárás- és vízál­lásjelentés. 14,15 táncdalök. 14 ara 33 A kis Íírasz. Régérty­lsmertetés, i4,ss Madrigálok. 10 óra 10 verbunkosok. 10,98 Ma katonák -* holnap traktorosok. 18,00 Hfrek. 16,05 Kénékor! mu­zsika. 16,30 Szer szó németül. 17,00 Könnyű zené. 17,15 A Képcsarnok Vállalat é« vevól. 17,35 Híres Wagner-tenoristák énekelnek. 18,00 Hírek. 10,08 Tánciskola keídóknek és naía­dóknak. 16,43 Oyárl sziréna. 10 óra Hírek. 10,03 operettrészle­tek. 10,40 falurádió. 20,00 Heti hangversenykalauz. 20,46 Sport­híradó. 21,00 Hírek. 21,05 Népi zene. 21,48 Hegyart bizonyították be földünk korforgását. 22,00 Zenekari hangverseny. 43,00 Hi­rek, íddjarásjeléntés. 25,t5 Mű­sorzárás. Televizlómúaor A televízióban má nincs kCZ­vcutva. halandó, mint én. vagy bár­ki más. Igaz, van köztünk különbség, ugyanis én a fegyverkezés ellen vagyok 6 a halált osztogató fegy­vereket áldja, vagy hason­ló áldásra buzdítja pászto­rait. Még hosszan sorolhatnám emlékelmet, a a múlt ese­ményei közül azokat, ame­lyek segítettek abban, hogy ma mér világosan lássak, amelyből, mi, kendergyári asszonyok igen sokan meg­tanultuk: a vallás ópium a nép számára. Mindennapi életünk tapasztalataiból tudjuk, mennyire más a munkásélet, ha mégszaba­dul az ember a vallásos misztikumtól, ha az egye­düli helyes világnézet is­meretében dolgozunk és ne­veljük gyermekeinket. Eh­he« a munkához kérjük, hogy a sajtó ottrílbbeti já­ruljon hozza olyan cikkek írásával, rniht a Dél-Ma­gyarország Hályogot tépüll című cikke volt. D. I.-né a Szegedi Kenderfonógyár dolgozója r()eJzíLjes „JZiplitratfajia"... Képzeljük el, hogy a nyu­gatnémet hadügyminiszter­nek, a temperamentumos kancellárjelöltnek és szenve­délyes tanácsadóinak, a snáj­dig katonai vetetöknek és tábornokoknak azonnali ha­tállyal fel kellene adniok atomfelszerelési terveiket, vagy ellenkező esetben a há­zaséletük nyújtotta gyönyö­rökről kellene lemondaniok. Képzeljük el, hogy a bon­ni belügyminiszter, Schröder felesége, férjének kedvenc háborús tervén felháborodva egy szükség-törvényt hozna létre és a többi háborús uszító nejével megegyezést kötne, hogy mindaddig el­zárkóznak férjük közeledése elöl, tnig azok atomháborús eszközeiket meg nem sem­misítik. Tegyük fel,.. és máris előliünk, áll egy S4O0 éves, ókori görög komédia. Aristo­phanéS LySlitfaté-jának alap­eszméje. Az ókori komédiá­ban a peloponésosi hiboril Idején (431-töl 404-ig időszá­mítás előtt) görög asszonyok elhatározták, hogy véget vet­nek Athén és Spárta között az esztelen várolitáshak. De­mokratikus és parlamentáris jogok hiányában megegyez­tek, hogy férjeik szerelmi vágyainak mindaddig ellen­állnak, mig azok a békét Athén és Spárta között meg nem kötik. Arlstophanes eme zseniá­lis komédia-ötlete lett az oko­zója az eddigi legnagyobb nyugatnémet televíziós bot­rány kirobbanásának. Frite Kortner rendező, aki a ham­burgi NDR megbízásából az előadást televíziós filmre vitte, nem bírt magábafojta­ni néhány ellenállhatatlan célzást a nyugati övezet ál­lamainak atomterveivel kap­csolatbán. Kortner reúdezé­tnel filmproducerek már ré­gebben félreállítottak hábo­rúellenes magatartása miatt, továbbá a hamburgi, vala­mint a továbbsvgárzó öt nyugatnémet televíziós állo­más intendánsát bojkott alá Vették. Ismerve Adenauer államának különös erkölcsi tételeit, A közvélemény szá­mára nyilvánvaló, honnan fúj a "morális szél*. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy az NDK rádíú)a már régebben műsorára vette a Lysistratét és a berlini Ma­I KÖNYVESPOLC A NÉP NEVÉBEN Gallé Tibor és Solymár Tamás könyve tulajdonkép­pen flbortkönyv életünk szi­rtes, eleven minden napjai­ról, amely már történelem ls. Több mint tíz esztendeje, hogy létrejöttek államha­talmunk és államigazga­tásunk Új szervei, a taná­csok, s dolgozó népünk maga intézi közaége, -vá­rosa, megyéje sorsát — és egész hazája ügyelt, őrről a nagy honfoglalás­ról szól ez a könyv, bemu­tatva, hogy népünk hogyan dolgozik a máért és a hol­napért, hogy munkája nyo­mán miként változnak meg a falvak, a községek és a városok arculatai s eközben hogyan változik meg ma­ga ls. Mint a láncszemek, úgy kapcsolódnak egymásba ezek a riportok, sosem választva el az embert a környezeté­tói, amelyben él és alkot. A városok arca című fejezet­bén többek között hosszan írnak a sZetVők Szegedföl 15. A Városról alkotott rajzban különösén szerepet kap a sza­badtéri játékok nagy esemé­nye, mint amely jelentősen meggyorsítja a városrende­zési tervek végrehajtását. S á Vidéki nagy- és kis­városok mellett Jó kereszt­métézetet adnak a szerzők az ország szlVéfÖl, Budapest­ről is. Jelentős szerepet szánnak a szerzők a társadalmi mun­ka bemutatására ls. Miht népünk, a szocialista ember legszebb tulajdonságainak egyikét elemzik ezt a tevé­kenységet. E könyv biztosan számít­hat a népszerűségre, hiszen azokról és azoknak íródott — a Kossuth Könyvkiadó gondozásában —, akik 1943 óta nemcsak írják, hanem maguk is csinálják a ma­gyar nép történelmét. Hármait a televíziós előadás megvalósítói közül. Balról jobbra-, a címszereplő Rnmy Schnelden Frttz Kbrttief rendező és Barbara Rüttlng, az egyik főszereplő. FASIZMUS FRAKK BAN ÉS MUNDÉRBAN Parragi György könyve a tények sokaságával fogja meg éa győzi meg az olva­sót, hogy mi is tulajdonkép­pen a fasizmus, amely bér mundérban súlyos vereséget szenvedett a második világ­háborúban — frakkban azon­ban moet Ismét visszatér, mint a nyugatnémet kapita­listák kegyeltje. A Wehr­mncht egykori tábornokai a második világháborúban el­szenvedett csúfos vereség után levetették az ártatla­nok vérével befröcskölt egyenruhájukat, frakkba öl­töztek, s úgy tesznek, mint­ha semmi közük sem lett volna az emberiség történel­mének legkegyetlenebb em­berirtásához. A bónni arcképcsarnok bemutatása mindennél töb­bet mond arról, hogy kik a nép, a béke ellenségei, hogy Nyugat-Németország újból a fasizmusnak, a pángermá­nizmusnak a melegágya, egész Európa békéjét fenye­gető tűzfészke. A fö-fö buj­togatok, takargatják kisebb cinkosalkat, akl/iek a bemu­tatását ugyancsak „mellé­keli* a szerző. A dokumentumok felsora­koztatása különösen figyel­meztet minket, magyarokat arra, hogy milyen szálka voltunk a póngermánizmus szemében. Évszázadok óta útjában állottunk törekvései­nek, s a mai revanskövetelé­sek is hazánk nemzeti lété­nek megszüntetését célozzák. S ez az "új* törekvés ho­gyan ls nőhetett volna fel a maga erejéből, ha az ame­rikai bankárok, angol és francia diplomaták nem nyújtottak Volna neki man­kót? E köny — a Kossuth Könyvkiadó kiadásában — különösen Időszerű ma. ami­kor a nyugatnémet fasizmus újból átöltözik, egyre másra előkerül a régi mundér, amelynek a szabása ugyan nem hasonlít a régire, in­kább az amerikaiakéra, de kitűnően érzik magukat ben­ne az új kalandokra számí­tók, A magyar nép azonban ma már nincsen egyedül. A szocialista tábor ereje biz­tosíték arra, hogy Magyar­ország ne válhasson rhég­egyszer a német imperializ­mus gyarmatává. Erről is beszél ez az érdekes és hasz­nos mű. sének lényege, hogy a szo­kásos kereijáték formájában egy nyugatnémet család nézi a televízió »Lysistraté« elő­adását és közben a beszélge­tés az atomháborúra terelő­dik. Ez a beszélgetés, úgy' látszik, olyan kínos lehetett a bonni kormányzat számá­ra, hogy "erkölcsi és potiti­kai* szempontokra hivatkoz­va az előadást betiltották, a rendezőt, valamint a női fő­szerepet játszó Hommy Schneidert, akit a hyugatné­xim Gorkij Színház évek óta játssza Etvan Mac Coll angol költő szinrealkalmazá­sdban *Olajág vállalkozás« elmen. A *művészi szabad­ságra« oly kényes nyugat­berlini megszálló hatóságok azonban még a plakátok ki­ragasztását is rövid úton és indoklás nélkül betiltották. Így vált a két és félezer éves görög komédia a háborús körök üldözésre méltó ellen­ségévé. M. L. Megkezdik három új magyar film forgatását A Hunnia Filmstúdióban egy leányt című filmet ls. februárban elkészül Tatjá- Az újdonság forgatókönyvét na Szamojtova főszereplésé- Solymár József írta, rendc­vel az Alba Hegia és az 'f- zője Nádasy László. A fil­júságl tárgyú Négyen az ár- met Salgótarjánban, Ellls­ban. A Budapest Ftlmstú- szentlváflon és Csobáftkán dióban pedig műterembe forgatják majd. költözött a Kntondtcne elmü új magyar fllm. alkotócso­portja, A főszereplők: Barn Margit, BAsti Lajos, Kállai Ferenc, Szirtes Ádám, A mű­vészeket egyébként alaposan megtréfálja az időjárás, a tavasszá szelidült télben ugyanis nem tudják elkészí­teni a külső felvételeket, mert a történet nagyrészt fa­gyos, havas háttérben játszó­dik. Februárban megkezdik há­rom új fllm forgatását. Komlón kerülnek filmszalag­ra az Ígéret földje című új­donság első jelenetei. Egy másik Újdonság, a Puskák és galambok. írója Vadász Imre, readezője Keleti Már­ton. Ugyancsak februárban kezdik forgatni a Megöltek \i Országos Béketanács küldöttsége Leningrádban Február 18-án lesz tizen­három éve, hogy a Szovjet­unió és a Magyar Népköz­társaság barátsági, együtt­működési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződést kö­tött. E jelehtfls évfordulóról csütörtökön gyűlésen emlé­keztek meg a leningrádi „Elektrlk* gyár dolgozói. Az összegyűltek meleg fo­gadtatásban részesítették a Magyar Országos Béketa­nács küldöttségét, arnelyhek vezetője, Szakasits Árpád, a Béke-Vllágtanács tagja fel­szólalt a gyűlésen. Mindazon rokonoknak. Is­merősüknek. munkatársak­nak. kik drága jö fele­ségem és édesanyánk te­metésén meglelentek rész­vétükkel és vlrágadomá­nyalkkal fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, ez­úton mond hálás köszö­netet „, a gyászold Kopp-család Mély fájdalommal tudat- | Juk. högy szeretett férjem, édesapa, após és testvér, KLONRAI HFZSO f. hó ÍS-éh életének 63-lk I évében váratlanul elhunyt. Temetése f. hó 18- én 14 órakor a belvárosi lemetfl | kupolacsarnokából. 1435/T Gyászold család I Mély fájdalommal tudat­juk. hogy rzeretelt édes- I anyánk, nagyanyánk, anyós és lestVér, ' ttUCSAt JÜUANNA f. hó 14-én életének 73-1'.: ! évében Hosszú .szenvedés után elhunyt. Temetése f. I hó 17-én 12 órakor fl ró­kttsl temetd ravatalozója-1 ból. * • 1433/T Gyászoló család I BRR Mindazon rokonoknak, Jó barátoknak és ismerősök­nek. kik szeretett testvé­rünk, öív. Gyérmán Mihályit* temetésén megjelentek és vlrágadományalkkal fájdal­munkat enyhíteni igyekez­tek, ezúton mond köszöne­tét a gyászoló család Mindazon kedves fokonok­nak, jó barátoknak, isme­rősüknek, kik szeretett nagynénim, özv. STUMPF JOKSÜFNB temetéaén megjelentek és vlrágadományalkkal fájdal­munkat enyhíteni igyekez­tek, ezúton mond hálás köszönetet 1429/T • gyászoló család Hálásan megköszönöm a Csongrád megyei Erdőgaz­daság dolgozóinak és ve­zetőségének azt a szeretet­teljes részvétét, virág- és egyéb adományait, amivel fivérem, KÜIIOSI .JANOS erdőmérnök elhalálozásával történt fájdalmamat eny­híteni Igyekeztek. 23988/T Körösi Margit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom