Délmagyarország, 1961. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-16 / 40. szám

3 Csütörtök. 1961. február 9. Napi egy vagon szegedi seprű külföldre A növekvő igények kielégítésére Olaszországból importálunk nyersanyagot a szegedi sepr ügy ár nak Az év elején még termeié- főképpen a nyugati orszá- az Országos Tervhivatal me­si nehézségekkel küzdött a gokban. A szegedi üzem át- zőgazdasági osztályán, s Szegedi Seprűgyár. A tava- lag közvetlen a termelővidékek lyi kedvezőtlen időjárás naponta egy vagon árut tanácsainál. Nagy segítséget miatt lényegesen kevesebb szállít külföldre. jelentene például a seprű­seprűcirok termett. A csak- Már eddig egy milliónyi gyártásnak, hogy a félig­nem kizárólag exportra ter- nagy seprűre van megrende- meddig tájjellegű növényt, a melő és népgazdaságilag je- lése, főleg Nyugat-Németor- cirkot a hagyományos terü­szágból, Svájcból és Auszt- Jeteken: Békés megyében, riából. Egy miliő-százezer Csongrád megye egy részein, kisseprű gyártását tervezik, valamint Szegeden és kör­a legváltozatosabb kivitel- nyékén nagyobb mennyiség­ben, az Egyesült Államok, ben termelnék a szövetkeze­Kanada és más nyugati or- tek. Békés megye volt csa­szágok érdeklődésének meg- nádi területeire például 7300 felelően. Uj mintájú hollan- kataszteri holdnyi cirokter­di, s több szín- és forma- melést terveztek, ezzel szem­változatban, különböző dí- ben még az illetékes taná­a napokban érkezik ugyan- szítésekkel ékesített kissep- csok is inkább a napraforgót ruket is tervezett az uzepi. szorgalmazzák. Holott lentös üzemet nyeranyag­hiány fenyegette^ ezen a kö­zelmúltban segített a külke­reskedelmi vállalat. Jelentős mennyiségű cirokimportot kötöttek le Olaszországgal. A múlt héten már két vagon jó minőségű nyersanyagot kapott a sep­rügyár, ekkora szállítmány, azonkí­vül — egész évben folyama­tosan— még tizenhat vagon olasz cirkot várnak. Tárgya­lásokat folytatnak még gö­rög kereskedelmi vállalatok­kal cirokimportra is. Ez azonban nem végleges megoldás. A szegedi — és általában Az igények kielégítéséhez mintegy százhúsz vagon seprűci­rokra van szüksége egye­dül Szegednek, egy kataszteri hold cirok átlagos hozammal közel hat és fél ezer forint jöve­delmet jelent a napraforgótermesztés nem is szólva az ország ugyanekkora területen je­más, hazai piacra és külföld- lentkező háromezer forint­re termelő üzemeiről. nyi haszna mellett. Ha pedig Éppen ezért a városi ta- az exportot tekintjük, akkor nács és a külkereskedelmi a ciroktermesztés csaknem a magyar — seprűk iránt szervek is lépéseket tettek két és félszeres devizanyere­évről évre növekszik az a hazai ciroktermesztés fo- séget jelent az olajosmag­crdeklődés, kozásura, vakkal szemben. Mit mutatott akormOT,><!5T-rr- ? s a mero műszerek gorbeje Érdekes vizsgálatok napfogyatkozáskor a szegedi Éghajlattani Intézetben Tegnap reggel Szegeden is tó hullámait kapcsolt re- hajóknak a hazai adóállo­-napot látni* kormozták gisztrálómüszerrel rögzítve, másokkal való rádióösszeköt­mindenfelé az üvegcserepe- milyen erősségbeli változást, tetés biztosítására is ket. A várható 95 százaié- intenzitáscsökkenést szenved­ko6 napfogyatkozás, meg a tek ezek a hullámok a nap­hír, hogy ilyet legközelebb fogyatkozás időtartama alatt csak az "ezredfordulókor* „, ... .... láthatnak majd, lázbahozta "egy ország osszefogasaval a vár06 lakóit, s 8 óra tájt, ahogy észrevehetően gyen­Speciális napfogyatkozás mérések A rádióvevő-apparátus mun­A másik föladat, amelyet ká->a mellett az Országos Me­két egymástól íávoleső euró- teorologiai Intézet egyik gülni, fátyolosodni kezdett pai adóállomás, Kijev és a munkatarsa — hála a derült, a Nap fénye, benn a szobá- franciaországi Allouis hullá- felho" es ködmentes, verő­ban, az ablak mögött, kinn mainak egyidejű vétele se- fényes időnek — speciális az udvaron, vagy esetleg a gítségével, s a hullámoknak napsugárzás-méréseket is Tisza-parton sétálgatva ki-ki a napfogyatkozás ideje alat- yépett a napfogyatkozás a szeme elé tartotta a maga ti változását rögzítő mérő- időtartama alatt az Éghaj­gondosan előkészített és kéz- műszerek adatai alapján tatfcami Intézet obszervató­ügyben tartott kormosüvegét szintén megoldottak, az volt, "urnában. A szegedi Mete­Látni volt is mit. 9 óra hogy meg kellett állapítani orológiai Obszervatórium felé, 8 óra 50 perckor a milyen magasságváltozást egyebként rövidesen — ha­Hold úgy elföldte a Napot szenvedett a napfogyatkozás sonlóan a bajai városi ta­hogy abból csak fölül lát- ideje alatt az említett két nacs kezelésében működő szőtt egy keskeny ezüst sar- adóállomás hullámait vissza- Csillagvizsgáló Intézethez lócska, ami úgy festett, verő ionoszféra-réteg. mintha a Hold parányi vakí- Dr. Flórián Endre elmond­tó-fehér svájcisapkát csa- ta azt is, hogy a napfogyat­pott volna a fejébe. kozás tudományos vizsgá­Aztán a Nap-sarló újra latára tudományos összefo­rlövekedni kezdett, fénye- gás jött létre négy szocialis­tüze visszanyerte lassan ta ország: az NDK, Cseh­megszokott ragyogását is. S Szlovákia, Bulgária és Ma­ahogy nőtt, nyerte vissza gyarország tudósai között, megszokott kerekségét a Az európai összefogás kere­Nap, úgy fogytak ki az em- tében összesen 15 helyen vé­berek kezéből a bekormo- geztek ionoszféra-vizsgálato­zott üvegcserepek. S 10 kat Európában. Magyarorszá­órakor már mintha misem gon, a Szegeden létesített napfogyatkozas ideien a tu­történt volna, csorbítatlan állomás mellett még a bajai dosok nemzetközi osszefoga­teljességében ragyogott a városi tanács altal feláUí- sa kereteben Európa-szerte tisztakék égbolton a -nap tott Csillagvizsgáló Intézet végzett kutatásai osszegeze­hőse*: a Nap. végzett a napfogyatkozás senek « tudományos felme­idején ••alacsony ionoszfé- résének. Az egységes parasztság útján — rendszeresen is végez majd a tervek szerint sajat műszereivel alacsony io­nos zf éra-méréseket. Ennyit tudtunk meg dr. Flórián Endrétől, az Éghaj­lattani Intézet obszervató­riumában berendezett rádió­vevő-állomás antennái és mérőműszerei között. Remél­jük, a szegedi vizsgálatok eredményei, tapasztalatai értékes részét adják majd a Napfogyatkozás ra*-vizsgalatot, az Országos — nangteiveteien Meteorológiai intézet "Mar­Hanem a napfogyatkozás czell György* ob&zervatóriu­befejeztével a munka nem mában pedig magas ionosz­szúnt meg itt, az Éghajlat- féra méréseket végeztek, tani Intézet Meteorológiai Obszervatóriumában, ahol nemcsak megfigyelték a nap­fogyatkozást, hanem meg is örökítették, méghozzá nem Papp Lajos T avasznyílás előtt, a tél heteiben olyasmi született hazánk egyik legnagyobb járásában, a szegediben — hasonlóan egész Csongrád megyéhez —, ami még sohasem volt itt: a parasztság döntő több­sége a nagyüzemi gazdálko­dás szocialista útjára tért. Forradalmi lépés volt ez és nem túlzás, ha jelentőségét iparunk szocialistává alaku­lásával hasonlítjuk össze. Mert, ha esztendők múlásá­val is, de az ipar után, a parasztság egyetértésével átalakult a mezőgazdaság. Eltűntek a mesgyék. A föld­nélküli, a kisparaszt, a kö­zépparaszt közösségbe lé­pett, hogy a gazdálkodás szocialista keretében együtt, egyforma érdek szerint gaz­dálkodjék; kibontakoztat­hassa képességeit, magáért, családjáért és egyúttal em­bertársaiért. Rétegekre tépte a kapi­talizmus a parasztságot, amelynek tagjai vagyoni vi­szonyuknak megfelelően, a termelésben elfoglalt helyük, a javakból való részesedésük módja szerint a különböző osztályokhoz tartoztak. Aki csak kicsit is ismeri a falat, vagy akárcsak olvasta pél­dául Móricz és Móra pa­raszti témájú írásait, annak nem kell bizonygatni, hogy a parasztság régebben so­hasem volt egységes osztály. Mert, hogy is tartozhatott volna egy társadalmi osz­tályba a földesúr őrgróf Pal­lavicini és a szegénypa­raszt, vagy a nagygazda és a kisparaszt? S az annyira várt és a legjobbjaink által megjövendölt emberi világ 1945-ben. hősi harcok után eljött. Nagy igazság­szolgáltatásként éppen a szegedi járásban, a történel­mi múltú Pusztaszeren kez­dődött hazánkban a föld­osztás. Őrgróf Pallavicini zsellérei közül sokan sirva Vették át az ősi jussot, ame­lyet annyi éven át verejté­kük öntözött. Ettől kezdve igen lényegesen megválto­zott a dolgozó parasztság helyzete. A proletárdiktatú­ra megteremtésével, a ha­talomra került munkásosz­tály szövetségeseként a dol­gozó parasztság, — amely­nek rétegződése, széttagolt­sága megmaradt a mezőgaz­daság szocialista átalakulá­sóig, tehát napjainkig —, részt vesz a hatalom gya­korlásában. A munkásosztály és a dol­gozo parasztság szövetsége népi államunk alapját adja. Most már, ép^en a szegedi járás mezőgazdaságának megváltozásával, e járásban is erősödött, gazdagodott a szövetség. Sőt, most tartal­ma teljesebb, nagyobb lesz, mert a szocialista ipar után a mezőgazdaság is szocia­lista alapon áll, az egész szegedi járásban és Csong­rád megyében. A falusi változás nyomán átalakul társadalmunk osz­tályszerkezete. Megyénkben, járásunkban — és hamaro­san országosan is — a nem­zet vezető erejét adó mun­kásosztály mellé egy másik osztály, a szövetkezeti pa­rasztság sorakozik fel. Ter­mészetesen a két osztály kö­zött vannak, s jó ideig lesz­nek különbségek a termelő­eszközökhöz való viszonyok tekintetében, életmódban, kulturáltságban és szoká­sokban. M ezőgazdaságunk szo­cialista átalakulásá­val a szegedi járás­ban és egész Csongrád me­gyében megkezdődött az egységes paraszti osztály ki­alakulásának folyamata. A föld nélkül és földdel a ter­melőszövetkezetbe lépett pa­rasztok egyenrangúak, egy­formán gazdái nagyüzemük­nek. A szövetkezetekben nem a korábbi vagyoni vi­szonyok adják az ember ér­tékét, hanem az, hogy az ember milyen és mennyit érő munkát végez. Ennek az elvnek kell érvényt szerez­ni úgy, hogy ne lehessen semmiféle torzsalkodás a szövetkezetekben együtt élő és dolgozó volt földtelen paraszt és a volt középpa­raszt között. Sajnos, akadnak még em­berek, akik álforradalmi módon, valamiféle megal­kuvásnak tekintik, hogy a szegedi járásban az új szö­vetkezetek vezetőségébe sok középparaszt került. Ezzel kapcsolatban meg kell álla­pítani: a szövetkezetek ve­zetőinek megválasztása a tagság joga, és eszerint dön­töttek a parasztok a vezető­ség tekintetében is a tsz alakuló közgyűlésein. S igenis szükség van mind a földnélküliek, mind a kö­zépparasztok tudására, szak­értelmére! Mindezek kibon­takoztatásához a kommunis­táknak, a tanácsoknak kell segítséget adniok. Nem meg­alkuvás, hanem a párt po­litikájának megfelelően ért­hető, hogy sok középparaszt került a közös gazdaságok vezetőségébe, mert bízik bennük a tsz-tagság, és vallja, hogy a középparasz­tok szakértelmüket a szö­vetkezet hasznára fordítják. Elv és gyakorlat nálunk, hogy a tisztességes, a nép­hatalomhoz hű, a szocializ­mus építését őszintén segí­teni kész pártonkívüliek minden tisztséget betölthet­nek, a pártfunkció kivételé­vel. K ülönben Szatymazon, Pusztaszeren és min­denütt másutt, ahol volt középparasztokat vá­lasztottak tsz-elnököknek, vezetőségi tagoknak, a kö­zös gazdaság megalakulása óta végzett munkájuk bizo­nyítja, hogy éx-demesek vol­tak a parasztok — földnél­küliek, kis- és középpax-asz­tok — bizalmára. Sövény­házán, az egykori grófi föl­dön és többfelé másutt ke­rültek a szövetkezetek élére, vezetőségeibe volt zsellérek, akik szintén odaadóan, eredményesen dolgoznak szövetkezetükért. A közös Tudományos és gyakorlati jelentőség műszerek beszélgeté­fényképen, de — bármily hi- sünk ideje alatt is dolgoz­hetetlenül hangzik is — nak: a mérőműszer tiktak­-hangfelvételen*! kolása jelzi az idő múlását. A napfogyatkozás alkal- Egészen március végéig nap mából ugyanis az Országos mint nap rendszeresen mé­Meteorológiai Intézet a Sze- rik és "írják* ezek a re­gedi Tudományegyetem Ég- giszráló berendezések az ala­hajlattani Intézetének közre- csony ionoszférának a nap­működésével egy "alacsony sugárzás csökkenése hatósá­ionoszíéra«-vizsgáló rádió- ra bekövetkező változásait, vevő-állomást tartott üzem- hogy aztán a normális álla­ben a napfogyatkozás kezde- pótnak a napfogyatkozás tétől s üzemeltet most is ideje alatti rendkívüli álla­egészen március végéig az póttal való osszehasonlításá­íntézet meteorológiai obszer- ból újabb következtetéseket vatóriumának helyiségében, vonhassanak le a tudósok az az Ady téri egyetem ötödik ionoszféra viselkedését, vál­emeletén. tozásait illetően. Nagy e Az állomás feladata — vizsgálatok gyakorlati jeJen­mint ezt dr. Flórián Endré- tősége is, túl tudományos tői, az Országos Meteoroló- fontosságukon. Fontos felvi­giai Intézet légkörfizikai osz- tagosításokat adnak a rádió­tályának vezetőjétől megtud- hullámok terjedéséről. Hasz­tuk — kétirányú. Két nagy- nos felvilágosítás kapható teljesítményű vevőkészülék például az űrhajókkal való vette a napfogyatkozás idő- rádióösszeköttetés számára tartama alatt a brassói és a is, de föl lehetne használni budapesti rádióadónak az az ilyen adatokat a Földközi iono6zférán át Szegedre ju- tengeren haladó MAHART­Felkészülés a szegedi Idegenforgalomra Bővítik a iúrislaszáliót — Az idegenforgalmi hivatal veszi át a szálló kezeléséi Szeged idegenforgalma ál­landóan növekszik. A múlt évben például 110 ezer 892 vendégnapot töltöttek el a városban a hazai és kül­földi látogatók. A vendégek negyven százalékát az ide­genforgalmi hivatal helyezte el a turistaszállóban, kollé­giumokban a fizetőszolgála­ton keresztül — a szállodák túlzsúfoltsága miatt. A többi között ez is in­dokolttá tette, hogy a hiva­tal vegye át a Szálloda és Vendéglátó _ Vállalattól a Roosevelt téri turistaszállót, mint ahogy ez most febru­árban megtörténik a városi tanács végrehajtó bizottsá­gának határozata alapján. Így tervszerűbben helyezhe­tők el például az év min­den szakában érkező hazai és többször külföldi turista­csoportok. A vidékiek előtt közkedvelt szálló most 44 férőhellyel kezdi meg működését, de hamarosan hatvan személynek tudnak szállást biztosítani, mégpedig a galériahelyisé­gek berendezésével egyszer­re férfi és női csoportoknak is. Az idegenforgalmi hiva­tal kezelésébe került szálló részére már az idén póthi­telt biztosítanak, melyet jö­vőre újabb beruházás követ. Most kiegészítik az ágyne­műberendezést, több apró­bútort, vitrint, faliórát, könyvállványt stb. szerez­nek be, azonkívül kisebb át­alakításokat végeznek. Jövőre nyolcvan férőhe­lyesre bővítik a turistaszállót, s teljesen korszerűsítik. Á bővítés is sürgető, mert például idén már sok csoportos kirándu­mányútra jön több buda­pesti, debreceni, nyíregy­házi, veszprémi, egri, kő­szegi, jászkiséri, tiszacsegéri iskola — hogy csak néhá­nyat említsünk az eddigi ér­deklődők közül. A turistaszálló jobb ki­használásán kívül a fizetővendégszolgálat bő­vítésével is segíteni kí­vánja az Idegenforgalmi hivatal a vendégek elhe­lyezését. Eddig már több mint har­minc bérlővel kötött ez év­re szerződést, akik rendsze­resen szobát bocsátanak a vidékiek rendelkezésére. A még várható több mint száz szegedi vendéglátó ma­gánoson kívül a fizetőszol­I'illatot Kiskundorozsmára is kitei'jesztik. mert múít lást jelentettek be az ide- évi példák tanúsítják, hogy genforgalmi hivatalnak. Az a város autós vendégei szi­"Ismerd meg hazádat!* moz- vesen veszik igénybe a fa­galom keretében tanul- lusi szállást. gazdaságban kell és tudna® is igazán egymásra találni a volt földnélküliek és a volt középparasztok! Szőlő- és gyümölcstermelő vidék a szegedi járás. A volt szőlő- és gyümölcstermelő középparasztok a munkák zömében alkalmaztak nap­számosokat. Földnélküli emberek, kisparasztok segí­tettek a középparasztnak a munkában. A középparaszt volt a gazda, a földnélküli és a kisparaszt pedig a munkavállaló, éppen a va­gyoni, gazdasági különbsé­gek miatt. A mezőgazdaság szocialista átalakulása meg­szünteti ezt a helyzetet is. Természetesen fegyelemnek lenni kell a tsz-ekben is, és a közgyűlés által megjelölt feladatok elvégzését a veze­tőségnek kötelessége ellen­őrizni, érdekében intézkedé­seket tenni. S zövetkezeti parasztsá­gunk egésze — a volt földnélküliek, a kis­és középparasztok együtt — szilárd támasza a munkás­osztálynak. Az új helyzet­ben már nem érvényes az, ami a proletárdiktatúra megteremtéséért, a mező­gazdaság forradalmi átala­kulása előtt pontos, köve­tendő volt: csak a szegény­paraszt jelent szilárd tá­maszt a munkásosztálynak, a középparasztot meg kell nyerni, szakadatlanul har­colva a nagygazdák ellen­séges érvelése, vagy esetle­ges ténykedése ellen. A me­zőgazdaság átalakulásával a szegedi járásban és az egész megyében is — ismételjük — a szövetkezeti parasztság egészére áll, hogy szilárd tá­masza, segítője a munkás­osztálynak. A volt kulák — gazdasá­gi értelemben kulákokról ma hazánkban nem beszélhe­tünk —, ha a tsz közgyűlése úgy dönt, tagja lehet, mint ahogyan tagja is lett, a kö­zös gazdaságoknak. A tsz-ekben a volt kulákok le­hetőséget kapnak arra, hogy egyszerű tagként tisz­tességgel, becsülettel dol­gozzanak. A volt kulákot, ha két éves szövetkezeti tagság után bebizonyította munkájával, magatartásával, hogy a tsz-ért, a közösségért odaadóan dolgozik, a köz­gyűlés beválaszthatja a ve­zetőségbe. A tények alapján hiszünk abban, hogy az em­ber megváltozhat! Ez nem jelenti és nem jelentheti azt, hogy szemet hunyjunk bármiféle ellenséges mes­terkedés, ténykedés felett. A nyitott szem azonban nem járhat bizalmatlansággal a becsületes, tisztességes em­berekkel szemben! A z egységes paraszti osztály gazdasági alapja a szövetkeze­tek keretében megvan. Ez a legfontosabb, hiszen a gaz­dasági alapon formálódik a tudat. Az is igaz azonban, hogy a gazdasági változással nem tart lépést a tudat. Ezért sokat kell még ten­nünk, hogy megteremtsük — éppen az egységes pa­raszti osztály kialakulásá­nak érdekében — az uj szö­vetkezeti emberek tudata es a szocialista gazdálkodási forma közötti összhangot. Az üj szövetkezetek létre­jöttével, a mezőgazdaság át­alakulásával ez a folyamat is elkezdődött, s igazán a közös tevékenység során ko­vácsolódik ki. Az egységes paraszti osztály kialakításá­nak folyamataban nagy a szerepük a szövetkezetek pártszervezeteinek, legönlu­datosabb pártonkívüli tag­jainak, valamint az állam­hatalom helyi szerveinek, 9 tanácsoknak. Tavasszal, amikor a most alakult szövetkezetekben is megkezdődik a közös tevé­kenység, a gyakorlatban és ténylegesen kezdik az új utat járni a parasztok. Munkájuk, egymás iránti megbecsülésük, szakértel­mük nyomaban bizonyosan sikerek járnak. S amikor közös egyetértéssel, jol dol­goznak, maguk formálják az egységes paraszti osztályt, aminek a megteremtése tör­ténelem. Morvay Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom