Délmagyarország, 1961. február (51. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-16 / 40. szám
3 Csütörtök. 1961. február 9. Napi egy vagon szegedi seprű külföldre A növekvő igények kielégítésére Olaszországból importálunk nyersanyagot a szegedi sepr ügy ár nak Az év elején még termeié- főképpen a nyugati orszá- az Országos Tervhivatal mesi nehézségekkel küzdött a gokban. A szegedi üzem át- zőgazdasági osztályán, s Szegedi Seprűgyár. A tava- lag közvetlen a termelővidékek lyi kedvezőtlen időjárás naponta egy vagon árut tanácsainál. Nagy segítséget miatt lényegesen kevesebb szállít külföldre. jelentene például a seprűseprűcirok termett. A csak- Már eddig egy milliónyi gyártásnak, hogy a félignem kizárólag exportra ter- nagy seprűre van megrende- meddig tájjellegű növényt, a melő és népgazdaságilag je- lése, főleg Nyugat-Németor- cirkot a hagyományos terüszágból, Svájcból és Auszt- Jeteken: Békés megyében, riából. Egy miliő-százezer Csongrád megye egy részein, kisseprű gyártását tervezik, valamint Szegeden és köra legváltozatosabb kivitel- nyékén nagyobb mennyiségben, az Egyesült Államok, ben termelnék a szövetkezeKanada és más nyugati or- tek. Békés megye volt csaszágok érdeklődésének meg- nádi területeire például 7300 felelően. Uj mintájú hollan- kataszteri holdnyi cirokterdi, s több szín- és forma- melést terveztek, ezzel szemváltozatban, különböző dí- ben még az illetékes tanáa napokban érkezik ugyan- szítésekkel ékesített kissep- csok is inkább a napraforgót ruket is tervezett az uzepi. szorgalmazzák. Holott lentös üzemet nyeranyaghiány fenyegette^ ezen a közelmúltban segített a külkereskedelmi vállalat. Jelentős mennyiségű cirokimportot kötöttek le Olaszországgal. A múlt héten már két vagon jó minőségű nyersanyagot kapott a seprügyár, ekkora szállítmány, azonkívül — egész évben folyamatosan— még tizenhat vagon olasz cirkot várnak. Tárgyalásokat folytatnak még görög kereskedelmi vállalatokkal cirokimportra is. Ez azonban nem végleges megoldás. A szegedi — és általában Az igények kielégítéséhez mintegy százhúsz vagon seprűcirokra van szüksége egyedül Szegednek, egy kataszteri hold cirok átlagos hozammal közel hat és fél ezer forint jövedelmet jelent a napraforgótermesztés nem is szólva az ország ugyanekkora területen jemás, hazai piacra és külföld- lentkező háromezer forintre termelő üzemeiről. nyi haszna mellett. Ha pedig Éppen ezért a városi ta- az exportot tekintjük, akkor nács és a külkereskedelmi a ciroktermesztés csaknem a magyar — seprűk iránt szervek is lépéseket tettek két és félszeres devizanyereévről évre növekszik az a hazai ciroktermesztés fo- séget jelent az olajosmagcrdeklődés, kozásura, vakkal szemben. Mit mutatott akormOT,><!5T-rr- ? s a mero műszerek gorbeje Érdekes vizsgálatok napfogyatkozáskor a szegedi Éghajlattani Intézetben Tegnap reggel Szegeden is tó hullámait kapcsolt re- hajóknak a hazai adóállo-napot látni* kormozták gisztrálómüszerrel rögzítve, másokkal való rádióösszekötmindenfelé az üvegcserepe- milyen erősségbeli változást, tetés biztosítására is ket. A várható 95 százaié- intenzitáscsökkenést szenvedko6 napfogyatkozás, meg a tek ezek a hullámok a naphír, hogy ilyet legközelebb fogyatkozás időtartama alatt csak az "ezredfordulókor* „, ... .... láthatnak majd, lázbahozta "egy ország osszefogasaval a vár06 lakóit, s 8 óra tájt, ahogy észrevehetően gyenSpeciális napfogyatkozás mérések A rádióvevő-apparátus munA másik föladat, amelyet ká->a mellett az Országos Mekét egymástól íávoleső euró- teorologiai Intézet egyik gülni, fátyolosodni kezdett pai adóállomás, Kijev és a munkatarsa — hála a derült, a Nap fénye, benn a szobá- franciaországi Allouis hullá- felho" es ködmentes, verőban, az ablak mögött, kinn mainak egyidejű vétele se- fényes időnek — speciális az udvaron, vagy esetleg a gítségével, s a hullámoknak napsugárzás-méréseket is Tisza-parton sétálgatva ki-ki a napfogyatkozás ideje alat- yépett a napfogyatkozás a szeme elé tartotta a maga ti változását rögzítő mérő- időtartama alatt az Éghajgondosan előkészített és kéz- műszerek adatai alapján tatfcami Intézet obszervatóügyben tartott kormosüvegét szintén megoldottak, az volt, "urnában. A szegedi MeteLátni volt is mit. 9 óra hogy meg kellett állapítani orológiai Obszervatórium felé, 8 óra 50 perckor a milyen magasságváltozást egyebként rövidesen — haHold úgy elföldte a Napot szenvedett a napfogyatkozás sonlóan a bajai városi tahogy abból csak fölül lát- ideje alatt az említett két nacs kezelésében működő szőtt egy keskeny ezüst sar- adóállomás hullámait vissza- Csillagvizsgáló Intézethez lócska, ami úgy festett, verő ionoszféra-réteg. mintha a Hold parányi vakí- Dr. Flórián Endre elmondtó-fehér svájcisapkát csa- ta azt is, hogy a napfogyatpott volna a fejébe. kozás tudományos vizsgáAztán a Nap-sarló újra latára tudományos összeforlövekedni kezdett, fénye- gás jött létre négy szocialistüze visszanyerte lassan ta ország: az NDK, Csehmegszokott ragyogását is. S Szlovákia, Bulgária és Maahogy nőtt, nyerte vissza gyarország tudósai között, megszokott kerekségét a Az európai összefogás kereNap, úgy fogytak ki az em- tében összesen 15 helyen véberek kezéből a bekormo- geztek ionoszféra-vizsgálatozott üvegcserepek. S 10 kat Európában. Magyarorszáórakor már mintha misem gon, a Szegeden létesített napfogyatkozas ideien a tutörtént volna, csorbítatlan állomás mellett még a bajai dosok nemzetközi osszefogateljességében ragyogott a városi tanács altal feláUí- sa kereteben Európa-szerte tisztakék égbolton a -nap tott Csillagvizsgáló Intézet végzett kutatásai osszegezehőse*: a Nap. végzett a napfogyatkozás senek « tudományos felmeidején ••alacsony ionoszfé- résének. Az egységes parasztság útján — rendszeresen is végez majd a tervek szerint sajat műszereivel alacsony ionos zf éra-méréseket. Ennyit tudtunk meg dr. Flórián Endrétől, az Éghajlattani Intézet obszervatóriumában berendezett rádióvevő-állomás antennái és mérőműszerei között. Reméljük, a szegedi vizsgálatok eredményei, tapasztalatai értékes részét adják majd a Napfogyatkozás ra*-vizsgalatot, az Országos — nangteiveteien Meteorológiai intézet "MarHanem a napfogyatkozás czell György* ob&zervatóriubefejeztével a munka nem mában pedig magas ionoszszúnt meg itt, az Éghajlat- féra méréseket végeztek, tani Intézet Meteorológiai Obszervatóriumában, ahol nemcsak megfigyelték a napfogyatkozást, hanem meg is örökítették, méghozzá nem Papp Lajos T avasznyílás előtt, a tél heteiben olyasmi született hazánk egyik legnagyobb járásában, a szegediben — hasonlóan egész Csongrád megyéhez —, ami még sohasem volt itt: a parasztság döntő többsége a nagyüzemi gazdálkodás szocialista útjára tért. Forradalmi lépés volt ez és nem túlzás, ha jelentőségét iparunk szocialistává alakulásával hasonlítjuk össze. Mert, ha esztendők múlásával is, de az ipar után, a parasztság egyetértésével átalakult a mezőgazdaság. Eltűntek a mesgyék. A földnélküli, a kisparaszt, a középparaszt közösségbe lépett, hogy a gazdálkodás szocialista keretében együtt, egyforma érdek szerint gazdálkodjék; kibontakoztathassa képességeit, magáért, családjáért és egyúttal embertársaiért. Rétegekre tépte a kapitalizmus a parasztságot, amelynek tagjai vagyoni viszonyuknak megfelelően, a termelésben elfoglalt helyük, a javakból való részesedésük módja szerint a különböző osztályokhoz tartoztak. Aki csak kicsit is ismeri a falat, vagy akárcsak olvasta például Móricz és Móra paraszti témájú írásait, annak nem kell bizonygatni, hogy a parasztság régebben sohasem volt egységes osztály. Mert, hogy is tartozhatott volna egy társadalmi osztályba a földesúr őrgróf Pallavicini és a szegényparaszt, vagy a nagygazda és a kisparaszt? S az annyira várt és a legjobbjaink által megjövendölt emberi világ 1945-ben. hősi harcok után eljött. Nagy igazságszolgáltatásként éppen a szegedi járásban, a történelmi múltú Pusztaszeren kezdődött hazánkban a földosztás. Őrgróf Pallavicini zsellérei közül sokan sirva Vették át az ősi jussot, amelyet annyi éven át verejtékük öntözött. Ettől kezdve igen lényegesen megváltozott a dolgozó parasztság helyzete. A proletárdiktatúra megteremtésével, a hatalomra került munkásosztály szövetségeseként a dolgozó parasztság, — amelynek rétegződése, széttagoltsága megmaradt a mezőgazdaság szocialista átalakulásóig, tehát napjainkig —, részt vesz a hatalom gyakorlásában. A munkásosztály és a dolgozo parasztság szövetsége népi államunk alapját adja. Most már, ép^en a szegedi járás mezőgazdaságának megváltozásával, e járásban is erősödött, gazdagodott a szövetség. Sőt, most tartalma teljesebb, nagyobb lesz, mert a szocialista ipar után a mezőgazdaság is szocialista alapon áll, az egész szegedi járásban és Csongrád megyében. A falusi változás nyomán átalakul társadalmunk osztályszerkezete. Megyénkben, járásunkban — és hamarosan országosan is — a nemzet vezető erejét adó munkásosztály mellé egy másik osztály, a szövetkezeti parasztság sorakozik fel. Természetesen a két osztály között vannak, s jó ideig lesznek különbségek a termelőeszközökhöz való viszonyok tekintetében, életmódban, kulturáltságban és szokásokban. M ezőgazdaságunk szocialista átalakulásával a szegedi járásban és egész Csongrád megyében megkezdődött az egységes paraszti osztály kialakulásának folyamata. A föld nélkül és földdel a termelőszövetkezetbe lépett parasztok egyenrangúak, egyformán gazdái nagyüzemüknek. A szövetkezetekben nem a korábbi vagyoni viszonyok adják az ember értékét, hanem az, hogy az ember milyen és mennyit érő munkát végez. Ennek az elvnek kell érvényt szerezni úgy, hogy ne lehessen semmiféle torzsalkodás a szövetkezetekben együtt élő és dolgozó volt földtelen paraszt és a volt középparaszt között. Sajnos, akadnak még emberek, akik álforradalmi módon, valamiféle megalkuvásnak tekintik, hogy a szegedi járásban az új szövetkezetek vezetőségébe sok középparaszt került. Ezzel kapcsolatban meg kell állapítani: a szövetkezetek vezetőinek megválasztása a tagság joga, és eszerint döntöttek a parasztok a vezetőség tekintetében is a tsz alakuló közgyűlésein. S igenis szükség van mind a földnélküliek, mind a középparasztok tudására, szakértelmére! Mindezek kibontakoztatásához a kommunistáknak, a tanácsoknak kell segítséget adniok. Nem megalkuvás, hanem a párt politikájának megfelelően érthető, hogy sok középparaszt került a közös gazdaságok vezetőségébe, mert bízik bennük a tsz-tagság, és vallja, hogy a középparasztok szakértelmüket a szövetkezet hasznára fordítják. Elv és gyakorlat nálunk, hogy a tisztességes, a néphatalomhoz hű, a szocializmus építését őszintén segíteni kész pártonkívüliek minden tisztséget betölthetnek, a pártfunkció kivételével. K ülönben Szatymazon, Pusztaszeren és mindenütt másutt, ahol volt középparasztokat választottak tsz-elnököknek, vezetőségi tagoknak, a közös gazdaság megalakulása óta végzett munkájuk bizonyítja, hogy éx-demesek voltak a parasztok — földnélküliek, kis- és középpax-asztok — bizalmára. Sövényházán, az egykori grófi földön és többfelé másutt kerültek a szövetkezetek élére, vezetőségeibe volt zsellérek, akik szintén odaadóan, eredményesen dolgoznak szövetkezetükért. A közös Tudományos és gyakorlati jelentőség műszerek beszélgetéfényképen, de — bármily hi- sünk ideje alatt is dolgozhetetlenül hangzik is — nak: a mérőműszer tiktak-hangfelvételen*! kolása jelzi az idő múlását. A napfogyatkozás alkal- Egészen március végéig nap mából ugyanis az Országos mint nap rendszeresen méMeteorológiai Intézet a Sze- rik és "írják* ezek a regedi Tudományegyetem Ég- giszráló berendezések az alahajlattani Intézetének közre- csony ionoszférának a napműködésével egy "alacsony sugárzás csökkenése hatósáionoszíéra«-vizsgáló rádió- ra bekövetkező változásait, vevő-állomást tartott üzem- hogy aztán a normális állaben a napfogyatkozás kezde- pótnak a napfogyatkozás tétől s üzemeltet most is ideje alatti rendkívüli állaegészen március végéig az póttal való osszehasonlításáíntézet meteorológiai obszer- ból újabb következtetéseket vatóriumának helyiségében, vonhassanak le a tudósok az az Ady téri egyetem ötödik ionoszféra viselkedését, válemeletén. tozásait illetően. Nagy e Az állomás feladata — vizsgálatok gyakorlati jeJenmint ezt dr. Flórián Endré- tősége is, túl tudományos tői, az Országos Meteoroló- fontosságukon. Fontos felvigiai Intézet légkörfizikai osz- tagosításokat adnak a rádiótályának vezetőjétől megtud- hullámok terjedéséről. Hasztuk — kétirányú. Két nagy- nos felvilágosítás kapható teljesítményű vevőkészülék például az űrhajókkal való vette a napfogyatkozás idő- rádióösszeköttetés számára tartama alatt a brassói és a is, de föl lehetne használni budapesti rádióadónak az az ilyen adatokat a Földközi iono6zférán át Szegedre ju- tengeren haladó MAHARTFelkészülés a szegedi Idegenforgalomra Bővítik a iúrislaszáliót — Az idegenforgalmi hivatal veszi át a szálló kezeléséi Szeged idegenforgalma állandóan növekszik. A múlt évben például 110 ezer 892 vendégnapot töltöttek el a városban a hazai és külföldi látogatók. A vendégek negyven százalékát az idegenforgalmi hivatal helyezte el a turistaszállóban, kollégiumokban a fizetőszolgálaton keresztül — a szállodák túlzsúfoltsága miatt. A többi között ez is indokolttá tette, hogy a hivatal vegye át a Szálloda és Vendéglátó _ Vállalattól a Roosevelt téri turistaszállót, mint ahogy ez most februárban megtörténik a városi tanács végrehajtó bizottságának határozata alapján. Így tervszerűbben helyezhetők el például az év minden szakában érkező hazai és többször külföldi turistacsoportok. A vidékiek előtt közkedvelt szálló most 44 férőhellyel kezdi meg működését, de hamarosan hatvan személynek tudnak szállást biztosítani, mégpedig a galériahelyiségek berendezésével egyszerre férfi és női csoportoknak is. Az idegenforgalmi hivatal kezelésébe került szálló részére már az idén póthitelt biztosítanak, melyet jövőre újabb beruházás követ. Most kiegészítik az ágyneműberendezést, több apróbútort, vitrint, faliórát, könyvállványt stb. szereznek be, azonkívül kisebb átalakításokat végeznek. Jövőre nyolcvan férőhelyesre bővítik a turistaszállót, s teljesen korszerűsítik. Á bővítés is sürgető, mert például idén már sok csoportos kirándumányútra jön több budapesti, debreceni, nyíregyházi, veszprémi, egri, kőszegi, jászkiséri, tiszacsegéri iskola — hogy csak néhányat említsünk az eddigi érdeklődők közül. A turistaszálló jobb kihasználásán kívül a fizetővendégszolgálat bővítésével is segíteni kívánja az Idegenforgalmi hivatal a vendégek elhelyezését. Eddig már több mint harminc bérlővel kötött ez évre szerződést, akik rendszeresen szobát bocsátanak a vidékiek rendelkezésére. A még várható több mint száz szegedi vendéglátó magánoson kívül a fizetőszolI'illatot Kiskundorozsmára is kitei'jesztik. mert múít lást jelentettek be az ide- évi példák tanúsítják, hogy genforgalmi hivatalnak. Az a város autós vendégei szi"Ismerd meg hazádat!* moz- vesen veszik igénybe a fagalom keretében tanul- lusi szállást. gazdaságban kell és tudna® is igazán egymásra találni a volt földnélküliek és a volt középparasztok! Szőlő- és gyümölcstermelő vidék a szegedi járás. A volt szőlő- és gyümölcstermelő középparasztok a munkák zömében alkalmaztak napszámosokat. Földnélküli emberek, kisparasztok segítettek a középparasztnak a munkában. A középparaszt volt a gazda, a földnélküli és a kisparaszt pedig a munkavállaló, éppen a vagyoni, gazdasági különbségek miatt. A mezőgazdaság szocialista átalakulása megszünteti ezt a helyzetet is. Természetesen fegyelemnek lenni kell a tsz-ekben is, és a közgyűlés által megjelölt feladatok elvégzését a vezetőségnek kötelessége ellenőrizni, érdekében intézkedéseket tenni. S zövetkezeti parasztságunk egésze — a volt földnélküliek, a kisés középparasztok együtt — szilárd támasza a munkásosztálynak. Az új helyzetben már nem érvényes az, ami a proletárdiktatúra megteremtéséért, a mezőgazdaság forradalmi átalakulása előtt pontos, követendő volt: csak a szegényparaszt jelent szilárd támaszt a munkásosztálynak, a középparasztot meg kell nyerni, szakadatlanul harcolva a nagygazdák ellenséges érvelése, vagy esetleges ténykedése ellen. A mezőgazdaság átalakulásával a szegedi járásban és az egész megyében is — ismételjük — a szövetkezeti parasztság egészére áll, hogy szilárd támasza, segítője a munkásosztálynak. A volt kulák — gazdasági értelemben kulákokról ma hazánkban nem beszélhetünk —, ha a tsz közgyűlése úgy dönt, tagja lehet, mint ahogyan tagja is lett, a közös gazdaságoknak. A tsz-ekben a volt kulákok lehetőséget kapnak arra, hogy egyszerű tagként tisztességgel, becsülettel dolgozzanak. A volt kulákot, ha két éves szövetkezeti tagság után bebizonyította munkájával, magatartásával, hogy a tsz-ért, a közösségért odaadóan dolgozik, a közgyűlés beválaszthatja a vezetőségbe. A tények alapján hiszünk abban, hogy az ember megváltozhat! Ez nem jelenti és nem jelentheti azt, hogy szemet hunyjunk bármiféle ellenséges mesterkedés, ténykedés felett. A nyitott szem azonban nem járhat bizalmatlansággal a becsületes, tisztességes emberekkel szemben! A z egységes paraszti osztály gazdasági alapja a szövetkezetek keretében megvan. Ez a legfontosabb, hiszen a gazdasági alapon formálódik a tudat. Az is igaz azonban, hogy a gazdasági változással nem tart lépést a tudat. Ezért sokat kell még tennünk, hogy megteremtsük — éppen az egységes paraszti osztály kialakulásának érdekében — az uj szövetkezeti emberek tudata es a szocialista gazdálkodási forma közötti összhangot. Az üj szövetkezetek létrejöttével, a mezőgazdaság átalakulásával ez a folyamat is elkezdődött, s igazán a közös tevékenység során kovácsolódik ki. Az egységes paraszti osztály kialakításának folyamataban nagy a szerepük a szövetkezetek pártszervezeteinek, legönludatosabb pártonkívüli tagjainak, valamint az államhatalom helyi szerveinek, 9 tanácsoknak. Tavasszal, amikor a most alakult szövetkezetekben is megkezdődik a közös tevékenység, a gyakorlatban és ténylegesen kezdik az új utat járni a parasztok. Munkájuk, egymás iránti megbecsülésük, szakértelmük nyomaban bizonyosan sikerek járnak. S amikor közös egyetértéssel, jol dolgoznak, maguk formálják az egységes paraszti osztályt, aminek a megteremtése történelem. Morvay Sándor