Délmagyarország, 1961. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-12 / 37. szám

3 Vasárnap, 1961. február 18. „ÉLETBIZTOSÍTÁS" (Szatíra) 4 termelési tanácskozás tekezleten azonban Figurás már a vége felé közele- megint felszólalt, és mint a dett, amikor Figurás Jenő, múltkor, most .is szenvedé­a szállítmányozási osztály lyes szavakkal ostorozta az adatleírója felszólalásra je- igazgató hibáit, lentkezett. — A vesztedbe rohansz, — Azt hiszem, — kezdte Jencikém — figyelmeztették mondókáját — mindannyi- megint többen. — Nagyon ónk nevében beszélek. Az gyengén dolgozol, téged nem igazgató elvtárs súlyos mu- lesz nehéz innen kitenni. Er­lasztasairól van szó. Az új re nem gondolsz? Neked munkásszálló építése az családod van! Nem törődsz 6 hibájából nem készült velük? el határidőre. Az új né- — Mondtam már, hogy met betonlazító gép. ame- nem értitek a módszerem — lyet draga pénzért vásá- válaszolt Figurás fölényes rolt államunk, ugyancsak az mosollyal az izguló aggodal­ö mulasztása miatt hever ki- maskodóknak. — Éppen a használatlanul az egyik te- családom érdekében bírálok, lep udvaran, immár több A feleségemért és a gyere­mint háromnegyed éve. Ha- keimért. Direkt .kénytelen sonloképpen ő vétkes abban, vagyok bírálni, hogy az építkezéseken ál- — Jencikém, most már én landóan csereigetik a műve- « látom, hogy te csakugyan zetöket... megőrültél — mondta neki És így tovább, Figurás ne- Gomolya, aki eddig a leg­gyedórán keresztül sorolta jobb barátja volt, de a tör­az igazgató kisebb-nagyobb téritek után a végsőkre ha­mulasztásait. Az emberekben tározta el magát. — őrülttel meghűlt a vér, egyeseknek nem tartok kapcsolatot, még a szívverése is leállt a — Apuskám, nem érted a hirtelen ijedtségtől. Meg- módszert. Nem vagyok hü­őrült ez a Figurás? Ki akar- Ige, tudom, hogy rosszul dol­ja magat rúgatni? Ügyis gozom. Azzal is tisztában va­olyan gyönge munkaerő, a OVok, hogy engem ezért el­magatartásával is állandóan küldhetnek innen. De értsd baj van, egyesek szerint va- meg, ha megbírálom az igaz­lóságos szélhámos, most gatót, már bc is biztosítot­mégis neki jár a szája, és tava magam ez ellen. Nem ilyen ingoványos talajra me- lényeges itt, hogy igaz-e a részel lépni, mint az igazga- bírálat vagy sem. Ha ugyan­tó bírálata. Ráadásul min- is az igazgató a bírálat után (Jenki tudta, hogy nincs is elküld, az isten se mossa le igaza. A felsorolt bűnökben róla, hogy nem a rossz mun­és mulasztásokban nem az ka- hanem az éles kritika igazgató volt a vétkes. miatt bocsátott el, vagy he­Az értekezlet után többen lyezett át alacsonyabb be­barátságosan figyelmeztet- osztásba. Ezért: nem mer él­ték. küldeni. Ki vállalná a bírá­— Jencikém, te teljesen ló üldözésének vádját? Ér­meoőrültél. Ilyet nem lehet fed már? Dolgozhatok olyan csinálni. Az igazgató min- rosszul, ahogy akarok, csak denfajta bírálata önmaga- arTa keíl vigyáznom, hogy ban is veszedelmes. Hát időnként megbíráljam az még, ahogy te csináltad! igazgatót, és akkor mentve össze-vissza beszéltél. Na- vagyok az elbocsátás, áthe­Bvon jól tudod, hogy amit lyezés veszedelmétől. Ez az elmondtál, abban nem az én módszetem, apuskám! Mit igazgató a hibás. Ne csinálj szólsz hozzá? Zseniális, mi? magadnak bajt szántszán- Megtaláltam a kényelmes dékkal! Ütkát. Ez, apuskám, va­Figurás fölényes gőggel nos életbiztosítás, utasított vissza minden fi- Hanem Figurást utolsó fi­gyelmeztetést. gyelmeztetessel később — Ne szóljatok bele. Nem mégis alacsonyabb munka­értitek a módszerem. A bi- körbe helyezték. Hogy azért­rálat itt a lényeg, nem az, e, mert roszul dolgozott, hogy igaz-e vagy sem. vagy azért, mert ilyen mó­Pillanatnyi elmezavar don bírált, ezen a vállalat gondolták munkatársai, dolgozói sokat vitatkoztak Jenőké nyilvánvalóan volna, ha az illetékes szer­mepörült. De majd ez is el- vek időben nem közlik a va­múlik. lódi okokat. Azt ugyanis. Nem is beszéltek vele er- hogy mindkettőnek -~er.?pc ról többet. A következő ér- volt bervne, ö. U Oktatásügyünk vezetői az élenjáró szovjet bábjátszás hatásainak nyomán felismerték ennek pedagógiai jelentő­ségét és bevezették a felsőfokú óvónő- és tanítóképzők­ben a báboktatást. A szegedi tanítóképző bábszakkörében a jövő pedagó­gusai nyernek szakmai kiképzést. A szakkör 25 taggal működik Horváth Rózsa gyakorlóiskolai nevelő vezetésé­vel. A tagok megtanulnak bábot készíteni minden elkép­zelhető anyagból. Az így készült bábokat megszólaltatják, előadásokat rendeznek belük jövendő kis tanítványaik­nak. Kéthetenként vidám munka folyik a szakkörben —, mint felvételünkön látható —, a növendékek ilyenkor ké­szítik a színes bábokat. Tudomány * ttehnika Hosszas kísérletezés után megoldották a gumikahát­féleségek gomblyukainak gé­pi készítését a Szegedi Ru­hagyárban. Eddig az ilyen és hasonló kabátok gomblyu­kait saját anyag felhasználá­sával készítették. Most ezt a müveletet is gépesítették. Ilyen munkára még nem ké­szítettek konfekcióipari gé­pet. Az újító Zsarkó Gábor, a kivitelező Bubori Lajos. A Szegedi Ruhagyárban előre­láthatóan 15 ezer forintot ta­karítanak meg a géppel évenként. meg az üzemben. Már megszületett a követ­kező, hasonló rendszerrel működő gép ötlete is. A csa­lád következő tagja a mun­karuhazseb-szegő gép lesz. A további kísérletekre 50 ezer forintot kaptak az újí­tók. A sorozat-lyukkötőgép már lúl van a -csecsemőkoron-. Több mint egy eszten­dővel ezelőtt készült el az újítók első ha­sonló elv alapján működő gépe. Ennyi idő általában elegendő arra, hogy kiderüljön, érdemes volt-e töprengeni, tervezni, szá­molgatni és küszködni a sok akadállyal, ami minden új útját keresztezi. A képen látható gép az első kísérlet tapasztalatai alapján készült és tökéletesen működik, automatikus vezérléssel, elektromágneses fonalőrrel felszerelve. Alkalmas munka­ruha, fehérnemű, ágynemű gomblyukai­nak sorozatkötésére. A gépen dolgozó munkásnak csak be kell fogatni az anya­got, a többi, még a munka ellenőrzése is, a gép dolga. Míg kivarrja például a mun­karuha öt gomblyukát, addig a munkás egy másik ilyen gépen helyezheti el a gomblyukvarrásra váró kabátot. Az újítók, Dékány Lajos, Hetesi István, Bubori Lajos alapgépként egy DÜRKOPP egyedi gomblyukkötő gépet használtak. A várható évi megtakarítás a Szegcdi Ruha­gyárban 75 ezer, iparági szinten öt gép beállításával 373 ezer forint. A képeinken bemutatott gépekkel üzemi kiállításon ismerkednek a Ruhagyár dolgozói. Néhány nap múl­va azonban Budapestre szál­lítják és a Könnyűipari Gép­és Alkatrészellátó Vállalat bemutató termeiben állítják ki a számozót, a sorozat­gomblyukkötőt és az övtar­tókészitő automatát Tanítójelöltek bábszakkörben Övtartókészitő fotocellás vezérléssel Sorozat gomblyukkötőgép Egy gépcsalád első tagja a képen látható övtartót és akasztót sorozatban készítő automatagép. Szabó Sándor, az üzem főmérnöke és Dé­kány Lajos újítása ez. Érde­kessége, hogy automatikus adagolással, fotocellás vezér­léssel, elektromos fanalőrrel működik. Ez lesz a Szegedi Ruhagyár első fotocellás ve­zérléssel dolgozó gépe. Csak adagolni kell a kiszabott anyagot és elszedni a kész övtartót, akasztót. Két gép alkalmazása esetéin 110 fős munkaszalagoknál a várható évi megtakarítás 30 ezer fo­rint. Iparági elterjesztés ese­tén 20 gép alkalmazásával 270 ezer forint takarítható A Szegedi Ruhagyár Az „OKOS" gépei ötéves tervet indító 1961-es esztendő második hó­napjában járunk. Egymás­után peregnek a munkás­hétköznapok, de egy sem múlik el anélkül, hogy a szegedi üzemek dolgozói, az alkotó emberek ne adnák a maguk obulusait a tervek megvalósulásához. Az újítási napló lapjait, bejegyzéseit őrzik a gyakorta átvirrasz­tott éjszakát, a tengernyi töprengés eredményeit. A műhelyekben pedig az újon­nan született okos gépek hir­detik: az újítók nemcsak a saját munkájukat könnyítet­ték meg, mert termeléke­nyebb a munka, kevesebb költséggel készülnek az áruk. Tehát jól járt a gyár, a kö­zösség is. A Szegedi Ruha- ^ alkaIomma, „Tudomány gyár újítói által készített és technika- című rovatunk­„okos- gépeket mutatjuk be ban. A gumikabátok gomblyukait is géppel készítik A számozógépek már sok szakmában és régen ismertek, de a konfekcióiparban még nem használják egyetlen típu­sukat sem, ha csak a bélyegszerű „kézi masinát- nem te­kintjük gépnek. A Szegedi Ruhagyárban is ilyen alkalma­tossággal számozzák a ruházati cikkek különféle kellé­keit, kiszabott darabjait. Néhány napja azonban már ké­szen áll Kiss Ferenc újítása alapján az első konfekció­ipari számozógép, amelyet Hegyes Ferenc, a lakatosmű­hely művezetője mint közreműködő készített. E gép segít­ségével lényegesen meggyorsul a munka, s előreláthatóan a Szegedi Ruhagyárban évente -70 ezer forintot, iparági szinten pedig 11 gép beállításával 190 ezer forint meg­takarítást érnek majd'eL T

Next

/
Oldalképek
Tartalom