Délmagyarország, 1961. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-12 / 37. szám

3 Vasárnap, 1961. február 18. Reprezentatív kiállítások, tanulmányutak, pályázatok j a szegedi képzőművészek idei programjában | Első alkalommal tanácskoztak pénteken este a szegedi képzőművészek 'sajátos problémáikról, mióta létrejött a Magyar Képzőművészek Szövetsége, illetve szegedi munkacsoportjának intéző bizottsága. Nem várhattak ugyanis addig, amig a munkacsoport szervezetileg is létrejön, mert akkor kifutottak volna az időből, lemaradtak volna az 1961. évi szegedi képzőművészeti tervekről és rendezvényekről. Noha Szegedről 25 kiállító művészet terjesztettek fel a megalakulandó munkacsoport tagjaiul, nem biztos, hogy ennyi tagot jóvá is hagy a Magyar Képzőművészek Szövetsége, éppen azért, hogy a munkacsoport minden tekintetben megfeleljen jövendő hivatásának. Szeged kulturális életének vizsgálatában az utóbbi időben igen jelentős figyelmet szenteltek a párt- és állami szervek a képzőművészetnek. A népművelési tanács ez évi első ülésének napirendjén is a szegedi • képzőművészet, az alkotás és az alkotók iránti megbecsülés szerepelt, különösen az, hogy a fiatal művészeket segíteni kell szegedi letelepedésükben. Az úgynevezett generációfrissítéssel szorosan . összefügg a képzőművészek ideológiai és esztétika képzése, úgyszintén az alkotófeltételek megteremtése. Mindebből pedig következik a képzőmiivészek tulajdonképpeni életeleme, a kiállítások rendezése, amelyek szinte egyedüli értékmérői egy-egy művész fejlődésének. • Több szegedi festőművész tavaly lezajlott kőszegi tanulmányújának gazdag eredménye azi alapja többek között, hogy az Idén művésztelep! beutalások is szerepelnek az egész évi programban. A rajztanár képzőművészeknek pedig alkotónapokat és órakedvezményeket biztosítanak, ugyanakkor szerepel a programban szegediek meghívása is műcsarnoki kiállításokra. Az új alapokon indulóáinálló munkacsoport máris megtalálta a kapcsolatot a szegcdi nagyüzemekkel. A közeli napokban zajlott le több üzem vezetőinek cs képzőművészeknek baráti találkozása, amelyen megbeszélték a feltételeket és lehetőségeket az üzemekben végzendő alkotómunka zavartalan biztosítására. Remélhető, hogy ez a kapcsolat több lesz, mint témakeresés, tanulmánygyűjtés. Ez a kapcsolat minden bizonnyal konkretizálódhat egyes megbízatásokra, vagy alkotássorozatokra, egy-egy üzem életének, dolgozóinaki a művészet eszközeivel való ábrázolására. Bíztató reményekre jogosít az a tény, hogy szinte kivétel nélkül valamennyi szegedi kiállítóművész -odatartozik* már valamelyik szegedi üzemhez, s a vázlatkönyvek és a vásznak hamarosan meggyőznek majd bennünket e kapcsolatok termékeny voltáról. Sőt már hamarabb is bizonyságát szeretnénk látni ennek a kaocsolatnak, például az április 4-re meghirdetett tanácsi pályázat tükrében, amely majd arra is feleletet ad. hogy milyen siker várható a Szegedi Szabadtéri Játékok időszakában megrendezendő országos nyári tárlaton, s az ezzel egyidőben szereplő Csongrád megyei fiatal képzőművészek kiállításán. Mindkét, kiállítás országos érdeklődésre tart számot, noha külön pályadíjak nem szerepelnek, annál inkább az erkölcsi megbecsülés és a várható képvásárlás. Nagyon is reális alapokon számíthatunk erre, hiszen, több üzem képviselője nyilatkozott már, hogy a Szegeden megrendezendő országos nyári tárlaton komoly összegű képvásárlásra számíthatnak a művészek. Természetesen a vásárlások mértéke elsősorban a müvektől függ, illetve a művészektől, hogy tnivel rukkolnak ki, mi az, amit művészetükből a dolgozók magukénak vallanak. Erre a kiállításra országos nevű művészeket is meghívnak, akik! szegedi kapcsolatokkal rendelkeznek, vagyis erről a tájról és népéletből alkotott munkájukkal részt kívánnak venni a reprezentatív kiállításon. Az ez évi három nagy kiállítás, az április 4-i, az országos nyári tárlat és a Csongrád megyei fiatalok szerepeltetése nagy feladatot ró képzőművészeinkre. Nem is számítva most az egyéni, vagy társulással rendezendő gyűjteményes kiállítást Rimanóczy Géza, Hemmert János, Vincze András, Szekfú János, Szőke Győző és még többek műveiből. A nagy erjedés, amely most megindult a szegedi képzőművészetben, bizonyára dicséretes dolgokat eredményez, amelyekre nem kis türelmetlenséggel már régóta vár a közvélemény, hogy valóban felvirágzásban lássa a szegedi pikturát, nem kevésbé a kisplasztikát, grafikát és szobrászatot is. (,. F. Bőrgyógyászati szakrendelés a szegedi üzemekben A szegedi Bőr- és Nemibeteggondozó Intézet zsúfoltsága jelentősen csökkent az utóbbi időben. Noha — 1952höz viszonyítva — csaknem háromszorosára emelkedett a szakrendelést igénybevevők száma, ez korántsem jelenti azt, hogy több a beteg, mint régen. Az elmúlt esztendőben például egyetlen egy új szifiliszes beteg sem jelentkezett, friss fertőzés nem történt a korábbi évek alapos megelőző intézkedései miatt A szakrendelés vezetője elmondotta, hogy évekkel ezelőtt — főleg a felszabadulás előtti időben — ilyen nagy rendelőintézetnél naponta tíztizenöt új beteget is nyilvántartásba vettek. Hasonló eredményt értek el egy másik, régen gyakori betegség, a gonorrhea megszüntetésében. Elvétve, talán negyedévenként jelentkezik csupán egy-két beteg. Terjednek a gombás bőrbetegségek Mégis, az intézet rendelésén ma havonta átlag 14—15 ezren jelennek meg, az 1952beli öt-hatezeres beteglétszámmal szemben. A ' páciensek azonban a különböző, legtöbbször enyhe lefoBÁL ELŐTT A gazdaságosabb tervezésért, takarékosabb munkáért Lassan vége már a farsangnak. T)e nincs vége a szegedi lányok és asszonyok izgatott báli készülődésének. Még mindig szinte tucatszám készülnek a báliruhák a varrónőknél és az állami divatszabóság üzleteiben is. Kisestélyi, nagyestélyi, fémszálas és nylon-költemények találnak gaz dára a varrodákban és a szegedi üzletekben egyaránt. Ké pünkön az Altami Divatszabóság Mikszáth Kálmán utcai szalonjában egy csinos kislány éppen feketecsipke nagyestélyit próbál. A tükörbe és a szabásznőre. Matravölgyi Józsefnére vetett elégedett pillantása bizonyítja, szép lett a báliruha, lesz majd sok táncosa a bálban. Bár kétségtelenül nem igaz az, a széltében-hosszában elterjedt és némi iróniával megfogalmazott mondás, hogy -nem az építkezés, hanem a terv a drága*, mégis bizonyos, hogy napjainkban a tervező vállalatok egyik legfontosabb feladata éppen a gazdaságosabb tervezés, a takarékosabb munka. Ha olcsóbban tervezünk, a rendelkezésünkre álló pénzből többet tudunk építeni: ennél jobb érvre nincs is szükség ahhoz, hogy az épületek tervezésével kapcsolatos munka fontosságát belássuk. A Szegedi Tervező Vállalat pártszervezete éppen ezért rendszeresen foglalkozik a gazdaságos munka problémáival, vagyis abból a szempontból is értékeli, tanulmányozza a dolgozók munkáját, hogy az mennyire gazdaságos, takarékos. Az első pillanatban esetleg úgy tűnhet, hogy ez a kérdés és a belőle következő problémák kizárólag a vállalat állami vezetésére tartoznak. A valóságban azonban politikai kérdés is ez, és a pártszervezetnek politikai munkát is kellett végeznie azért, hogy a gazdaságosság, a takarékosság gondolata még jobban érvényesüljön a tervezők munkájában. A pártszervezet már hónapokkal ezelőtt vezetőségi ülésen beszélte meg az ezzel kapcsolatos tennivalókat. A vita után határozatot hoztak, azután a párttagokra és a vállalat más, politikai szerveire, elsősorban a KISZre és a szakszervezetre támaszkodva megkezdték végrehajtásukat. Típusterv és önállóság Tudott dolog, hogy az építkezések számának növekedésével párhuzamosan nő a típustervek, a különböző szabványok jelentősége. Egyre többször használunk és alkalmazunk ilyen megoldásokat. Kezdetben azonban a tervezők bizonyos fokú idegenkedéssel fogadták ezeket. Az építészek joggal tartják magukat alkotóművészeknek; a típustervek iránti kezdeti idegenkedés éppen ezzel kapcsolatban abból adódott, hogy egyesek úgy érezték, a típusok és szabványok alkalmazása az alkotók önállóságát korlátozza. Nos, a pártszervezet. ilyen esetekben a népgazdaság, az egész nép érdekeire hivatkozott, s nem is eredménytelenül. A neves fiatal építész, Borvendég Béla például szószólója lett a pártszervezet által elindított mozgalomnak, s igyekezett meggyőzni a dolgozókat a típustervek alkalmazásának jelentőségéről. A pártszervezet megbízásából a gazdaságosabb tervezéssel kapcsolatban jelentős munkát végzett a vállalat KISZ-szervezete is. A fiatalok az olcsóbb építkezések elősegítése érdekében dokumentációs anyag összegyűjtését vállalták. Tudott dolog, hogy annak az épületnek a felépítése, amelyikhez kevesebb anyagot használnak fel, vagyis amelynek a súlya könnyebb, kevesebbe kerül, mint a nehezebb, sok anyagot igénylő épületeké. A KISZ-fiatalok az újonnan épült szegedi házak súlyára vonatkozó adatokat gyűjtötték össze, s a vállalat dolgozói most ezeknek az alapján tanulmányozzák a súlycsökkentés lehetőségeit, vagyis azt, hogyan lehetne könnyebb, azaz kevesebb anyagot igénylő, olcsóbb épületeket tervezni, illetve építeni. Ugyancsak ennek a programnak a keretében dolgoztak ki a KISZ-fiatalok egy országos jelentőségű új módszert az előregyártott elemekből való építésekhez. Az úgynevezett, előfalazott téglablokkos módszer bevezetéséről van szó. Ezt a módszert alkalmazták már az ország más építkezésein is, szegedi felhasználását az teszi újszerűvé, hogy itt, az Újszegeden nemsokára megépülő négyemeletes házaknál alkalmazzák majd. Ez a módszer, mint minden más hasonló megoldás, nemcsak meggyorsítja és megkönnyíti az építkezést, hanem azzal, hogy a régi értelemben vett építés helyett itt mái: inkább szerelésről, az előregyártott elemek összeszereléséről van szó, lényegesen olcsóbbá is teszá. Elavult premizálási, rendszer A Szegedi Tervező Vállalat pártszervezetének is nagy gondot okoz a tervezők mu nkájának elavult premizálási rendszere. A jelenleg érvényben lévő — egyébként alig egy éve bevezetett — jutalmazási rendszer ugyanis egyáltalán nem ösztönöz takarékosságra, gazdaságosabb munkára. Prémiumot — legalábbis e rendszer szerint — meglepő módon, nem az kap, aki olcsóbban tervez, hanem az, aki drágábban — bár a gazdaságos munka napjainkban a tervező irodák egyik központi feladata. A jutalmat a tervezett érték után fizetik; aki, mondjuk, egy ötmillióra tervezett épület tervét új és olcsóbb megoldásokkal négymillióra készíti el, kevesebb prémiumot kap, mintha nem törte volna a fejét új, takarékosabb módszerek alkalmazásán, hanem egyszerűen elfogadta volna az eredeti elgondolásokat A gazdaságosság szempontjának érvényesítése Ez a premizálási rendszer nyilvánvalóan teljesen hibás, mert ellentétben áll azzal, amit szóban kérünk a tervezőktől és azzal is ellentétes, amit a munkájuktól követelünk. A szegedi vállalat pártszervezete többször kérte, követelte, változtassák meg az egészet. Mindeddig azonban eredmény nélkül. De, hogy mentsék a veszett fejsze nyelét, saját hatáskörükben, hogy ügy mondjuk, a maguk szakállára, a vállalaton belül a pártszérvezet kezdeményezésére és az állami vezetéssel egyetértésben, helyesen, úgy járnak el, hogy a gazdaságosabb munkát is jutalmazzák. Berniczky József például egy lakóház tervezésénél újszerű módszerek és megoldások alkalmazásával mintegy kilencvenezer forintot takarított meg; gazdaságos munkájáért prémiumot kapott. Barna György szintén a gazdaságosabb megoldások bevezetéséért, a takarékosabb tervezésért kapott jutalmat Ezek természetesen csak kiragadott példák. A vállalat jutalmazási rendszerében állandóan érvényesül a gazdaságosabb teivezés szempontja. A pártszervezet javaslatára a szakszervezet is szem előtt tartja ezt a munkaverseny értékelésében. • A gazdaságosabb munka másik nagy akadálya, amelyen helyileg, a Vállalaton belül nem is tudnak segíteni, hogy a tervezők nem Ismerik előre feladataikat. Jelenleg például még azt sem tudják, mit fognak tervezni a következő negyedévben. Ez a megrendelő vállalatok, a beruházók hibája, mert nem adják meg időben a megrendeléseket. * I A Tervező Vállalat pártszervezete jól foglalkozik a gazdaságos tervezés problémáival. Ennek eredménye, hogy a tervezés színvonala egyre javul, s ez többek között kifejeződik abban is, hogy a szegedi mérnökök, szerkesztők, rajzolók, technikusok egyre több, egyre olcsóbb terveket készítenek. lyású bórhantaímaik miatt keresik fel a szakorvosokat. Gondolhatná valaki, hogy e számbeli növekedés egészségtelen, s esetleg valami különös oka van. Korántsem. Az elmúlt években jelentősen megnövekedett a biztosítottak létszáma, s megnövekedett az emberek egészségügyi igénye. Olyan panaszokkal, melyekkel régen nem is fordultak orvoshoz, most felkeresik az intézetet. Főképpen a gombás bőrbetegségek vannak túlsúlyban, melyek könnyen gyógyíthatók és kezelhetők, azonban nehéz megelőzni. A fürdőkultúra fejlődésével városszerte tért hódítottak a közös zuhanyozók, üzemi fürdők, melyekfertőtlenítése egyelőre még nem megoldott feladat, s főleg a dolgozók lábai fertőződnek gombásodással. Akadnak azután szép számmal foglalkozási betegségek. Ez utóbbiak tervszerűbb gyógyítása, s a betegek kényelme érdekében vezették be több szegedi nagyüzemben a helyi bőrgyógyászati szakrendelést. Enyhül az intézet zsúfoltsága Egyelőre a konzerv-, a ruha-, a kenderfonó, az újszegedi szövő és a paprikafeldolgozó gyárban rendelnek rendszeresen, de az intézet vezetője vándor bőrszakorvosi vizsgálatokat is tart kisebb üzemekbén Ezzel a módszerrel nagyban enyhítettek a Honvéd téri rendelő zsúfoltságán, azonkívül több más előnye ls van. Már korábban, mielőtt az üzemorvosi hálózatot fejlesztették volna, feltűnt az orvosoknak, hogy hasonló panaszokkal érkeznek egyes üzemek dolgozói. Most a helyszínen megismerkednek a munkafolyamattal, az anyagokkal, melyekkel a betegek dolgoznak. Tanácsokat tudnak adni az előadódó börbántalmak megelőzésére. Érthető tehát, hogy mind az üzemek vezetői, mind pedig a dolgozók örömmel fogadják a tyelyi szakrendelést. Távolabbi terv, hogy ezt továbbfejlesztik, kiterjesztik más vállalatokra is. Ugyanilyen elgondolás, hogy a Honvéd téri Bór- és Nemibeteggondozó Intézetet továbbfejlesztik. Az elmúlt évek során korszerű berendezéssel, gépekkel látták el, kitűnő felszerelése van az intézetnek. csak egyelőre helyszűkében szenved. Az új játékok műhelyében (Somogylné felv.) Igen szép, újtípusú, miniatűr bababútor készítését kezdték meg Dán Károly játéktervező elgondolása alapján a szegedi NIVÓ játékkészítő kisipari termelőszövetkezetben. A képen látható parányi bútorok mintapéldányok, most kezdik sorozatgyártásukat, egyelőre a külkereskedelem számára, rövidesen azonban a szegedi üzletekben is láthatjuk majd, az apróságok örömére. Felvételünkön a tervező, Dán Károly készíti a mintapéldányokat.