Délmagyarország, 1961. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-08 / 33. szám

i Szerda, 1961. február 15. A Szegedi Tudományegyetem az oktatási reformért Valamennyi egyetemen tanulmányozzák a szegedi javaslatokat Oktatásügyünk reformter- világban napjainkban vég- úttörő gyakorlatát is a vávezejének vitái után egy- bemenő változásokat. A tan- ros általános és középiskokét hónappal már számot könyvek terjedelmét is fi- Iáiban. Egyelőre nem méradhatunk arról, hogy a Sze- gyelembe veszik, tekintve, hető annak jelentősége, hogy gedi Tudományegyetem böl- hogy az eddigiek zömét az o hallgatók már egyetemi csészettudományi karán ed- egyszakos tanárképzés szá- képzésük kezdetén gyermedig mit valósítottak meg, il- mára írták és egy-egy sza- kek közé kerülnek, megisletve mit valósítanak meg kon fél éves tananyaghoz merik az életkori sajátossáa közeljövőben, és utána fo- 600—700 oldalon, lyámatosan, a felsőoktatást érintő reformtervezetből. Dr. A kiserletczes Mérei Gyula dékánnal, a lehetőségei gokat stb. Ugyancsak Szegeden vezették be először a középiskolai diákotthoni nevelőtanárképzést. Az érdeklődők elméleti kollégiumot hallgatnak a diákotthon nevelési problémáiról és a véTörténeti Intézet igazgatójával folytattunk erről beszél- Van tehát bőven munka, getést. amíg a reform valóban tesMár a viták időszakában tet ölt az egyetemi oktatás- ro« diákotthonaiban gyas majd azt követően felmér- ban. Az átmeneti tanterv korlatokon vesznek részt, tok a Szegedi Tudomány- pedig nem azt jelenti, hogy Ugyancsak fontos és csak egyetem bölcsészettudományi négy évig nem lehet rajta Szegeden folyó kísérlet a takarón, hogy egyes tantárgy- változtatni. Lehet, sőt kell nár jelölt hallgatók műszakiból mit kell meghagyni, mi is, ha a gyakorlat úgy kí- gyakorlati képzése. Ennek szorul korszerűsítésre. Ezt a vánja. S az oktatási reform keretében a hallgatók egy mfmkát nagyban elősegítet- megvalósítása demokratikus bizonyos szakma műszakite, hogy ankétokra hívták is, mert o Művelődésügyi gyakorlati alapjait sajátítják meg a karon 1950 óta végzett Minisztérium széleskörű le- el s így képessé válnak arfiatal tanárokat, akik el- hetőséget ad kísérletezésre ra> h°gy az általános és a mondták, hogy tapasztala- az átmeneti tanterv kereté- középiskolákban folyó polituk szerint a gyakorlati ta- ben. A Szegedi Tudomány- technikai oktatás aktív térftásban hol szorít a cipő, egyetem bölcsészettudományi nyezői legyenek. Csupán egy mi az, amit a kor, mint kö- karán már eddig is számos státuszon múlik — de ezen vetelményt támaszt velük kísérletet vezettek be az ok- nem múlhat! — a Szegedi szemben, s amelyre eddig tatásban. Említést érdemel Tudományegyetem bölcsékevés szó jutott az egyetemi az idegen nyelvi tanszékek kí- szettudományi karának egy oktatásban. sérlete, amelynek lényege másik nagy kezdeményezése, az, hogy a képzés első sza- hogy katedrát kapjon a taMerre kell haladni ? kaszában — az első és a má- nárképzés keretében az ifjúsodik évfolyamon — az ed- ságvédelmi intézmények peA levelező hallgatók is diginél sokkal nagyobb gon- dagógiája is. elmondták ezzel kapcsolatos dot fordítanak a nyelvkész- Említést kell tenni annak véleményüket, a kari KISZ- ség fejlesztésére és csökken- a népművelési gyakorlatnak szervezet pedig a leendő tik az irodalomtörténeti a sikeréről is, amelyen bölhallgatók tanulmányi prob- anyagot. Átlagosan heti hat csészhallgatók vettek részt, lémáit tárta fel. Reform- és nyelvgyakorlati órát állítót- Ez a bölcsészkari vezetőktudományos bizottságok dol- tak be az ideiglenes tanterv- b^n azt a meggyőződést válgozták fel ezeket a tapaszta- be, és a leíró nyelvtan ala- totta ki, hogy az anyagi féllatokat, s a Művelődésügyi pos elsajátítására töreksze- tételektől függően a népműMinisztérium általános irány- nek E kísérlet eddigi ta- velési gyakorlatokat általáelveivel összhangban mégha- „„„1,,m„t,.í4t nossa keU lenni. Az irodatározták a reform-munkála- P^^tai azt muta-ják, iomtörténeti tanszékeken is tok főbb szempontjait: mer- hogy a hallgatok aktív nyelv- figyelemre méltó törekvére kell haladni és mit kell tudása nagy mértékben fej- sek születtek például, hogy reformálni? Az elvi alapok lődik, s így képzésük máso- a h?Ilgatók, a szemináriumi egyben azt is meghatároz- dik 82akaszábail ^kal ke- ITmagZ^roíalot ták, hogy a tantargyaknak "mg az eiu magyar iroaaiom ml a céljuk a tanárképzés- vesebb nehézséget okoznak alkotásaival, az irodalompoliben. A sokoldalú elemzéssel nekik az elméleti tárgyak. tika, az irodalomesztétika és tapasztalatokkal összeál- A magyar nyelvészeti tan- legaktuálisabb kérdéseivel, litott munka első eredménye kísérlete is figyelemre Vltal},al A, t?rté"észek - azon túl, hogy a Szegedi * , x fgyeIem/e mmánumaikat pedig a tanTudományegyetem minden meltó: a leíró nyelvtan ta- széki kutatómunka szolgálamás egyetemet megelőzött a nítására szánt órákat lénye- tába állítják. Az új és legmegvalósítás kidolgozásában geSen megemelték a régi újabbkor! tanszék központi hogy o Művelődésügyi Ltervhez viszonyítva. mert k"Jtatomunka)ában például Minisztérium ezt az'összeál- tantervhez viszonyítva, mert 0 szegedl munkásmozgalom litást elkérte és kiadta ta- a gyakorlat, az iskolát ige- törtenetének kutatása szere nulmdnyozásra a többi egye- nyék ezt így kívánták. pel. Egyes szemináriumi doltemeknek. Az új tanévtől bevezetendő átmeneti tanterv az öszszes szakokon négy évet ölel fel, 1965-ig. Dolgoznak a '.izsgaanyag korszerűsítésén is, hogy a hallgatók csak a gozatok önálló kutatási eredményeket is tartalmaznak, mint például a szakszervezeti mozgalom és a MÉMOSZ ^^HP , . , szegedi csoportjának műköJelentősek a tanarjelöltek dése 1945_48-ig témakórá hivatástudatának kialakítása dolgozat. Több dolgozat fogKözelebb a gyakorlathoz leglényegesebb ismereteket céljából bevezetett pedagó- lalkozik ugyanakkor 1918 fs kapják és azokat is kérjék gial gyakorlatok is. Ezek 1919 helytörténeti kutatásaitőlük számon. Esetleg akol- rendszere egyrészt kötelező, val. lolcviumok számát is csok- „ , T ., , ken tik, hogy segítsenek meg- másrészt fakultatív gyakor- íme egy sor uj és nagyoldani a túlterhelés okozta latokból áll. Az I—IV. év- szerű kezdeményezés a Szeproblémákat Az új egyete- folyamon a hallgatók 12 fél- gedi Tudományegyetem bölmi jegyzetek, tankönyvek nap kötelező iskolai gyakor- csészettudományi karán, imírasához át kell nézni az eddig használtakat, elhagyva belőlük a feleslegeset, a korlaton vesznek részt A ta- már megvalósulás formájdpasztalatok szerint e gyakor- ban, gyakorlatban, amely biazerűtlemt, azaz"°újákat kell latok hozzájárultak a zonyára további jó kezdeméírni olyan elv figyelembevé- hallffatók pedagógiai érdek- nyezéseket eredményez, hogy telével hogy minél közelebb l5désének és hivatástudaté- felsőoktatásunkban minél érünk az utolsó száz, illetve ™k iobb felkeltéséhez. Sze- eredményesebben valósuljon ötven esztendőhöz, azaz a geden vezették be kísérlet- meg a jövő tanárképzését mához, annál inkább részié- képpen először 3 szolgáW reformtezze a tananyagot, mélyül- haIlgat6k k5te,ez* KISZ F" jön, politikai nevelő hatása közvetlenebb legyen.Államellenes szervezkedőket vettek őrizetbe A Magyar Távirati Iroda jelenti: Á Belügyminisztérium szervei államellenes szervezkedés alapos gyanúja miatt előzetes letartóztatásba helyezték — mint a szervezkedés vezetőit — Körmendi, Szilveszter volt Hunyadipáncélos zászlós, Lénárd Ödön büntetett előéletű volt piarista szerzetes, Bolza Marietta, volt gróf Zichy Domonkosáé, Tabódy István büntetett előéletű rk. pap, korábban horthysta katonatiszt, Ikvay László büntetett előéletű rk. pap, Kiss László rk. pap budapesti, továbbá Barlay Ödön cisztercita szerzetes pécsi és Lölley György büntetett előéletű rk. pap, dunabogdányi lakosokat. Előzetes letartóztatásba került a fentieken kívül államellenes szervezkedésben való részvétel alapos gyanúja és kiskorú gyermekekkel szemben elkövetett szemérem elleni bűntett miatt Csonka Ferenc rk pap, pécsi és Rónai Detre György volt cisztercita szerzetes, székesfehérvári lakos. NAPIRENDEN: <5 mlxtnéq. Na 5reg, magára nincs szükség, a hét végén mellet ... Hány idős munkást tettek e szavakkal ki az utcára Szegeden, amikor a gyár tőkés tulajdon volt. Ki törődött akkor azzal, hogy lesz-e betevő falatjuk a munkában megrokkant dolgozónak? Csak az volt a mérvadó, hogy tudott-e annyit és úgy dolgozni, ahogy ezt a tulajdonos megkívánta. A „magára nincs szükség* ez a hóhércsengésű mondat a gyárban, a gépek mellett töltött munkásélet keserű végnapjait vezette be, ha nem volt, aki eltartsa az öreg munkást. Mindezt két hír juttatta eszembe. Az egyik az újságban is megjelent. Arról szólt, hogy az év végére Csongrád megyében a száznál több szakszervezeti taggal rendelkező vállalatoknál létrehozzák a nyugdíjelőkészítő bizottságot. Ez törődik majd azzal, hogy pontosan, időben megkapják nyugdíjukat, zavartalanok legyenek az öregség első napjai. Ügyelnek arra, hogy ha egyedülálló az öreg ember, és a családi körben nem találná meg a meleg szeretetet, szüntelenül érezze a nagy család gondoskodását. A másik hír egy idős munkás elbocsátásával, nyugdíjba küldésével kapcsolatos. Ha nem is tőkés módra küldték el, mégis csak úgy odalökték a szavakat, nem gondolva arra, hogy olyannak mondják, aki több időt töltött életében a gépek, mint a felesége mellett, akinek második otthona volt a munkahely. Ezért hát megsértődött az idős munkás — és joggal. Ha nem is másíthatta volna meg a szép szó az elbocsátás tényét, ezt a másíthatatlan tényt kellett volna a humanitás melegével enyhíteni, s baráti módon elköszönni tőle. Ugy búcsúzni, hogy számítanak tapasztalataira ezután is, és szüksége van rá a társadalomnak a jövőben is. Sajnos, nem így történt. Ebből ls okulhatunk, s jusson eszünkbe, hogy az embéri lelkek virágoskertjében nem lehet elefánttalpakkal járni. Nagy Pál Most már jól ismerjük a Tiszát A tudományos felderítés eredményei A Magyar Biológiai Társaság szegedi csoportjának legutóbbi előadó ülésén hangzott el más három között dr. Uherkovích Gábornak, az Állatrendszertani Intézőt kutatórészlegeként működő Tiszakútafó Állomás munkatársának érdekes előadása az ipari szennyeződéseknek a Tisza élővilágára gyakorolt káros hatásairól. Dr. Uherkovich Gábor és Gál Dániel, a Magyar Tudományos Akadémia tudo- Ugyanis átköltöznénk Szegedről, kü- folyóvizek sajátos *öriti«7lön intézetet létesítene a szá- tuló« képessége, mert ezek munkra jól felszerelt labo- bontják el a káros anyagoratóriumokkal. Itt egyetlen kat ásványosodás útján. Már kis helyiségünk van úgyszól- pedig ha ezeknek a mikván, s az állomás munka- roszkópikus szervezeteknek társainak szobái egyszerre egy része kipusztul, megszűdolgozószobák, irodák, sőt la- nik a folyó öntisztuló kéboratóriumok is. S az át- pessége is és a káros anyaköltözés már csak azért is gok fölhalmozódásával párhasznos volna számunkra, huzamosan megkezdődik az mert Szolnokról könnyebben élővilág kipusztulása. A íoelérhetnénk a Tisza felső lyó halállományának ritkuszakaszát, mint Szegedről, lása e folyamatnak csak előa felső szakaszon mányos munkatársai, kar- lényegesen nagyobb az ipari öltve egy 20 főnyi, külső Szennyeződés káros hatásaimunkatársakból szervezett nak veszélye, különösen Tikutatógárdával, három és fél szapalkonya és Szolnok köesztendéje végzik a Tisza zelében, mint a folyó alsóbb mintegy 600 kilométeres ma- szakaszain, gyarországi szakaszának bio- S a Tiszakutató lógiai földerítését, s ennek helyíséggondjairól, a rauna munkának — a Szegedi Ti- kát gátló mindennapos kis szakutató Állomás munkájá- bajokról, problémákról a lé- a vízgazdálkodás terén nak — köszönhető elsősor- hyegre, a „témára* terelő- A _. . , . . ban, hogy e kutatások ered- dik a szó. Ettől a pillanat- A Tisza rendszeres kémiai ményeként a Tisza most már tói kezdve már csak a tu- a ivlZügy *gaz" a jól kikutatott európai élő- dós beszél dr. Uherkovich f?Í°sÍg°k vizek sorába tartozik, hölótt Gáborból, a tudós vall a kutatás szenvedélyéről, a szívós munkáról és az apró rehaladottabb szakaszában következik be, s akkor már késő minden külső, mesterséges beavatkozás. Ezért kell nagyon nagy gondot fordítani folyóvizeink — igy a Tisza — állandó biológiái elÁllomás lenőrzésére is. Tennivalók ezelőtt csak három eszten dővel is biológiailag az egyik legfelderítetlenebb európai eredmények öröméről. S nem folyóvíz volt. A szegedi kutatók munkáját külföldön is hasznosítják — A. munkát — válaszol tóriumai végzik. Ügy gondolom, helyes volna, ha a vízügyi igazgatóságok a folyó hozzájuk tartozó szakais olyan aprók ezek az ered- "zának biológiai ellenőrzéménvek! Hiszen tudománvos sét rendszeresen vegeznek, a menyek! Hiszen tudományos dolgozatait számon tartják Európában, legutóbb egy osztrák kuimon tartja* f-fbldat e»"tasara ""J^le meefiffveléseít Ioen kéPzett biologusokat almegrigyeléseit kalmaznának. A yfzgazdálelső kérdésükre dr. Uherko- tató használta föl a Nílus kodás! Tudományos Kutató vich Gábor — a Magyar biológiai vizsgálatainál. Tudományos Akadémia cél- . hitele és a fczegedi Tudó- * Tlsza tiszta folyó mányegvetem egyéb anyagi támogatásának segítségével — Azzal kezdeném — mondja —, hogy összehasontemen eléggé magára hagyva a más és munkánk iránt Szeged város vezetői is igen intézet végez ugyan biológiai vizsgálatokat, de nem rendszeres jelleggel, s erre — különösen a Duna és a Tisza esetében — föltétlenül szükség volna. Mint a beszélgetés és d. Tágabb látókörrel Ugy legyen az új ismeretanyag modern, a mának megfelelő, hogy régi és még régebbi szükséges tudnivalók ne szenvedjenek csorbát. Jelenleg még túlságosan Európa-centrikus a szemléletünk és tanításunk, holott napjainkban az élet a szemünk eWÍtt már új történelmet produkál Afrikában, Távol-Keleten és a délamerikai kontinenseri. A szocialista országok népeinek történelme és irodalma mellett a gyarmati sorsból felemelkedett népek történelme és irodalma is helyet kap majd bizonyos keretek közt. Az új jegyzetekriek és tankönyveknek tehát tükrozniök keU a megkívánja növelését. kapacitás Átszervezik és bővítik a Cserzy Mihály utcai öntödét „Üj* üzeme van ez év ja- belüli*, saját rezsiben mű- kálást, míg a finommegmunnuárjától a városnak: a Bu- ködő öntödéje a szegedi. S kálásra és a gépek összedapesti Élelmiszeripari Gép- a mostani nagy gépesítési, szerelésére a budapesti gyárgyár szegedi üzeme. Ez a korszerűsítési program, me- ban kerül sor. Csérzy Mihály utcai telep lyet például a sütőiparban azonban nem ismeretlen, terveznek, itt is mert korábban az Élelmiszeripari Gépjavító Vállalat öntödéjeként működött Most, az átszervezés után Szegeden gyártják például a jelentősen bővítik az üze- kispesti, csaknem teljesen ipari Gépgyár szegedi üzemet automatizált sütőipari válla- me á rriúlt évbén —• óniikor Több régi gépet kicserélnek lat berendezésének javaré- még más néven szerepelt — a műhelyben, így például új szét: dagasztó-, péksütemény- a város több, élelmiszeripari, esztergapadot ls kapnák. Je- formáló, anyagfelemelő, to- sőt textil- és más profilú léntősen fejlesztik az öntő- vábbító és egyéb gépeket, üzeme részére is végzett jadét, ugyanis a szegedi te- Ezenkívül itt készülnek a vitásokat, öntött eíhasználólepre nagy feladatok várnak konzerviparban használatos dott, vagy tönkrement gépa jövőben. különböző apróbb, káposzta- alkatrészek Helyett újakat. E A budapesti gyár részére szeletelő és almaszeletelő gé- feladat ellátására, a megnöcsaknem valamennyi önt- pek. Á formákat a szegedi vekedett országos igények elvényt itt készítenek. Azélel- üzemben öntik ki, azonkívül lenére, a jövőben is vállalmiszeripar egyetlen „tárcán elvégzik az első megmun- kőzik a szegedi üzem yf£e„Z_ZÜki,SaÍn^3"raaZ «tva Európa többi nagy fo- „ „ a, Ttazakutató Áll£ yov.lzeinek állaPOtávai, « Uherkovich Gábor elhang 17 sza Kutató AIIO- ipan szennyezodes szem- zott előadása is tanúsította. pontjábol a Tisza a legke- a vízgazdálkodás terén még csekély érdeklődést tanúsí- ^Iz^e^ké A hélyzel ÍSgjt tanak Amikor az elmúlt y Szeged közvetlen kozeleben nyáron Szolnok közeliben gg^fitt^Tünna ^ az ipari végeztünk kutatómunkát, ott ^te'be^^lyS vizese- tofy""Ttorilágára s'Tll a varos felajanlotta, hogyha djg _ ,egalább ö a nP y fé^eVgÜásSs anyajt szemlélő számara — tisz- kat tartalmazó szennyvizek tábbnak tűnik a Tiszáénál. Sem 'káros természetűek A Tiszában ugyanis feltű- annyira, mint á Szolnok körnően nagy a lebegtetett ás- nyéki szulfátszennyeződések ványi részek mennyisége, de éppen mert új iparnegyed négyszer annyi, mint a Du- kiépítését tervezzük, amelynában, s ezek okozzák a víz nek fokozott mennyiségű sokat emlegetett „szökésé- szennyvizét ugyancsak a Tigét*. Az ásványi részek azon- sza vezeti majd el, már a ban nem jelentenek káros tervezésnél gondoskodnunk szennyeződést a folyó élő- kell megfelelő szénnvviztiszvilága szempontjából. Sőt, a tító berendezések létesítéséTisza vizének öntözésre való ról, amelyek megakadályozfelhasználása esetében igen zák a folyó szennyvfztartalhasznosak is. mának jelentős és veszélyes — Az ipari szennyeződés megnövekedését. Nem kell káros hatása a Tisza ma- új utakra lépnünk, hiszen a gyarországi szakaszán csu- szeririyvfz vegyi szűrésére pán két helyen jelent ko- rendelkezésünkre állnak momolv problémát — mint em- dern eljárások és megfelélő lítettem már —, Szolnok és berendezések, csupán alkálTiszapalkonya közelében, mázni keli azokat, ahol jól kimutatható a fo- S figyelmeztessenek benlyó rinikroszkópikus élővilá- nünket a biológusok kutafágának változásain ez a ká- salnak tapasztalatai, hogy ros hatás. És époen a rhik- nem szabad elfeledkeznünk roszkópikus élővilág károso- áz ilyen eljárások és inóddásai jelentik á nagyobb ve- szerek fölhasználásáról sem, szélyt. Ugyanis ezeknek az ha körültekintő, lelkiismereegysejtű növényi és állati tes munkát akarunk végezm. szervezeteknek köszönhető a p. A szegedi készítmények nagy része egyébként az utolsó simítások után exportra, több külföldi országba is elkerül. A Budapesti Élelmiszer-