Délmagyarország, 1961. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-05 / 31. szám

a Vasárnap, MffL február í. Vannak-e valóban „botfülű" gyermekek?' Dl VATTANÁCSOK Zenepedagógusok az alsófokú zeneoktatás tapasztalatairól Indokolt-e föltenni a címbe foglalt kérdést? Minden bizonnyal az. Hiszen manapság is nem egy szülő ezzel az egy szóval intézi él, dobia félre a lehetőséget, hogy gyermekét zenére oktassa, taníttassa. Minek az? Úgysem érné meg. Hiszen -botfülű-" a gyerek!... S különösen korábban hány és hány zenei tehetség kallódott el felismeretlenűl, pallérozatíanul éppen az ilyen elhamarkodott, s hozzá nem értő szülői, meg jószomszédi ítéletek miatt. Kodály Zoltán zenepedagógiai munkásságának talán legnagyobb érdeme, hogy fölhívta a zene pedagógusainak figyelmét ezekre a pusztító előítéletekre, hogy először kezdett hatásos és eredményes harcot ezek ellen a szajkózott ostobaságok ellen. Megfelelő módszerek a hallás fejlesztésére A modem zenepedagógia jelenlegi s a gyakorlati munkában kikristályosodott álláspontja szerint a gyermekeknek csak egy igen csekély mintegy 4—5 százaléka igazán -botfülű*. olyan, akin semmiféle módon nem lehet segíteni, a többi botfülűnek mondott legföljebb gyönge, bizonytalan hallású gyermek. Ezeknek a hallását biztossá, csaknem tökéletessé lehet fejleszteni megfelelő módszerekkel. Ezekről a módszerekről beszélgettünk a Liszt Ferenc Állami Zeneiskola igazgatónőjével, Zucker Hildával és az iskola egyik szolfézs tanárával, Földes Józsefnéval. — Mindenekelőtt — kezdi Zucker Hilda — azt szeretném leszögezni, hogy véleményem szerint egyetlen szülő, mégha zeneértő is, akkor sem ítélhet gyermeke zenei hallása, képességei felől nyugodt lelkiismerettel anélkül, hogy meg ne kérdezné a szakembert, a zenepedagógust. ki ne kérné annak a tanácsát. Sőt, mi magunk ís csak akkor tudhatunk egy gyermek zenei adottságairól világos képet alkotni és ítéletet mondani, ha előbb szívós és kitartó munkával megpróbáltuk földeríteni ezeket az esetleg gátlások mögött lappangó adottságot, megpróbáltuk gátlásaitól megszabadítani, fejleszteni, napvilágra hozni. Erre szolgál a nálunk folyó zeneoktatás első éve, amely éppen ezért próbaév is. Altit ml ez után az év után tovább tanulni nem engedünk. az — nyugodt lelkiismerettel állítom — valóságosan és javíthatatlanul -botfülű* kell, hogy legyen. Ez az említett -próbaév* ugyanis kizárólag hallás és ritmiusfejlesztési gyakorlatokkal telik el. De erről többet tud mondani Földes Józsefné, aki többek között éppen ezeket a foglalkozásokat is vezeti. Lantos Jóska fejlődése — Az év első hónapjában a legelemibb gyakorlatot végezzük csak. Két hangú gyermekdalokon keresztül tanítjuk meg két zenei hang: szó-md: megkülönböztetését és tiszta éneklését. Csak ezután az egy hónap után térünk rá összetettebb hallási és ritmikai gyakorlatokra. Szívós és sokszor hálátlannak tűnő munka ez, mert csak később hozza meg az annyira várt eredményt, év végére. De aztán akkor, amikor a gyerekek már egyszerre három ritmust tudnak megkülönböztetni és visszaadni lábdobbantással, tapssal és énekkel, amikor hallás után kezdenek szolmizálni és pontosan, tisztán megkülönböztetik az egyes hangokat például kézjelek után, örömmel telik meg akkor a pedagógus szíve. S mennyi öröm van sokszor külön egyegy gyerek fejlődésében is! Volt egy növendékem. Lantos Jóska, aki a felvételin képtelen volt két külö.nböző magasságú hangot tisztán énekelni. £v végére az egyik legjobbja volt az osztálynak, s míg hozzánk járt mindig ötös tanuló volt Az ő esete jól bizonyítja, mennyire felelősségteljes a mi alapozó munkánk. S amikor a szülőket év vége felé meghívjuk egy-egy órára, hogy maguk győződjenek meg gyermekük előrehaladásáról, tesszük ezt azért is, hogv megértessük velük: bízzák ránk, szakemberekre, zenetanárokra a végső szentencia kimondását. Azért nem minden gyermekből lesz Mozart — Persze, ezzel nem azt akarjuk mondani — veszi át úrja a szót Zucker Hilda igazgató — hogy az említett módszerekkel minden átlagos hallású és képességű gyermekből muzsikust lehet nevelni. Más a muzsikus és más a muzsikát szerető, a muzsikához értő ember. A mi tanítványainknak legtöbbjéből muzsikát kedvelő ember lesz csupán. S már ezért sem tudunk egyetérteni némely, a ló másik oldalára billent szülőveL aki gyermekéből tűzzel-vassal. minden áron muzsikust akar faragni, s ezzel esetleg azt éri el, hogy a gyerek ahelyett, hogy megszeretné, szívből megutálja a zenét. Az ilyen szülőknek is tanulságosak a mi már előbb említett -zenés* szülői értekezleteink, mert ott összevethetik gyermekük tudását és képességeit más gyermekek képességeivel, s megértik: nem minden gyerekből lesz Mozart, aki mutat egy kis hajlandóságot a zene iránt. A beszélgetés egyik tanulsága válóban ez. A másik viszont az, hogy szinte mindenkiből lehet zenéhez értő. zenét kedvelő ember, ha nem sajnálja ezért a fáradságot, ha szülei nem sajnálják őt zeneiskolába, zenepedagógusok kezébe adni. S ha maga is, még gyerekkorában szívós akarattal, szorgalommal igyekszik fejleszteni fejletlen, csökkent hallási érzékenységét. Botfülű gyerek lényegében tehát nincs, hiszen attól az elenyésző 4—5 százaléktól nyugodtan eltekinthetünk. Vannak viszont elhamarkodottan, felelőtlenül ítélő szülők, akik egy könnyelműen kimondott frázissal mindörökre bezárhatják gyermekük előtt azt a kaput, amelyen át a zene csodálatos művészetének megismeréséhez, megszeretéséhez vezet az út. Figyelmeztessék őket az itt említett érvek és tanulságok! P. L. Ki milyen színű ruhát viseljen? Nemcsak az öltözködés, hanem a színek kiválasztása is gondosságot követel. Sokszor látni fekete hajú, barna bőrű nőt barna ruhában, ami a természet adta színeihez egyáltalán nem illik. Rossz benyomást kelt a vörös hajú nő is piros ruhát ban. A színek kiválasztását mindig az egyéni adottságok határozzák meg. A színharmónia szabályai általános érvényűek, ha tehát ízlésesen és egyéniségünkhöz megfelelően akarunk öltözködni, ezeket a szabályokat mindenkor vegyük figyelembe. A divatszíneket azért nem kell teljesen mellőznünk, mert a színek pasztell árnyalatai közül mindenki számára akad megfelelő. A barna vagy fekete hajú nőknek, ha barna bőrűek, illik a szürke minden árnyalata. Ne riadjunk vissza attól, hogy a szürke "öreges*, mert a fekete nő szürke holmikban is lehet csinos. Megfelelő színű stóla, gyöngy vagy egyéb kiegészítő kellék elveszti a szigorú komor jellegét a szürke ruhának. A fekete vagy barna hajú nőknek illik még a szürkéskék, a violalila, a levendulakék és a zöld szín halványabb árnyalatai. Ha zöld holmit veszünk fel, arcunkat erőtebben fessük ki, mert különben az sápadtnak látszik. A fehér bőrű fekete nők feketét, a barna szín világosabb árnyalatait, a szürke árnyalatokat, zöldet, kéket viselhetnek. A sötétkék és a közévkék kivételt képez. Az idősebb korosztályú nőknek már tjem ajánlatos a sárgaszínű ruha viselése, mert ez a szín "felhívja a figyelmet* az arcukon levő szarkalábakra és azokra a ráncokra, amelyek a leghamarabb jelentkeznek. A szőke, kreol bőrű nőknek, ha barna szeműek, előnyös a krém szín, a kék középárnyalatai, a terakotta, a sárga és a zöld. A sárgának csak az aranysárga árnyalata előnyös számukra. Ha krémszínű ruhát vesznek fel, helyes, ha élénkítik kék, vagy zöld színű stólával, tarka gyönggyel. A szőke, kék szemű nők leghatásosabb szine a kék valamennyi árnyalata, a meggypiros, a fehér, a rózsaszín és a barna. Vörös hajú, barna szemű nők viselhetnek drappot, különböző barna árnyalatokat, világosszürkét, szürkéskék árnyalatokat, nem utolsósorban zöldet, de leginkább a halványabb pasztell színű ruhákat. A kék szemű, vörös nőknek ajánljuk a homokszint, a drappot, a halványkéket, a feketét és a szürke minden árnyalatát. Elrettentő például a pirosat és « lilát említjük. A lila egyébként öregít, tehát már ezért is előnytelen. Ösz hajú, sötét szemű asszonyok viseljenek kékesszürkét, drappos árnyalatokat, rózsaszínes lilákat, sötétcikláment, sötétbarnát, vagy feketét. Ha fekete ruhát vesznek fel, mindig élénkítsék valamilyen világos díszítéssel. Az 50 éven felüli ősz aszszonyok még nem öregek, tehát nem helyes — de még az öregeknek sem —, ha örökké feketében járnak. Szépen keretezi arcukat a lila vagy a kékesszürke. És ha egy borostyán vagy tekla gyöngyöt vesznek fel, még nem lépték túl az illendőség határait. ösz hajú, kék szemű asszonyoknak szintén előnyös a szürke, a legvilágosabb árnyalattól a legsötétebb grafitszürkéig. A lila viszont már csak a kékes — püspöklila — árnyalatában viselhető. Ezenkívül illik még a sötétkék és a bordó. Amenynyiben fekete ruhát vesznek fel, egészítsék ki azt fehér madeira gallérral vagy tetszés szerint '— lila vagy szürke — stólával. VENDÉGVÁRÁSKOR Sűrűn előfordul, hogy vendéget fogadunk. Ilyenkor sokszor szendviccsel kínáljuk kedves látogatóinkat. Most néhány jó szendvicsreceptet adunk közre, elsősorban a kezdő háziasszonyok számára. A szendvicsekhez zsúrkenyeret veszünk. A zsúrkenyeret ferdén, szép egyenlő vékonyságú szeletekre felvágjuk és a szendvics jellegének megfelelő anyagokkal és módon díszítjük. Díszítésnél vajhoz vagy majonézhez, műanyagból készült nyomócsövet használunk a legkisebb csillagcsővel. TOjASPASTÉTOMOS SZENDVICS 2 db keménytojást kettévágunk. Sárgáját áttörjük és 5 dkg vajjal habosra keverjük; a tojás fehérjét apróra összevágjuk, megsózzuk és egy késhegynyi A mustárral együtt a vajhoz vegyítjük. Púposán kenjük a kenyérre, a szendvics széleit körül, metélőhagymával szórjuk meg. KÖRÖZÖTTES SZENDVICS 5 dkg vajat 10 dkg juhtúróval elkeverünk, késhegynyi mustárral, pár szem köménymaggal, 1 mokkáskanálnyi pirospaprikával, kevés sóval, kb. 20 szál apróra vágott metélőhagymával és egy kiskanál sűrű tejföllel jól kikeverjük. A kenyereket púposán megkenjük ezzel a masszával és a széleit nyomócsövei vajjal feldíszítjük. KOLBASZOS SZENDVICS 10 dkg gyulai kolbászt hajszálvékony szeletekre felvágunk. A kenyérszeleteket vajjal megkenjük és a kolbászszeletekből csíkot rakunk rá. Vékonyan felkarikázott zöldpaprikával díszítjük. NYELVES SZENDVICS Egy kisebb füstölt sertésnyelvet puhára főzünk. Bőrét lehúzzuk és ha kihűlt, vékony szeletekre vágjuk. Vajjal megkent kenyérszeletekre rakjuk. Reszelt tormával és vaj rózsákkal díszítjük. SONKÁS SZENDVICS Vajjal megkent kenyérszeleteket egy pontosan akkora szelet sonkával beborítjuk. Közepére egy keménytojás karlkát teszünk, majd jobbról és balról savanyú uborka karikákkal díszítjük. SZARDINlAS SZENDVICS A kenyérszeleteket vajjal megkenjük; minden darab szardíniát hosszában kettévágunk és ráfektetjük a kenyérre. Kevés kaviárral és majonézzel díszítjük. SZALÁMIS SZENDVICS A kenyérszeleteket vajjal megkenjük és 2—3 kisebb szalámi szelettel befedjük. Nyomócsőből a legkisebb csillagcsővel vékonyan becsíkozzuk krémsajttal. 3Ce dn e nee Ink ne k A divatos gyermekfehérnemű nemigen tér el a felnőttekétől. Szinte minden forma megtalálható ezeknél: a háromnegyedes és rövidnadrágos -babydoll*, a lefelé kissé bővülő blúzos pizsama és a hosszú és boka felett végződő hálóing. Különbség talán csak a kivágásnál mutatkozik, míg a nőké merészen dekoltált, addig a gyermegfehérneműnél a zárt jelleg dominál. Több a fodor, a paszpól, és masni. Mint az egyéb gyermekholmiknál, itt is a jól kezelhetőség, a könnyen moshatóság a fő szempont. Igy anyaga az egyszínű, sima és mintás cloké, az élénk egyszínű satana, a mintás flanell és delén. RAJZAINK: L Aprómintás delén hálóing, teilos megoldással. A gallér szélén és az ujjavégződéseknél paszpolozást is lehet alkalmazni. Z. Térdnadrágos •babydoll* egyszínű cloké anyagra. Keskeny fodorral (2 cm) és elütő színű paszpolozással, mely masniban végződik. Legszebb a világoskék rózsaszínnel. 3. Aprópettyes flanell hálóing. A gallér és a holtpánt szélén keskeny csipkével díszítjük. 4. Türkizkék satana pizsama. Nvaknál fodorral, melyet fehér keskeny pánttal fogunk le, elől középen masnira kötjük. Természetesen mintás anyagra is igen csinos.