Délmagyarország, 1961. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-28 / 50. szám

I Kedd, 1961. február 28. sok eredményeként 1961. február 25-én megállapodást írtak alá a Magyar Népköz­társaság által a Mongol Nép­köztársaságnak nyújtandó gazdasági és műszaki segít­ségre vonatkozóan. A meg­Közlemény a magyar—mongol gazdasági megállapodásról A Magyar Népköztársaság tött megállapodás tevéke­és a Mongol Népköztársaság nyen hozzájárul a két or­kormánydelegáció között szág közötti . gazdasági gazdasági tárgyalások foly- együttműködés további ered­tak Budapesten, a testvéri ményes fejlődéséhez, vala­barátság és kölcsönös megér- mint a magyar és a mongol tés szellemében. A tárgyaié- nép közötti testvéri barát­ság további elmélyítéséhez. Elutazott a mongol kormányküldöttség A mongol kormányküldött­ség, amely Demcsigin Mo­lomzamc, a Mongol Népköz­állapodas alapjan a Magyar társaság Minisztertanácsa el­Nepkoztársasag egy konfek- sd elnökhelyettese, a Mon­cióüzemet és egy állatgyó- goi Népi Forradalmi Párt gyászati készüményeket elö- Politikai Bizottsága tagja állító gyarat szállít a Mongol vezetésével hazánkba látoga­Népköztár saságnak, valamint tott, hétfőn elutazott Ma­ii Mongol Népköztársaság vízellátásának megjavítása céljából kútfúrási és felsze­relési berendezéseket is szál­lít és vállalja a munka irá­nyításához szükséges magyar szakemberek kiküldését. A Magyar Népköztársaság vál­lalja továbbá, hogy a gyá­rak üzemeltetéséhez mongol szakembereket képez ki rész­ben magyar gyárakban, rész­ben pedig a helyszínen, va­lamint műszaki segítséget nyújt a gyárak felszerelésé­hez és üzembehelyezéséhez. A Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság kormánydelegációi egyetérte­nek abban, hogy a megkö­gyarországról. (MTI) Március 1-től megszűnik a vízum Magyarország és Leng\elország között A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság képviselői Budapesten tár­gyalást folytattak a két or­szág közötti vízum teljes megszüntetéséről. A tárgya­láson a felek megállapodtak abban, hogy 1961. márc. I-től a két ország között kölcsönö­sen megszüntetik a vízum­kényszert. Aláírták a magyar-román kulturális egyezmény munkatervét Budapesten hétfőn ünne- mos oktatásügyi, kulturális pélyesen aláírták a magyar és művészeti szakember cse­—román kulturális egyez- relátogatására kerül sor. A mény 1961. és 1962. évi mun- Román Népköztársaságból katervét. két énekkar jön a debrece­A most aláírt munkaterv ni Bartók Béla nemzetközi kó­alapján bővül az egyetemek, rusversenyre. Ezenkívül sor az alkotó szövetségek és a ker.ül különböző együttesek, színházak együttműködése és színházak és kiállítások cse­közvetlen kapcsolata. Szá- réjére is. Az űj gyárakat pártunk határozatának szellemében kell telepíteni Bódi László országgyűlési képviselő nyilatkozata az országgyűlés három- szántójának pedig 90 száza­léka került a szocialista szektorok kezelésébe. Az el­múlt hetekben a szegedi já­rás 17 korábban egyénileg gazdálkodó községében 17 ezer 450 család, 102 ezer 500 kataszteri hold földdel lé­pett a termelőszövetkezeti gazdálkodás útjára. Elmon­dottam, hogy az újonnan alakult termelőszövetkezetek tagjai bizakodva tekintenek a közösségi élet elé. A csengelei Egyetértés Tsz sa­ját erőből Zetort vásárol, a pusztaszeri Árpád Tsz tag­jai úgy dőtöttek, hogy már meg, a jelenlegi állami költ- idén hozzákezdenek a nagy­ségvetés összege több mint üzemi szőlőtelepítéshez. napos költségvetési vita­jában több képviselő szo­lalt fel, tett javaslatot, mi­re költsük a pénzt, hova kell még juttatni a felosz­tásra kerülő 76 milliárdból. A Csongrád megyei képvi­selők közül Bódi László szólal! fel. Felszólalásáról hírt adott lapunk is, de beszédének csak rövid ki­vonatát közöltük a többi újsággal együtt. Kérésünk­re Bódi László elvtárs az alábbiakban részletesen is • tájékoztatja olvasóinka! fel­szólalásáról, amely közvet­lenül érinti a szegedieket. — A többi között arról beszéltem, hogy örömmel és jó érzéssel állapíthatjuk hat delegáció megtekintette, valamennyi azt mondta, ide­ális gyártelepülési hely. Van iparvágánya, a Tisza mellett terül el, tehát van ipari víz is korlátlanul. A meglevő épületek mellett 150 kataszteri hold állami föld terül el. Hangsúlyoz­tam, hogy azt kérjük pár­tunk, kormányunk vezetői­től, hogy a második ötéves tervben • vegyék figyelembe me­gyénk mezőgazdaságának szocialista átalakulását cs teremtsünk lehetőséget a felszabaduló munkaerő el­helyezésére. 8 milliárddal nagyobb, mint az egy évvel korábbi volt. Ez elsősorban a magyar dol­gozó nép szorgalmas, becsü­letei munkájának köszönhe­tő. Népünk tudja, hogy pár­— Foglalkoztam Szeged — A többi között arról is két fontos problémájával, beszéltem, hogy a lakás és közlekedés öröm számunkra iparunk kérdésével. Elmondottam, rohamos fejlődése. hogy 1955-től 1960-ig Szege­Fontos azonban, hogy az új den több száz lakás épült, gyárak telepítését pártunk mégsem csökkent a jogos la­tunk, kormányunk gazdaság- határozata szellemében való- kásigénylők száma, mert há­politikai intézkedései mind­annyiunk érdekét szolgálják. — Jelentettem az ország­gyűlésnek, ' képviselőtársaim­nak, hogy Csongrád megye dolgozó parasztsága is a szö­vetkezeti gazdálkodást vá­lasztotta. Ma már megyénk területének 94,1 százaléka, Uj gépek az új termelőszövetkezeti gazdák számára] A Kisteleki Gépállomás a megye kisebb gépállomásai közé tartozott eddig. Érthető is volt, hiszen a kisteleki körzetben még csak néhány szövetkezeti gazdaság dolgo-. zott. Januárban azonban Kistelek, Balástya, Csengele és a többi, a körzetbe tarto­zó községek dolgozó paraszt­jai is a termelőszövetkezetet választották. Kormányunk — mint beszédes képeink » mutatják — már az első na­pokban nagyértékű segítsé­get nyújtott a kisteleki és környékbeli új tsz-ek szá­mára. Szinte egyik napról a másikra — gépparkját te­kintve — az egyik legtekin­télyesebb gépállomás lett a megyében a kisteleki. Az utóbbi időben egyetlen , hét sem múlott el anélkül, hogy ne érkeztek volna újabb és újabb gépszállitmányok Kis­telekre. sítsák meg. Nem tartjuk he­lyesnek, hogy némelyek Bu­dapesten nehezítik a gyárak vidékre telepítését. Két év­vel ezelőtt Szegeden örömmel fogadtuk a hírt. hogy a Kohó- és Gépipari Minisztérium kábelgyárat létesít a városban. Öröm volt ez, mert komo­lyabb nehézipari létesítmény még nem volt Szegeden. Gondoltuk, hogy a mezőgaz­daság szocialista átszervezé­l se nyomán jelentkező mun­; kaerőfelesleget is foglalkoz­| tatni tudjuk majd. Ez a : gyár meg is valósult, de • nem olyan beruházással, | mint amilyennel tervezték, t A Szegedre szánt nagyobb • beruházás Budapesten ma­} ladt. J — Megemlítettem, hogy az 1 Újszegedi Kender- Lenszövő j Vállalat telepén két nagy • épülettömb —, 4110 négyzet­t méter alapterülettel — 12 ! éve kihasználatlanul áll, és • igen alkalmas volna üzem­(telepítésre.' Az egyik épület­i ben a közelmúltban 40 mil­í liós beruházással- üzemet j akdVtak létesíteni. A mi­• nisztérium len-, kender és rövidáru igazgatósága kö­zött azonban vita támadt, Újszeged kapja-e ezt az üze­zaink jelentős része az 1879­es árvíz után ideigleneá jel­leggel épült, s közülük több omlik össze évenként, min­den külső beavatkozás nél­kül. Igen sok az egészség­telen, vizes lakások száma. Mi, szegediek tudjuk jól, hogy a több évtizedes mu­lasztást nem lehet máról­holnápra pótolni. A fenti körülmények miatt a 15 éves lakásépítési tervidőszak alatt sem tudjuk városunk ilyen­irányú problémáját megol­dani, ha a jelenlegi ütem­mel építkezünk. Kértem pártunk és kormányunk ve­zetőit, adjanak több segítséget a Í áros lakáshelyezeténck íegoldásához. — A szegedi munkások igen sokat bosszankodnak, munkába menet, mert több­ször elkésnek, önhibájukon kívül. A százezer lakosú Szeged­nek ugyanis csak 12 autó­busza van. A Közlekedési Vállalat au­tóbuszai 1960-ban 3 millió 569 ezer személyt szállítot­tak. Az autóbuszok zöme máshonnan kiselejtezett, erő­sen elhasználódott, ezért gyakran elromlanak. Beszél­tem arról, hogy kértük a Megszaporodtak a tsz-ek, megszaporodtak a szállítások is. Ezekhez a munkákhoz 25 , önkiürítő lengyel és magyar gyártmányú vontatókocsit is kapott a gépállomás. Fü-; a!^e,íaívan Yal°sitjak meg. kaszáló gépekkel is ellátták a gépállomást. Jelenleg tíz ilyen gép áll a szövetkezeti S Alberttalvan építkezni kell gazdaságok rendelkezésére. Nincs hiány siló- és gabonakombájnokból sem. Mint Du- 5 ugy> meg az ovoda áás Sándor igazgató elmondotta, már csak mindössze néhány rendsodrót és kultivá tort kell beszerezni, s ezzel a gépparkkal az összes tavaszi, nyári és őszi mezögazda­lentelek a körzetbe tartozó szövetkezetek. met, vagy Albertfalva. Vé- közlekedés- és postaügyi mi­gül is ugy döntöttek, hogy ^idanl^ sági munkákat el tudják végezni. Eddig 110 ezer normálhold gépimunka-igényt je-* ** • . e tentoiol- n lrjirrcfSo tnrtnyA nvXr.otUeyotolr . KaerOieieSfeg. udvarából is' el kell ven­niök. Pesten munkaerőhiány van, Szegeden pedig raun­közlekedcs problémáját, de ő a megoldást abban lát­ja, ha az autóbuszokat át­adjuk a minisztériumi vál­lalatnak. A Minisztertanács tanácsi osztálya pedig azt mondja, ne adja le a város az autóbuszokat. A szüksé­ges fejlesztést azonban nem kapjuk meg. Kértem, hoz­zanak döntést. Bódi László elvtárs kéip­viselöi felszólalásában való­ban a város legégetőbb kér­déseit említette meg, s re­mélhetően az illetékes kor­• Szeged gyártelepülése al­t kalmas épülettel is rendcl­j kezik, mégis Albertfalvára • kerül az új üzem, • Megjegyeztem az igazság kedvéért, hogy ígérték az új üzem helyett a Rico Köt­szövögyár Szegedre telepíté­sét. De hallottuk, hogy ezt már több helyre is ígérték. — Az említett ki haszna- mányszervek mindezt nem ílatlan gyárépületeket már is hagyják figyelmen kívül. Idén még több árut kell szállítania a vasútnak | Aktívaértekezlet a szegedi vasútigazgatóságon i Munkára felsorakozva várja a tavaszt a 10 legújabb, 45 lóerős Belorusz traktor is. Ezekkel együtt már 85 trak­toregységgel rendelkezik a gépállomás A közelmúltban" a szegedi MÁV igazgatóságon megtar­tott áktívaértekezlet megál­lapította, hogy a szegedi igazgatóság szol­gálati helyeinek többsége káját bizonyítja, hogy a nagymértékben megnöveke­dett árumennyiség továbbí­tásához mindössze 7,3 száza­lékkal kellett több gőzmoz­donyt felhasználni, ami gya­1960-ban jó munkát vég- korlatban azt jelenti, hogy (Somogyi Károlyné fe" " Harminc vadonatúj mütragyaszóró gén látható itt. Rengeteg emberi munkaerőt takarítanak meg ezekkel az, uj tsz-ek a tavaszi fejtrágyázások és a kapásnövények talajainak műtrágyázása idején zett, bár az is igaz, hogy egy-egy területen hiányosságok is adódtak. Az igazgatóság dolgozói tavaly II százalékkal több árut szállítottak el, mint 1959-ben. Ezt a telje­sítményt — azaz több mint 400 ezer tonna töhM°t áru­mennyiség elszál' ' — azonban csupán s fél százalékkal több „sival végezték. Ez azt jelenti, hogy a teherkocsik átlagos ki­használása jobb volt, mint a korábbi években. A kocsiforduló idő viszont sajnálatosan emelkedett, mert 1960-ban 1,66 nap, 1959-ben viszont csak 1,6 nap jutott egy kocsifordu­lóra. A vasutasok jó mun­a tehervonatok általában sokkal nagyobb rakomány­nyal közlekedtek. Idén még a tavalyinál is nagyobb feladatok várnak a vasútra, s így a szegedi igaz­gatóság dolgozóira is. A sze­mélyforgalomban 1961-ben 98.6 százalékos pontossággal kell betartani a vonatok me­netrendjét és 50 ezerrel töblj utast kell elszállítani. A tehervonatoknál 81 szá­zalékos menetrendszerűség mellett pedig sokkal na­gyobb teherforgalmat bonyo­lítanak le. Ennek egyik fel- • tétele a tervezés megjaví­tása és az, hogy az eddiginél több úgynevezett irányvona­tot indítsanak. Szüadi Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom