Délmagyarország, 1961. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-26 / 49. szám

5 Vasárnap, 1961. február 19. Szakasits Árpád nyilatkozata az Országos Béketanács küldöttségének utazásáról A Szoviet Békebizottság — Moszkvában hasznos és meghívására hosszabb időt termékeny megbeszéléseket töltött a Szovjetunióban az folytattunk a szovjet bqke­Országos Béketanács küldött- bizottsággal, amelynek tevé­sége Szakasits Árpádnak, a kenységét igen nagyra érté­tanács elnökének vezetésé- keljük s példáját követni vei. akarjuk. Sok jó gondolattal, Szakasits Árpád a követ- nálunk is felhasználható kezőket mondotta az MTI munkamódszerrel és tanács­moszkvai tudósítójának a csal gazdagítottak bennünket küldöttség látogatásáról: a kiváló szovjet békeharco­— A fegyvertelen béke a sok. Különösen értékesek háború nélküli világ ügyé- voltak azok a tapasztalatok, ben jöttünk a Szovjetunióba amelyeket a szovjet béke­mi magyar békedelegátusok mozgalom tudományos bi­sok százezer aktív békehar- zottságának munkájáról sze­cosunk képviseletében. Min­denütt derűs, bizakodó, jó­reztünk. A -hivatalos* talál­kozókon kívül sok alkal­kedvű emberekkel találkoz- munk nyílt arra, hogy meg­iunk, s gadtak mindenütt úgy fo­bennünket, mint ' ismerjük az egyszerű szovjet emberek véleményét, meg­igaz barátokat, testvéreket, lássuk mindennapi életüket. Szovíe segí'ség iiiáo éziátak A tavaly februárban Hrus­csov és Sükarno által aláírt szovjet—indonéziai gazdasá­gi és technikai együttműkö­dési egyezmény alapján pén­teken jegyzőkönyvet írtak alá Dj akartában. A jegyző­könyv értelmében a Szovjet­unió segítséget nyújt Indo­néziának több fontos ipari vállalat építésében. Ezek kö­zött van egy alumíniumgyér, egy észak-szumátrai vízierő­mű és egy kohászati üzem. Az utóbbi termelése évente 250 000 tonna acél lesz. Szov­jet szakemberek geológiai kutatásokat végeznek Indo­néziában, többek között szén és vasérclelőhelyek feltárá­sára. A Szovjetunió rendel­kezésre bocsátja a szüksé­ges felszereléseket és anya­gokat is, segít a kutatómun­kálatokhoz szükséges szak­emberek kiképzésében. Ismét a termelés kérdései állnak a szakszervezeti munka középpont jálian A verseny szervezésének tapasztalatai a Szegedi Cipőgyárban MÁTRAI TÉL Az Alföldön eddig jóformán alig éreztük, hogy a télben járunk, de a hegyvidékeken az ország minden tájáról összesereglett üdülök élvezik a tél játékos örömeit. Képünk a Mátra síelőiről készült Bár ma már egészen más a helyzet, az igazság ked­véért mégis el kell monda­nunk, hogy néhány hónap­pal ezelőtt a Szegedi Cipő­gyárban jóformán abból állt a szakszervezeti munka, hogy — egyébként fontos — érdekvédelmi ügyeket, ba­jokat, panaszokat ' intéztek, segélyeket adtak. A legfon­tosabb tennivalóval, a mun­ka, a termelés kérdéseivel azonban alig foglalkoztak. Elhanyagolták a szóbeli fel­világosítást, a bizalmiak be­szélgetését a gyár dolgozói­val, s hasonlóképpen gyen­gén, illetve sehogyan se szervezték meg a munka­verseny értékelését, a ter­melési eredmények írásos ismertetését. Az els5 eredmény: a minőség javulása A fő feladatok elhanya­golása mindig hiba. Külö­nösen súlyos hiba volt, hogy a Szegedi Cipőgyárban ép­pen akkor hallgatott el a szakszervezet, amikor töb­bek között az ő szavára is nagy szükség lett volna: eb­ben az üzemben is az év utolsó hónapjaiban rendez­ték és igazították ki az el­avult normákat. Másrészt ka, a termelés, a verseny problémáival foglalkozik; helyreállt az egyensúly a munkában az érdekvédelem és a verseny szervezése kö­zött. A fejlődés iránya he­lyes és jó. Mi okozta ezeket a válto­zásokat? Mitől javult meg a szakszervezeti munka? Ré­sze van ebben annak, hogy a pártszervezet a vezetősé­gi üléseken foglalkozott a hibákkal és a javítás mód­jaival, továbbá része ván annak is, hogy a legutóbb összeült az üzem három történt? Kiderült az aas egyébként egészen természe­tes dolog, hogy a munkáso­kát nagyonis érdeklik az eredmények. Veres Mihály elvtárs, a pártszevezet titká­ra többször beszélgetett er­ről a dolgozókkal, és e be­szélgetésekből is meggyőző­dött arról, hogy az agitáció­nak ez a formája és módja nemhogy nem felesleges, hanem nagyonis szükséges. Többen, például Mihályi Lajosné a csákozóból, el­mondotta, mennyire fontos, hogy az emberek rendszere­vezetője, a pártszervezet tit- sen ismerjék eredményeiket. Márta Lajos elvtárs, a sza­bászati üzemrész művezető­je is hasonló tapasztalatok­ról számolt be. A dolgozók kimondottan igénylik az eredmények rendszeres is­mertetését. Érdeklődéssel fi­gyelik a kiírásokat, és ha esetleg valami hiba van bennük, azonnal kérik az adatok javítását. Következetessé a munkában A szocialista brigád meg­tisztelő címért dolgozó 11 munkabrigád vezetőjének kára, Veres Mihály elvtárs, á vállalat vezetője, Szöllősi Sándor elvtárs, és a hathó­napos szakszervezeti iskolá­ról hazatért ü. b.-titkár, Far­kas Józsefné, s közösen megbeszélték a munka gyen­geségeit és megállapodtak a tennivalókban. És természetesen része van a javulásban annak is, hogy a szakszervezeti bizal­miak szívesen vállalták az új feladatokat. Az ü. b. ér­tekezletet tartott számukra és egyik fő tennivalójuknak jelölte meg a munka minő­ségével való foglalkozást. Januárban ugyanis volt egy most már kéthetenként kis visszaesés: e tekintetben rendszeresen tart eredmény­a minőségi ellenőrök sokat ismertető és feladatmeghatá­azért is szükség lett volna Panaszkodtak a gyártmá- rozó értekezletet az üzemi 1— „ , • bizottság. A vezetők az ér­tekezleteken megismert ada­leteket, beszélgettek az em- tok alapján beszélgetnek a a bizalmiak felvilágosító szavára, mert a negyedik negyedévben az üzem lema­radt az exportterv teljesí­tésével: közel nyokra. A bizalmiak meg­tartották a csoportértekez­berekkel, s annak ellenére, hogy ez csak most- történt, a javulás máris kimutatha­brigádok tagjaival, és a ten­nivalókat, a célokat ponto­san ismerve a brigádtagok cipővel kevesebbet gyártot­tak a tervezettnél. Ma már azonban — mint mondottuk — kétségtelenül más a helyzet. Az utóbbi időben, megváltozott, ja­vult a szakszervezet mun­kája. Most már teljes ere­jével a fő feladattal, a mun­negyezer par A minöségi kifogások és nyilvánvalóan jobban, ered „Igazságosság nélkül nincs méltóság Fzekét a szavakat Patrice Lu­mumba írta feleségének szóló utolsó levelében. A megrázó hangú búcsút az Afrique Action című tuniszi lap ismertette. A levél első mondatában megsej­tett vég beteljesült már, mikorra az asszony elolvasta a férj levelét. E kezdő sorokban már egy új életre kelt halott kezeírását nézte: »Kedves Feleségem! Anélkül írom neked ezeket. a sorokat, hogy tudnám, valaha is a kezedbe kapod-e, illetve hogy még életben leszek-e, amikor olvasod«. A tragédia bekövetkezett és az af­rikai néger valahol — néhány gyilkos, gyengejellemü hatalomrabló tudná megmondani a pontos helyet — már ' a kongói földben pihent. (Talán Kato­to falu határában ásták el.) Csak a test került a földbe, mert Lumumba új életre kelt, amikor szí­véből kifolyt hazájának szabadságá­ért lobogó vére. Egyik percről a má­sikra nőtt óriássá, Afrika népei ettől a pillanattól ismerték meg: s a tör­ténelmi tankönyvekben majd úgy ta­nítják, hogy Afrika szabadságának hajnalán a legnagyobb afrikai forra­clalmár, Patrice Lumumba kongói né­ger volt. Egész Afrikában — legyen az bármilyen nevet viselő ország — nagy szobrok emelkednek majd a független népek akarata szerint és az utódok mély érzéssel, lehajtott fejjel koszorút és virágot helyeznek el a szobor talapzatán. Az új nemzedék karonülö korában már apja szájából hallja majd: »Nézd, fiam, ez a leg­nagyobb afrikai néger szobra, akit megöltek, mert szerette színesbőrű testvéreit, emberi méltóságot, függet­len, boldog világot akart nekünk*. S a legendák majd szájról-szájra járó kis történetekben viszik el e nagy szabadságharcos élettörténetét a ma még írástudatlan nép szívéig, lelkéig. Később a tankönyvek, életrajzok, his­tóriai tudományok emelik a legna­gyobb jellemeket megillető piadesz­tálra. Szállóigévé nő utolsó levelének zá­rómondata és kegyelettel ejtik majd szabad Afrikában e szavakat: "Ne sírj, feleségem! Tudom, hogy hazám, amely ma még szenved, meg­védelmezi majd függetlenségét és szabadságát. Éljen Kongó! Éljen Afrika!* Magától jön a kérdés, hogy mi tesz ilyen rendkívülivé egy-egy embert? Most túl azon a filozófiai tételen, hogy helyesen kell felismerni a tár­sadalomban végbemenő történelmi folyamatokat és a leghaladóbb folya­mat élére állni... —, de itt valami olyasmi szükséges még, tűni nélkül lehetetlenség történelmi nagysággá magasztosulni. Ez a valami a rendkívüli jellem le­het. Ezt különböző történelmi példák bizonyítják. Mi lehetett volna II. Rákóczi Fe­rencből, ha térdet hajt a Habsburg­ház előtt? A leggazdagabb nemes, s az utókor szemében hitvány kis ma­gyar féreg. Közelebbi példát is szol­gáltat az élet: hogyan emlékeznénk Kun Bélára, ha Peyer Károly útját járta volna? Sehogyan sem, mert Pe­yerről húsz év múlva még azt sem tudja a következő generáció, hogy ilyen nevű ember létezett volna Ma-. gyarországon. Marx Károly a legnagyobb nyomo­rúságban, a szó legszorosabb értel­mében éhezve írta meg *A tőké«-t. Mi lehetett volna Marx Károly, ha nem A tőkét írja, hanem a német burzsoának ír közgazdaságtant? Dús­gazdag ember — és történelmi nulla. Lenin a legnagyobb orosz herceg le­hetett volna, milliós vagyonok ura, ha behódol a cári hatalomnak —, s nem száműzött, üldözött az 1917-es októberi forradalom győzelméig. De Lenin a történelmi igazság kiderítése mellett rendkívüli jellemszilárdságról tett tanúbizonyságot, hitt abban, hogy az az eszme, amit képvisel, végül is győzedelmeskedik. Nagy példák l^mnZt millió kis példája is. A Nagy Októ­ber győzelme a jellemszilárd embe­rek tömegét dobta felszínre. Á mi másfél évtizedünk megérlelte a mi jellemgazdag, igazságukért harcoló embereink százezreit. S Lumumba vég­óráiban százmilliók hitére, a gyar­mati rend megdöntéséért vívott harc ' rendíthetetlenjeire utalt, amikor le­írta ezt a mondatot: "A történelem majd ítéletet mond... Afrika a maga történelmét írja majd és ez a történelem a Szaharától északra és délre egyaránt a csorbít­hatatlan méltóság és becsület törté­nelme lesz*. Azért tudott meghalni, mert em­beri méltóságával, vallott eszméjével — hogy Afrika szabad lesz — nem tudta összeegyeztetni a kegyelemből, alamizsnaként biztosított életet. »Semmiféle brutalitással, semmi­lyen kínzással nem tudtak arra kény­szeríteni, hogy kegyelmet kérjek, mert szívesebben halok meg emelt fő­vel, hazám sorsába vetett rendíthe­tetlen hittel és mélységes bizalommal, semminthogy a szent elvek megcsú­folása árán, megalázva tovább él­jek*. Most tlzmitiiönyiar- vallják ezt, névtelenek, rosszul felsze­relt, gyengén táplált katonák, akik saját lelkiismeretük előtt, emberi méltóságukat tisztán akarják látni: s ez a tisztaság csak a független Kon­gó, szabad Afrika megteremtésével teljesedik ki. Egy eszmében való hit nemcsak hi­deg ésszel mérendő, hanem az érzé­sekből, jellemből is szükséges kon­zekvenciákat levonni. Békés viszo­nyok között éppen úgy érvényesül az eszmébe vetett hit, mint nehéz hely­zetben, csak ez utóbbi esetben rend­kívül nagy jelentőségre tesz szert a jellemszilárdság, az egyenesség. Ne­héz helyzetben sokan elcsúsznak azok közül, akik békés viszonyok között elvhűeknek látszanak. Erre van tör­ténelmi példa hazánkból is. S nem szabad összekevernünk a jellemszi­lárdságot, az igazságérzetet beosztá­sokkal, állásokkal, mert a kettő nem mindig vág egybe. Egy ember értékét eszmei hűsége, igazságérzete, jelleme határozza meg elsősorban és csak azután szakképzettsége. Ügy fogalmazhatnánk, hogy "fi­gyeld meg szavait és nézd meg a tet­teit, megállapíthatod, hogy kivel van dolgod*. Még közelebbi példából le­het érzékeltetni e fogalmat nálunk. Emberek tízezrével dolgoznak az ügyért kenyérkereső munkájuk mel­lett társadalmi munkában is. Vajon mi' hajtja őket, ha nem meggyőződé­sük, ha nem egyenes jellemük? Lumumba ^g^*^ bott egész Afrikára, s ettől a csóvá­tól még magasabbra csap az afrikai népek gyarmati felszabadító harcá­nak lángja. Ennek a jellemszilárd emberijek a magatartásából napi példát is levon­hatunk, azt hiszem valamennyien, más viszonyok között, más értelem­ben, de a jellemet illetően teljesen, egyértelműen. SIKLÓS JÁNOS panaszok száma azóta csök­kent. Az értékelésre szükség van A változások másik jele, hogy ismét rendszeresen ér­tékelik a verseny eredmé­nyeit. Havonta kétszer, 15-e íefadatT ennek a jól megin­és 30 -a után azokon az ered- dult munkának a rendsze­ményismertető táblákon —, rességét, következetességét amelyek egyébként az egyes továbbra is biztosítani. Hi­üzemrészekben- eddig is szen világos, hogy az üzem megvoltak, de nem írták ki fő feladatai megoldásában ményesebben dolgozhatnak, mint anélkül. A szakszervezeti munka fellendülése tulajdonképpen még csak most kezdődött meg a Szegedi Cipőgyárban. De máris vannak bizonyos eredményei. A • következő rájuk rendszeresen az ered­ményeket —, most megint közlik a dolgozókkal a ver­seny számait, adatait. S mi nem nélkülözheti azt a se­gítséget, amit a gyár szak­szervezetének szervező és felvilágosító munkája jelent A szovjet nép köszönti Hornyánszky Károlyt és feleségét Szombaton valamennyi szovjet központi lap közölte a Legfelső Tanács Elnöksé­gének rendeletét Hor­nyánszky Károly székesfe­hérvári orvos és felesége kormánykitüntetéséről. A la­pok ismertetik Hornyánszky családjának hőstettét, közlik a magyar házaspár fényké­pét is. A Pravdában Marija Fortusz, a szovjet hadsereg volt őrnagya — aki annak idején kapcsolatba lépett Hornyánszkyékkal — írja le a 16 év előtti eseményeket. A szovjet emberek őszinte szívből köszöntik a magyar házaspárt magas kitüntetése alkalmából. Ligyia Martis­csenko, akit a szovjet had­sereg felderítőjeként Hor­nyánszkyék rejtettek el la­kásukban, jelenleg a Fekete­tenger menti Jevpatorija egyik szanatóriumában dol­gozik. Ligyia Martiscsenko táviratot küldött a magyar házaspárnak kitüntetése al­kalmából, és a moszkvai rá­dió magyar nyelvű adásának adott nyilatkozatában kö­szöntötte egykori házigaz­dáit. Ugyancsak meleg han­gú táviratot küldött Hor­nyánszkyéknak Marija For­tusz is. A moszkvai Tyimirjazev­kerület 200. Számú középis­kolájában a' történelem szak­kör tagjai levelet írtak a Hornyánszky házaspárnak, amelyben köszöntik őket ki­tüntetésük alkalmából, s ké­rik, ismertessék meg a szov­jet fiatalokat is életükkel, gyermekeik életével. N4POSCSIB K kapható. Megrendelhető a helyi Földmüvesszövetkezet oa­romfigyűj tőjénél. A kiszállítás fűtött kocsiban történik SÜLDŐT 20 kg-tól átvételi napokon, piacokon magas áron kor­látlan mennyiségben vásárol az Allatforgrlm Vágatat Termelőszövetkezetek figyelem! Előnyös feltételek mellett még mindig köthető érté kesítési szerződés, kenyérgabonára, sörárpára, napra­forgóra és babra. Vetőmagot, felárat és kamatmentes előleget biztosítunk. Bővebb felvilágosítást ad a Ter­ményforgalmi Vállalat járási kirendeltsége. Szeged, Tolbuhin sugárút 79 és.a községi raktárai. 850

Next

/
Oldalképek
Tartalom