Délmagyarország, 1961. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-22 / 45. szám

9 Szerda. IMI. február tl. Megyei ünnepséget rendeztek a szovjet hadsereg megalakulásának 43. évfordulóján A szovjet hadsereg megalakulásának 43- évfordulója alkalmából kedden megyei ünnepséget tartottak Hódmezővásárhelyen. Délelőtt a megyei tanácson a megyei pártbizottság és a megyei tanács fogadást adott a megyében levő fegyveres testű' letek, vglamint a szovjet hadsereg megjelent képviselői tiszteletére. Tőrök László elvtárs, a megyei pártbizotiság első titkára pohárköszöntő jében arról beszélt, hogy a magyar nép » szovjet hadsereg születésnapján csak hálával tud emlékezni; kétszeresen is hálásak vagyunk, mert 1045-ben felszabadították hazánkat, s 1956ban segítettek megvédeni a proletariátus hatalmát- Büszkék vagyunk arra, hogy a magyar néphadsereg együtt harcolhat a szovjet hadsereggel az emberiség békéjéért Ezután orosz nyelven is köszöntötte a szovjet hadsereg képviselőit. A beszédre a szovjet tiszti küldöttség vezetője meleghangú felszólalással válaszolt. Ezt követően koazorúzási ünnepség zajlott le a szovjet hősi emlékműnél és a vásárhelyi temetőben nyugvó szovjet bősök sírjainál. A Zetor K-25-ösök Csongrád megyében A magyar traktor, és mezőgazdasági gépgyártás nagy utat tett meg az utóbbi fél évtized alatt. Ma mér olyan jeles -traktorcsalád" hirdeti mezőgazdasági gépkonstruktóreink jó hírnevét, mint például sz 38-asok, az AD i K—70-esek, a lánctalpas traktorok és a többiek. Az új magyar traktorok tömeges szériagyártása lényegében esek most kezdődik el. Ugyanakkor ki kellett elégíteni termelőszövetkezeteink, az állami gazdaságok, erdőgazdaságok gyorsan növekvő traktorigényeit. A szovjet mazoggzda* sági gépipar gyártmányai mellett a csehszlovák Zetor K—25-ös traktorok ezerszám érkeztek hazánkba. S mondhatjuk, ezeken a nagyszerű gépeken keresztül tanulták meg igazán becsülni, szeretni falgsi dolgozó parasztjaink a csehszlovák ipar tehetséges dolgozóit. A legjobbak között Csongrád megyében két évvel ezelőtt alakult meg az első úgynevezett ketor-gepáilomás Kiskundorozsmán. A régebbi gyártmányú magyar izzófejes traktorok és a szovjet lánctalpas traktorok mellett négyven Zetor indul el minden évben a tavasz lehel létének érkezésekor erről a gépállomásról, s a gépekét cgak a decemberi tél hajtja haza. Rigó Zoltán Ocskó Mihály három év óta keresi kenyarét ezzel » tűnő csehszlovák traktorral kigépállomáson* összegyűjtött kéteeztendős tapasztalatait; — Az egyik legjobb traktor a világon azok között, melyeket Ismerek. Rendkívül nagy mozgékonysággal, hallatlanul nagy munkabírással rendelkeznek. mind e jó tulajdonságok mellett rendkívül egyszerűek is, könnyű megtanulni kezelésüket. Egy-egy Jtotor évi munkateJjépítroenye dik esztendőt is munkában éri meg őszintén mondhatom. igazán hálásak vagyunk a csehszlovák ipar dolgozóinak. Nagyon jó, hogy számunkra állandóan és szervezetten biztosítják a Zetor motorok alkatrészeinek UtánpótlásátMezőgazdasági „mindenes" • . .-> . Ocskó Mihály K—M-ős Ze^tótömwnkában tarjával hárem év óta dolgoegyutt telw^wt o^esebo Z)k a d„rOKi„lai pállom*. vezetők kowben M » Traktora ma is olyan. Krtf^ní M,nth* elvtárs, a gépállomás igaz- gop elhasználj ideje nyolc KsJrí&taffi i^hár^n! gatója - mikor ott jártunk esztendő, de minden bizony- j® - "Wfe * nyal sok' gépünk még a tize- ™ S^t^tot Ocskó Mihálytóq mit tud mondani Zetorjáről? — A lehető legjobbakat. Valamennyi mezőgazdasági munka elvégzésére kitűnően alkalmas gép. így aztán lehet ú vete pénzt keresni bőven- Ha pz egyikfajta munka elfogyod, az ember tovább dolgozhat más munkában. Később a csehszlovák mezőgazdasági gépipar másik fi'pc arárímlnvára Ennyi birtok'.I Varga elmesélj, mekkora a birtok- Járt erre nemegy »er a polgármester úrral. — Vétek ez, fiam, én js azt mondom Amikor a szegénység meg halódik. Kiértek Püspökielére. Kpregjk, hol az a hely- ahol a sírokra bukkantak, P tetve még nem tudták, hogy sírt találtak vagy sem, csal tett a hír: espptot és ékszart vet magából a főid. Egy sze gény ember tudta az utat. Beült a kocsiba, és kiautóztak » tetthelyre. — Na, hol az a föld? — kérdi kínt Móra. — Ift a püspöki birtok mellett — mutatja az atyafi. Autó a határban, nagy újság ez errefelé- Marad I munka, maid esipáiják. jönnek hát napszámosok, kispa rasztok, kapával legtöbbje. Hamarosan gyűrű vonódott köréjük- A taiet éppen a püspöki föld mellett húzódott Kotormány, ki már abban az időben ásatási szakártő Voltj kérdez, jegyez, s végül kibökj: — Itt kellape ásni, és ez az Irány! De Móra mér nem figyelt rá. Beszélgetett pz emberek kel. Szívásén, örömmel- Szerette meséltetni az embereket-! Azok meg boldogan magyarázták. Ritka alkalom, hogy vá rom, nadrágos ember szót vált vélük. Legfeljebb «z intéző.] aki mindig csak prdibál. ilyenkor épük: mégiscsak soktaj ta ember él a világon- A vórosiféle se mind rossztete. A? igazgató űr a munkára terelte a síét. — Mivef foglalkoznak Ut, emberek? A napszámosok válaszoltak: — A püspök űr földjiben dolgozgatunk. Napszámért Egy másik, a hangosabbek közül, közbekiált: — Robotolunk! A harmadik, akiben tárgyilagosság is volt, megjegyez te: —- Hát nem mondom, sokat nem ér a munkánk- De| mégiscsak itt ütjük agyon a napot, a püspök úr földjinMóra közbekórdezett: — És milyenek a püspök úr emberei? Jáno? a sofőrre pillant. Aha, moet jön majd »z intéző!) örülnek a válasznak mindketten. — Bakafántosak. — Milyenek? — Mindig ez emberfia anyjaistonit emlegetik. A másik erélyesen: — Káromkodnak azok, jobban, mint mi! De nekikl könnyű, feloldozza őket a püspökNevetés jobbról-balrpl. Felszabadultan örülnek, hogy| végre városi embernek mondhatják el igazukat- 8 ez, ahogy nézik, nem mondja el a püspöknek, Közbep János hamar kiokoskodott mindent. Csináltak egy kutatóárkot, és kiderült, igaza volt- A föld kincse * püspöki földek alatt van- Hanem erre az egyik napszámosj megjegyzi: —Már pedig oda coki! Azt nem engedi meg az intéző] 6r! De Móra a püspök úrnál protestált- 8 a vége ez lettj hogy szomorúan annyit mondott — két nap múlva —] Kotormány nak: — Na, János, mi prra a földre, jó keresztény módjá-| ra, keresztet vethetünk. (Folyt, köv.) je'es gyártmányara, a Knőitek aratógépekre terelődött a szó. így mondták a dorozsmaiak- a Knotek gépek (legalább olyan kitűnő munl kgeszközök, mint a Zetorok. ]A laza homoktalajokon a süppedős miatt semmilyen más kévekötő, aratógéppel nem lehet boldogulni, csak ja Knotekkal. Nemcsak kisteleki vélemény Kisteleken van jelanleg ICsongrád megye legszebb, legnagyobb homoki gépállomása A nagy gépparkban húsz dareb Zetor K—25-ös is helyet foglal. A kisteleki emberek — hasonlóan a dorozsmaiakhoz — ugyancsak szeretik, becsülik ezeket a gépeket és készítőiket i». A kisteleki tanyavilág parasztjait elsősorban a Zetorok barátkoetatták meg a gépi munkával. Dudás Sándor gépállomási igazgató és többek véleménye szerint esupán az a nagy hiba, hogy előreláthatóan a gépállomás már nem kap újabb Zetorokat. Pedig szerintük ezekből a gépekből talán sohasem tenne elég. Mi pedig bízvást hozzátehetjük ehhez: amit Dudás elvtars mondott, nemcsak kisteleki vélemény. Cs. J. Hol telepítenek új üzemeket, hogyan oldják meg az Alföld iparosítását ? A* Országos Tervhivatal elnökhelyettesének sajtótájékottatója Kedden délelőtt sajtótájékoztatót tartott a Magyar Újságírók Szövetségében Lázár György, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese az 1961. évi népgazdasági terv időszerű kérdéseiről. A tájékoztató után lapunk munkatársa választ kért tőle tőbb olyan kérdésre, amelyet a szegedi üzemek vezetői, dolgozói vetettek fej a Dél-Magyarország szerkesztősége által rendezett egyik legutóbbi közérdekű tanácskozáson. Az ipartelepítés problémáiról szólva elmondotta Lázár elvtárs, hogy történelmileg kialakult helyzettel állunk szemben. A párt- és kormányszervek ) 958-ban dolgozták ki az ipartelepítés irányelveit. A hároméves terv idején már megtörténtek ez első jelentős lépések, amelyeket újabbak követnek 1961-ben és az ötéves terv éveiben. Látni keU azonban, hogyha az ipartelepítési irányelvek valóraváitósán rendszeresen munkálkodunk, a strukturális változósokat csak bosszú idő után értékelhetjük- E megállapítás szemléltetésére elmondotta, hogy a felszabadulást követő években Budapesten élt az ország tokos* áfának 20 százaléka. Itt összpontosult az ipari termelés fele- Viszont az Alföldön, ahol a lakosság 30—40 százaléka él, az ipari termelés 10 százaléka helyezhető el. Az ipartelepítési elvek szerint Budapesten új üzemebet nem létesítenek, legfeljebb » régieket bővítik, A fővárosi gyárak termelésének növelését elsősorban a műszaki fejlesztéssel biztosítják. Az Országos Tervhivatal és a minisztériumok most dolgoznak a budapesti üzemek kategorizálásán. Megállapítják, melyek alkalmasak továbbfejlesztésre, vagy melyeket kelt majd vidékre telepíteni Az ipartelepítés vidéki központjait még nem jelöltek ki. Az az elgondolás, Hogy új üzemeket elsősorban a szénnel, vagy vízigénye* gyárakat megfelelő természeti adottságokkal rendelkező helyeken létesítsenek. Ezentúl mindenekelőtt az Alföld iparosítását kívánják megoldani. Az Alföldön olyan városok körzetében alakdiák ez új ipartelepeket, amelyek olyan vonzó hatással rendelkeznek, mint most a főváros. Ezt azonban csak perspektívésan tehet megvalósítani. Ez lényegében az ötéves terv feladata is tesz, de az ilyen irányú ipartelepítési politika már érvényesül az idei tervben is. A második ötéves tervben épülő új ipari üzemek mellett folyik az ipartelepítés úgynevezett apró munkája is. Több egy-kétszáz munkást foglalkoztató üzem alapjait is lerakják még az Idén a minisztériumok és a tanácsok kezdeményezésére. A szegedi közérdekű tanácskozásokon felvetették a résztvevők, hogy az üzemeknek igen sok problémát okoz az, hogy a termelési szükséglet megismerése előtt kell megrendelniük a nyersanyagot, Emiatt sok felesleges nyersanyag halmozódik fel raktáraikban, ha később a kereskedelmi megrendelés nem egyezik a vállalat áltai megrendelt nyersanyaggal. Ezt a problémát generális módon úgy megoldani, hogy soha semmi gond ne legyen • vele, nem tehet. Ugyanis az anyagok egy részét a külkereskedelem útján szerezzük be. Ezt pedig már jó előre meg kell rendelmi. Pedig a hazai előállítású nyersanyagok egy részét is 90 nappa! előbb kell megrendelni, mert esak'úgy tudják időre legyártani. E probléma megoldásához segítséget kaptak a vállalatok azzal, hogy ma már a terv indulása előtt nagyobbrészt ismerik, mit kell gyártaniok. A külkereskedelmi tárgyalásokat is lebonyolítják már a terv jóváhagyása előtt. Kétségtelen —- hangsúlyozta Lázár elvtárs —», hogy ez a tervezési eljárás még ma is a felesleges nyersanyag-felhaímozŐdSs egyik okozója. Ennek eltensúlyozására a jövőben növelni kívánjak a készletező vállalatok szerepét, hogy jobb és zökkenőmentesebb elosztást létesítsenek. így a nyersanyagok beszerzése te könnyebb lesz, mintha a vállalatok maguk rendelik meg azokat. Arra a kérdésre, hogyan és mikor kerül sor a DélMagyarországon utóbbi időben feltárt földgázvagyon biztosításéra, elmondotta, hogy hasznosítására átgondolt programra és sok anyagi eszközre van szükség. A második ötéves terv mostani átdolgozásánál az ország földgázvagy onának gyorsabb ütemű felhasználására is gondolnak. Ez azonban nem jelenti az4, hogy maholnap megnyithatjuk a gázcsapokat az üzemekben és háztartásokban. Előbb meg kell építeni a gerinc- és mellékveze te keket. Előbb az üzemek fűtőanyagaként biztosítják majd az újonnan feltárt földgázvagyonunkat — fejezte be válaszát Lázár György elvtárs. Tovább javítják a mezőgazdasági dolgozók élet- és munkakörülményeit Tanácskozott az SZMT magyal elnöksége . Tegnap, kedden délelőtt a Tolbuhin sugárúti szakszervezeti székházban ülést tartott a Szakszervezetek Magyei Tanácsának elnöksége. Az ülésen Juhász József, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának első titkára »A vállalati munkanormák rendezésének, valamint a fejlett technika alkalmazásának hatása a Csongrád megyei munkaerő helyzetére" — címmel tartott beszámolót. Ezután kerü(t sor a Csongrád megyei állami gazdaságok és gépállomások igazgatóságainak, valamint a MEDOSZ Csongrád megyei bizottságának közös előterjesztésére. Ebben a dolgozok élet- és munkakörülményeinek megjavítása érdekében tett intézkedésekről számoltak be. Az előterjesztésben megemlítették, hogy az aszályos év ellenére jó eredményt értek el Csongrád megye állami gazdaságai és gépállomásaiEz időben jelentősen javult a gépállomások munkavédelmi és balesetelhárítási munkája. 1959-ben a Csongrád megyei gépállomásokon 138 baleset történt és emiatt 1643 munkanap esett kl. 1960-ban a balesetek száma U7-re csökkent. Sajnos, ennél lényegesen rosszabb a helyzet az állami gazdaságokban. 1959-ben 250 baleset történt, egy esetben 8 baleset halállal végződött. A munkanap-kiesés több mint 3000 nap. 1980ban két halálos és 237 egyéb baleset történt. A beszámoló megemlítette, hogy a gépállomásokon legtöbb baleset a eséplés idejére esik. Ilyenkor ugyanis »ok idegen munkaerőt alkalmaznak, az új dolgozók még nem rendelkeznek megfelelő tapasztalattal a balesetek megelőzésében. A MEDOSZ megyei bizottsága is igyekszik megelőzni a baleseteket, s nagy gondoL fordít a munkavédelemre és a balesetelhárításre, Ezqtán a beszámoló részletesen foglalkozott a munkásszállások jelenlegi helyzetével. A Csongrád megyei állami gazdaságok 316S főt tudnak elhelyezni munkásszállásaikon. Altalános vélemény, hogy az J9S4 óta épített munkásszállások megfelelnek a követelményeknek, de még mindig sok a tennivaló. Az állandó munkásszállásoknak csak egynegyedében van folyóvíz és csak 10 százalékát világítják villanynyal, 1961-ben a gazdaságok igazgatósága a munkásszállások karbantartására l 080 000 forint értékű anyagot és 800 000 forint munkabért fordit. A beszámolót igen élénk vita követte. A vitában felszólalt Barna György, a Csongrád megyei pártbizottság osztályvezetője is. Az elnöki értekezlet több fontos határozatot hozott, melyekkel a mezőgazdasági dolgozók munka- és életkörülményeit kívánják megjavítani. I Hl H'H » Szegedi Nemzeti Színház | Kamaraszínház 23, csUtartBk, 7 óra Hl, Opera-bérlet NYUGAT LEÁNYA 22, péntek, 7 óra Bérletszünet FÜREDI KOMÉDIÁSOK utoljára 25, szombat, 7,2* órs Déryné-bérlet Nyugtalan boldogság Bemutató előadási 26, vasárnap, S óra Pztgllgetl-bérlet A SATAN BOSTONBAN 12, csütörtök, 7 órs l. Ifjúsági bérlet ZSÁKUTCA 26, Vásárnap, 7,26 óra Bérletszünet Nyugtalan boldogság 21, vasárnap, 3 őr; ZSÁKUTCA 22, kedd, 7 óra n. Opera-bérlet AIDA 26, vasárnap, 7 óra zsAKUTCA Napi tegyek a bérletes előadásokra is válthatók! Jegyelővétel a szinház jegypénztáránál da. »—l-tg, dn. í órától. . Vasarnap de. ll-l-ig, du. fél 3 órától. (Tel.: 33-6J). Üzemi közönségszervezőknél. Közönségszervező iroda a színházban. —1 • •• ** Tel.: 33-65.