Délmagyarország, 1961. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-07 / 6. szám

5 Szombat, 1961. január 7. AMIKOR „LECSÖNGETNEK" r Ki hová indul munkaidő után? J Itt messze hallatszó szirénabúgás, amott lármás kolompszó jelzi a munkaidő végét. Vége a munkaidőnek? A napnak azonban még nincs vége. Az most kezdődik el igazán. Hiszen a gyárban a gép mellett, a hivatalban az íróasztal mellett, az építkezésen az állványokon munka közben elfelejtődnek az egyéni gondok, elhalványodnak az egyéni vágyak, tervezések, ott az egyén csupán egy kis rész a kollektív munka hatalmas gépezetében. S aztán megnyílik a gyár kapuja és kitódul rajta a dolgavégzett munkástömeg, ís ez a bent annyira egységes kollektíva most egyszerre apró részekre, előbb kis csoportokra, aztán magánosan siető, hazafelé igyekvő emberekre, egyénekre oszlik, akik most már a maguk életének kis gondjait kergetik, űzik ebben a második műszakban. MOvezetSbSI — egyetemi hallgató Berta Miklós a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat művezetője. Kőművesként kezdte évekkel ezelőtt Amikor még nem volt olyan könnyű tanulni, egyetemet végezni, mert nem volt rá pénz otthon, hogy ő tanulhasson, mert a szegényember gyerekét, ha lett volna is pénze, bizony csak kinézték a gimnáziumból is, nemcsak az egyetemről. Berta Miklós elvégezte az építőipari technikumot és most a Műegyetem építészmérnöki karának levelező hallgatója. Különös kettőség ez. Délután fél 5-ig mint művezető irányítja a hozzá beosztott munkásokat a megyeháza építkezésén. Jó kőműves, jó szakmunkás maga is. Tudják ezt a hozzá beosztottak, t tisztelik ls érte. Fél 5-kor aztán a munkatdő végét jelzi a kőművesszakmában hagyományossá vált kolompolás. Fél 5-kor Berta Miklós átvedlik egyetemi hallgatóvá és siet haza a könyvekhez. Elsőéves. Ez az első év a legnehezebb. Berta Miklós azonban itt is állja a sarat. „Zarándoklás" az Anna-kúthoz Csurgó Józsefné, amikor fél 4-kor véget ér a munkaideje, nem hazafelé indul, hanem a I.enin körút és a Kossuth Lajos sugárút sarki házhoz igyekszik, az Anna-kúthoz, ahol olyan lassan halad az az emeletráépítés. November 30-lg kellett volna elkészülnie, de még mindig sehol semmi. Pedig Csurgóéknak itt, ennek a félig elkészült emeletnek az egyik lakásában lesz igazi otthonuk. Évekig gyűjtötték lakásra a pénzt, s amikor volt már annyi, megragadták az első kínálkozó alkalmat. És azt most már nem eresztik el többet. Hát ezért megy Csurgóné a Ruhagyárból az Annakúthoz. Hogy megnézze, mennyit haladt az alatt az idő alatt az építkezés, amíg ő a gyárban végezte munkáját. Ugye, megértjük ezt a mindennapos zarándoklását Csurgó Józsefnénak? Ugye, nem nevetjük ki érte? Aki a gyárban marad D r. N y i t r a i Mihályné, aki a Jutaárugyár adminisztratív dolgozója, a gyárban marad a munkaidő befejezése után is. A hétnek három napján: hétfőn, szerdán és pénteken. Nem túlórázik. Tanul. Ott tanul, benn a gyári irodában kettőtől 4 óráig. A Közgazdasági Technikum esti tagozata első évfolyamának hallgatója Nyitrainé. Ezeken a napokon fél 5-től este 9-ig vannak órái a technikumban. Ezért nem megy haza. S azért, mert mire hazaérne Béketelepre a gyárból, már fordulhatna is vissza, s talán így is elkésne az iskolából. Más férjek tafán nem vennék szívesen ezt Nyitrai Mihály, akit nemrégen neveztek ki bíróvá, az ügyészségen megértőbb férj ennél. Igyekszik segíteni a feleségének a tanulásban. S ő maga ls tanul ugyanakkor, a marxista esti egyetem hallgatója. S a többi tanulók S ugyanígy tanul Nyitrainé kollégája, d r. Komáromi Lászlóné is, aki szintén a Közgazdasági Technikum esti tagozatára jár, a második évfolyamra, fc munkaidő után ugyancsak a könyvekhez siet haza az üzemnek rajtuk kívül még sok-sok dolgozója. Bálint Dezső, az Űjszegedi Kender- Lenszövő Vállalat művezetője sem megy el szerdai és pénteki napokon munkaidő után a gyérből. Siet föl 25 munkatársával a KISZ-klubba, s általános iskolai tanulóvá vedlik át. Az üzemi általános iskola nyolcadik osztályába jár, a hetediket kitűnő eredménnyel végezte tavaly. Pedig neki sem könnyű a dolga. Csehszlovák-magyar tapasztalatcsere a politechnikai oktatásról A kitzes ékért Zalai Sándorné a Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalat KISZ-szervezetének kultúrfelelőse. Az üzem titkárságán dolgozik, feleség és anya. Elsőosztályos kislánya van. Zalainé ennek ellenére kiveszi részét a KlSZ-munkából. Amikor megkérdeztük, éppen első klubdélutánját tartotta az újjászervezett üzemi KISZ. A klubdélutánt, természetesen ő rendezte. Aztán hazamegy, segít a kislánynak megcsinálni a leckét és segít néhány kedves szóval a férjének is, aki szintén tanul: a marxista esti egyetemen, amellett, hogy a kábelgyárban elvégzi mindennap a maga 8 órai munkáját * S ilyen minden munkanap. Ki így, ki úgy tölti a szabad időt, s lát űjabb dolga után, amikor "lecsöngettek* Papp Lajos I U1111U1 Ha'ánk fennálló kulturális egyezmény keretében a közelmúltban lehetővé vált számomra. hogy két hetet töltsek a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. Az volt a célom, hogy tanulmányozzam a csehszlovákiai pedagógiai institutok — a mi pedagógiai főiskoláinknak megfelelő intézmények — keretében a politechnikai tanárképzés helyzetét. Sok értékes tapasztalattal tértem vissza, ami eredményesebbé teszi a műszaki ismeretek és gyakorlatok szakos tanárképzésben végzett munkámat Csehszlovákiában a politechnikai oktatás megvalósításának gondolata hoszszabb időre tekint vissza, mint nálunk. Több éves tapasztalat áll mögöttük, kialakultabb elvi és gyakorlati módszerek az oktatásban az iskolatípusaik minden fokán, így a felsőoktatásban is. Ez több összetevő eredményeként alakult így. Ilyen pl. Csehszlovákia évtizedekre visszanyúló ipari fejlettsége, valamint az első köztársaság alatt — ha elnyomottan is. de — ébredező progresszív törekvések az oktatásügy korszerűbbé tétele érdekében. A csehszlovák állam ma a szocializmus építése közben — hazánkhoz hasonlóan — rendkívül nagy erővel segíti a minél eredményesebb és szélesebb körben megvalósítható politechnikai oktatást. a nrá.rai pedagógia' prasai institut igazgatásának és lelkes tanárainak segítségével módomban volt. hogy a rövid két hét alatt némi betekintést nyerhessek az ország pedagógiai institutjainak munkájába és még közelebbről az institutok műszaki kabinettjeinek tevékenységébe. Egyik leglényegesebb felismerésem az volt. hogy a tanárképzési formájuk adta lehetőségeken belül minden tanárjelölt — aki az alsó(33. folytatás.) Az egész élet egy merő szerencsétlenség. A papának van egy remek gyára, csak éppen államosították. De hiszen ez az arany... Szakasztott ugyanaz az állapot. Az állam birtokába vette, anélkül, hogy tudta volna. Ám, ha így van, ez az arany mégiscsak az övék, amint a rum- és likőrgyár ls az övék, noha átmenetileg nem férkőzhetnek hozzá. Mi lenne, ha szólna a papának? Itt csak ő segíthet. Elvégre most ugyanabban a pácban ülnek, a papa is, ők is. A papa majd csak kitalál valamit. A vonat már délután befutott a Keleti-pályaudvarra, de Júlia nem akart sötétedés előtt hazatérni, nehogy valakivel találkozzék ebben az öltözékben. Csak hét őra tájban nyitott be a lakásukba. Gyorsan átöltözött és Bottlik papához sietett. Az öregúr és a mama vacsoránál ült. Júlia csak most érezte, hogy milyen éhes. Magába tömött néhány falatot. Hogyan tudna négyszemközt maradni a papával? A mamát egyelőre nem szabad beavatni. Bottlik mama vacsora után leszedte az asztalt és kiment a konyhába. Júlia halkra fogta a hangját: — Papa, kérlek, azonnal beszélnem kell veled. De ez az egész csak kettőnkre tartozik. Ez titok — emelte mutatóujját az ajkához. — A férjem sem tudja, hogy eljöttem hozzád. — Hol van a férjed? — kérdezte gyanakodva Bottlik, s már-már az sajdult fel benne, hogy Júlia és Szerencsés között történt Valami. — Szanatóriumban. Rosszak az Idegei. De ezt mindJárt meg fogod érteni. Képzeld — mondta suttogva —, a férjemnek hatalmas vagyona van. És ez csak most derült ki, tegnapelőtt. — Örökség? — vonta összébb a szemöldökét az öregúr. — Dehogy. Körülbelül tíz kiló színarany. Bottlik Jenő hátrahőkölt a fotelben. Megőrült ez a lány? Vagy ízetlenkedik vele? Megvan: pénzt akar kicsikami tőle, ezért állt elő ezzel az ostoba mesével. — Ugyan, Júlia, micsoda zagyvaság ez? — nézett rá szigorúan. — Papa, csendesen! Ez nem zagyvaság. Hallgasd végig. Tömören és világosan előadta. Szerencsés János történetét. Bottlik egyik ámulatból a másikba zuhant. Bottlik mama néhányszor becsörtetett a szobába, ilyenkor abbamaradt az érdekfeszítő elbeszélés és Bottlik nyugtalanul várta, bárcsak kimenne a mama. Amint a mama mögött becsukódott az ajtó, sürgetően nézett Júliára. Amit ez a lány elmond, hitelesnek látszik. Az öregúr képzelete meglódult. Tíz kiló arany! Hatalmas vagyon. Méghozzá a családi vagyon része... Remekül lehetne hasznosítani. Ha csak egy harmadát számltja, akkor is elegendő volna., i Igen, abból megoldhatná a szeszfőzde kibővítését. A be-» fektetés hamar visszatérülne, ennél hasznosabban a veje J sem forgathatná a pénzét Igen, az lenne a legjobb, haj társulnának. Bottlik és Társa... Néhány esztendő múltání uralkodhatnának a piacon. Remek perspektívák! t Amint Júlia befejezte elbeszélését, Bottlik Izgatottan * járkált a szobában. C — De bizonyos vagy benne, hqgy a rejtekhelyen ott J van az arany? — kérdezte, miközben a lánya arcát fiir-í k észté. f — Halál biztos, papa. A vázlat szerint minden stim-J meL • — Hm.:. azért mégis az lenne az igazi, ha a férjed maga is körülnézne és teljes bizonyosságot szerezne. Azaz szereznénk. Júlia egy pillanatra maga is bizonytalanná vált — Te kételkedsz, papa? Botlik révetegen bámészkodott. Most már ő maga ls? belekapaszkodott az elrejtett aranyba, dehogy is rugasz- • kodik el ábrándjától! J — Kislányom, adja isten, hogy minden igaz legyen. De» az üzlet — üzlet, és az üzlet törvénye a feltétlen bizo- j nyosság. Ha én a férjeddel együtt meggyőződhetnék arról, j hogy a rejtekhely csakugyan megvan, akkor én nem haboznék. — De hát a férjem nem mehet Csőkavárra. Azonnal felismernék. — Majd kitalálunk valamit. Ez részletkérdés. Júlia előrukkolt a nagy kérdéssel: • — Tegyük fel, papa, hogy az arany de facto megvan, J de átmenetileg teljesen hozzáférhetetlen. Ugy tekinthe- \ tünk-e arra, mint saját tulajdonunkra? f Bottlik papa idegesen dobolt az ujjával. Olyan pózba £ vágta magát, mint valaha az üzleti tárgyalásokon, ahol azt okosság, óvatosság és csalhatatlan üzleti érzék egyaránt t eldöntheti a tárgyalás eredményét. Tagoltan, minden' szótf megrágva beszélt: £ — Nézd, szívecském, az arany tulajdonjoga vitatha- j tatlan. Az, hogy átmenetileg hozzáférhetetlen, ezen mit sem J változtat. Azzal számolni lehet, arra terveket lehet felép'te- • ni. Természetesen valamicskét levon az értékéből az aj tény, hogy nincs száz százalékos biztonságban. Gondoldd • csak el, ha egyszer eszükbe jut kivágni azt a fát. Ez rizikó, t De azért erre kevés az esély, ha a rejtekhely fekvése í olyan, mint ahogyan elmondottad. Ez az eszmei értékcsök- • kenés legfeljebb tizenöt-húsz százalékos. t Júlia elégedett volt. Hiszen ha az aranyvagyont dej facto elismeri a papa, ez azt jelenti... C — Azt jelenti ez — fűzte most már hangosan gondo-j latalt —, hogy vagyonunk, legalábbis részben már mostj hasznosítható? — Miért ne? — tűnődött Bottlik papa. — Hát persze, arról szó sem lehet, hogy valaki egy tételben megvásá-1 rolja. Ez nem is volna kifizetődő. De valamit azért í pénzzé lehet tenni. j — Igenám — vetette ellene Júlia —. de én nem j egyezem bele, hogy a vevő, vagy a vevők búcsú járást j rendezzenek Csókavárra. Az rendkívül kockázatos lenne. J (Folyt köv.) középnek nevezett 6—9 osztályos gyermekeket fogja tanítani, bármilyen szakra is készül — részesül politechnikai jellegű alapképzésben a felsőoktatásban. Szervezeti oldalát tekintve náluk a tanító- és tanárképzés együtt kezdi meg munkáját. Mindazok, akik 1—9 osztályos gyermekeket tanítanak majd. együtt tanulnak két éven keresztül. Általános tanulmányaik során — e két év alatt — megismerkednek az alapvető politechnikai oktatási feladatokkal is. Ez rendkívül nagy előny. A fiatal tanárjelölt saját szemléletének kialakításához, valamint tanári munkájához jelentős segítséget kap ennek az általános politechnikai tudásnak birtokában. Azok a hallgatók pedig, akik hivatásuknak választják a politechnika ipari, vagy mezőgazdasági ágának tanítását. a tanulmányi idejük hátralevő két éve alatt elmélyítik tudásukat a tárgyban, A mi viszonyainkat tekintve határozott eredmény — ezt a csehszlovák elvtársak is kiemelték —, hogy magasabb szaktudású politechnika-szakos tanárokat bocsátunk ki a műszaki ismeretek és gyakorlatok, valamint a mezőgazdasági ismeretek és gyakorlatok szakokról, mint ők. Ez azért van így, mert nálunk négy éven keresztül készül a szak oktatására a hallgató, a tárgyak rendszeres egymásnaépülésével. Nálunk azonban a hallgatóságnak csak kb. 25 százaléka részesül csupán a politechnikai képzésben az említett kéft szaknak jelenlegi szervezeti formájával. Ez az arány számszerűen igen kevés, így távolról sem biztosítja a szükséges tanári ellátottságot* az általános iskolák számára. A felsőoktatási reform során érdemes lenne elgondolkodni azon, hogyan lehetne minden szakon megismertetni a főiskola hallgatóit politechnikai jellegű alapismeretekkel. Több nehézsége látszik, de érdemes lenne felmérni annak a lehetőségét, hogy minden tanárjelölt számára — bármilyen szakos is — legyen két féléven át heti két-három órát betöltő ilyen irányú képzés is. Ez kétféle célt szolgálna. Részben közelebb vinné hallgatóinkat a politechnika valóságához és másrészt — ha nem is megfelelő szinten, de szolgálná az általános iskolák nagyfokú tanárhiányának enyhítését az ipari és mezőgazdasági politechnika tanításában. A prágai Pedagógiai Institut politechnikai-műszaki oktatásban részesülő hallgatói több irányú gyakorlatot végeznek, mint a mi műszaki ismeretek és gyakorlatok-szakos hallgatóink. Ezek között iparművészeti jellegű gyakorlatot is láttunk. Ezeknek a gyakorlatoknak nevelési értékét nekünk is hasznosítanunk kell pedagógusképző munkánkban. Elgondolkoztató a csehszlovákiai általános kötelezettségű 9 éves iskolának az a gyakorlata, hogy az ország minden általános iskolájában — falun és városon egyaránt — részesülnek a gyerekek ipari és mezőgazdasági politechnikai oktatásban. Dr. Trajer elvtárs, a prágai Pedagógiai Tudományos Intézet igazgatója elmondta, hogy a politechnikai oktatás alapelvének megtörését látja abban, ha a gyerekek nem részesülnek mindkét irányú képzésben. Feltétlenül érdemes vitatkozni azon. most az oktatásügyünk reformja során, hogy nem vezet-e hibás eredményekhez, ha a 10—14 éves gyermekben nem nyitjuk ki a teljes lehetőségeket, mintegy lezárjuk, mielőtt kibontakozhatott volna. Ellátogattunk a tanulmányút során Karlovy-Varyba és Pozsonyba is. Karlovy-Varyban jelenleg is értékes munkát végző Pedagógiai Institutot láttunk. A következő években épül itt fel Csehszlovákia egyik legmodernebb főiskolája, ahol a politechnika-szakos tanárképzés legkorszerűbb feltételeit teremtik meg. Sok szakmai-nevelési kérdésben mondták el véleményüket a csehszlovák éh-társak éti kartársak, az előbbi szélesebb területet felölelő problémák felvetése mellett Szívesen adták át a tárgyak tanításában szerzett tapasztalataikat jegyzeteiket könyveiket. Az a tervünk, hogy kialakult kapcsolatainkat egyre inkább felhasználjuk a továbbiakban munkánk eredményesebbé tételére. Szeretnénk hallgatóinkat a kötelező termelési gyakorlatok elvégzésére kölcsönösen kiküldeni, hogy tudásuk még alaposabb és szemléletük szélesebbkörű legyen a szomszédos népek eredményeinek helyszíni megismerésével. TÍMÁR ANDRÁS, a Szegedi Pedagógiai Főiskola műszaki ismeretek és gyakorlatok tanszékvezető adjunktusa Színes programot készítenek elő a várhatóan növekvő szegedi idegenforgalomra A Szegedi Idegenforgalmi Hivatal idén ugyancsak gazdag programmal készül az itt megforduló kül- és belföldi vendégek fogadtatására. Programjában továbbra is elsősorban a városismertetés szerepel, különös tekintettel Szegednek az utóbbi másfél évtizedben megtett fejlődésére. Ez,t az ismertető munkát diavetítéssel kisért előadásokkal is érdekesebbé teszik. Hasonló vetítettképes ankétokat rendeznek az idegenvezetőknek, továbbképzés céljából. A tizenegy nyelvet képviselő idegenvezetők ankétjain új témaként szerepel majd a szegedi munkásmozgalom történetének tárgyalása, s a város legújabb történetének bemutatása. Keskenyfilmes kópiákat készítenek idegennyelvű felírásokkal a "Viszontlátásra, Szeged* című filmből, s a kópiákat megküldik a külföldi magyar követségeknek is. Szegedet ismertető új kiadványok 1961-ben nem jelennek meg, tekintve, hogy az elmúlt évben a kiadványok egész sorával biztosították a várható idei igények kielégítését Hódmezővásárhelyről, Makóról, Csongrádról és Szentesről azonban külön-külön városismertető prospektus jelenik meg, ugyanakkor ebben az évben megkezdik egy Szegedről szóló, 1962-ben megjelenő képes riportkönyv anyagának előkészítését. A Szegedi Idegenforgalmi Hivatalhoz nemrégen levélben fordult a Magyarok Világszövetsége, hogy a jövőben több ismertető anyagot kapjon a városról, egyrészt szöveges feldolgozásban, másrészt képanyagban. A szegedi látnivalók bővítésére különféle javaslatot tett az Idegenforgalmi Hivatal. Javasolta, hogy Fehértón hozzanak létre vendégfogadó egységet, létesítsenek Szeged mellett horgásztanyát, s a céhemlékekből alakítsanak ki állandó jellegű múzeumot, például az úgynevezett Timár-házban, Felsővároson. Hasonló céllal sajátos múzeumot lehetne létrehozni egy napsugárdíszes kiképzésű házban, annak teljes berendezéséveL