Délmagyarország, 1961. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-17 / 14. szám

5 Szerda, 1961. január 11. 6 A környékből is sokan részt vettek az újszeged! sikeres délszláv műsoron r hwmKmmmsmmmsammmmmmmmmmmmm ÍTSOMEC A Magyar Délszlávok Demokratikus Szövetsége központi együttesének leánytánca Jól sikerült szombaton az újszegedi November 7 művelődési otthonban rendezett délszláv kulturális est, amelynek a rendezéséért a Hazafias Népfront Szegedi járási bizottságát és a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségét illeti dicséret. Közel 600 főnyi közönség vett részt a kulturális esten, és távolabbi vidékekről. Gyuláról, Battonyáról és Bajáréi is érkeztek délszláv vendégek. A délszláv estet külön erre az alkalomra alakult elnökség — Rózsa István, a járási pártbízottság első titkára, Czeglédi Lajos, a Hazafias Népfront járási titkára, Uusz Milosné, a deszki tanács v. b. titkára, Stefanics Milutin, az MDDSZ képviselője és Rusz Szovrov deszki tsz-elnök — nyitotta meg. Czeglédi Lajos, a Hazafias Népfront járási bizottsága nevében, Stefanics Milutin pedig a Magyarországi Délszlávok DemokratiA zenei naptár eseményei *> e» Ifjúsági filharmóniai hangverseny At Orvos-Egészségügyi Szakszervezet a TIT-tel és a Filharmóniával karöltve vasárnap klasszikus műsorán zenekari matinét rendezett az egyetem aulájában, amely nagyobb érdeklődésre tarthatott számot. A Bartók Béla Filharmonikus Zenekar fegyelmezett együttese nagy igyekezettel, lendületesen muzsikált, S z al at s y Istvánnak a stílusok tisztasága felett őrködő, formaépt'ésben biztos kezű vezénylésével. Az Oxfordi szimfónia kamarazeneszerű hangzását a többször kifogásolt terem-akusztikai viszonyok s helyenként a trombiták túlharsogisa. valamint az üstdob hangossága befolyásolta. A H ay d n-mü jó előkészítője volt a hangverseny fénypontjának, Mozart mélyenszántó d-moll zongoraversenyének, a kitűnő A nl a l Imrével a főszólamban. A fiatal zongoraművész pályája Hódmezővásárhelyről és Szegedről indulva, meredeken ível felfelé. Ma az élvonalba tartozik s jelentős külföldi szereplésekre tekinthet vissza. A klasszikus nyelvben való otthonossága, előadási kultúrája, technikai biztossága és hangulatteremtő egyénisége magával ragadta a zenekart és hallijatóságát. B f i t hov e n L ~{Cdúr) szimfóniája nem hozott ezek után sok meglepetést s inkább a zenekari előadás fényével és gyorsaságával aratott sikert. A műsort Erdős János konferálta. Sz. G. kus Szövetsége képviseletében mondott beszédet, hangsúlyozva a kulturális est jelentőségét, mint a magyarok és a délszlávok hagyományos és kölcsönös barátságának egyik kifejezőjét. A műsor első részében táncszámokkal, zenekari számokkal és énekszólókkal szerepelt a deszki és budapesti délszláv műkedvelő együttes. Jevremov Cvetko vezetésével szép sikert ért el a 12 tagú deszki tamburazenekar, a budapesti MDDSZ központi egvüttese pedig különösen női és férfi tánckarának számaival — a Vrajanká-val, a Pisocka kólóval, a bánáti legén vtánccal, a macedón népi tánccal — aratott osztatlan sikert. Kedvesek voltak Vukoszava Molus népi énekszámai, s Jevremov Cvetko harmonikaszólista számait ezúttal is hosszantartó tapssal jutalmazta a közönség. A deszki együttes 'tiég^érültébben a bolgár' ko'lp isTriétéit bemutatása vál szerepéit A műsor második részében magyar táncokat is bemutattak az együttesek, utána pedig Lazarevics: Majd a nép bearanyozza című drámáját adták elő szerb nyelNe tűrjék el a» éjszakai csendháborítást! — A tápéi SZTK* tagok nevében — Miért rossz a gyufa minősége? — Mikor less egyöntetű a Széchenyi téri világítás? — Ismét a taxiról ... . , ixx i . „ i. A / Nagy figyelemmel olvastam az 1961 január 8-án, vasárnap megjelent Dél-Magyarországban a zaj hatását az emberekre. Ezért szeretnék felvetni egy problémát, amely ugyan most télen nem időszerű, de félő, hogy a nyáron ismét az lesz és jó lenne a dolgot megelőzni. Az ember egy tikkasztó forró nyári nap után szeretne nyitott ablak mellett aludni, hogy legalább éjjel jusson egy kis friss levegőhöz. Igen óm, de ha az ablokok történetesen a Széchenyi térre nyílnak, mint a mi esetünkben ls, akkor éjjel 2 óráig hallgatni kell az Alföldi Étteremnek a Széchenyi tér aszfaltjára telepített cigányzenekarát. Három hónapon át minden éjjel, mindig ugyanazokat a „szívfacsaró- nótákat! Az sem jelent vigaszt számunkra, ha éjfél körül egyik-másik vendég, aki túl sokat fogyasztott, falakat repesztő hangon elkiáltja magát, hogy -Jégvirágos hideg tél volt.. .mintha ezzel akarná envhíteni a nyári éjszaka forróságát. Ezek után érthető, hogy a szabadtéri játékokra jött vendégeink a harmadik napon sürgősen elutaztak, mondván, végre szeretnék kialudni magukat. Ezért kérem a rendőrséget, ne tűrjék el az idén nyáron az éjszakai csendháborítást, mert így hiába van az a rendelet, hogy be kell csukni az ablakomat este 10 éra után ha rádiót akarok hallani, mart a kintről behallatszó zenebona minden rádió hangjánál erősebb és zavaróbb. Benedek Nándor Széchenyi tér 7 sz. ...._,.., -.-V ,.» I,.... i. 1980 december 1-től községünk, Tápé is* a klinikákhoz került át az SZTK központi rendelő intézetétől szakorvosi ellátásra. Ez okozta a mi problémánkat, tudniillik az SZTK rendelő intézete reggeltől estig, tehát egész nap fogad szakorvosi vizsgálatra jelentkezőket, a klinikákon azonban délelőttre korlátozták a szakorvosi ellátást. Községünk dolgozóit, akik nagyrészt iizemi és mezőgazdasági munkások, nagyon sújtja e rendelkezés. Az általános gyakorlat szerint a munkaidő a nap ehö felére esik. A szakorvosi rendelést igénybevevő dolgozók munkahelyükről való kimaradás nélkül meg tudták oldani azelőtt a problémát. Gondolunk itt elsősorban olyan természetű megbetegedésekre, melyeknél nem feltétlenül szükséges a munkából való kikapcsolódás. Példának említjük a huzamosabb ideig tartó fogkezelést, de ugyancsak ide soroljuk azt az esetet is, amikor a súlyosabb beteg dolgozót a szakorvost rendelésre valamelyik, ugynesak munkaviszonyban álló családtagja kénytelen elkísérni. Ez utóbbi eset a gyermekeknél valamennyi megbetegedésnél előfordul. Az elmondottak alapján érthető, hogy a jelenlegi helyzet a termelés érdekét sérti, ugyanakkor a dolgozó keresetét is csökkenti. Nem ahhoz ragaszkodunk mi, hogy az SZTK központi rendelő intézetében lássanak el bennünket, hanem azt kérnénk, hogy a klinikákon is legyen fogadás délután is. Hatvan tápéi dolgzó Az utóbbi időben feltűnően sokat romlott a gyufa minősége. Bár a külseje egyre szebb lesz,. „vignetták sokszor csaknem művészi színvonalat érnek el, a doboz tartalma, a gyufa nem jé. Egy körülbelül 55 szálat tartalmazó dobozban a szálaknak legalább 20 százaléka vagy eltörik gyújtás közben, vagy leesik a feje. MÓRICZ ZSIGMOND HAGYATÉKÁBÓL Az Akadémiai Kiadó az Uj Magyar Múzeum sorozat 4. köteteként most adta közre Móricz Zsigmond kiadatlan hagyatékának legértékesebb írásait. Nagy értéket jelentenek ezek. A páratlan termékenységü író annyit alkotott, hogy műveit több mint másfél évtizeddel halála után is alig lehet felmérni. Nem hiába barangolta be az egész országot, nem hiába szerette annyira az Alföldet. Szeged és környékének dolgos né.111 KÖNYVESPOLC Szegedi Nemzeti Színház Bemutató előadás Január 20-án, péntek este 3 órakor PUCCINI: NYUGAT LEÁNYA Opera 3 felvonásban Szövegét Belasco drámájából irták: Civinini Cuelfo és Zangarinl Carlo Fordította: Nádasdy Kálmán Vezényel: VASZY VIKTOR _ _ Harmath £vm Mlnnle Karikó Teréz Rance Jack, sheriff — — — I.ittay Gyula Johnson Dlck (Ramerez) — — Vadas Kiss László Nlck __ — — — —.— Szabó Miklós Ashby — — — — — — — Szalma Ferenc Sonora — — — — — — — Sebestyén Sándor Trin — — — — — — — — Vargha Róbert Sid __ — — — — — — Halmágyi Mihály Bello __ — — — — — Horváth József Harry — — — — — — — B. Réti József Joe — — — — — — — — Gaál József Happy — — — — — — — Székelyhídi György Larkens — — — — — — — Stnkó György Wowkle — — — — — — Turján Vilma Wallace Jaké — — — — — Szabady István Castro — — — — — — — Rlssay Pál Díszlettervező: Sándor Lajos. Jelmezek: Bene Jánosné és Horváth Ferenc Maszkmester: Minik László. Karigazgató: Szalay Miklós. Rendezőasszisztens: Takács László Rendezte: VERSÉNYI IDA Napi jegyek a bérletes előadásokra is válthatók: Jegyelővétel- a színház Jegypénztáránál de. 9—1-lg, du. 2 órától. | Vasárnap de. II-l-ig, du. fél 3 órától. (Tel.: 33-61) és az üzemit közönségszervezőknél. Közönségszervező Iroda a színházban. I Telefon: 33-65. t pét, a hírlapokban közölt cikkei, vagy félig kész írásai elevenen tanúskodnak arról, mennyire benne élt a nép problémáiban, gondjaiban. Ez a gyűjtemény az első kísérlet a legértékesebb kiadatlan írások publikálására. Közli a Csibe-témából készült három felvonásos színművet, amelyről eddig a kutatók is azt hitték, hogy elveszett, s amelynek csupán kezdő jelenete hiány: zik. E vígjáték érdekes adalék az öregedő iró proletárszemléletéhez. A közel 500 oldalas könyv bizonyára nemcsak a szakembereknek, hanem az író híveinek is nagy örömet okoz. Dr. Gruber Ferenc: RÉT ÉS LEGELŐ A rét- és legelőgazdálkodás magyar irodalma igen gazdag, mégis azt kell mondanunk, hogy e szakkönyv a magyar mezőgazdasági szakirodalom egyik régi adósságát törlesztette le. A magyar rét- és legelőgazdálkodásról szóló, korábban megjelent szakkönyvek többsége csaknem kizárólag a tudományos szakemberek számára íródott s vajmi keveset mondtak a mindennapi, örökösen takarmányhiánnyal küszködő falusi, tanyai parasztember számára. Dr. Gruber Ferencnek a Mezőgazdasági Könyvkiadónál megjelent müve nagy értékét pedig éppen az adja, hogy minden állattenyésztő számára gyakorlati kézikönyvül is szolgálhat. Hazánkban a Földművelésügyi Minisztérium adatai szerint összesen 2 millió 533 ezer katasztrális hold rét és legelő van. Ez a terület az ország összterületének mintegy a 18 százalékát foglalja le. Mégis meg kell állapitanunk, Magyarországon a rétis legelőgazdálkodásnak gyakorlatilag nincsen elterjedt s fejlett kultúrája, pedig tudományos szakembereink több évtizedes munkájuk során nagyszerű eredményeket ét tek el a rét- és legelőgazdálkodás fejlesztésében. Csakhát megmagyarázhatatlan okokból a tudomány és a gyakorlat teljesen külön utakon jártak nálunk eddig. Dr. Gruber Ferenc könyve •nagymértékben kitölti ezt a hézagot. Tudományos tényekkel bizonyítja: hazánkban uok a kedvező adottságú rruev. rét, melynek fűtermését ésszerű, fejlett módszerekkel a többszörösére lehet emelni. A könyv gyakorlati módszertanát adia a legelőöntözésnek, trágyázásnak. talajművelésnek és telepítésnek is. Termelőszövetkezeteink vezetői az ajánlott jó módszereknek — melyek a könyvben megtalálhatók —. ha csak egy tized részét alkalmazzák is. nem várt sikereket érhetnek el n szarvasmarha-, a juh- és a sertéstenyésztőiben. Pálinkás Gyula: SZŐLÉSZETI ÉS BORASZAT! ZSEBKÖNYV Pálinkás Gyula, a kiváló magyar szőlészeti és borászati szakember, kutató, közel 50 esztendőn át segítette tudományos, gyakorlati és szakírói munkájával a magyar szőlészet és borászat fejlődését. Az ő nevéhez is fűződik többek között a szőlőperonoszpóra elleni küzdelem és más szőlőbetegségek elleni védekezés több, nagy horderejű kérdésének tisztázása. A "Szőlészeti és borászati zsebkönyv* utolsó munkája Pálinkás Gyulának. E könyv első kiadása 1955-ben jelent meg, most, a Mezőgazdasági Könyvkiadónál megjelent, második kiadást azonban az Európa-szerte ismert szerző már nem érhette meg. 1957-ben bekövetkezett halálával súlyos veszteség érte a magyar agrártudományt. A Szőlészeti és borászati zsebkönyv a szőlészet és borászat szerteágazó területének igen sok ismeretét öleli fel. Nagyszerűen összeállított fejezeteiben, táblázataiban nélkülözhetetlen segítőtársának bizonyult ez a kis könyv mind a nagyüzemi, mind pedig a kistermelőnek és a tudomány művelőinek. A közvetlen gyakorlati szakmai kérdések tisztázásán és ismertetésén túl a könyv teljes betekintést nyújt nemcsak Európa, hanem más földrészek szőlészeti és bortermesztési eredményeibe. Válaszd ad olyan kérdésekre is. hol van, s merre tart a szőlőtermesztés kultúrája a világban. A könyv mostani, második kiadása az előbbihez képest kiegészítve, korszerűbb formában jelent meg. Részletesebben foglalkozik a magyar szőlő- és bortermesztés továbbfejlesztési lehetőségeivel, jövőjével. Sok bosszúságot okoz ez, különösen ha gázt akarunk a gyufával meggyújtani, mert amíg meggyullad a gyufa, háromszor-négyszer is újra el kell zárni és ki keU nyitni a gázt. Ugy tudom, hogy itt Szegeden is van elég jó hírnévnek örvendő gyufaipari vállalat, megkérném hát az üzem dolgozóit és a meósokat, jobban vigyázzanak a minőségre. Filléres dologról van szó, de éppen mindennapos használata miatt sok bosszúságról. a k Azok közé tartozom, akik nagy örömmel figyelik városunk épülését, csinosodásdt. Éppen ezért szeretném felhívni a figyelmet olyan dologra, amely nem szépíti városunkat. Ez pedig a város világításával kapcsolatos. Nem tartom helyesnek. hogy a város főterén, a Széchenyi téren a neon fényforrások keverednek a régi típusú lámpákkal. A tér északi útvonalának, a Vörösmarty utcát a Kossuth Lajos sugárúttal összekötő részének a világítása pedig egyáltalán nem kielégítő. Az északi házsor előtt mindössze egy régi típusú lámpaoszlop van. Mikor kerül vajon sor a Széchenyi tér világi'á'-ának egyöntetű elrendezésére, s az északi rész jobb kivilágitásira7 Ez véleményem szerint igen fontos, hiszen a Széchenyi tér Szeged reprezentatív tere. Rózsás Gergely Szeged, Kelemen u. 15 Sok panasz hangzott el már városunkban a taxival kapcsolatban. Möst én is panaszt szeretnék tenni, illetve felhívni a figyelmet egy igen rossz módszerre. Az esetet, azt hiszem, legjobb ha példán keresztül illusztrálom. December 30-án este 6 óra 10 perckor felhívtam a 33—33-on a taxit és sürgésen kértem kocsit, mert a nagyállomásra akartam aok csomaggal, két gyedekkel az esti budapesti gyorshoz menni. A taxirendelést felvevő nő megkérdezte a lakáscímet és gyorsan letette a kagylót azzal, hogy máris megy a kocsi. Ezekután több mint félórát álltunk a ház kapujában, várva a taxira, de az nem jött. Végső kétségbeesésben, hiszen most már villamossal, a sok csomaggal és gyerekekkel semmiképp sem értük volna el az esti gyorsot, újra felszaladtam a második emeletre és ismét felhívtam a taxit. Ugyanaz a női hang jelentkezett és csöppet sem meglepődve a következőket mondta: »Ja, közben kiment a taxi, de most majd megpróbálom a többi állomást mozgósítani, várjon a telefannál". Én vártam és közben azon gondolkoztam, miért nem tudta ezt az irányító már előbb megtenni. Közben újra hang hallatszott a telefonban s az irányitónő közölte velem: most már valóban küldi a kocsit, nem baj-e, hogy a nagy állomásról. A kocsi aztán gyorsan meg is érkezett, s a vonatot — az utolsó pillanatban! — elértük, a brszszúság azonban tovább fokozódott, mert a vonat már tömve volt, s a gyerekekkel félúton álltunk. Mindez az irányító hanyagsága miatt történt. Helyes lenne munkáját felülvizsgálni. T. M. Szeged, Hajnóczi utca l