Délmagyarország, 1961. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-13 / 11. szám

5 Péntek, IMI. Január IS. Közérdekű kérdések: Mit jelent 3 gázmérők használati díjának Aj szabályozása ? A Magyar Közlöny Január 10-1 számá­ban rendelet jelent meg a gázmérők hasz­nálati díjónak megállapításáról. A ne­hézipari miniszter rendelete szerint a városi gáz háztartási fogyasztóinak fel­szerelt és a gázgyárak tulajdonában lévő gázmérő készülék havi használati (ké­szenléti) díja a következő: két köbmé­ter/óra teljesítményű mérőé négy köb­méter gáz ellenértéke; négy köbmé­ter/óra teljesítményű gázmérőé öt köb­méter gáz ellenértéke; nyolc köbmé­ter/óra teljesítményű gázmérőé pedig havonként hat köbméter gáz ellenértéke. A rendelet gyakorlati alkalmazása és magyarázata érdekében felkerestük a Szegedi Gázmű egyik műszaki vezetőjét, Bitó Sándor mörnököt, aki kérdésünkre a következő felvilágosítást adta: — Szegeden minden gázmérő a Gázmű tulajdonában van. A gázmérő órák nagy­része a háztartásokban két köbméteres és csak ott van négy köbméter/órás tel­jesítményű gázmérő, ahol a tűzhely mel­lett még gáz-vízmelegítő és hősugárzó is van. Nyolc köbméter/óra teljesítményű gázmérő a lehető legritkább városunk­ban, legfeljebb csak nagyobb társbérle­teknél fordul elő. A nehézipari minisz­ter rendelete az eddigi gyakorlattal szem­ben lényeges változást jelent. Eddig ugyanis a gázmérő használati díját asze­rint állapították meg, hogy hány szobás lakása van a gázfogyasztónak. Ez a meg­állapítás nem volt egészen reális és igen sok vitára adott okot. Most a szobák szá­mától függetlenül csak a gázmérő óra nagysága határozza meg az eddiginél sokkal reálisabban a használati díj fize­tését. így van olyan háztartás, amelynél ezentúl mérséklődik a gázóra használa­táért fizetett díj összege. Például ame­lyik lakásban két köbméter/órás teljesít­ményű gázmérő van. ott a négy köbmé­ter gáz ellenértékeként négyszer 1 forint 20 fillért, tehát 4 forint 80 fillért kell fizetni havonta használati díjként. Az új rendelet szerint készülő számlákat elő­ször a március elseje után bemutatott gázszámláknál alkalmazzák, tehát a feb­ruárban használt gáz kifizetésével egy­idejűleg kell az új gázmérőhasználati díjat fizetni. Tovább javítják a vasúti biztonságot Tavaly sok baleset adódott az utazóközönség hibájából, a MAV-dolgozók nagyobb óvatosságot tanúsítottak a korábbinál A MAV Szegedi Igazgató­sága vasútüzembiztonsági osztályának legújabb jelen­tése szerint sajnálatosan emelkedett a műit esztendő­ben a személyi balesetek száma. A szegedi igazgató­tént, csupán kétszer volt na­gyobb anyagi kár és köny­nyebb sérülés. Kapkodás és figyelmetlenség miatt vi­szont sokszor végertek "tola­tás közbeni selejtmunkát* a ság területén 1960-ban ki- vasutasdolgozók, ami jármű­lencvenen sérültek, csonkul­tuk, vagy haltak meg, az 1959. évi hetvenkettővel szemben. Tizenhéttel emel­kedett a helyszínen leleple­zett pályavétségek száma ls vek és a benedezések meg­rongálódását jelenti. Ezért rész-kártérítésre kötelezték a vétkeseket, míg az előbbi esetekben fegyelmi eljárást ld ne legeltessen állatot a sínek mellett és ne járkáljon a pályatesten. Szorosabban együttműködnek a rendőr­séggel, mely eddig ls nagy segítséget adott az állomá­sok, vasúti átjárók és nyílt pályák ellenőrzéséhez. Ott, ahol a járókelők "rákaptak* egy-egy tiltott átkelőhelyre, figyelmeztető táblát helyez­nek el és sűrűbben őrzést tartanak ellen­Most még „csak 99 a 40 és az 50 forint között... A készülő zárszámadás tanulságai a szegedi Táncsics Tsz-ben Jó tíz hónappal ezelőtt ott rost tanács mezőgazdasági kasszába. Ez szintén Jó ta­voltam azon a közgyűlésen, osztályának kellene tenni nulságként szolgál itt az em­melyen megnövekedett a valamit. Aztán bénította ha- bereknek a nagyüzemi pap­szegedi Táncsics Tsz gazda- ladásunkat az is, hogy föld- rikatermesztés jövő módisze­közössége. Azelőtt csak 91- jeink nagyobb részén tavaly reire. en voltak, s akkor pedig már még kisparcellákban termel­392-en törvénykeztek a több- tünk, hisz azelőtt ősszel még lermelesi ereameny eH szőrösen megnövekedett egyénileg vetettek az ernbe­n3gy család és gazdaság rek. Én elsősorban e két do­ügyében. Emlékszem, a köz- loggal okolom, hogy munka­gyűlés hangulatát a bíztató, egységenként csak 40 és 50 bizakodó felszólalások elle- forint között zárunk és nem nére is bizonytalanság ne- 50 és 60 forint közötti hezítette: vajon igaz-e, hogy tényleg jobb lesz? Voltak, akik minduntalan közbebe­széltek, mondták vélt iga­zukat. A többség aztán arra a véleményre jutott: majd meglátjuk, ha a vége jó, ak­kor minden jó. És most vé­ge a megnövekedett tsz első esztendejének! Lássuk, mire vitték, merre haladnak ezek Kívánni valók a munkafegyelemben Király József, a zöldfási határrész gázdája, ki egyéni korában is nagy munkabírá­sából, szorgalmáról volt is­mért, így toldotta meg a párttitkár véleményét. — Szerintem van itt még a földet szerető, szorgalmas más hiba is. Nem azt mon­alsóvárosl, Ságvári telepi dom, hogy nem dolgoztunk emberek! szépen a nyáron, de a mun­. kafegyelem még korántsem Nem rossz a merleg, tökéletes. Itt szorít a cipő de # _ legjobban, így nem állha­* * * tunk az új feladatok elé. Már elöljárójában meg- Nem tudom megérteni, mi­tudtam, hogy az idősebb ért van az, hogy az asszo­gazdák közül tavaly nyáron nyok sorozatosan túltesznek több mint százan nyugdíjba nálunk munkában a férfi­vonultak, leginkább csak sa- embereken, pedig az asszo­ját háztáji gazdaságaikban nyoknak otthon is több a dolgozgatnak, de azért oly- dolguk. Szavamra mondom, kor-olykor kijárnak még a vannak itt olyan gazdatár­közösbe is. Tanács Antal bá- sak, akiknek tán még a fa­csival, a szövetkezeti párt- lat is megsavanyodik a szá­szervezet népszerű titkáré- jukban. Hozott a vezetőség val, meg Király József 6 határozatokat a munkafegye­Az első nagy összefogás esztendeje a sokféle elemi csapás, tapasztalatlanságból eredő hiba ellenére is a szövetkezeti mozgalom nagy erkölcsi, gazdasági sikereit hozta Ságvári telepen is. A legkonokabb kételkedők is meggyőződhettek róla: való igazság, hogy a termelőszö­vetkezetben többet lehet ter­melni. Az esti beszélgetés során Csúcs Mihály, a szövetkezet elnöke tényekkel bizonyított — melyek szintén beletar­toznak az 1960-as esztendő mérlegébe. — A legtöbb nö­vényféleségből csaknem a kétszeresét adták a tízévés táblák, mint amennyit azok a földek termettek, melyek a múlt évben jutottak a szö­vetkezet birtokába. "Csoda­mód* a kétféle földet nem egyformán rontotta az aszály. A régi táblákon hol­danként 18 mázsa bánkűti búza, 18 mázsa 40 kilogramm őszi árpa termett. Az "egyé­ni* táblák átlaga — me­lyekről már közösen takarí­tották a termést — búzából 9, árpából pedig 10 mázsa volt. Burgonya 60 mázsa holdas egyéni gazdából lett lem megszilárdítására, s bi- termett holdanként a tízéves »em jártak balesettel. E növekvő számok mögött az utazóközönség, s a pálya­testen áthaladó, vagy közle­kedő személyek gondatlansá­ga van. A hivatalos felszólí­tások ellenére még mindig sokan fel-le ugrálnak a vonatról, nap­pal és éjjel tiltott pálya­testeken közlekednek. rendőrségi vizsgálat és bírói tárgyalás is követett, A vasútüzembiztonsági osz­tály és más MÁV-szervek idén hatékonyabb ket hoznak csökkentésére. Intézkedése* a balesetek a vasúti sínek mellett legel­tetnek állatokat. Járművel a sorompónak hajtanak, vagy , pedig — mostanában már Mk vi5sza a bírságolástól, főleg csak szekerek — be- vagy feljelentéstől sem, ha Utasítják a vasutasdolgozó­kat, hogy fokozzák a felvi­lágosító munkát, ne riadja­hajtanak a sorompónélküli v»súti átjáróra anélkül, hogy megállnának:' jön-e jobbról, vagy balról vonat? A balesetek után lefolyta­tott alaoos és szigorú vizsgá­lat csaknem kivétel nélkül ilyen ©kokat állapftott meg a múlt esztendőben. Kecske­méten például egy fiatal, 18 éves lány — ifjú menyasz­saony — a tilalom ellenére leugrott a mozgó vonatról. Megcsúszott és a kerekek alá került. Életben maradt ugyan, de mindkét lábát és egyik karját levágta a vo­nat ... Kiskundorozsmán It­tas fővel ténfergett a vágá­nyok között egy férfi. Neki jobb kezefejébe került a fe­lelőtlenség. Hódmezővásár­hely-Néokert és Mindszent között éjszaka gázolt halálra egv vásárhelyi lakost a vo­r.ati mert a vasúti sínek kö­zött közlekedett. ilyen és hasonló szeren­csétlenségeket el lehetett volna keriiln] nagyobb fi­gyelmességgel. A génjármílvezetök fe­gyelme örvendetesen javult a múlt évben. Általában be­tartották a KRESZ előírá­sait. főleg az autóbuszok ve­zetői. akiktől sok ember éle­te függ. A sorompó nélküli átjáróknál ezért csökkent a balesetek száma. Hasonlóan kevesebb karambol volt ta­valy a szegedi igazgatóság vonalain, mint 1959-ben. Ezeknél is általában csak anyagi kár keletkezett (tola­tás közben kisiklott valame­lyik vasúti kocsi stb.). Az ilyen karamboloknál, melye­kért a MAV dolgozói a fele­lősek, haláleset egy sete tör­az utas nem tartja be az előírásokat. Felkérik a köz­ségi tanácsokat, figyelmez­tessék a lakosságot a vasút területének veszélyeire: sen­Vasúti csomópontokon — a környező kisebb államások dolgozóinak meghívásával —, továbbá a fűtőházakban és pályafenntartási telepeken rendszeresen balesetelhárí­tási ankétokat rendeznek. Elmondják az ott észlelt Hi­bákat, s az előadók elemzik egy-egy baleset tanulságait, okait. Megszigorítják az el­lenőrzést, több meglepetés­szerű vizsgálatot tartanak — nem is szólva a biztosító­berendezések nagyszabású korszerűsítéséről, felújításá­ról, melyre ebben az évben sok millió forintot költenek. növénytermesztési brigádve- zony, nem hajtottuk azokat zetővel kezdődött a beszélge- végre. Ezt nem engedhetjük tésünk. Mindketten megszok- meg ezután. Egy évvel ez­ták már, ha a gazdálkodás előtt még nem voltak ta­ügye a téma, először is ar- pasztalataink, de most már ról beszélnek, hogy mi az, vannak, ez is a mérleghez amit másképpen kell csinál- tartozik, nunk ezután, miért »csak , . ennyi* a jövedelem és ho- Beszédes szamok gyan lehetne több. A beszélgetést később a központi irodában folytat­tuk- Az Irodai dolgozók egy mondta Tanacs ^^ már hazament, csak Dobó János főkönyvelő dol­WV„TJ gozott még. n0IQ — A munka most már ha­marosan készen lesz. Itt áll előttünk a valóságos hely­zet — mondta, s közben —A zárszámadásunk nagy­jóból készen van. Nem rossz a mérleg elvtárs — de bizony lehetne még sokkal jobb is. Itt van például a földügy. 100 földünk hiányzott még a múlt esztendőben. A föld­könyvünkben ez is benne van, de összetagosítanl nem táblákon, az újakon pedig nem egészen 30. Cukorré­pából 110 mázsánál volt na­gyobb az átlagtermés az eredeti törzstáblákon, mint máshol. Nem nehéz kiszá­mítani, a Táncsics Tsz gaz­dáit az idén a legnagyobb veszteség nem is az aszály miatt érte, hanem amiatt, hogy csak a múlt évben ad­ták össze holdacskáikat. Sze­rényen számítva is, most legalább jó 20 forinttal Jut­na több egy-egy munkaegy­ségre, ha az egyéni földek is megadták volna azt a ter­mést, amit a régi táblák biztosítottak. tudtuk, jóformán fogalmunk £££ Erdeme, még jobban sincs, merre, melyik falu határában kallódnak ezek a darabkák, ki használja azo­kat. Mi azonban megadóz­tunk ezért a 100 holdért is, , „ . on , . . jó pénzben, gabonában. Nem munkaegysegre 20 íonnt beszédű, magas, szikár em- dolgozni ber. A számokból olvasni kezdett: — Kiosztunk minden sokat mondok, ha azt állí­tom, hogy 300 ezer forinttal többet oszthatnánk kl most, ha már a tavasszal a kunkba vehettük volna ezt a 100 holdat is. Ezügyben a vá­Tvditul <L{tteía*áii <vu*eteliöl ) JELIGE: Más szemé­ben a szálkát is . •. Szomorú hírt hozott a távíró olaszhonból. Egy szerzetesről szól a hír, aki bánatoshangú pré­dikációt tartott a minap arról, hogy egyházköz­sége területén gyengén fejlett a felebaráti sze­retet érzése. Bizonyí­tékul a következő pél­dát hozta fel: -Tegnap történt, a reggeli istentisztelet után, amikoris a közeli étterembe készültem. A templom ajtajáig jutot­tam, amikor a szemem láttára esett össze egy magatehetetlen, nyomo­rék ember... Azt hi­szik, segített valaki a szerencsétlenen?! Senkii Annyira megdöbbentett a jelenet, hogy nem tudtam reggelizni: nem csúszott le egv falat sem a torkomon. S ami­kor két óra múlva visz­szatértem, az ember még mindig a földön fe­küdt ... eszméletlenül... Hát nem felháborító, kedves híveim!? Csak i tudnám, hogy miért I ilyenek az emberek!" f Tényleg! Miért is í ilyenek az emberek? I B. L Ittas gépjárművezetőket ítélt el a közlekedési tanács A szegedi járásbíróság pótban Indultak szintén mo­közlekedési tanácsa a na­pokban megtartott nyilvános tárgyalásokon ismét több it­tasan vezető személy felett ítélkezett. Ittas vezetéssel el­követett közúti közlekedés rendjét veszélyeztető bűntett miatt bűnösnek mondta kl Rócz Pál, Szeged, Szabad­sajtó utca 22 szám alatti la­kost, s ezért ezer forint pénzbüntetésre ítélte. Rácz Pál, akinek saját személy­gépkocsija van. nagyobb mennyiségű szeszesitalt fo­torkerékpárral hazafelé, Szűcs János, észlelve Pintér Vilmos erősen ittasságát, a motorkerékpár vezetését át­vette annak ellenére, hogy gépjárművezetői jogosítvá­nya nincs és nem is volt. Útközben a rendőrjárőr iga­zoltatta őket és megindítot­ta ellenük az eljárást. Molnár Károly, Szeged. Petőfitelep, 41-es utca 1108 szám alatti lakos pótutas­ként utazott Fábián Antal munkatársa mögött a járás gyasztott a Juhász Gyula területén. Pótutasként ért Művelődési Otthonban, majd vissza Szegedre is, itt azon­a Szalámigyár kultúrhelyisé­gében. A Tolbuhin sugár­úton ittassága miatt rosszul lett és ennek következtében kocsijával a mintegy 30 cen­timéteres árokba csúszott. Ittas vezetés miatt büntet­ték meg Pintér Vilmos, Mó­rahalom. VII. kerület 408 szóm alatti lakost ezer fo­rintra, míg Szűcs János, Röszke, IV. kerület 425 szám alatti lakost 600 forint pénz­büntetésre ítélték. Pintér Vilmos és Szűcs János mo­torkerékpárral Algyő köz­ségbe mentek szórakozni, s az éjféli órákban ittas álla­ban egyik munkatársnője megkérte, vigye haza lakásá­ra. Molnár Károly a kérés­nek eleget tett, útközben azonban a rendőrjárőr ellen­őrizte, vérvételre állította elő, melynek során megálla­pították, hogy a vádlott al­koholtól befolyásoltan vezet­te a motorkerékpárt. A köz­lekedési tanács 800 forint pénzbüntetésre ítélte. Jelen­legi munkahelyén, a Szegedi Tejüzemnél pedig, ahol ed­dig mint gépkocsivezető dol­gozott, a bűncselekmény el­követése után visszaminősí­tették gépkocsiszerelőnek. készpénzt, egy kiló 30 deka búzát, árpából 1 kiló 20 de­kát, kukoricából 1 kiló 70 birtok dekáti 15 deka cukrot és valamivel több mint egy de­ci bort. Ha a terményeket a valóságos szabadforgalmi áron számítjuk, akkor az egy munkaegységre jutó ér­ték összesen 42 forint lesz, amát megkapnak a gazdák. Meg kell mondanunk azt is — folytatta a főkönyvelő —, hogy előzetes tervünk osztalékra munkaegységen­ként 41 forint 20 fillér volt. Hátha még nem lett vol­na aszály és már tavaly is táblákban lettek volna föld­jeink? — kapcsolódtak be többen is a beszélgetésbe. Sorolták, hogy a termény­osztalék kevesebb, mint amennyit terveztek, s ez érthető is, mert a munka­egység több, 73 ezer helyett 91 ezer 650 munkaegységre kell itt most osztani. Idő­közben megnövekedett a fuvarosbrigád, s a fuvaro­soknak nem volt annyi mun­kaegység a tervükben, mint amennyit végülis teljesítet­tek. A főkönyvelő már koráb­ban azt is kiszámította, mennyi veszteséget okozott a nyáron a közösségnek az aszály. A legérzékenyebb kár a paprika, a kukorica és a burgonyatermesztésben mutatkozott: kereken egy­njillió forint. A valóságos veszteség — mint később elmondták — mégsincs egé­szen ekkora. Sokat szépített rajta az, hogy a paprikater­mést a korábbi szokásoktól eltérően, nem nyers állapot­ban, hanem félkész termék­ként értékesítették. így pap­rikáért 400 ezer forint he­lyett 625 ezer forint jövede­lem érkezett be a közös Király József és még pá­ran erősen bizonyították: ná­luk a munkaerőkihasználás eddig csak amolyan 75 szá­zalékos volt. De hiszik, az új zárszámadás megteszi most a hatást. 42 forint egy­ségenkénti Jövedelem bizo­nyítja, érdemes még jobban dolgozni. A tisztességes jö­vedelem biztosításán túl nagyszerűen gyarapodott a közös vagyon is. A mérleg egymillió 663 ezer forint ér­tékben határozza meg a fel nem osztható szövetkezeti alap nagyságát. Tavaly, ami­kor az első közgyűlést tar­tották, a szövetkezeti alap nagysága még csak egymil­lió forint körül mozgott. Nem ok nélkül mondta hát a párttitkár: most még csak 40—50 forintot ér egy munkaegység, de már meg­van a lehetősége annak is, hogy egy újabb év múlva az 50 és a 60 között szá­molják forintban az oszta­lékot. Csépi József Meghrlt Ha vany Lajos A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar írók Szövetsége mély fájdalom­mal tudatja, hogy Hat vany Lajos, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia levelező tag­ja, Kossuth-díjas író, életé­nek 81. évében elhunyt. A . haladó magyar Irodalom Hatvany Lajosban kiváló művelőjét, szervezőjét és tá­mogatóját veszítette el. Hat­vany Lajost a Magyar Tudo­mányos Akadémia és a Ma­gyar írók Szövetsége saját halottjának tekinti. Temetése időpontjáról ké­sőbb történik intézkedés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom