Délmagyarország, 1961. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-01 / 1. szám

•asárnap, 1*11. január í. 8 A NAGY ÉLMÉNY Az 1960-ban külföldön járt szegediek nyilatkozatai Ha valaki idegen ország­ban jár, hazatérve sokat me­sél az ismerősöknek. Az idők folyamán az emlékrószletek eltűnnek, s marad a nagy élmény, amely mindig eszé­be Juttatja azt a bizonyos országot. Erről a nagy él­ményről beszélnek most a külföldön járt szegediek. Adjuk át nekik a szót: Moszkva — a szovjet emberek bizakodók — Szeptember 2-án In­dult repülőgépünk Moszkvá­ba — mondja Szabó B. An­talné, a TÜZÉP megrendelő irodájának vezetője. — Már a repülőút nagy élmény volt számomra, hiszen akkor ül­tem életemben először repü­lőgépen, 8 méghozzá TU— 1 (M-esen. Szerencsénk volt, az idő és az út gyönyörűre sikerült. Moszkva a várako­záson felül még szebb. A nagy élménnyel mégis a vá­ros egyik szállójában, az Ukrajna Szállóban találkoz­tam. E szálló ugyanis 30 cinedet magas és lapos tete­jét eszpresszónak, cukrász­dának, kilátónak képezték ki. E magasságból belátni csaknem az egész várost, mindenütt fény és ragyogás. Fenséges látvány volt. Emel­lett nagyon tetszett nekem az emberek viselkedése, ma­gatartása. Ahol meghallot­ták, hogy magyarok va­gyunk, mindenütt úgy fo­gadtak bennünket, mint sze­rető testvért Nagyon jó ér­zés volt látni, milyen ki­egyensúlyozottak, nyugodtak a szovjet emberek, nem ret­tegnek a háborútól, bíznak a népek erejében. tünk. Nagyon kellemes volt Voltunk Lipcsében. Drezdá- sa. — Vajon milyen lesz a szamunkra a csehszlovákok ban, két napot töltöttünk a kirándulás' a -kapitalizmua­kedvessege, erre mindjárt tengerparton, láttuk a Né- ba-? Bécs szépsége ellenére mondok is példát Egy pesti pek csatója emlékmüvet, e vegyes érzelmekből a rossz fiatalasszonnyal elhatároz- voltunk Goethe sírjánál és érzés egész utunk során tuk, megismerjük Prága szó- láttuk a Drezdai Képtárt megmaradt, végig ügy éres­rakozohelyejt Egyik helyről De nem a képtárról akarok tük ugyanis, hogy minde­a másikra mentünk, s az most beszélni, hanem arról, nütt mindenki becsap ben­egyik vendeglőben a fópin- hogy mennyire megdöbben- rwinket A kirakatok ragyo­cer, miután meghallotta, tett, hogy még itt, minálunk, gó szépek, de például betér­hogy magyarul beszélünk, Magyarországon már szinte tünk egy üzletbe nylonhans­odaiótt asztalunkhoz és meg- teljesen elfelejtettük a hábo- nvát venni, 30 schillinget kérdezte, melyik a Iegkedve- rú emlékeit, addig itt az em- kértek a harisnyáért A mel­sebb nótánk. Utána csak- l>erek arról beszélnek, mt- lette lévő üzletben ugyanezt nem egesz este a zenekar a lyan szörnyű is volt az a a minőséget 15 schillingért csehszlovák magyar barát- bombatámadás, amikor egy- lehetett megkapni. Végül sag szimbólumaként felvált- szerre 40 ezer ember halt mégis azt hittem hogy jó ra játszotta a magyar nótó- meg Drezdában. Leírhatatla- vásárt csináltam, vettem ma­Kát a cseh dalokkal. De hogy nul rossz érzés volt látni a ganinak egy szép műanvag­i1 ®'akorlsUasat>b le- háborús romokat és bár táskát 75 schillingért. Felme­gyek, Illetve prózaibb, öröm- mellette már szinte a föld- gyek a hajóra és az útltárs­mel tapasztaltam, amikor a bői nőnek ki az új házak, nőm elém hozza ugyanazt a falvakon keresztülmentünk, az amerikai bombázók pusz- táskát és elmond tó, 60 schil­hogy minden termelőszövet- tításait még mindig őrzi a Iingért vette. Ezek után ért­kezet autógaráz®al rendel- a város, s főleg lakói nem hetö, hogy nem kívánkozunk kezik, s nagyon sok ember- felejtik el. sem mi férjemmel sem úti­nek van személyautója, mo- társaim kapitalizmusban él­torkerekpárja. A földeken is Remek a vasúti közlekedés ni. Persze, ezt nemcsak gépjárművekkel közieked nek. Gyalogos embert In­kább csak bent a városban láttunk. Bulgáriában Az aszfaltra rajzoló párizsi diáklány Árnyak Róma gyönyörű arcán — Róma gyönyörű város — ezzel kezdi a beszélgetést dr. Szabó Dénes, az l-es kórház sebészfiiorvosa. — Az olimpia felejthetetlen volt. Felületes szemlélő ezek után azt hihetné, hogy Olaszor­szágban minden csupa fény, csupa pompa és jólét ural­kodik. Egy 26 éve ott élő magyar asszony volt a tol­mácsunk. A Nápoly felé ve­zető úton férje és ő kalau­zolt bennünket. Mindketten megesküdtek arra, hogy tíz év óta egyszerre negyed kiló húsnál többet nem tudtak venni, pedig négytagú a csa­lád. Mind a ketten tisztvise­lőemberek, mégis fizetésüket felemészti a lakbér, a drága ruhanemű és a talán ennél is drágább élelem. A tengeri haltól már irtóznak. Amikor a velünk utazóik elmondták az asszonynak és a gépkocsi­vezetőnek, hogy itt, nálunk milyen bőven van hús és élelem, a gépkocsivezető mérgében majdnem a ten­gerbe vitt bennünket. Persze nem ránk haragudott, ha­nek azokra, akik miatt ha­zájukban ilyen rossz a meg­élhetés. Nápolyba érve ko­csinkat pállott szájú gyere­kek serege rohanta meg. így jár minden idegien, aki e szép városba érkezik. Egy kis alamizsnáért, 10 líráért (50 fillér) összeverekednek. Olaszországot nálunk úgy emlegetik, mint a dpőpara­dícsomot. S bár szépek az olasz cipők, de az áruk olyan magas, hogy az olasz városokban még vasárnap is nemcsak gyereket, de sok felnőttet is láttunk mezít­láb. E megdöbbentő élmé­nyek is illusztrálják, illetve megmagyarázzák, miért olyan erős Olaszországban a kommunista párt. Köszöntés Prágában — magyar nótákkal — Szakszervezeti üdülés keretében hatnapos hajóúton vettem részt Csehszlovákiá­ban — meséli Csorba Bélá­né, a Szegedi Ruhagyár uni­verzális gépese. — Az utunk bár rövid volt, mindössze hat napig tartott, mégis sok figyelemre méltót tapaszital­"szabad kereskedelem- vál­irAfw^, ímic7 totta W belőlünk, hanem az - Kéthetes IBUSZ-uton is. hoev rettenetes drágák a voltam a nyáron Bulgáriá- közművek, és például még ban — mondja Susla János, levelet sem tudtunk haza­a Szegedi MAV Igazgatóság küMpni- annyira drága az forgalmi osztályának helyet- osztrak postA' — Párizs a szerelmesek tes vezetője. — Utunk során Villamos városa. Legalábbis ez a hí- voltunk Várnában, Szófiá- — kalauz nélkül Varsóban re a francia fővárosnak szer- ban, mindenütt meglepő tisz- _ A Ienigyel tengerparton te a világon. Kint járva az- taságot találtunk. S mivel ütöttem két csodálatosan tán egyebeket is tapasztal én is vasúti alkalmazott va- ^^ hetet mondja dr az ember _ nyilatkozik gyok. tehát főként az ragad- Hajós Erzsébet - Nagyon László Iván, az X. kerületi ta meg a figyelmemet, hogy megragadott a romtíkb61 tel­tanács építési csoportvezető- a vasúti közlekedés milyen jesen újJáépftett Gdansk vá­}e. - Megnéztem például a jó, s a vonatok milyen tisz- & Varoó ahol éIes el_ világhírnévnek örvendő Nagyon jó a szervezé- ' „ Eiffel-tornyot. Már számla- ""didi Z^L^T^s 1 lonvonat hordja állandóan a másfél méteres romok, s a lan útleírásból olvashatták, nyaralókat. Az Aranyparton mellettük felépített korszerű, hogy milyen. Most azt aka- járva megcsodáltam a szé- Varsó Három óra hosz­rom elmondani, smit a to- P« kiépített üdülősorokat, „^ltuk a marburghi ronv előterében láttam- s arra gondoltam, miért nem , ' , ®7 rony előterében láttam. ^^ ^ náJunk & BaJaton, várat, a kereszteslovagok francia diáklány, ek-g rosz- is megtenni. fellegvárát. A nagy élmény szu! öltözött, ott sétálgatott a villamosvasúton ért, ahol az idegenek között. Egyszer- Rossz érzés Bécsben legalább tíz esetben utaztam csak letette a kalapját, kré- _ Vegyes érzésekkel száll- és kalauzt egyetlenegyszer tót vett elő, rajzolni kezdett tunk ki a hajóból Bécsbe sem láttam. Mindenki becsü­az útra, kalapjába pedig érve — mondja Poroezlai lettel megveszi a jegyét a gyűjtötte a pénzt tanulmá- Kfö1,^ í6^11^ fj®"* nincs . , , „. Állama Fodrászát kozmetiku- kalauzra szükség. Rádióműsor nyalnak folytatására. Mi, magyarok, megdöbben tünk ezen. de a párizsiaknak min­dennapos volt e látvány. S ezek után természetes, hogv hazafelé, a szállóban arról beszélgettünk, Itt, Szegeden milyen csinosak a diáklá­nyok, és vajon melyikük tenné, illetve ismételné meg a párizsi példát. Egyik sem, mert nincs rászorulva. Nagyot fejlődött Temesvár — A nyáron szüleimnél voltam otthon, Romániában — magyarázza Szabó János üzemi technikus. — Utoljá­ra 1956-ban voltam Temes­várott, és ugyancsak megle­pődtem, hogy e pár év alatt milyen nagyot fejlődött, szinte teljesen nagyipari vá­rossá vált Temesvár. Bár­merre halad az ember, min­denütt építkeznek, az embe­rek jókedvűek, s ez azt hi­szem, akkor különösen ért­hető volt, hiszen éppen az árleszállítás utón voltam Ro­mániában. Szüleim és testvé­reim Temesvár környékén termelőszövetkezetben dol­goznak, s így alkalmam volt tanulmányozni a termelő­szövetkezeti munkát. S nyu­godtan mondhatom, szinte bámulatos, hogy milyen Jó a termelőszövetkezeti tagok munkafegyelme. Érthető is ez, hiszen a román parasz­tok életszínvonala nagyot emelkedett, valamennyinek szépen berendezett lakása, s legalábbis motorkerékpárja van. Vas Ar nap ROSSUTH-RADIO 5,56 Rákóczi-Induló. 6.K) Hí­rek, ldöjárásjelentés. 8.10 Bol­dog ÚJrvet! 7,00 Mn sorismer­tei ós, színházak, mozik, hang­versenyek és tarlatok műsora. 7,15 Egy falu — egy nóta. 7,50 F'alusi élteképek. 8,00 Hírek, Idójárásjelentés. 8.10 Szív kül­di szívnek. 8,55 Petőfi Sándor verseiből. 0,05 Zenei fejtörő. 9 óra 55 Edes anyanyelvünk. 10,00 Csinn-Bumm! 11,00 Újévi üd­vözlet. 12,00 Déli harangszó, hí­rek, lapszemle, időjarásjelen­tés. 12,15 Jó ebédhez szol a nóta. 12.40 Hétvégi Jegyzetek. 12,50 Hangverseny Liszt és Bartók müveiből. Közben: 13,30 —13,50 Távolbalátás i961-ben. 14 óra 40 Egy év a külpolitiká­ban. 15.10 A Magyar Rádió tánczenekara játszik. 15.35 Hogy volt? 16,40 Uj zenei újság. 17 óra Hirek. 17,08 Idójárasjelen­tés. 17,10 Kincses Kalendárium. 18,40 Hires előadóművészek. 18 óra 50 Kívánságőrjáraton. 19.15 Boldog űj évet kívánok! 19.50 Jó éjszakát, gyerekek! 20,00 Hí­rek, Időjárásjelentés. 20,10 Sport­hírek és totóeredmények. 20.15 Amiről beszélni kelL 20,25 ..Es tedd rá éltedet..." Emlek-ké­pek Erkel Ferenc életéből. 21 óra 45 Magyar népdalok Adám Jenő feldolgozásaiból. 22,00 Hí­rek, időjárásjelentés. 22,10 Sport­hírek és totóeredmények. 22,20 Tánczene. 23.00 Brahms: F-dúr szonáta. 23.30 Operettrészletek. Közben: 24,00 -0,10 Hírek, idö­járásjelentés. 0,30 Himnusz. PETOFI-RADIO 8 88 Az evangélikus egyház félórája. 8,30 Orgonamuzslka. 9 óra Miska bácsi lemezesládája. 9,40 Mit hallunk a Jövő hé­ten? 10,00 A cornevülel haran­gok. Operettrészletek. 10,35 Elő naptár. Verses összeállítás. 11.00 Salzburgi Ünnepi Játékok, 1980. 12,20 A szabó-család. 12,50 Ro­ger Williams zongorázik. 13,05 „Legfeljebb majd veszünk egy masikat..Rádiójáték kicsi­nyeknek. 13,41 A Magyar Rádió gyermekkórusa énekel. 13,50 Fú­vós-Indulók. 14,00 Időjárás- és vízállásjelentés. 14,15 Gazda­szemmel a nagyvilág mezőgaz­daságáról. 14,30 Színes népi mu­zsika. 15.05 Az ördög anyósa. Népi komédia. 15,35 Müvészle­mezek. 16,40 Balassi Bálint két verse. 16,45 Baráti népek dalos újévi köszőntöje. 17,10 Részle­tek vígoperákból. 18,10 Minden­ki szerencsés .. . Irodalmi ösz­szeállítás. 18,40 Ifj. Magyar! Im­re népi zenekara Játszik. 19,15 Világtörténelem — rendkívüli kiadás. 18,45 Zenekari muzsika. 20,20 A „bebörtönzött". 20,40 Jó szórakozást! Könnyű zene. 21,40 Láttuk, hallottuk . .. 22,00 Sha­kespeare és Mozart hattyúdala. 23,00 Hírek, ldőjárásjelentes. 23 óra 10 Műsorzárás. Hétfő KOSSUTH-RADIO 4,28 Rákóczi-induló. 4,38 Hí­rek, időjárásjelcntés. 4,35-7,59 Vidáman — frissem Közben: 5,20 Hírek, időjárásjelentés. 6,00 Falurádió. 6,35 Sport- és totó­hirek. 6.58 Időjelzés. 7,08 Hírek, Időjáráslelentés. 7,30 Színház-, hangverseny- és moziműsor. 1 óra 35 Hlrdetőoszlop. 7.59 Idő­Jelzés. 8,00 Műsorismertetés, Idő­Járásjelentés. 3.08 Technikai szü­net. 8,10 Klasszikus operettek. 9.00 A hajnali harangszónak... 9.20 Téli órák — hasznos mu­latságok .. . Közben: 10,00 Hí­rek, totó. 12,00 Déli harang­szó, hírek. Időjárásjelentés. 12 óra 10 Könnyű zene délidőben. 13,00 Feltört ugar. ResényréSz-i let. 13,20 Házavatás. Nepdaljá­ték. 13,55 Napirenden. 14,00 Heti zenés kalendarium. 15,00 Hírek, közlemények. 13.08 Időjarásje lentés. 15,10 Úttörő híradó. IS óra 30 A Magyar Rádió gyer­mekkórusa énekel. 15.43 Vála­szolunk hallgatóinknak. 16,60 Szív küldi szívnek. 16,55 Műsor­Ismertetés. 17.00 Hírek, Időjá­rásjelentés. 17.15 Ötórai tea. 17 óra 45 Ifjüságl őrjárat. 18,60 Zenekari muzsika. 18,40 Szóljon hozzá! 19,00 Zenés ajándékmű­sor a Műszaki Könyvkiadó dol­gozóinak. 19,50 Jó éjszakát, gye­rekek! 20,00 Esti krónika, Idő­Járásjelentés. 20,30 Évzáró vizs­ga. 21,15 Sam Small meg a ku­vasz. Rádiójáték. 21.45 Régi le­mezeinkből. 22.00 Hírek, időjá­rásjelcntés. 22,15 Montreux-i Fesztivál, 1960. A szünetben: 22 óra 45-22,57 Carmina Burana. Középkori diákdalok. 24,QÖ Hi­rek, Időjárásjelentés. 6,10 Népt muzsika. 0,30 Himnusz. PETOFI-RADIO 6,60 Reggeli zene. 6,30 Szín­ház-, tárlat- és hangversenymü­sor. 6.50 Torna. 8,00—8,10 Hi­rek. idójárásjelentés 14.00 Idő­járasjelen- és vízállásjelentés. 14,15 A prágai várőrség füvós­zenekara játszik. 14.40 Kolja Szinylcln naplója. Regényismer­tetés. 15,00 Kamarazene. 13.30 József Attila két verse. 15,35 Magyar nóták, verbunkosok. 16 óra Hírek, Idójárásjelentés. 18 óra 05 Külpolitikai kalauz. 16 óra 15 Madrigálok. 16,35 Napra­várók. Verseskötetismertetés. 16 óra 55 Ez a ritmus elragadó! ... 17,15 Egyedi gyártás és gazda­ságosság. 17,30 Operarészletek. 18.00 Hirek, Időjárásjelentés. 18 óra 05 Hazafelé. Regényrészlet. 18,25 Szép Juhászné. 19,00 Hí­rek, Időjárásjelentés. 19,05 Zon­goraművek. 19,40 Falurádió. 20 óra Brahms: n. (D-dúr) szim­fónia. 20,45 Sporthíradó. 21,00 Hirek, Idójárásjelentés. 21,05 Verbunkosok, népdalok, csár­dások. 21,40 A „fehér mester­ségek". 22,00 Tánczene. 23,00 — 23,15 Hírek, Időjárásjelentés. Televiziómüsor Vasárnap 10,00 Ifjúsági filmmatiné. 16 óra Telesport, 1960. 16.40 Felfele a lejtőn. Magyar ülm. 19,00 V%. tozó világunk. 19,15 Boldog ÚJ évet! A baráti országok tele­vízióinak üdvözlete. 26.16 Szü­net. 20,15 Petőfi-képeskönyv. 20 óra 30 Lammermoorl Lucia. Olasz operaíllm. Hétfő Nincs közvetítés. (28. folytatás.) De boldog volt. Júlia mindenkit és mindent kipótolt az életében. Még Benköt is, akitol mindinkább elszakadt A Szerszámárugyár teherautója vígan nyelte a kilomé­tereket. Szerencsés János a vezetőfülkében ült és a térké­pet tanulmányozta. — Mennyire is van Tiszagércze? Ugy nézem, a szolno­ki hídtól még ötven-hatvan kilométer. — Annyi, és ráadásul rossz úton — bólintott a sofőr. — De majd meg tetszik látni, megéri, Szerencsés elvtárs! Én már jártam itt, hányszor is? Kétszer. Csudajó volt. Mond­hatom, nagyon rendes nép a tiszagérczei. Jómódúak, szí­ves vendéglátók. Kérem, a jó múltkoriban halvacsorát főz­tek a brigádunknak, hát én még olyan halászlét sohasem ettem, örülök — tette hozzá a sofőr hízelegve —, hogy Szerencsés elvtárs lett a brigádvezető, és ezentúl itt lesz ezeken a jó kis kiruccanásokon. Szerencsés maga is nagy érdeklődéssel készült erre a vasárnapi agitációra. A múlt héten azt kérdi tőle Benkő: "•Janikám. van-e kedved egy kis falusi munkára? Jakab elvtárs, aki idáig a patronáló brigádunkat vezette, megbe­tegedett, legalább fél esztendő, amire felgyógyul. Átve­hetned a brigádot. Jót fog tenni ez a falusi környezet.*1 Ó szívesen el is vállalta a megbízatást. Benkő tüzetesen eligazította, mit tegyenek, s hogyan tegyék. A Szerszámárugyár a tiszagérczei Táncsics Tsz-t patro­nálta. De a brigád nemcsak a szövetkezetiek, hanem az egyéniek között is igyekezett nevelőmunkát végezni. Segí­tett a Táncsicsnak, ha valamiben tanácsot kértek. Beszél­gettek az emberekkel, megismerkedtek a szövetkezet ered­ményeivel, aztán elmondták ezeket a tapasztalatokat a fa­luban. Mert a jó ég tudja, mitől van ez. olyan szövetkezeti parasztok, akik minden hivalkodás nélkül is remek ered­ményekről adhatnak számot, kérkedésnek tekintik fejlő­désük tényeinek híresztelését, ezt szivesebben bízzák másra. Benkő tudta, mit csinál, amikor Szerencsést bízta meg a patronáló brigád vezetésével. Benkő ugyanis megemlí­tette a pártbizottságnak, jó lenne Szerencsést felvenni a pártba. Nagy vita alakult ki efölött, s végül Is a pártbi­zottság nem fogadta el a javaslatot. Ugy vélte, várjanak még néhány esztendeig, amíg teljesen megbizonyosodnak Szerencsés rátermettsége felöl. Az rendben van, hogy fe­lelős poszton dolgozik, fogyatékosságai ellenére is becsü­lik, de a pártba való felvételét el kell halasztani. Viszont helyesen teszi Benkő, ha politikai feladatokkal ls megb'zza Hadd próbálgassa körmeit. így került Szerencsés a patro­náló brigád élére. A huszonnégy emberrel szinte színültig telt a teher­,gépkocsi Többen is eljöttek volna, de nem fértek. n . e i 3 A tiszagérczeiek már várták a gyáriakat. Jó kis szil­Urezaa nem jeieix Jvorium illatozott a pohárkákban. s az asztalan kalács, meg — Kéthetes kiránduláson i frissen szedett szőlő. A vendégek nem nagyon kérették voltam férjemmel Németor- Imagnkat. Akkoriban gyenge koszton élt a főváros, jólesett szágban mondja Kuczorai 3a sok finom falat. Imréné tanácsi dolgozó. — Szerencsést a falu vezetői vették körül. Hamar megér­tették egymást. Jóízűen beszélgettek. A brigád öt kisebb csoportra oszlott, mindegyik tudta már a dolgát Senki sem tudott ellenállni a falubeliek nyájas kíná­lásának. Mindenki emelgette a poharat, nézegette a fene­két. Pompásan telt az idő. Szerencsés kitűnően érezte ma­gát. Szokatlan volt neki a bor, de most erősein kívánta, ízlett, miért ne? Délután öt óra tájban tervezték a visszaindulast. De a gérczeiek erről aztán hallani sem akartak. Hogyisne! Egy hónapban egyszer jönnek, akkor is elfutnának? Éppen öt órára invitálja a falu az egész brigádot a szőlőhegyre egy kis jó ételre, italra. Afféle pinceszerre. Jó mulatság az, csak talpig ember kell hozzá, de sok. Minden gazda igényt tart arra, hogy a borát megkóstolják. S ágya ls jócskán van a bornak. Frissen fogott tiszai ponty kisütve, ízes kolbász, sült sonka, fehér kenyér. Savanyúságnak meg cseresznyepaprika ecetben eltéve. Tyű, ahhoz kell ám a nagy virtus! Aki kettőt-hármat elfogyaszt, s nem jön ra a körbe-körbe rohanás, ember az magáért! Szerencsés sem áll ellent. Egyszer esik Ilyesmi az em­berrel, gondolja, és egyik pohárral a másik után koccint­gat. Tüzes-magas a hangulat. Mire bealkonyul, mindenki kedélyes mámorba szédül. Szerencsés vitába keveredik a falubeliekkel, de jóízű vita ez, akkor is, ha kissé fennen lobognak benne az indulatok. Azért Szerencsésben ott k ­sért a felelősség. Fátyolos tekintetén át gyakran körülné/, számon tartja az embereit. De hiszen felelnek azok ma­gukért. Esznek-isznak, beszélgetnek. — A barátságunkra! — köszöntik rá Szerencsésre har­sányan a falusiak a tudomisén hányadik pohár bort. Nagy­szerű itt a szőlőhegyen. Kellemes, lágy fuvallat libben a Tisza fölött. Hársfák illata terjeng. Jó lehet itt, a szabad­ban élni, dolgozni. Szerencsés gyakran az órájára pislog. Nagyon itt van már az idő, menni kéne. — Mi azt tartjuk — mondja komótosan Béni Ferenc, a Táncsics elnöke —, hogy amit elveszítel a réven, behoz­hatod a vámon. Tudja, mit gondoltam ki, Szerencsés elv­társ? Sohase menjenek maguk Szolnok felé, minek kéne akkorát kerülni? Átkelnek Tatárszállás alatt a Tiszán, át­viszi a teherautót a komp, legalább negyvenöt kilométert nyernek. Annyival is hamarabb érnek haza. illetve annyi­val is tovább maradhatnak körünkben, amit szívből óhaj­tunk. A komp? — gondolkodik agyát erőltetve Szerencsés. — Az jó. Ha negyvenöt kilométert spórolhatnak, miért ne? — Akkor hát még maradunk egy kicsit — mondja ki a szentenciát Az egész brigád szerfelett örül. Újra megemelkednek a poharak. — Fél kilenc, Szerencsés elvtársi — figyelmezteti ké­sőbb Mernyei a hallgataggá vált brigádvezetőt. — Megyünk elvtárs, most már megyünk. De amint feláll ültéből, furcsa és megma gyarázhata t ­lan érzés vesz rajta erőt. Alig áll a lábán. Ezt mások is észreveszik. Mosoly fut össze a szájak szögletében: — Benyalt az öreg, nézzétek, mozog alatta a föld Az emberek tudják, hogy Szerencsés sohasem iszik. A gyári mulatságokon is ellenállhatatlanul szabadkozott, ami­kor borral vagy pálinkával kínálták. Furcsállták is, hogy itt, Tiszagérczén szívesen poharazott. De úgy látszik, meg­ártott ne''1 (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom