Délmagyarország, 1961. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-08 / 7. szám

7 Vasárnap, 1S61. január 8, f —•—— Ki a felelős Erzsi és Klári kisiklásáért ? Egy iskolai fegyelmi ügy margójára Magas vérnyomás Idegesség a lárma miatt!. Emésztési zavarok Erzsi és Klári, két barátnő egy szegedi gimnázium negyedik osztályából, ismét az irkola tanári kara elé került — fegyelmivel, ősszel a tanévet is rögtön igazgatói róvóval kezdték, mert a nyári szünetben lehetetlen viselkedésükkel és öltözködésükkel megbotránkoztatták tanáraikat Volt egy több napos pesti kirándulásuk is kettesben, amiről a szüleik is tudtak. Állítólag a Rádió valamilyen énekesnői pályázatán vettek részt, de szerencsétlenségükre a pesti aszfalton összetalálkoztak az osztályfőnökükkel. Megbotránkoztató viselkedés Az ismételt rossz fa, amit a tűzre tettek, az Ifjúsági Házban történt, ahová ügyeletes szolgálattételre osztották be őket, s ahol -nyomdafestéket nem tűrő hangnemben társalogtak egymással és másokkal is*. A mondat idézőjelbe tett része két felnőtt közvetítésével jutott el az iskolába. A két lány ismételten megbotránkoztató magatartásának elbírálása természetesen nem kis gondot okozott az iskola igazgatóságának, tekintve, hogy Erzsi szülei munkások, sőt párttagok, és Klára szülei is becsületes dolgozó emberek. Az elbírálást bonyolította, hogy időközben a lányok megbotránkoztató magatartását bejelentő két felnőtt — nem tudni, hogy miért — visszalépett a tények fenntartásától, azaz: vállalták is, nem is. Végül is a nevelőtestületből külön bizottság vizsgálta ki az ügyet, amely mindkét lány számára-megrovással, utolsó figyelmeztetéssel* zárult További fejlemények Klári mélyen sajnálta a történteket és őszinte megbánást tanúsított Erzsi azonban kijelentette, hogy neki lenne a tanáraihoz egykét szava. Ezt azonban nem tette meg. Az ügy azért sem zárult le, mert Erzsi szülei -óvást* emeltek, mégpedig nem is először. Szerencsére a szóban forgó gimnázium igazgatósága nem fél a maga árnyékától. Megnevezni nem lényeges az iskolát mint ahogyan a többi szereplőt sem. Nem az elkendőzés miatt hanem mivel máshol is előfordulhat ilyesmi. A tantestületi határozat után behívatták mindkét lány szüleit Az osztályfőnök és öt párttag tanár jelenlétében közölték velük a tényeket Erre a szélsőséges óvatosságra korábbi tanulság késztette az igazgatóságot, éppen Erzsi szüleivel szemben, nehogy utólag a szájukra vegyék, mint már más alkalommal tették, hogy -az igazgató üldözi a munkások gyerekeit*. Az igazgató különben maga is munkás volt, s került a nép államának egyetemére, majd a munkásosztály bizalmából a gimnázium igazgatói székébe, hogy becsülettel teljesítse — és teljesíti is — kötelességét. Szülői elfogultság Az ügy kapcsán az osztályfőnök előzőleg családi látogatáson, úgynevezett környezettanulmányon volt Erzsiéknél. A szülők a legellenségesebb hangon beszéltek vele, az anya ordítozott, s azt kiabálta, hogy a lányából az iskola nevelt csavargót Az osztályfőnök mindezt társai jelenlétében idézte a szülőknek, akik viszont mindent letagadtak, s a legdurvább sértésekkel illették az iskolát és magát az igazgatóságot Az anya kijelentette, hogy a lányát arra nevelte, hogy a gerincét ne hajtsa meg senki előtt sem. A _ -gerinctartáshoz* viszont az is hozzátartozik, hogy Erzsi ne vigyen haza, mint az elmúlt negyedévben, róvót magatartásból, intőt történelemből, figyelmeztetőt latinból. Vagy ez semmi? Az osztály tiltakozott az ellen, hogy Erzsi a KISZ-tagja legyen. Megkérdezte-e az anya, hogy az osztály miért tiltakozott? Viszont, hogy a lánya slágerénekes legyen, abba már belenyugodott. Emlékeztették a szülőket arra is: egy alkalommal Erzsi nagynénje ment be az iskolába, s azt kérte, hogy fogják a lányt szigorúbban, ellenőrizzék, mert otthon pokollá tette már a családja életét. S ekkor akarva, akaratlan kiderült: az anya nem tudja, hogy egész nap mit csinál a lánya, mondván, neki elég volt a világra hozni, nevelje most már az iskola, mert neki arra nincs ideje, hiszen ő dolgozik. Kétféle felfogás Ki a felelős Erzsi cinizmusáért, tanáraival szemben a sorozatos visszafeleselgetésért, a hozzá még nem illő öltözködésért és feltűnési viszketegségért, meg azért is, hogy otthon nemegyszer megkeseríti a szülei életét? Az iskola, a tanári kar a felelős, aki még ezek után is elnéző magatartást tanúsított? Erzsi szüleit is büntetnie kellett volna, mert sorozatosan visszaéltek munkás mivoltukkal. Gyerekük rossz magatartását pártolva minden esetben az iskola rendjét támadták — mondván, hogy Erzsi semmiben sem hibás, ő az angyal, és mindenki más rosszakaró, aki szóvá teszi az agyonistenített, valójában a szülői ház neveléséből régen kiesett, vagy benne sem leiedzett lányt. A másik lány, Klári szülei a bánatban is örültek, hogy az iskola idejében utánanyúlt gyermeküknek, ök is dolgozók, ők is szeretik a gyermeküket, de nem vakon. Most pedig jobban felnyitották a szemüket. Az intők és róvók nekik sem kedves meglepetések, legkevésbé ezek következménye, vagy előidézője, a válogatás nélküli társaság, amelybe a lányuk belekerült, s előbb akartak belőle énekesnőt csinálni, mint érettségizőt. Még nem kés5 Érthetetlen, hogy két munkáscsalád véleménye a bajban és a javító szándék megítélésében ennyire ellentétes felfogású legyen. Miért van ez? Hogy nem egyformák vagyunk, az nem magyarázat. A dolog nyitja ott keresendő, hogy az első és még kisebb bajok orvoslása elől kitértek a szülők, nem mentek be az iskolába, hogy ne "szekálják őket* folyton a tanárok gyermekük viselkedéséért, tanulmányi eredményéért. Valamitől féltek, önmaguktól! Most mégis megláttatták velük önmagukat is — a több felelősségvállalást az iskola és a szülői ház együttes munkájában. Talán még náluk sem késő... L. F. ' A sai hatása az emberi szervezetre Az orvostudománynak egyik nagyon régi megfigyelése, hogy a lárma, az erős zajok rossz hatással vannak az emberi szervezetre és közvetve — de közvetlenül is — különféle betegségeket okozhatnak. A lárma egészségügyi higiéniai szempontú vizsgálata azonban csak a legutóbbi évtizedben vált különösen fontossá, s ma is főleg a nagyvárosokban és ipari negyedekben. Oka ennek a legutóbbi óriási technikai fejlődésben keresendő. A világszerte bekövetkezett hihetetlen arányú gépesedés, gépesítettség vetette föl újabban ezt a kérdést. Mivelhogy se gép, se gépesítés nincsen lárma nélkül. Zaj-vizsgálatok Az eltelt néhány év alatt már egyik önálló szakágává fejlődött az orvostudománynak a zajvizsgálat, a zajhigiénia, s az új szakág kialakította a maga megfelelő metódusait és szükséges műszer és mérőeszköz-anyagát is. A kutatások és kísérletek eredményei máris több érdekes felvilágosítást adtak a zaj különféle ártalmairól. Kiderült, hogy az erős lárma azonkívül, hogy közvetlenül hatva nagyothallást, vagy teljes süketséget okozhat, közvetve még számos módon árthat az emberi szervezetnek. Így például: zaj hatására növekszik a pulzusszám, emelkedik a vérnyomás, megnövekszik a szervezet energiafogyasztása — a zaj tehát plusz-erőkifejtésre készteti a szervezetet a rendes, munkavégzéssel járó erőkifejtésen fölül. A szervezet ilyen módon való tartós terhelésének következménye lehet egyebek között a magas vérnyomásbetegség, a hypertónia kialakulása is. De a zaj kedvezőtlenül befolyásolja emellett az emésztőszervek, elsősorban a gyomor működését, Grafikai kiállítások Szegeden s a tartós zajártalom emésztési zavarokat, gyomorbántelmakat okozhat. S végül különösen az idegrendszerre gyakorolt káros hatása figyelemre méltó az erős lármának. Tartós és erős zajhatások idegrendszeri kifáradási, ideges ingerlékenységet okozhatnak, ami együtt jár szellemi folyamatok, a gondolkodás tompulásával, s végső soron a dolgozó ember munkaképességének csökkenésével, megromlásával is. Szeged csendes város Szegeden a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás egyik fiatal orvosa, dr. Czina Mihály foglalkozik zajhigiéniai vizsgálatokkal. Ö mondta el, hogy itt nálunk az ártalmas zajok tekintetében talán csak egyes üzemekben adódnak problémák. A fővárosban a nagy forgalom miatt zajosak, idegesítően lármásak nemcsak a központi részei a városnak — a Rákóczi út, vagy a nagykörút —, hanem az egész pesti oldal, de Szegeden talán csak a Kossuth Lajos sugárút és a Lenin körút találkozásánál, az Annakút környékén emelkedik olykor-olykor "fővárosi szintre* áz utca forgalma és zajossága. A szegedi Közegészségügyi és Járványügyi Állomásnak megfelelő műszerei sincsenek a zaj erősségének a mérésére. Általában ugyanis a 70 decibellnél nagyobb erősségű zajok ártalmasak az egészségre, de különösen magas hangoknál ennél kisebb erősségű zajok is ártalmasak már. Utcai és üzemi zaj-problémák A szegedi utcák zajossága — s ezt megmutatná a megfelelő műszer is — sehol nem éri el a 70 decibellt. Mindenesetre örvendetesek a zaj csökkenése szempontjából is azok a törekvések, hogy a régi kőburkolatú úttesteken a kövezet helyére sima és rugalmas aszfaltútokat építsenek, mintahogy történt ez legutóbb a nagykörúton és számos más szegedi utcán. A lakások zajossága tekintetében rendet teremtett a tanács 1/1959. számú rendeletének több előírása, s ahol ezeket az előírásokat nem tartják be, ott szabálysértés címén felelősségre vonhatók és büntethetők a rendelkezés megszegői: például az este 10 óra után is rádiót bömböltető egyének. A szegedi üzemek közül probléma eddig a Szegedi Kenderfonógyár, a Kéziszerszámgyár szegedi gyáregysége, az Üjszégedi KenderLenszövő Vállalat, a Kábelgyár és a Falemezgyár egyes erősen zajos üzemegységeiben merült föl a zajártalom tekintetében, bár az említett üzemek dolgozói között sem találtak egészségügyi vizsgálatok során olyanokat, akiknek az egészségét közvetlenül megtámadta volna az erős lárma. Itt mindenesetre mérvadónak kell lennie annak a rendelkezésnek, amely szerint az erősen zajos munkahelyeket meghatározott távolságra kell telepíteni a többi munkahelyektől. De ezenkívül is számos lehetősége van a zajok csökkentésének. Ilyen lehetőség például a zajos gépek rezgéscsökkentő alapra helye. Móra Ferenc Múzeum képtárában /m megnyílt »Magyar rajz és akvarell a XIX. században- című kiállítást most ismét két grafikai tárlat követte. A múzeum, központi épületében elhelyezett "Modern magyar grafika* és a »Szegedi Grafikai Kiállítás« karácsonyra került a szegedi közönség elé. A felületes szemlélőnek úgy tűnik, hogy e három azonos műfajú rendezvény egyidőben bemutatása kissé sok. Azonban azok, akik sorrendszerűségben tanulmányozzák át e kiállítás-komplexumot, alkalmuk van történelmi összefüggésében szemlélni a magyar rajz és akvarell művészet kialakulását a múlt század elejétől napjainkig. Művészettörténeti tanulságként a néző előtt feltárulkozik a grafika, illetve ezen belül a rajz és akvarell par excellence erejű és szépségű szerepe, melyet nemzeti festészetünk kialakulásában mindmáig betölt. Miután a Dél-Magyarország hasábjain méltattuk már a XIX. századi nagy mestereink pompás rajzait és vízfestményeit bemutató kiállítást, és közönségünk is megismerte a Nemzeti Galériának e válogatott anyagú kollekcióját, úgy gondoljuk, kontaktus hiány nélkül rátérhetünk a jelenlegi grafikai tárlatok egészen vázlatos kommentálására. Ha a modern, magyar rajzművészetet fejlődéstörténeti viszonylatában vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a XX. század elején működő nagybányai festők —, Hollósy, Réti, Ferenczy és Iványi-Grünvoald — munkásságában a rajz nem vált elsőrendű tényezővé. Náluk a vonal és a forma többnyire elvesztette önálló és független jellegét. Hangszerré vált abban a nagy és gazdag orchesterben, melyet színnek neveznek. Hasonló a helyzet a Munkácsy vonalán futó alföldi iskola mestereinél — Tornyainál, Rndnaynál, Kosztánál és Endre Bélánál —4 is. Kivételt képez néhány szolnoki körhöz tartozó művész, mint Pólya Tibor és Zádor István, akik éppúgy, mint a zselléreket rajzolgató erdélyi származású Nagy István, vérbeli grafikusokká váltak. A Párizsban működö franciás szellemű Rippl-Rónai és Vaszary művei alapvetően rajzi jellegűek. Hasonló a helyzet az úgynevezett "Nyolcak* csoportjánál — Berény, Czigány, Czóbel, Kernstok, Márffy, Tihanyi és Uitznál *=, akiknek képein a vonal és a forma mint kifejezési eszköz vezérszólomhoz jutnak. A gazdasági válsággal terhes századforduló szociális kérdései halaáó művészeink — Nagy Balogh, Dési-Huber és főleg Derkovits Gyula — munkásságában tükröződtek. Társadalcrmbiráló alkotásaikat sokszor döbbenetes erejű rajzokban jelenítették meg. A két világháború közti opportunista, jellegtelen műcsarnoki akadémizmussal, mint hivatalos irányzattal szemben a »Szinyei Társaságba- tömörült Csók István, Bernáth Aurél, Egry József, Szőnyi István és mások léptek fel. Polgári szemléletű, de bensőséges humanizmusú műveiken a színkultúra dominál. A rajz és akvarell csak elöljárója, gondolati kísérőtársa lírai hangulatú festményeiknek. F

tólagos korszak-vázlatunkat természetesen nem folytathatjuk felszabadulás utáni képzőművészetünk alakulásának vizsgálatával, mert a jelenlegi "Szegedi Grafikai Kiállítás* korántsem retrospektív jellegű, hanem anyagában helyi művészeink idei — főleg nyári — termesét nyújtja. Azonban bármennyire is rövid időkorlát közé szorul e tárlat, tartalmi és formai szemléletében így is jól tükrözi mai képzőművészetünk optimistadekoratív arculatát és azt a vonását, hogy modern hazai festészetünk hagyományainak méltó örököse. Első benyomásunk a jobbára akvarrellokból álló kiállításról az, hogy művészeink idevarázsolták elénk a napsütéses Tisza-partot, a kék egű meleg nyár minden derűjét, melyet így télvíz idején annyira nékülözünk. Színpompás, vízfestményeiken kisvárosi utcák, lomboktól árnyas udvarbelsők, holdsütéses vízpartok gazdagon váltakoznak tereferélő tápéi asszonyokkal, földeken dolgozó parasztokkal és más kétkezi munkások szeretetteljes ábrázolásával. A »Szegedi Grafikai Kiállitás--tól nem a reprezentatív kivitelezést kell számonkémünk, hanem amit a rajz, az akvarell e hamvas szépségű műfaj sajátosan magán hord: a vonal, a forma ós a kolorit költői finomságát, melyen keresztül átsugárzik a tartalom simogatóan meleg ember- és természetközelsége. S ha ezt megtaláljuk a képekben, stílusosabb éveleji ajándékot sem a művész, sem a műértő közönség nem kívánhat. Szelesi Zoltán Nemzetközi szakszervezeti szemmináriutn Varsóban háromhetes szemináriumot rendeztek 15 ország szakszervezeti funkcionáriusai számára. A szeminárium, amelyet a Szakszervezeti Világszövetség és a Nemzetközi Munkaszövetség szervezett, a munkatörvényekkel és a szakszervezetek ezzel kapcsolatos szerepével foglalkozott. (Jiutölt sonka, oagy égett csont dara hők Gondatlanságból eredő füstöló'-tüzek \Jem volt vidám szil" vesztere Tápén, a Damjanich utca 16. szám alatt M. J.-nek és családjának, az bizonyos. Hiszen előtte való nap égett el a füstre rakott disznó a színbe telepitett füstölővel együtt. S M. J. még így is szerencsésnek modhatta magát. Ha ugyanis nem érkezik idejében oda a tűzoltóság, talán az egész ház leégeti volna, mert lángra kapott már a szín gerendázata, s a telirakott padláson levő mindenféle gyúlékony lim-lom felé piros lángnyelvek ágaskodtak már akkor, amikor rájuk csapott a fecskendő vízsugara. A hús azonban igy is odalett, pocsékba ment. A négy sonka, meg a két oldal szalonna is úgy elégett, mint a gyertya. A deszkából tákolt füstölő helyén csak egy rakás üszkös fadarab, néhány szenes csont, meg korom és hamu maradt. Pedig lehetett volna vidám szilvesztere 1VT. J.-nek. Hogyan? Hát mindenekelőtt akkor, ha száraz fatuskók helyett nedvesített fával, vagy fűrészporral "gyújtanak be* a füstölőbe. Mert a tuskók lángralobbanása okozta a tüzet. Igaz, langralobbanhat a fűrészpor is. Ezért jobb, ha a füstölőt nem deszkából tákolják össze, hanem téglából épitik meg falait. A téglafalba beletörik a fölcsapó tűz foga. S ha füstölőt nem a fageredázatú színben rakta volna össze M. J„ akkor a házát sem fenyegette volna mindjárt le. égéssel a lángralobbant füstölő-apparátus. Vagy ha maga M. J. is kicsit jobban ügyelt volna füstölőjére ... És ezzel körülbelül el is mondtuk azokat a tudnivalókat, azokat a szabályokat, amelyek szerint a húsfüstölés el végezhető. S hogy egy ideális húsfüstölő milyen legyen? Már mondtuk, hogy a falai téglából épüljenek. Hadd tegyük hozzá: lehetőleg olyan magasra, hogy a tűz hője ne olvaszsza meg a fölfüggesztett húst vagy szalonnát. Helyes, ha a tüzet egy nagyszemcsés dróthálóval is elválasztjuk a füstölendő húsféléktől Így elkerülhető annak veszélye, hogy ha esetleg leszakadna valamelyik sonka, vagy húsdarab, a tűzbe zuhanva lángot éleszt, s nemcsak a lezuhant húsdarab ég el, hanem esetleg megpörkölődnek a fönt függő többi húsok is. Fontos az is, hogy jól záró és lehetőleg vasból levő ajtaja legyen a füstölőnek. A disznóvágásoknak most van a szezonja, s vele együtt természetesen a húsfüstölésnek is. A tápéi M. J., valamint a béketelepi, Rengei utca 24. szám alatt lakó T. J. — akinek január 3-án, kedden égett le a húsfüstölője — balszerencséje és jelentós anyagi károsodása intés legyen azok számára, akiket a. gondatlan és a megfelelő előírásokat be nem tartó "füstölés- hasonló bajba sodorhat.