Délmagyarország, 1961. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-08 / 7. szám

3 Vasárnap, 1901. január 8. Ás előzetes terv szerint Húsz termelőszövetkezetei villamosít idén a MEGYEVILL Éppen telefonált a Csongrád Megyei Villanyszerelő Vállalat műszaki vezetője. A vonal túlsó végén arról érdeklődtek, hogy hány tsz villamosítása maradt el 1960ban. — Egy sem — válaszolta Ladányi elvtárs —, valamennyiben elvégeztük a munkát, fcőt — tette hozzá, miután a hallgatót visszahelyezte —, terven felül villamosítottunk hármat, amiért a Termelőszövetkezeti Beruházási Iroda külön elismerésben is részesített bennünket Tehát a tavalyi feladatokat becsületesen elvégezte a MEGYEVILL. Az ideiekkel sem lenne különsebb gond, ha már megköthették volna a szerződéseket. Az előzetes tervek szerint ugyanis mintegy húsz termelőszövetkezet villamosítására kerülhet sor Csongrád megyében. Háromra az első, nyolcra a második, hatra a harmadik és ismét háromra az utolsó ngyedévben. A kisfeszültségű vezetékek terveit az ÉVITERV-nek január 5-ig kell elkészítenie, s csak azután köthetők meg a szerződések a Termelőszövetkezeti Beruházási Irodával. Ez, majd pedig az MNB-fedezet visszaigazolása a tapasztalat szerint azonban hetekig is elhúzódhat — pedig a MEGYEVILL a jelenleg még tartó kedvező Időjárás előnyeit jól kl tudná használni. Annál is inkább lényeges volna az első évnegyedre ütemezett három tsz, a szegvári Hunyadi, a rákosi Üj Élet, valamint a nagymágocsi Viharsarok villamosítása, mert az anyagszállítási tervszerűtlenségek és az év közben jelentkező újabb igények tavaly is szinte évvégi hajrára kényszerítették a vállalatot, ami 1961-ben elkerülhető lenne. Ha a MEGYEVILL időben megkötheti a szerződéseket a termelőszövetkezetek villamosítására, akkor késedelem nélkül, határidőre befejezi mind a húsz idei villamosítást. t. Közérdekű t anácskozás A bírálatról, az őszinteségről A Dél-Magyarország szerkesztősége az ÜjságiróMSZBT Klubban a Közérdekű tanácskozások keretében a bírálatról, az őszinteségről tartott megbeszélést az Üzemek, hivatalok és intézmények képviselőivel. A tanácskozás résztvevői között ott volt Lacsán Mlhályné cipőgyári munkásnő. szegedi országgyűlési képviselő to. őszintén minden kérdésben A tanácskozás megállapította, hogy a párt őszintén, nyű tan beszélt minden kérdésről és bátran bírálja azokat a fogyatékosságokat, amelyek akadályozzák a dolgozó nép előrehaladását A nyílt és őszinte szó tetszik a dolgozó tömegeknek és az irántuk megnyilvánuló bizalom egyik kifejezését látják benne. A bizalomra a dolgozó emberek minden munkahelyen bizalommal válaszolnak. A párt helyes, nyílt, az emberek érdekeit kifejező politikája áthatja országunkat s ez a légkör kedvezően hat olyan vonatkozásban is, hogy az emberek szintén őszintén, gerincesen beszéljenek. A segítőszándékú bírálatra, a nyílt szavakra szükség van, mert ez formálja az egyes ember jellemét, ez segít ahhoz, hogy a fogyatékosságokat megszüntessük. A bírálattal együtt kell járnia az önbírálatnak is. Nemcsak helyes, hanem szükséges is, hogy az emberek — éppen saját fejlődésük érdekében — időnként, önkritikusan vizsgálják munkájukat magatartásukat A példamutatásnak a vezetők részérő! itt is szerepe van. A bírálatnak és az önbírálatnak az a szerepe, hogy igazabbá, nemesebbé teszi az embert Helytelen és elítélendő, amikor a bírálat nem felemeli, hanem ••lebunkózza* az embert. Az önbírálatnak, a bírálatnak többféle megnyilvánulása van — állapította meg a tanácskozás. Például amikor az üzemekben a technikai előrehaladáshoz és fejlettséghez igazítják a teljesítményeket — ebben a termelés bírálata mutatkozik meg. Az egyéni gazdák mind nagyobb tömegei • szegedi járásban is szakítanak a maradi, kteparcellás gazdálkodással, s a közös, nagyüzemi gazdálkodást választják. Ez a tény is bírálata a kteparcellás földművelésnek, egyben pedig az egyéni gazdák forradalmi önkritikája is. Arról is szólottak a tanácskozáson résztvevők, előfordul még, hogy az őszintén, nyíltan, segitőszándékkal szóló dolgozót felettesei felelősségre vonják, illetve bizonyos idő eltelte után ••okot* találnak arra, hogy a bírálót kellemetlen helyzetbe hozzák. Ez ellentétes a párt politikájával, megengedhetetlen és elsősorban a kommunisták kötelessége, hogy fellépjenek az előforduló ilyen és hasonló jelenségek ellen. Előfordul még intrika, vádaskodás és ez ellen is a társadalom összességének kell fellépnie. Az őszinteség kapcsán került szoba a gyermekek életében az úgynevezett kettős nevelés. Ez abban mutatkozik, hogy a pedagógusok által tanított helyes nézeteket némelyik szülő gyermekének másként magyarázza. Ez azután ahhoz vezet, hogy a gyermek kétszínűvé válik, vagy meghasonlik önmagával, éppen azért, mert a szülők helytelen irányban nevelik gyermekeiket világnézeti és más kérdésekben. Helyes tehát, ha a pedagógusok minél gyakrabban látogatják tanulóik családját, vagy rendeznek tanácskozásokat a szülőkkel a nevelés kérdéseiről. Az élet minden területéről Sziládi Sándor, a MAV fordul — helytelenül —, Igazgatóság dolgozója a töb- hogy lezárt ügyeket újból bi között arról szólott: elö- elővesznek. Megtörténik, Országszerte megélénkült a szerződéses sertéshizlalás A háztáji gazdaságok és az egyéni termelők körében az utóbbi hetekben megnőtt az érdeklődés a szerződéses sertéshizlalás iránt. A megélénkülés elsősorban a novemberben elkezdődött takarmányjuttatási akciónak köszönhető. 1960 novemberétől kezdve ugyanis az állatforgalml vállalatok takarmányjuttatás&a] kötik egybe a hizlalás! szerződéseket: az 1961. évi átadásra lekötött minden hízósertés után 1,5—2,5 mázsa szeméstakarmányt (kukoricát, vagy árpát) kapnak a háztáji gazdaságok és az egyéni tenyésztők állami áron. Az akció serkentő hatására jellemző például, hogy míg a júliustól novemberig terjedő időszak alatt az előirányzott mennyiségnek 24 százalékát kötötték le országosan. ez az arány a takarmányjuttatási akció megindulása után hat hét alatt harmincnyolc százalékra emelkedett. Különösen jól halad a takarmányjuttatással kapcsolatos hizlalás! szerződéskötés Bács-Kiskun. Békés, továbbá Csongrád. Fejér, Hajdú-Bihar. Somogy és Tolna megyében. (MTI) hogy összegyűjtik a hibákat és egyszerre zúdítják az ember fejére. Nyilvánvalóan az a helyes, ha ezt elkerüljük és az adott esetben segítünk az illető embernek fogyatékossága megszüntetésében. Helyesnek és jónak ítélte, hogy a párt és a kormánya lakáskérdés ben to őszintén, a valóságnak megfelelően tárta fel a helyzetet. Kérte, hogy a szegedi lakáskérdésekről többször írjon a DélMagyarország. Hódi Győző, a béketelepi általános tokola igazgatója elmondotta azt is. ha az ember beteg és elmegy az orvoshoz, hálás azért, ha az orvos megállapítja a betegséget és kigyógyítja belőla. Vannak emberek azonban, akik amikor jellembeli, magatartásbeli fogyatékosságaik gyógyításáról van szó, s ebben embertársaik segíteni kívánnak, megharagszanak érte. Pedig ezért is köszönet járna, mert az igaz és őszinte, sogítőszándékú kritika szükséges. Berzsenyi Lajos, a Szegődi Ruhagyár dolgozója, a gyári pártbizottság titkára megállapította, hogy éppen a párt őszinte politikája alapján az emberek körében is erősödött a nyíltság, az őszinteség. Ennek egyik jelzője az is, hogy igen lényegesen kevesebb a névtelen levelek száma. A dolgozók őszintén nyilvánítanak véleményt, úgy, ahogyan kell. Hangoztatta, a pártszervezeteknek, a kommunistáknak a feladata őrködni azon, hogy a segítószántiékú, jogosan bíráló embert semmiféle bánt ódás ne érje. Varró György, a Szegedi Kábelgyár dolgozója arról szólott, hogy üzemében to nyílt és őszinte a légkör. Sajó Gyula, munkásmozgalmi veterán, a Pincegazdaság igazgatója a többi között arról to beszélt, igen fontos, hogy az üzemekben, hivatalokban és intézményekben a vezetők nyíltan, őszintén beszéljenek a dolgozókkal minden kérdésről, kérjék segítségüket a feladatok végrehajtásához. Dobó János, a Szegedi Kenderfonógyár munkása éppen a nyíltság, őszinteség kapcsán a munkások termelését segítő észrevételcinek, javaslatainak jelentőségéről szólt. Megállapította, hogy a munkások kritikai megjegyzései sok segítséget adnak a műszaki vezetésnek. Németh Kálmán, az Autójavító Vállalat dolgozója, a vállalat párttitkára egyebek mellett arról szólott, társadalmunk ereje szükséges ahhoz, hogy minden fiatal nyflt, őszinte és gerinces emberré váljék. Babjak László, a Ruházati Bolt dolgozója, a Dél-Magyarország -Segítsünk egymáson* című rovatáról is beszélt, amely nyilvános fórum arra, hogy az emberek elmondják észrevételeiket, bírálataikat. A társadalomtudományok fejlődése a Szovjetunióban az SZKP XX. kongresszusa óta Mint már lapunk tegnapi számában írtuk, P. Ny. Fedoszejev akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnökségi tagja és a közgazdasagi, filozófiai, jogtudományi osztályának titkára nagy érdeklődéssel kisért előadást tartott a Szegedi Tudományegyetem Aulájában, »A társadalomtudományok fejlődése a Szovjetynióban az SZKP XX. kongresszusa óta* címmel. Az alábbiakban rövid kivonatát adjuk Fedoszejev akadémikus nagy érdeklődéssel kísért előadásának. Korunkban új társadalmi rendszer, a kommunizmus specifikus kérdéseit vizsgáljuk. E kérdésekkel a tudományok minden ága foglalkozik, s még a művészetek sem tudják elkerülni őket. Azt tartjuk, hogy a Szovjetunió győzelmével új társadalmi rendszer született. Amíg a szocializmus csak egy országban győzött, addig hallottunk olyasmit, hogy a szocialista társadalom véletlen jelenség. Nem lehetett azonban véletlennek nyilvánítani, amikor létrejött a Szovjetuniót követő országok csoportja, mert általános törvényszerűség a szocializmusba való átmenet. A polgári szociológusok, filozófusok, politikusok egészen a hivatalnokokig arra törekszenek, hogy a szocializmus útjának ezt a fejlődését elködösítsék. Az utolsó évtizedekig elismerték, hogy a társadalom bizonyos fejlődésen megy keresztül. A történelmet korszakokra osztották és elismerték, hogy a rabszolgatársadalmat felváltotta a feudalizmus, a középkort az újkor, a feudalizmust a kapitalizmus. A burzsoá szociológusok és történettudósok azonban el akarják ködösíteni a törvényszerűséget és lépcsőzetes fejlődésről beszélnek. A burzsoá tudósok számára nem létezik egyenesvonalú fejlődés a történelemben. A történelmi fejlődés, a haladás problémája nagyon fontos kérdéssé vált napjainkban. Az emberiség előtt ott áll: hogyan éa hova megyünk tovább a fejlődés útján? A szocializmus felé halad az emberiség. Ennek bekövetkezését, a történelmi fejlődést tagadják a burzsoá szociológusok. Ez a tagadás azonban még a burzsoá szociológusok egy részét sem elégíti ki. A Hollandiában és Olaszországban megtartottszociológiai kongresszusokon a burzsoá ideológusok kijelentették: a szociológiának, mint tudománynak, az a feladata, hogy a meglévő tényeket rögaítoe. A tényeket kell regisztrálni, mondják Ők, s hogy hova fejlődik a társadalom, az a számukra utópia. Japán polgári szociológusokkal beszélgetve elmondották az ezzel kapcsolatos véleményüket. Elismerik, hogy a japán szociológiára nagy hatássa! van az amerikai. de érzik az ezzel kapcsolatos elégedetlenséget. Miben látják Ők az amerikai szociológia pozitív oldalát? Abban, hogy leírja a tényeket, negatívumát pedig, hogy nem ad feleletet arra: hova, mi felé fejlődik a társadalom és milyen változások állnak be. Elmondották, érák, hogy a kapitalizmusnak nincs alapja és perspektívája Jspánban. A burzsoá tudósok akármennyit kárognak is a marxizmusra, nem tudják megakadályozni hatását az emberiségre. A marxizmus azzal nyűgöz te, hogy megmutatja: merre tart a fejlődés. A marxista tanítás a társadalmi rendszerek változását világosan megmutatja. Pontosan tudjuk, hogy a kapitalizmust felváltja a szocializmus. A marxista—leninista elemzés kimutatta, hogy a szocializmus fejlődésének két szakasza van, alsó és felső. A szocialista társadalom tudósainak feladata arra adni feleletet, hogy az alsó szakaszt hogyan váltja fel a felső szakasz. A szocialista társadalom tudósainak tanulmányozni kell a túlélt társadalmat. E kérdéseknek a tanulmányozására a XX. kongresszus fontos határvonalat adott. A személyi kultusz káros volt a társadalomra. s károsan hatott a dogmatizmus, amelyből az eredt, hogy nem tanulmányozták az élet új jelenségeit. A személyi kultusz felszámolása óta a társadalomtudomány nyílt, nagy fejlődést kapott. Azóta hatalmas tudományos anyag jelent meg az új jelenségek és törvényszerűségek tanulmányozásáról. Komoly és bonyolult kérdésekkel foglalkoznak a Szovjetunióban a filozófusok, a közgazdászok és más tudományok művelői. E munkákból máris nagy eredményekre lehet következtetni, arra, hogyan megy át a szocializmus a kommunizmusba. Közgazdászaink. filozófusaink és más tudományok művelői most a szocializmus és a kommunizmus monográfiáján dolgoznak. Sokkötetes munka lesz ez, felölelve a társadalom gazdasági szerkezetét, a társadalom szocialista összetétele fejlődésének törvényszerűségeit, a politikai rendszer fejlődését egészen addig, hogy a szocialista államiság hogyan megy át a kommunizmusba. A szocializmusból a kommunizmusba való átmenet a kommunizmus anyagi, technikai bázisán nyugszik. Milyen megfigyeléseink vannak ezen a területen? A tudományos munkában két egyoldalú nézet, irányzat volt. Az egyik utópisztikus nézet, amely abban nyilvánult meg, hogy a kommunizmushoz az ipart a magfizika alapján alakítjuk át. Egyesek úgy gondolták, hogy az embert emancipáljuk a termácT.eti kincsekkel, olajjal, vassal stb.-vei. Ezek az elképzelések helytelenek. Ha a kommunizmus alapfeltételeit az atomra építjük, akkor a kommunizmus építését ki kell tolnunk még jo néhány évre. A kommunizmus anyagi, technikai bázisa meg fog változni, de most kell létrehoznunk a kommunizmus any3gi, technikai alapját. Fel kell használnunk az összes energiaforrást és műanyagokat. Az atomot békés célra felhasználni az ember hatalmas győzelme lesz majd, de most a meglévő alapokon (víz, szén stb.) kell a gazdaságot villamosítani. Egyoldalú felfogás a másik nczrt is, amely ncip látja üj technikai fórra- .. dalom szükségességét. Az anyagi javak elosztási formájának megváltoztatásában keresik a kommunizmushoz vezető utat. A kommunizmushoz viszont nem elegendő az elosztási forma megváltozása. Ami az anyagi, a technikai bázis megteremtését illeti: gépesíteni kell mindazt, ami eddig nem volt gépesítve. De nem a régi alapon kell gépesíteni, hanem a legújabb technikával. Anélkül nem érjük el azt az alapot, fokot, amely szükséges a kommunizmushoz. A kommunizmus anyagi létrehozásához nem elegendő csak a gépesítés, hanem automatizálni kelL A bázis létrehozása minden szocialista ország, a szocialista világrendszer fontos feladata. A XXI. kongresszus azt a kérdést is felvetette, hogy a szocialista országok többsége egyidőben megy át a kommunizmusba. Tehát egyidőben kell létrehozni ezekben az országokban a kommunizmus anyagi, technikai alapjait. Hogyan lehetséges ez, amikor a különböző országok fejlettségi foka különböző? Hogyan lehet a különbségeket gazdaságilag kiegyensúlyozni? Mint ahogy a természetben, aképpen a társadalomben sem lehetnek csodák. De van reális elképzelés erről a folyamatról, mart a gyakorlat és a társadalomtudomány már bebizonyította. Ez a kölcsönős együttműködés, a tervszerűség és a munkamegosztás, a szocialista országok közt. A szocialista országok iparosítása, az anyagi, a technikai bázis. Fedoszejev elvtárs a továbbiakban az anyagi beruházások takarékosságának problémájáról szólt. — A szocialista közgazdászok körében ez az egyik nagy probléma. Amikor új termelési viszony született, akkor még új technika nem volt, A kapitalizmustól nem várhattunk segítséget, Az új technika viszont már megvan, csak az a lényeges, hogy az anyagi beruházások hogyan legyenek a leghatékonyabbak, hogy milyen termelési ágban vezessük be elószörazúj technikát, amely gyorsan eredményes lesz. A termelékenység és beruházás hatékonyságának fokozására egyre jobban használjuk a matematikát, s különösen megnőtt ebben a vonatkozásban is a számológépek szerepe Fedoszejev elvtárs a természettudományok és a filozófia megszilárdult kapcsolatáról to beszélt, arról, hogy a jelenkort természettudomány sok ni ismeretelméletet állított a filozófusok elé. S ezekkel az új természettudományos ismeretelméletekkel a filozófusoknak is foglalkozatok kell. Az atomfizika oksági viszonyára utalva mondotta, hogy a materializmus meg tudja magvarázni itt is az okság problematikáját. A mai fizika nemcsak azt mutatta meg, hogy az elemi részecskék sokféléi:. Azt to megmutatta, hogy egymáshoz való kapcsolatuk to sokféle. A lényeg az, hogy az új viszonyokat hogyan egyeztetjük öszsze az egész világképpel, hogy az atomenergia felhasználása hogyan hat ki a kozmosz meghódítására, az atommagon belüli viszonyok hogyan egyeztethetők össze az egész kozmosszal való viszonnyal. A pszichológia új kérdéseinek kidolgozásáról szólva kijelentette, hogy a fiziológia még kevés magyarázatot adott az emberi lélek teljesebb megismerésére. A pszichológiában nagy területek vannak még nyitva. A tudományos megismerés és a tudományos kutatás logikájáról szólva pedig hangsúlyozta, hogy az űj munkafolyamatokban új létt a forma ,s a szocialista tudatosság kialakulásának folyamatait a Szovjetunió tudósai most Üzemek és gyárak adatai alapján tanulmányozzák. Fedoszejev akadémikus a továbbiakban foglalkozott a szovjet történészek jelenkori munkájának kérdésével. A Szovjetunióban tízkötetes mű készül, amely az összes korok és a világ legfontosabb kérdésednek elemzését adja a materialista szemlélet alapján. A szovjet történészek , befejezték a polgárháború történetének feldolgozását, most pedig a második világháború történetének meg'rása van soron. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára vállalták a szovjet történészek, hogy feldolgozzák a Szovjetunió szocialista köztársaságainak történetét. Az elóadás vegén az archeológusok és a nyelvészek ietontegi munkáit ismertette Fedoszejev elvtárs.