Délmagyarország, 1961. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-07 / 6. szám

3 Szombat, 1!>61. január 7. Ujabb intézkedésekkel Tovább javítják Szeged egészségügyi ellátását Szeged az ország egyik, or­vosilag legjobban ellátott vá­rosa. Ha a tízezer lakosra számolt orvosi létszámot te­kintjük, még Budapestet is megelőzi. Ezek után nem várhatunk nagy "szenzációkat* Szeged orvos-egészségügyi ellátásá­ban az új esztendőben. Még­is. az illetékes szervek azon fáradoznak, hogy tökéletesít­sék a gyógyítást és megelő­zést. Erről tanúskodnak a közelmúltban hozott intéz­kedések és a tervek, melyek ebben az esztendőben vál­nak valóra. Újabb 80 óra szakrendelés Nemrégiben biztosítottak például napi nyolcvan órai szakrendelést a járóbetegek részére a szegedi kliniká­kon. Tizenhárom község la­kosai járhatnak be mar idén a bel-, sebészeti-, nő- és gyermekgyógyászati és egyéb szakrendelésekre. Igaz, hogy ez az egészségügyi szolgál­tatás a szegedi járást érinti .— de végeredményben kissé tehermentesíti a szegedi rendelőintézetet is. S ha már itt tartunk, jegyezzük meg: újabban Pusztaszer, Kiste­lek, Sövényháza és egyéb községek parasztsága is rá­lépett a közös gazdálkodás útjára, sőt követik az új útra térőket más falvak gaz­dái is. Ez lényegesen meg­emeli a biztosítottak számát és szükségessé teszi az or­vosi ellátás további fejlesz­tését. Patronálják a körzeteket Idén kétmillió-egyszázezer forintot fordítanak az egész­ségügyi intézmények felújí­tására, közel félmilliót pe­dig beruházásra. Több mint hatszázezer forint jut az üzemorvosi rendelőkre, 281 ezer forintért a klinikai szakrendeléshez szükséges műszereket szerzik be — tehát nem fukarkodnak az illetékes szervek idén sem. Ami ennél is több: új mód­szereket vezetnek be a be­tegellátás javítására. Már két kórházi és egy rendelő­intézeti belgyógyász szakor­vos "patronál* tíz körzetet. Ez azt jelenti, hogy taná­csokkal látja el, ellenőrzi és szakvéleményekkel segíti a kerületi orvosokat. A zsúfoltság csökkentésére Orvosok, adminisztrátorok, asszisztensnők és egyéb egészségügyi alkalmazottak bevonásával széleskörű ta­pasztalat- és adatgyűjtés kez­dődött meg ebben az esz­tendőben a rendelőintézet zsúfoltságának a csökkenté­sére. A fogászaton például már régebb óta időre ren­delik be a betegeket, más szakrendeléseken a »terelési« módszert alkalmazzák, ami azt jelenti, hogy például a nyugdíjas-, családtag- és já­róbetegeket figyelmeztetik, hogy lehetőleg délelőtt ve­gyék igénybe az orvost, ne pedig délután, amikor a munkából hazatérő dolgozók jelennek meg a rendelése­ken. A gyors vizsgálat mód­szerének kísérletezése ezek­nek és egyéb új szempon­toknak a figyelembevételé­vel folyik. A betegek érdekét szol­gáló terv az is. hogy fel­mérik a rendelések, körze­tek forgalmát, s amennyi­ben ez lehetséges, átcsopor­tosítanak. A közelmúltban például a Honvéd téri bőr­ös nemibeteg szakrendelés óraszáma terhére — mivel kevés beteg jelentkezett — a nagyüzemekben bevezet­ték a 'bőrgyógyászati tanács­adó szolgálatot. Ehhez kap­csolódik az üzemorvosi há­lózat fejlesztése is. A jelen­legi rendelkezések szerint ötszáznál nagyobb létszámú üzemekben beállítható külön orvos, s bizonyos szakrende­lések. Továbbképző tanfolyamok Szegeden rendezik meg Bács-Kiskun. Békés és Csongrád megye üzemorvo­sai részére a továbbképző hátrányos a vidékről bejáró előadásokat. Ugyancsak a dolgozókra sem, mert ők három megye üzemi ápoló- változatlanul fordulhatnak a női részére Szegeden tízhó- községi orvosukhoz, napos tanfolyamot rendez- Ezek a mostani esztendőre nek, havonta egyszeri kon- szóló tervek kiegészülnek ferenciával. A betegek ér- még azzal a szándékkal, dekét szolgálja majd az a hogy az egészségügyi szer­tervezett intézkedés is, hogy vek szorosabb kapcsolatot kí­az üzemi orvos — aki tel- vánnak kiépíteni a Vöröske­jes elfoglaltsággal, tehát reszttel. Idén még több fel­nem "mellékesen* dolgozik világosító előadást, tenfolya­— jogosult lesz a táppénzes mot rendeznek a dolgozó­állománybavételre, a járó- társaik egészségügyi védel­betegek esetében pedig an- mét váUaló társadalmi mun­nak meghosszabbítására. Ez kásoknak. utóbbi intézkedés nem lesz K. B. Szatymazon megszületett A Szovjet—Magyar Baráti Társaság aktivistái lelkesen dolgoznak a magyar nép eredményeinek megismertetéséért, a baráti kapcsolatok mélyítéséért — mondotta szegedi tájékoztatójában Fedoszejev akadémikus, a Szovjet—Magyar Barátság Társaságának elnöke Az új közös gazdaságban 255 parasztcsalád tömörült A híres szőlő- és gyü- lésnek. A nagy terem hom- lőtermelők, akik csak föld­mölcstermelő vidéken, Szaty- lokzatán felírás köszöntötte jükkel léptek az új útra, ka­mazor, jelentős esemény tör- a sorsfordulóhoz érő embe- taszteri holdanként 300 fo­tént tegnap, pénteken dél- reket. rinttal járulnak a kozos után. Az egyéni gazdák, akik Két óra után zsúfolásig alap megteremtéséhez. A szakítottak a kisparcellák- megtelt a földművelőkkel a szántófölddel rendelkezők, kai, megalakították nagy, terem. Ott voltak a gyü- akik jószágot, gazdasagi fel­közös gazdaságukat mölcs- és szőlőtermelési ver- szerelést nem adnak a szö­senyeken díjakat, oklevele- vetkezetbe, 150 forintot fi­Zsúfolt teremben ket szerző gazdák: Széli Ist- zetnek, a földnélküli csalá­„^ . , _ . ,. ván, Retkes András, Posta dok pedig 100 forintot, hogy Ket orakor suru sorokban Ferenc szűcs István, Pintér így megteremtsék a közös érkeztek a gazdák a műve- István és mások is. vagyont. lődési otthonba. Jó néhá- Bárkányi Ferenc és fele- _ nyan a messzi tanyák közül sége egymás mellett ült, az Uhosan jöttek el, hogy részesei le- asszony is eljött, mert az új Gondoskodtak az öregek­evenek az alakuló közevű- élet indulasa igen érdekelte. ről betegekről. Kimondot­gyenek az alakuló kozgyu Rét fiatal> csjnos lany. Xan ^ hogy a {ölddel belépet_ Erzsébet és Vecsernyes Er- teknek aranykoronánként 8 zsébet pedig, amikor meg- kiló búza értékét adják, A kérdeztük toluk: -Mondjak, háztáji föld nagyságát 1 ka­maguknak is van foldjuk?* holdban állapították — bátran kivágták: -Nekünk meg A tavaszi vetésekhez nincs, de mi is termelőszo- biztosítják a vetőmagvakat, vetkezeti tagok vagyunk.* Később, amikor a munka 4 közös alap módjáról esett szó, kis vi­megteremtése har H™adt' de aztán ?ko~ 0 san, jol döntött a közgyűlés, S aztán, amikor megkez- hogy semmi zökkenő ne le­dödött a közgyűlés, az em- gyen a munkában, a terme­P. Ny. Fedoszejev akadémikus, a Szovjet Tudományos gan és nagy örömmel* Akadémia elnökségének tagja, a Szovjet Tudományos Aka- válaszolta Fedoszejev elv­démia közgazdasági, filozófiai és jogtudományi osztályának társ. Detre Béláné a Sze­osztálytitkára tegnap délelőtt Szegedre érkezett. Kíséreté- gedi Ecsetgyár és az Udmurt ben volt Szigeti József egyetemi tanár, a Magyar Tudomá- Autonóm Szovjet Szocia­nyos Akadémia filozófiai intézetének igazgatója. Fedosze- lista Köztársaság többéves jev akadémikust dr. Antalffy György, a Szegedi Tudo- baráti kapcsolatairól be­mányegyetem rektora fogadta. Jelen volt a fogadáson ifj. szélt, amelyet nagy öröm­Komócsin Mihály, az MSZMP Szeged városi pártbizottsá- mel hallgatott Fedoszejev ga első titkára, dr. Rácz János, a Szegedi Tudomány- elvtárs, és megjegyezte, hogy egyetem pártbizottságának titkára is. Előadás ez egyetemen A városi pártbizottság és a tudományegyetem képviselői, mint régi, kedves barátot üdvözölték Fedoszejev elv­társat, aki két évvel ezelőtt már járt Szegeden, s itt­tartózkodása alatt számos barátot szerzett magának. Rendkívül nagy érdeklő­dés kísérte előadását, ame­lyet -A társadalomtudomá­nyok fejlődése a Szovjet­unióban az SZKP XX. kongresszusa óta* címmel tartott. Mindkét sze­e barátság elmélyítése ér­dekében maga is közre fog működni a közeli jövőben. A szovjet akadémikussal folytatott baráti beszélgetés kölcsönösen kedves élmé­nyekkel zárult, illetve nyi­tott meg újabb lehetősége­ket a két nép közötti ba­rátság elmélyítésére. berek egy akarattal a Ba- iésben. Szanka András is rackvirág nevet adták ter- helvesen fogalmazta meg: melószövetkezetüknek, Dolgozzunk mindannyian amelyben 255 parasztcsalad tiszta szíwel, szorgalommal 1300 kataszteri hold földet és akkor minden rendben művel. Kimondották, hogy jg^ a közös gazdaság férfi tag- . megválasztották a ja inak évenként 120 mun- tJ^Löve7k^emk U ta­kaegyseget kötelező teljes - vezetöségét. Taps ^ él. teniok. A nőknek 80 a kis- g közben Retkes Andrást gyermekes édesanyáknak es közgyűlés a az idos. beteges, de munkát szövetkezft elnökének, aki még vegezn, tudo emberek- megületődötten köszönte nek pedig evi 50 munka- « bizalmat egységet határoztak meg, meg a blzalmaL kötelezőként. A Magyar Televízió fel­Nagy körültekintéssel ha- vételeket készített az új tározták meg a közös alap úton elinduló szatymazi em­megteremtésének módját, berekről, akiket szeretettel Akik gazdasági felszerelést, köszöntött a járási pártbi­jőszágot visznek a közösbe, zottság, a helyi pártszerve­ezek értékének 25 százaié- zet, a járási és a helyi ta­kát adják a tsz induló alap- nács képviselője, jába. A gyümölcs- és sző- M. S. Az ismételt baráti találkozó S^1 egyetem professzorai, után Fedoszejev elvtárs is- egyetemi oktatók, munká­merkedett Szegeddel, majd sok- értelmiségiek, pártmun­délután két órai kezdettel kások és más érdeklődők kí­megtartotta előadását a Sze- sérték figyelemmel Fedosze­gedi Tudományegyetem jev akadémikus értékes elő­aulájában. adását. Baráti találkozó az MSZBT aktivistákkal Az előadást követően Fe­doszejev elvtársat baráti ta­lálkozóra hívta meg a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság Csongrád megyei és Sze­ged városi elnöksége az MSZBT—újságírók klubjá­ba. A találkozón részt vet­tek az MSZBT vezetői, ak­tivistái. Nagy József, az MSZBT Csongrád megyei titkára üdvözölte a kedves vendéget, s megismertette vele az itt folyó társadalmi munkát, amelyet az MSZBT végez Csongrád megyében. Fedoszejev elvtárs, mint a Szovjet—Magyar Barátság Társaságának elnöke is, örömét fejezte ki a két nép közötti baráti kapcsolatok ápolásáért, és ő is meg­ismertette az SZMBT sok­irányú tevékenységét. — A mi szövetségünk — mondotta — már több éve működik, s hatóköre egyre szélesül Aktívahálózatában igen sok kimagasló személy, tudós, művész, közéleti sze­mélyiség, munkás és kol­hozparaszt dolgozik. A mi munkánk formájában külön­bözhet a Magyar—Szovjet Baráti Társaságétól, tartal­mában azonban egy: népeinket minél közelebb hozni egymáshoz, egymás munkáját, tudomá­nyos és kulturális eredmé­nyeit, hagyományait megis­merni. Az utóbbi időben különösen a kölcsönös tu­ristautak, a személyes ba­rátságok számos alkalmai és kifejezői közvetlen barátko­zésunknak. 1959-ben 14, 19H0-ban pedig már több mint 20 turista és más kül­döttséget fogadtunk Magyar­országról. — Magyar barátainkkal — folytatta — találkoztunk ná­lunk klubokban, üzemekben. S ezeket a találkozókat a mi aktivistáink a legnagyobb örömmel egyeztetik össze szabad idejükkel, hogy minél intenzivebben el­mélyítsék a baráti kapcso­latokat. Moszkvában például több intézmény és üzem egész kollektívája tagja a Szovjet —Magyar Barátság Társa­ságnak. Ukrajnában és az Észt Szovjet Szocialista Köz­társaságban is önálló társa­ság dolgozik már népeink barátságáért, s természete­sen több nagy városban is dol­goznak aktivistáink. Ismeretes előttem Udmurtia és Szeged, valamint Ogyesz­sza és Szeged immár hagyo­mányos baráti kapcsolata. Tevékenységünk, hogy ez a. kapcsolat mind jobban szé­lesedjék, hogy ismerjük meg a Magyar Népköztársaság! gazdasági és kulturális kin­cseit. Éppen ezért társaságunkban külön ipa­ri, mezőgazdasági, irodal­mi, képzőművészeti, szín-i házi és oktatásügyi szek­ciók működnek, élükön elismert szaktekinté­lyekkel, akik közvetlen ta­pasztalatok alapján is meg ismertetik dolgozóinkkal a magyar nép eredményeit, s magát a dolgozó népet. Közvetlen beszélgetésben sokáig együtt maradtak ai Magyar—Szovjet Baráti Tár-] saság aktivistái kedves ven­dégükkel. Dr. Beretzk Pé­ter, a biológiai tudományok kandidátusa — aki immári 10 éve, hogy a magyar or-] vosok közt végzi az MSZBT munkáját — arról beszélt, hogy a személyes találkozásokat! tovább kell mélyíteni olyan formában is, hogy egyes szakmai ágak jobban ismerjék meg egymás ered­ményeit. "Fedoszejev elv­társat például legközelebb Moszkvában szeretném üd­vözölni, Szegeden pedig az idei szabadtéri játékok ide­jén* — mondotta. "Boldo­Hítszci attntyi sipiií — ugyanannyi idő alatt A Szegedi Seprügyár munkatermeire eddig jellemző volt az elavultság, úgyis mondhatni, a kezdetlegesség. Régi kisipari módszerekkel készítették ugyanis több éven át a különböző féle és fajta seprű­ket. Csak az utóbbi években kezdték meg a műveletek gépesítését. Több mint fél­millió forintos beruházással több olasz gé­pet szereltek fel. Ezek segítségével meg­szüntették a seprűk kézivarrását és ezzel a termelést is kétszeresére emelték. A ko­korábbi időben egy műszakban két sze­mély legfeljebb 140 seprűt varrhatott meg, a gép ugyanennyi idő alatt ugyan­csak két munkás közreműködésével mint­egy 300 seprűt készít. Jelenleg hét ilyen gépen dolgoznak az üzemben. Felső képünkön Berki Imréné látható az új seprűk között. Az alsó képen Erdö­di Etelka ellenőrzi a gépi varrást. (Somogyi Károlyné felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom