Délmagyarország, 1961. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-06 / 5. szám

Vasárnap, 1961. január 6. 4 A Móra-sorozalról legújabb kötete megjelenése alkalmából Négy apának egy leánya — Hannibál föltámasztása Tiszai Viktor: ftéftell a <t*e$edi munkáanimqafom&ál PESTALICS BÁCSI Gyula a munkásság ségéhez*. Az sem helytálló, hogy Móra "Tápén sohasem ásatott*. A lebői leletek kapcsán tárcát is írt (Insula Lebő), s ezt a sorozat megelőKönyvkiadóf politi- a két regényt Móra írói kánk egyik legjelentősebb fejlődésében, amit viszont eredménye Móra Ferenc meg kellett volna tennie: összegyűjtött Müveinek a rámutatni a forradalmak Magvető kiadásában 1958 bukása utáni meghasonlottóta megjelenő sorozata, ságára. amiből mindkét réti melynek immár nyolcadik gény született, s ami fanyar ző kötete tartalmazza. Csőkötete került a karácsonyi alaphanaiukat meghatározta. kan nincsenek "valóságos (') könyvvásár idején az ol- Beszél Móra iróniájáról, de , , . m. . vasók kezébe. Nekünk, sze- nem jellemzi, s nem veszi kiskunok^ de meg koltóttek gedieknek kettős őröm ez: észre öniróniáját, amely el- sem- tehát nem vehettek nemcsak az írót adta Sze- ^ regényének sajátossága, részt Móra ásatásaiban. A ged az országnak, de itt Adósunk marad a két re- két regény nem »1923—25 l™ " Mlfr^f jS" gfny e"mp,isyének mélyebb foIyamaJ1 érlelődött*, hanem hely is. amely Mora élet- elemzésével is. .. . . , ,. művének kegyeletes gondo- 1921—24 folyamán, hiszen a zását vállalta, és ezt a szép- «®'VOtte — sok helyt nannibál föltámasztása 1924 nek induló sorozatot sajtó indokolatlan terjengőssel decemberében már készen elá rendezi. ~~ ® müvek születési körül- volt Ennek a keletkezéstör»_„..„ ,, • , „ 'nénveit ismerteti. Et*>en sok ténetéhez szükséges lett volörómunkbe nemi üromot olvan adat van. amelyet a na ^ha meg nem írt folyvegyített hogy a kiadd - Móra-kutatás irodalma eddig tatásának, a Szerelmi leve» család indokolatlan kí- még nem írt le, így el.sősor- lez6nek ismertetése isaZemvánságanak engedve - Mo- ban -a festő halálának*. lített kiadói prospektu6 alapra írásait nem a modern Heller Ödön meggyilkolásé- jín mert ez tanulságos öszsaövegkiadasok tudományos nak összefüggése a Tabódy- szevetésetae adhatott volna elveinek megfelelően, taö- pörrel, egyes reeénvbeli ti- aikaimat rendben jelenteti meg ha- gurák (Farkas Szilárd, Pennem ragaszkodik a koráb- gáló Mári) modellieinek fölbi kötetek kereteihez, me- derítése és hasonlók. De Palyeket jórészt a véletlen, az ku Imre Móra első regényéesetlegesség alakított ki. nek a Heller-űggyel való Ezzel olvan kiadás lehető- kaocsolatát — az író kifejeségét odázza el (sajnos, leg- Zett tiltakozása ellenére — alább egy évtizeddel), amely túlértékeli. Ezért juthat A függelék fogalmazása a stílusművész Móra kötetében az íróhoz méltatlanul pongyola, sőt gyakori benne az újabban sajnálatosan terjedő, a birtokos személyragokat kiküszöbölő germanlzJuhász szegedi Táncsics Mihályának • nevezte őt, "költőtársát*, a szívében ifjúnak maradt öreg cipészmestert, akit "a roboi megroskasztotrt, de nem görnyesztett meg*... Jellegzetes alakja volt a Munkásotthonnak. ott volt már a mozgalom kibontakozása kezdetén is. A szegedi munkások jól ismerték Pestalics Istvánt, hiszen voltaképpen mindig nekik dolgozott. Pénzes emberek nem jártak a boltjába, csak a szegénység látogatta meg olykor pánglija mellett, ahol talán megihletődve ősének, a derék német varga. Hans Sachsnak példájától — verssorait rótta papirosra. Ha aztán összegyűlt egy füzetrevaló, elvitte a Hírlapkiadó- és Nyomdavállalathoz, ahol összekuporgatott pénzecskéjén ki is nyomták azokat. Kereken egy tucat versesfüzet maradt hátra utána, melyek példányait, sorrajárva ismerős helyeit, fillérekért osztogatta, elsősorban munkászűkös viszonyokra dett azzal, hogy dala hivatkoztak, ingyen szívbéli visszhangra és örömmel adta oda találhatott elnyomott verses füzeteit. Vajon "költészete* ellen emeltek kifogást? Nem kisebbíthetjük e derék harcos érdemeit azzal, netán kritika alá dalolt, mint a madár, amely az ágak közt lakik s még sem lehet csalogánya az erdőnek. Megelégesoknak a azok között vennénk képességeit, is kedvenceinek, a Egyszerűen, szívből m unkásszín játszóknak. Akadtak olyanok is — hiszen abban az időben élt, amikor nem volt keletje a proletárirodalomnak —, akik szemére hányták, miért nem fogadta meg Horatius jó tanácsát, vagy egyenesen az ördögbe küldték verseivel. — Jó uram! — Ne bántsuk egymást!... s már bárgyú szellemességgel nyitották is orra előtt az ajtót. Mondtak olyant is, hogy suszter maradd jon a kaptafánál. Pedig, ha szépen beszéltek vele, vagy a proletártestvérei között, kikre "ráköltötte* lelkének minden kincsét. Ráfoghatjátok azt is, hogy nem volt eredeti tehetség, de azok vessék rá az első követ ezért, akik le mertek volna írni a legvadabb Horthykorszakban az ilyen sorokat: "...Megyünk immár öntudattal, hévvel, Szembe minden erőszakkal, vésszel. Bár fölöttünk dúl egy veszett orkán Piros zászló leng az őslak ormán S áll körötte szilárdan az egység Remeg tőle a gőgös ellenség*. (Munkásinduló, 1929) Életéről nem tu- retett, szenvedett, dunk sokat. csak egész élete a munka amit kiolvashatunk és a munkások igazverseiből, s elbeszéléseiből, hogy Szabadkán született, vándorló legény volt, 19 esztendős korában Budapestre került., majd Szegedre. Szesága keresésében merült ki, & 1928ban, amikor írásai nyomtatásban megjelentek — hetvenkét esztendős volt!... életművének korszerű föltárásához és igazibb megismeréséhez. Nem kevésbé kellemetlenül érintett most. bennünket, hogy az író két hoz, mely szerint regényében Móra — Heller gyilkosait vádolja! Erről szó sincs: az irodalomtörténet inkább azt állapítja meg sajnálatosok felszámolásának módjára... Helyesen: de fölszámolásuk módjára...) Száz szónak 1a egy a első regényét tartalmazó tal, hogy Móra nem maradt vége. A Móra-sorozat új kömeg sokkal inkább a való- tetét. M6ra két kitönft regélegújabb kötetet a kiadó kivette az egész sorozat szerkesztőjének, a vállalkozás kezdeményezőjének és lelkes Irányítójának. Vajda lászlónak a kezéből, és — sürgősségre, meg takarékosságra hivatkozással — "saját hatáskörben* adta ki. ságnál. nem sikerült neki — első szándéka szerint — valóban A festő halálát megírnia, hanem az eredeti témát föláldozva, a könnyebb ellenállás, az idill irányába Kétszeresen is méltányta- fordult: a címhez új törtélan ez az eljárás. Móra no- netet szabott. A regénvbeli velláíTtak bonyolult szöveg- megoldás szinte feledteti, kritikai munkáit Vajda a . .. , , korábbi kötetekben minta- fokozza a íesto szerűen oldotta meg, úgy, problémáját. Azzal, hogy az ahogyan rajta kívül azt sen- íré a kiadó kívánságára a< ki sem tudta volna megtenni, harmadik kiadásban a címet! F7fa,*s°g3r4 62 Utá7 megváltoztatta, maga ismer-3 nehéz, csöppet sem mutatós , ' " < munka után most. a könv- te el, hogy messzire tavolo-, n.vének, az ellenforradalmi világ légkörét tükröző irónikus és szatirikus müveknek együttes kiadását örömmel üdvözöljük, de tanulságaiból az a jogos kívánságunk következik, hogy a kiadó bízza csak a sorozat további köteteinek gondozását is a legmegbízhatóbb munkát garantáló, legilletékesebb kézre. Péter László Nyeremsnybetéfkönyv ssrsQlás A nyereménybetétkönyvek 1960 negyedik negyedévi sorsolását. január 5-én, csütörtökön délután a gödöllői járási művelődési házban tartotta az Országos Takarékpénztár. A húzáson minden olyan forgalomban levő nyereménybetélkönyv részt vett, amelyet legkésőbb 1960. december 30-ig váltottak. Kisorsoltnak kell tekinteni minden olyan nyereménybetétkönyvet, amely sorszámának utolsó három számjegye — számvégzodése —az.alább felsorolt számokkal megegyezik. Száinvégződís Nyeremény»/, 015 50 018 50 033 50 048 211 359 423 478 610 645 690 764 847 906 kisorsolt 50 100 200 30 100 30 50 50 50 50 50 nyereménybetétkönyvek az 1960 negyedik negyedévi átlagbetétjüknek a szám végződés mellett feltüntetett százalékát nyerték. A nyeremény összege a betétkönyvet, kiállító takarékpénztári fiókban vagy postahivatalban január 18-tól vehető fel. (MTI) Ki SZMT veszi át az üdülő jegyek szétosztását Az üzemi, vállalati szakszervezeti bizottságok eddig szakszervezetük megyei bizottságaitól, azok pedig ** országos vezetőségektől kapták az üdülőjegyeket Az elosztás eddigi rendszerért most változtatnak. A Szakszervezetek Országos Tanácsától a megyei tanács kapja meg az üdülőjegyeket ás itt, helyben osztja síét szakmáknak megfelelően. munka után most a köny nyebb, "pihentetőnek* is beillő kötettől esett el. S ha legalább valóban a kiadó végezte volna -zaját kezelésében* a sajtó alá ren doft az ötletadó témától Van persze "politikai tett- ] is a regényben, de nem az, 3 amire Paku céloz. Abban a tiezést! De — s ez a másik számtalan zárójeles és záró- J Végighalad a patak mentén, amíg csak egy kis fahídhoz Jogos sérelem — mégiscsak külső munkatársra bízták: Paku Imirére. (Érthetetlen, hogy a nevét miért titkolja el a kiadvány ) | A sorosat szerkesztő- módjára - a társadalom bú-aJJ^ ^ ^^ ^ jel nélküli megjegyzésben, szúrásban van a Horthy-', rendszer elleni támadás, j amely — sokszor aforizma, (32. folytatas.) — Itt a vasútállomás... Ezen az úton kell elindulni. Itt, amint a város széléhez ér az ember, jobbra fordul. nem ér. A híd egy keskeny ösvénybe torkolik. Az ösvény a csókavári erdőbe vezet. — Igén. mondd csak tovább, előttem van az egész. — Addig kell haladni ezen az ösvényen, amíg egy súrú szálerdőhöz nem érkezel. Az ösvény bevisz az erDe csak kétszáz méternyi szélességben övezi erdő Szóval egy nagy tisztáshoz ezen az úton Érdekes — gondolta —, János azt mondta, hogy ez a környék teljesen elhagyatott, pedig az úton hagy a forgalom. Egyik tehergépkocsi a másik után jön, megy rajta. Eszébe jutott, hogy a patakmederrel párhuzamos úton legfeljebb ötszáz méternyit kell előre jutnia, és akkor Okvetlenül látnia kell a kis fahidat. Bizonytalanul lépkedett tovább. Az út nemsokára a hegyek felé kanyarodott. A száraz patakmeder fölött egy széles vashíd ívelt át. Júlia körülnézett. Jobbkéz felöl nagy mezőség terült el, ezt szelte át az aszfaltozott út. Júlia elindult rajta. Sűrű erdőség tárult a szeme elé. Mégiscsak megvan — gondolta — ámbár furcsa, hogy ilyen erdei utat építettek. Amint közelebb jutott, nőltön-nőttek kétségei. Az erdő egy darabját széles sávban kiirtották. Egy hatalmas gyártelep látványa hökkentette meg. Láthatóan vadonatúj gyar volt. Júlia közelebb iparkodott a gyártelephez. Csak most látta, hogy a sok tehergépkocsi a gyárba igyekszik s a gyártelepről jön. Most már tisztán kivehette a gyarkapu fölött a jókora feliratot: Bányagépgyár. Félrehúzódott az útról, mintha elfáradt volna. Leült az árok partjára. Elővette a telerajzolt papírlapot. Gondosan szemügyre vette a vázlatot és összehasonlította az előtte elterülő tájjal. Ellenőrizte a megjelölt méreteket is. Semmi kétség. Az asszonyt fullasztó kétségbeesés fogta el. A gyáróriás pontosan arra az erdei tisztásra épült, amelyen János elrejtette az aranyat. Űzte, hajtotta a megbizonyosodás vágya. Felkerekedett és a gyár közelébe óvakodott. Elsétált a gyárkapu előtt. Látta, hogy a kis patak, amelynek szegélyén az úton haladt, a gyártelepen át folydogál tovább. Egy helyütt víztárolót építettek útjába. És ott, a telep közepén egy parkírozott rész van, virágágyak, pázsitszalagok közt egy szökőkút és a parkocska szélén egy magányos, óriási fa. Júlia asszony szíve nagyot rtobbant. Behunyta szemét, maga elé képzelte a vázlatot. E az a fa, nem lehet tévedés. Odalépkedett a gyárkapuhoz. A portás szemügyre vetJének tehát semmi szerepe neit és az emberi gyarlosá-Jérsz s a t!sztás szélén jobbra fordulsz. Pár lépés után egy nem lehetett e kötet gondo- gokHt veszi célba. J magányos, hatalmas fát találsz. Megnézed, melyik a mozasaban, s ez károsán be- T*r»yl lávsdáiak kJhos oldala. Az északi oldalon kell leásni körülbelül egy folyasolta a sorozat egyse- * "ok é£Imétert Én gyeptéglákat helyeztem a gödör fölé, egészen ges jelleget is. Nem eleg rontják a magyarazatoK er JblzonyoS) h ezek már teljesen öss2eforrtak a réttel, körültekintő az összegyűl- tékét. Paku többször is envjDe _ nehéz munka az ásas> nem birod majd ... tött Müvek egyik fontos cél- legeti, hogy a regényben aj Ugyan! — vágott közbe magabiztosan Júlia. Szerenjául kitűzött szöveggondo- gyanú ^ „katonaviselt em-icsés valóban erőt érzett hanghordozásában. Igen, akit zas sem. A Negy avanak .-íődik*- üvenről vi-3megszáll az arany láza, mindenre képesnek érzi magát. egy leánya különféle kiadá- Lerre teretedik^ilyenről 2Ro;pant erő feszül izmaiban. Még egy gyenge nő is úgy saiba becsúszott nyomda- saont a regényben nincs isjérzi) hogy a világ minden hatalma a kezében összhibákat — az egves kiadá- szd. Az orvosnak sincs köae?pontosuL sok tanulságainak gondos a gyilkossághoz, a nem igaz,? Á vállalati kocsi másnap reggel felvitte Szerencsést egybevetésével _ kí kellett egyáltalán ilyet Ja hegyekbe. Júlia is csomagolt. Csőkavárra készült Júlia volna javítani. A nyelvjárá- hogy ° , JLjbátor volt, rettenhetetlen. Szerencsés annál izgatottabban sos alakok pl. kiadásról ki- sugall, annál kevesbe, mertjnézett a fejiemények elé. Mi lesz, ha Júlia ügyetlen lesz adásra romlottak: a fővá- ebben a figurában ls ismert*^ ieieplezj magát? És ha megsem találja a rejtekhelyét? rosi szedő egyre több szó $zemély, Boga Dezső, a kü-3Ambar ügyes és szívós ez az asszony. Most már mindegy, ö-je helyébe szedett e-t (fő- köd6 tápai orvos él to-?A kocka el van vetve. ként a mög-, föl * hasonlo ' ' . Hn _ J Júlia roppant egyszerűen öltözködött fel. Mint egy fahelyeken). Az első kiadá- vabb. A Kunura *lusl kisiparos asszonya. Behúzódott a csókavári személyvosok idején a nyomda nem Mórától magától tudjuk — Jnat fapados kocsijának egyik szögletébe, és úgy tett, mintkülönböztette meg néhány 192i nyarán (s nem 1920 vé-Jha szundikálna. Nehogy valaki beszédbe elegyedjék vele. magánhangzó fi, u, ü) hosz- ^ - b(zta ^g a2 fr(jt a re-1 Mit is mondhatna, hová utazik? És kihez? Nem szabad szúsávút. rövidségét, ennek ,„.,,. ^ m 3 gyanút keltenie. megfelelően néhány nyelv- gényírással. (Különben m A ^^ kevéssp, éjíél előtt lndult hajnali őt órajárási alak is rövid maradt Apor Dezsőnek, a Szeged <"Jkor érkezett a csókavári állomásra. Júlia fázott. Megborul. a személyesnévmás ő Vidéke egykori munkatársá- Jzongott, amint körülnézett. Betért a vasúti restibe. Egy pomegfelelője ü lett ú helyeit). nak kezdeményező szerepé- ?hárka erős italt hajtott fel. Sokan voltak a restiben, senDe a vándorló sajtóhibákat .' ' . H ?klnek sem tűnt fel. . is ki kellett volna végre rő1 Ls s™1™ betett volna.) : A telerajzaH papfrlap ott tapUlt retiküljében. Nem kell igazítani. Ilyeneket pl.: és Móra tárcája a regenyefől Jeidvennie. Délután órákig nézte a rajzot, bevéste agyába IOR mlndéa (helyesen: én min- nem a regény megjelenése2az egészet. Amint elindult az erdő felé, úgy érezte, teldée, 60. l.V nagyszerű em- napj&n (rédott (erre semmi *.ies biztonsággal halad. Mintha már legalább tízszer megbőmele (helyesen: nagyeszű . . ítette Volna ezt az utat. emhömek ugyanott), sze- 8601 utal)- han<?m 3 Nem sietett. Abban az ütemben lépkedett, mint akármetlen kritikusok (szemte- Pal k&úbb. Sok összedróto- Jmelylk helybeli járókelő. Jobbkezében bőrszatyort tartott, len kritikusok 92 L) stb. rott hullát szedték ki 1919 3 A szatyorban csak némi élelmiszer és egy éles kérti ásó ... ' , „ . ,.tín , TiszábóL de énnen 3lapult. Rövid nyelű szerszám. Délután vásarolta. A fuggelek a két regeny "tán a Tistebm, oe eppen ^ * Megpillantotta a széles út végét, amely már a városkeletkezésének történetéről Helléné nem volt az. Az "^I-s2élén a patakmeder közelében ér véget. Hogyan is _ tájékoztatja az olvasót. In- nök úr* megszólítás tréfá-Jmondta János? Az út végén jobbra kell fordulnia. Az út, előtt, ám lehetetlen lehajolni érte. dokolatlanul fut úgy neki, jából merész arra követkéz-?amelyre itt rátér, egy keskeny, rosszul kövezett kis csapás, Megpróbált valami megoldást kitalálni. Hogyan lemintha egy Móra-portrét tetni hoEV fcbben Mora -Tó-jegy kocsinyom szélességű. hetne beférkőzni a gyárba? No és ha valamiképpen sikeakarna rajzolni (az első hat ,' , ..... ... . ? De amint a két út találkozásához érkezett, elképedt a rülne is ez, miképpen áshatná fel az öreg fa tövét? De ha tanon) ami különben nem morkenynek állít emieket*. Jmegl€petéstől. Jobbkéz felé egy széles, aszfaltozott út fu- még ez is sikerülne, hogyan csempészhetné ki a súlyos is lehet Itt helyénvaló. Nem semmi köze ennek az író-,^ eiőre, abba az irányba, amelyet János megjelölt, pár- csomagot a gyárkapun? Megannyi lehetetlenség, sikerül azonban elhelyeznie előd asztaltársasági *elnök-<huzamosan a patak medrével. Júlia vállat vont, S elindult (Fólyt. kőv.) Keres valakit, elvtársnő? — Nem, kérem, csak szerettem volna megnézni ezt a gyárat — Csak tessék — mondta a portás. Be szabadna menni egy kicsit? Csak oda, a parkba szeretnék. A portás határozottan megrázta a fejét: — Nem, elvtársnő, idegeneknek belépni szigorúan tlAbban a pillanatban, amikor Júlia rádöbbent, hogy kincs van is, meg nincs is, halálos kimerültség ömlött szét minden porcikájában. Nyomban kivánszorgott az állomásra és felült az első pesti vonatra. Csőkavárra jövet sok minden megfordult a fejében. Felötlött benne a gondolat, hátha mégsem tálídia meg a rejtekhelyet? Vagy csak hűlt helyét találja az aranynak? Mi lesz, ha megzavarják a rejtekhely körül? Csak erre az egyre nem számított Az áhított kincs ott hever a lába