Délmagyarország, 1961. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-05 / 4. szám

3 Csütörtök, jannír 5. Országos értekezlet a felnőtt oktatásról Három év alatt több mint háromszorosára nőtt a felnőtt oktatásban résztvevők száma A Központi Pedagógus gozalain tanulók száma. A dolgozók általános is­Továbbképző Intézetben ta- Az idei tanévben általá- kólái részére készülő tan­nácskoztak a felnőtt okta- nos iskolai tankönyvpótló terv kidolgozását a ta­tás vezetői. Az országos jegyzeteket adtak ki. vasszal kezdik meg, értekezleten pedagógiai, módszertani és szervezeti kérdésekről volt szó. és tá­jékoztatták a résztvevőket az iskolai rendszerű fel­Elkészült a dolgozók ál­talános iskolájának, gim- s legalább két esztendőt náziumának és közgazda- szánnak kísérletezésére, ja­sági technikumának mű- vitására. tökéletesítésére, ködési szabályzata. Arr3 törekszenek, hogy a rőttoktatás helyzetéről és az Ezt még az év első felé- tanterv és a tankönyvek is iskolareformhoz kapcsolódó ben megkapják az iskolák jól megalapozottak legye­további tervekről. és a tanácsok is, hogy a nek- A dolgozók általános Többek között elmondot- következő oktatási év elő- iskolaiban például — át­ták: az utóbbi három év- készítésénél már felhasz- dolgozás eredményeként — ben több mint háromszoro- nálhassák. további hét kulón tanköny­sára, A felnőttoktatási reform vet tudnak kikapcsolni ötvenezerről százhetven- tervéről elmondották hogy 32 oktatásból, ami lényege­ezerre növekedett az álta- a tantervi anyagok felépí- s*n könnyíti. egyszerűsíti lanos és a középiskolák tése eltér a rendes korú- m3jd a tanárok és a hali­esti, illetve levelező ta- akétól. gatók munkáját. A kongresszus után elevenebb, színesebb az élet a Szegedi Textilművek KISZ-szervezetébcn íiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Összeadva tudást, földet és szorgalmai . •. Változás érlelődik Balástyán Kovács Sándor, a Textil­művek K ISZ-tit kara sze­rény, s igen komoly fiatal­ember. Fiatalember, de nem tartozik a legifjabb nemze­dékhez, túl van életének harmincadik évén. A KISZ­ben fiatalos lelkesedéssel dolgozik: 190 KISZ-fiatal munkáját irányítja, s neveli, oktatja őket. Nincs könnyű dolga, hiszen az üzemben főleg lányok dolgoznak, és — ahogy elmondja — a fia­tal lányoknak, asszonyoknak több az elfoglaltságuk, az üzemi munka után jobban várja őket otthon a máso­dik műszak. De igyekszik ér­dekes, gazdag programot, munkát biztosítani minden fiatal számára. Kovács Sándor a felszaba­dulás óta végez munkát az ifjúsági mozgalomban, de ilyen nagy jelentőségű ta­nácskozáson, mint amilyen a KISZ első kongresszusa volt, még nem vett részt. Érthető, hogy lelkesedéssel beszél róla. Fejleszteni ŰZ „Ifjúság a szocializ­musért" mozgalmat — Nagy élményt jelentett számomra a KISZ első kong­resszusa — mondotta beszél­getés közben. — Gazdag ta­pasztalattal jöttem haza és azonnal munkához fogtam. Első dolgom volt az alap­szervezet titkárait, valamint a vezetőséget tájékoztatni a kongresszus határozatairól. Egyik legfontosabb felada­tunk az "Ifjúság a szocia­lizmusért-. mozgalom meg­szervezése. Nagy számban akarjuk az ifjúsági szerve­zeten kívülálló fiatalokat is ebbe a mozgalomba bekap­csolni. — A mozgalom alapköve­telményei között első helyen áll a termelésben való rész­vétel. Ezen a téren nincs sok tennivalónk, mert a KISZ-en kívüli fiatalok is igen becsületesen, lelkiisme­retesen dolgoznak, csaknem valamennyien brigádban. Az üzemben egyébként kilenc ifjúsági brigád dolgozik ver­senyezve a "szocialista bri­gád" cím elnyeréséért. Tanulás és társadalmi munka — Nem dicsekvésképpen említem meg, de el kell mondanom, hogy a mi üze­münkben minden KISZ-tag tanul. Ki az általános, ki a középiskolai tanulmányait végzi, a többiek pedig párt­és KISZ-oktatáson vesznek részt. — Az elmúlt évben is igen komoly társadalmi mun­kát végeztek fiataljaink. A KISZ-kongresszus szellemé­ben ezt a munkát még fo­kozzuk, s szebb eredménye­ket akarunk elérni. Tavaly általában egy fiatal 14 és fél óra társadalmi munkát végzett. Az új évben minden fiatal 20 óra társadalmi mun­kát vállalt. A sportpályát hozzuk rendbe, kerítéssel vesszük körül, s a kerítés mellett élősövényt húzunk. Eddig a kíszesek csak az üzem tisztaságáért vállaltak felelősséget. Idén már az ud­var rendbentartása és par­kosítása is a fiatalokra vár. Az elmúlt évben is jutal­maztuk a jól dolgozó KI&Z­íiatalokat. Idén néhány fia­tal külföldi útja költségei­nek egy részéi térítjük meg jutalomként. Népszerű klubdélutánok — Igen nehéz a művé­szeti csoportok munkájának irányítása a három műszak miatt. De ezt is igyekszünk áthidalni. Műszakonként szerveztük meg az alapszer­vezeteket és az egyes alap­szervezeteknek külön művé­szeti csoportjuk van. Igen népszerűek az ifjúsági szer­vezet által rendezett klub­délutánok. Ezeken nemcsak a fiatalok vesznek részt, ha­nem az idősebb dolgozók is. A KISZ-szervezeteinknek igen jó a kapcsolatuk 'más üzemek fiataljaival és test­vériskolánkkal, a Textilipari Technikummal. Kapcsolatot szeretnénk teremteni a Sze­geden tanuló egyetemisták­kal is. Meghívjuk őket klub­délutánjainkra, s bemutat­juk üzemünket. A mi fiatal­jaink pedig az egyetemre lá­togatnak el. — Hosszasan sorolhatnám a tervünkben szereplő érde­kes, színes foglalkozásokat — mondotta még végül Ko­vács Sándor. — Ilyen töb­bek között az ismeretter­jesztő előadássorozat. Lánya­ink ezen igen szívesen vesz­nek részt, s igyekszünk is úgy összeállítani a progra­mot, hogy az érdekelje őket. KISZ-fiataljaink igen aktí­van veszik ki részüket és sok hasznos javaslattal gaz­dagítják tervünket, mellyel gazdagabb, érdekesebb, pezs­gőbb lesz a KISZ-élet a Szegedi Textilművekben. H. Zs. Takaros község Balástya, és nagy határában ízes gyü­mölcsöt. finom szőlőt is te­rem a homok. Most ezen a tájon is változás érlelődik, apáról-fiúra szálló régi meg­szokástól, a kisparcellás gaz­dálkodástól válnak meg a földművelő emberek, hogy tudásukat, szorgalmukat, földjeiket és gazdasági fel­szereléseiket összeadva meg­teremtsék a közös gazdasá­gaikat. Balástya mezőgazda­ságának holnapja sem vitás már. Túl a Hintésen Ki korábban, kl valami­vel később ismeri fel, hogy az élet törvénye szerint a réginek át kell adnia helyét az újnak. Mert — ahogyan errefelé is mondják — a Ti­sza sose folyik visszafelé, és az emberiség is előreme­gyen mindig. S igazság az is, meg természetes is, hogy nehéz a döntés. De induljnk el, kopogtas rí.,——-,:-, SMBRg • — Én aláírtam, most ifj. Horváth Zsikó Sándor. apám következik — mondja vettem fákat, mindig ma­gam szemeztem be. Szövet­kezetünkbem is így kell gyü­— Az évek eliramodtak feledtem és évtizedeken át a kisparcellát szoktam. Bi­sunk be Horváth Zsikó zony nagyon nehéz volt más mölcsöst telepítenünk. Be­Sándor balástyai. Gajgonya ujl? term; deA megértem az csülöm a gépet. Szeretném, 36 szám alatt lakó gazdához. ldok szavat- Aztán nem rossz hogy közös gazdaságunkban Az ismerkedés után egyenes 0 ™Oyuzem, ha jol csinál- olyan munkákra, amelyekre juk ott a gazdálkodást. lehet, mindig segítségül szó­a ho'nap formálása iitsuk Nyílik az ajtó és betoppan UOaaoaSSai .. . a fiatalabb gazda, ifj. Hor- Elhallgat, majd egy példát váth Zsikó Sándor. Talpra- mond. Szőlőt telepítve kis­esett ember, szereti a földet parcellájára, bizony cudarul esi —. a fiam meg tizenegy és szakértelme, munkája ott izzadt, amikor minden ere­holdon gazdálkodik... Hogy 3 szép gyümölcsösben, sző- jét beleadva forgatta a föl­mennyi a gyümölcsös és a lőskertben is. det. Kopott az élete, ron­szölő? — ismétli a kérdést. — Itt voltam a szomszéd- csolódott az izma. — Olyan két és fél hold ban. Szél Istvánéknál — — A nagyüzemben — szól összesen. kezdi, ahogy letelepedik az nekibuzdulva — rámegy a Aztán összeráncolja sze- asztal mellé. — Diskuráltunk földre a sztalinyec és eké­möldökét és kimondja: a szövetkezésről és a szom- jével prímán megforgatja a — Hanem kérem, ide már szédom is aláírta a belépési földet, ahogy kézierővel so­feleslegesen jöttek, mert mi nyilatkozatát. hasem lehet. S e munkához már túlestünk a dolgon. Az ifjabb Horváth Zsikó cseppnyi verejték sem kell. — Mi csak beszélgetni jöt- Sándor a holnapon, a jövő — Ez bizony igaz — isme­tünk. Különben ugye szövet- formálásán gondolkozik. Ami ri el és bólint rá Sándor bá­kezeti tagok már? volt, elmúlt, most már aka- esi is. Aztán apa és fia — Azok — feleli Sándor rata, értelme arra irányul, mindketten erősítik: bácsi, majd őszintén szól ér- miként csinálják úgy a kö- — A földet szeretni kell, tartású, idősebb ember tes­sékel a szobába, ö Horváth Zsikó Sándor és ugyanígy hívják a fiát is. Külön-kü­lön gazdálkodnak. — Én tíz hold földet mű­velek — mondja Sándor bá­zéseiről. Látogatás az utolsó szegedi bocskorosvargánál Régen elkoptatott igazság, volt a múlt század végén a hogy ma a nagy változások, többi bocskorostimár műhe- lati bőrök kikészítését. a gyors fejlődés korát éljük lye is: Kálmány Ferencné lön helyiségben van a az életnek szinte minden — akinek a fia volt Kál­tizede végzi a különböző ál­Kü­ver­páng vagy bocskorosasztal, területén. A régi halódik, ki- mány Lajos, a nagy folkló- amin a kikészített bőrökből vész, múlandóvá teszi az rista —, Evetovies Mihályé a bocskort összeállítja. Ré­előrehaladás friss üteme, és Habrincsák Györgyé. Gyu- gen főleg szőrös bocskoro­vagy éppen a gyorsan vál- la bácsiék huszonegyen vol- kat készítettek, amiknek tozó divat. Hol vannak már a régi szegedi kis­iparosok közül a takácsok, szűrszabók, kékfestők, ké­sesek vagy éppen a su po­rok és talics­kakészítök? Egy-két idős mester még él, de ki hosszabb, ki rövidebb idő óta nem dolgozik. Né­hány régi, ha­gyományos iparágban pe­dig már csak egy mester űzi foglalkozását városunkban. Az új nemze­dékek számá­ra ez érdekes kuriozitás, míg nekik a mun­ka szükséges életelemük, szeretik és foly­tatják talán E1*k életük hajlatá­ig­Elek Gyula bocskorosmes- tak testvérek és ő tanulta ter Tavasz utca 8. sz. alat- ki, mint legidősebb fiú az ti műhelyébe látogattunk el. apai mesterséget. Már gyer­Ö az utolsó szegedi bocskoros- mekkorában segített a mű­varga és tudomásunk sze- helyben: a famustával a ,. rint az egyedüli bocskoros kész bocskorok talpát fé- v®Yf3? a budapesti es a sze­az egész országban is. Mes- nyes tette. g . ipa™ vasarnak —, sőt térségét apjától, Elek Illés- Amint a timárműhelybe PJ*® a. brüsszeli vilagkiállí­től örökölte, akinek a mű- lépünk, bizony orrfacsaró „es helye Felsővároson, a Timár szag fogad bennünket. De a """ '""* utcáiban állott. Ez a város- bőrcserző folyadékok és a rész, pontosabban ennek cserzett bőrök szaga csak az "Tabán" nevű felsötiszaparti első pillanatban tűnik elvi­része volt évszázadokon ke- selhetetlennek, azután las­resztül a tímárok otthona, san megszokjuk, mint a Itt. a »tímárneaved"-ben mester, aki több minó öt év­feje lekopasztatlan csikó­vagy borjúbőrből volt. Régi bocskorfajták még a szíjas bocskor, telkesbocskor és a táblás vagy kancabocskor, amit a tápaiak használtak gyékónyszedésnél. A század­fordulón a Szeged környéki parasztok még bocskorban arattak. Ezt a hegyesorrú aratóbocskort szerb vagy tótbocskornak nevezték. Nem igaz tehát a múltban hir­detett irredenta-soviniszta állítás, mert 50—60 évvel ez­előtt a magyar paraszt épp­úgy viselt bocskort, mint egyes nemzetiségek! A régi bocskorostímárok — a többi iparoshoz hason­lóan — mintegy száz kilo­méteres körzetben jártak vásárokra. Legjobb vásárja­ik az első világháború előtt Szabadkán és Baján voltak. Hetipiacokon a Széchényi té­ri Zsótér-ház előtt ütötték föl sátraikat. Amióta a mezei bocskornak. aratőbocskornak csökkent, sőt végleg meg­szűnt a kereslete, Elek Gyu­la módosította a régi bocs­korfajtákat, újabb, díszesebb Gyula bocskorosmester munka köz- bocskorokat (mokaszinbocs­ben. kor, gyerötobocskor) kész t. A régi bocskorosvargák eltűn­tek mellőle —, amint ő mondja: "már nem uzovál­ják ezt az ipart", — a 70 éves mester azonban ma is dolgozik, rendszeres részt­gyon büszke arra, hogy az ő sátra előtt mindig sokan áll­nak: megcsodálják gyönyörű munkáit és sűrűn akad ve­vő is —, csak győzze kielé­gíteni minél tovább az igé­nyeiket. Juhász Antal zös gazdaságban, hogy mi- jól kell bánni vele és akkor előbb egyenesbe kerüljenek meghálálja. Amit csinál­és többtermelésre bírják a tunk a kisparcellákon, azt a homokot. nagyüzemben is megtehet­— Meg kell becsülnünk jük. Sót! Persze nehéz a azt a szőlőst, gyümölcsöst, kezdet, gondok járnak vele. ami jelenleg van — magya- Ha azonban mindannyian rázza a fiatalabb gazda —, odaadással, hozzáértéssel s úgy gondozni, hogy jól csináljuk a munkát a kö­hasznát vegyük. De előre is zösben, akkor egyenesbe ke­kell nézni, s szövetkezetünk- rülünk. Mert igaz, ki mint nek szerintem, már a tava- dolgozik, úgy látja hasznát, szon telepíteni is kell. Szép, Sándor bácsi tölt egy po­egységes szőlős-, gyümölcs- hár bort. A holnapra, a jö­táblákat, mert ez nagy kincs vőre koccintunk. ezen a tájon. Én sohasem Morvay Sándor Tíz kisipari szövetkezet helyett négy A közös sajátosságú szövetkezetek összevonása a lakosság jobb ellátását segíti Már régen érlelődő prob- és a Műszerész Szövetkezet léma volt Szegeden, hogy a fúziójából jött létre, sok elaprózódott kisipari Az üj „„vetkezetek tag­termelo szövetkezet nem jai má üu tervezték tudja ugy ellátni a lakosság m jövőjüket, igényeit ahogyan kellene es nemcsak az 1961-4 évet il­a megoldás letően, hanem a későbbi a különböző, de közös sa- évekre is. Néhány régi szö­játosságú szövetkezetek vetkezetben is mind job­egyesítésében rejlik. ban erősödik a gondolat, Szeptember 1-én egyesült a hogy a rokonszakmakkal Szappanfőző, valamint a együtt — az elsők példáját Tudományos Eszközöket követve — jobban szerve­Termelő Ktsz. és megala- z®tt, nagyobb lehetőségek­kult belőlük a Vegyi-, Kul- kel kecsegtető szövetkeze­túrcikk- és Szappanfőző tekbe tömörüljenek, mert Szövetkezet. Ugyanakkor a ezzel nemcsak a tagság, ha­Felszabadulás Asztalos nem a lakosság is jobban Ktsz-be olvadt az Épület- jár. asztalos Szövetkezet is. Igen jól beváltak az első ktsz-egyesülések, mert gazdaságosabb, éssze­rűbb termelést tettek le­hetővé és megjavult általuk a munka irányítása is. Mint már hírül adtuk, január 1-ével újabb szövetkezetek egyesültek. így az Asztalos Szövetkezethez — harmadik tagként — társult a Kárpi­tos Szövetkezet, s új nevük a Felszabadulás Asztalos, Kárpitos és Lakberendező Szövetkezet lett. Egyesült a Vas- és Fémipari a Tűz­hely- és Cserépkályha, va­lamint a Fémtömegcikk Ktsz — megtartván az el­sőnek említett nevét. Szin­tén új szövetkezet a Gép­Óriási transzformátorok 1961-ben Zaporozsjeben a világon elsőízben készítenek 275 ezer kilowatt teljesitő­képességü transzformátoro­kat 220 ezer volt feszült­ségre. A transzformátorok az Angara folyón épülő bratszki vízieröműnek ké­szülnek. A szovjet energetikusok 500 ezer volt feszültségre automatikus transzformáto­rokat terveznek a kraszno­jarszki vízierőmű számára. E Szibériában épülő vízi­ipari es Gépjárműjavító erőmő teljesítőképessége 5 Ktsz, mely a Mérlegkészítő millió kilowatt lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom