Délmagyarország, 1961. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-27 / 23. szám

Péntek. 1961. Jannir 21. 4 /(ENDERGYÁRI 0 /CULTÚROSOK „A legnagyobb öröm: a dolgozók érdeklődése" Ezt a mondatot a kultúr­felelös, Bálint Lászlóné mon­dotta, szo szerint igy, mi­után beszélgetésünk első órá­jában folyton gondokról, problémákról, bajokról és nehézségekről volt szó, és azt kérdeztem tőle, hogy hát akkor ezek szerint ebben a munkában semmi öröm sincs? De — válaszolta —, hogyne lenne. — A legna­gyobb öröm a dolgozók ér­deklődése. Ez az elismerés­nek egyik formája, és bizo­nyíték arra, hogy nem hiá­bavaló, amit csinálunk, hi­szen érdeklődnek iránta. A kultúrfelelQs naplója A kultúrosok persze több gonddal találkoznak munká­juk közben, mint elismerés­sel. Nem ls azért, nem a di­cséretért, a gratulációért dólgoznak — bár kl tagad­ná, hogy az is jólesik? — jdőt, fáradtságot valóban hem sajnálva, társadalmi munkában, igazán önzetlenül. Hanem miért? Azért, mert szeretik ezt a munkát — Eh­hez igazán szeretet kell — mondta Bálint Lászlóné, s ebben kétségkívül igaza volt. Ha valaki nem szereti ezt a munkát, s csak kényszerű­ségből dolgozik, az már az első pillanatban azonnal fel­tűnően kiütközik, s jobb, ha nem ls csinálja. Az üzemi kultúrfelelös ter­mészetesen nemcsak a szín­játszókkal, a közönségszer­vezéssel. az Ismeretterjesz­téssel és a könyvtárral fog­lalkozik. Az ő gondja az énekkar, a táncosok mun­kája, sót még a fotoszakkür ls. Hogy szerteágazó felada­tai között könnyebben ki­igazodjék. Bálint Lászlóné naplót vezet az üzem kultu­rális életének eseményeiről, szorgalmasan és pontosan följegyzi benne a történte­ket, hogy mikor és hol sze­repelt az énekkar, milyen előadás volt az üzemben, mi­re készülnek a színjátszók és így tovább. Vizsgáljuk meg kissé rész­letesebben ezt a naplót. Mit mond, mit árul el nekünk az énekkarról, a táncosokról és a fotoszakkör helyzetéről. Ének, tánc Az énekkarról már szól­tunk. Jelenleg termelőszö­vetkezetek látogatására és az április 4-i ünnepségekre ké­szülnek. Munkájuk Szegeden közismert: elég gyakran sze­repelnek az üzemen kívül. A közel 30 éves együttes a felszabadulás után vált fér­fikarból vegyeskarrá, még­pedig nem is akármilyenné: napjainkban kétségtelenül Szeged egyik legismertebb munkáskórusa. Vezetőjük, a fiatal, kitűnő karnagy, Mi­hálka György a dalolás mel­lett és azon felül még azzal ls törődik, hogy a kórus jó kollektívává forrjon öss2e. Az énekkar például üzem­takarítást vállalt, a kapott munkadíjakat íélreteszik és összegyűjtik, s a pénzből a nyáron együttesen egy he­tet töltenek majd a Balato­non. A táncosokat Markovits Vera, a Szegedi Nemzeti Színház tagja tanítja. Mun­kájuk szinte majdnem ugyanolyan Ismert Szegeden, mint az énekkaré: Ők is so­kat szerepeltek már az üzem falain kívül. Hires és szép, sokszereplőjű táncokat adtak elő, a Matyói lakodalmast, a Szüreti táncot; néhányra városszerte emlékeznek még. Az idén azonban rövidebb, kevesebb szereplőjű tánco­kat tanulnak majd meg és adnak elő, tekintve, hogy az üzem háromműszakos, és a 14—16 szereplöt Igénylő tán­cok megtanulása bizonyos munkaszervezési gondokkal jár. Márpedig a munka ro­vására nem lehet táncolni, hiszen a kultúrmunkának nem az a célja, hogy aka­dályozza a munkát, hanem éppen ellenkezőleg: végső fokon éppen a termelést akarja segíteni. Ugyanilyen munkaszerve­zési problémával találkoztak a színjátszók is. Ök úgy se­gítettek magukon, hogy egy­egy szerepet kettős szerep­osztásban tanulnak meg és így is próbálnak, ezért az­tán senkinek sem kell próba idején a munkából hiányoz­nia, vagy a munka miatt a próbákról. Fénykép és élet A 15 tagú fotoszakkör jól dolgozik. Kifogástalan fel­szerelésük van, vezetőjük Korzsényi Tibor, jól ismeri a mesterség titkait, a tagok sok pályázaton nyertek már igen értékes és szép dijakat. Az üzemi ünnepségekről, a munkáról, a legjobb dolgo­zókról készített felvételeiket is összegyűjtik, s az üzem­ben elhelyezett tablókon Időnként kiállítják. Természetesen az 6 mun­kájukkal kapcsolatban is vannak kívánságok. A leg­fontosabb ezek közül talán az, hogy több fényképet ké­szítsenek a mai valóság leg­jellemzőbb részleteiről és vonásairól. Mutassák be a mai embert munka közben, fényképezzék az újat, egy­szóval többet törődjenek a munka tartalmi kérdéseivel. * Cikkünk végére értünk. Amit a négy részletben kö­zölt cikkben elmondottunk egy üzem, az Üjszegedi Ken­der- Lenszövő kultúrmunká­járól, az talán több a meg­szokottnál, de még így sem egészen teljes. Kikről lehe­tett volna még beszélnünk? Elsősorban a fiatalokról, a kultúrmunka közkatonáiról. Azokról, akik élenjárnak eb­ben a munkában, becsüle­tesen és szorgalamasan dol­goznak, és azokról is, akik­kel néha baj van. Mert ilye­nek is vannak. Nem feled­keztünk el róluk. Legköze­lebb a fiatalokról írunk. Ö. L. Rádióműsor Péntek KOSSUTH-RADIO 4,25 Rákóczi-Induló. 4,10 Hírek, Időjárásjelentés. 4,35—7,39 Vidá­man, frissen. Közben: 5,30 Hi­rek, időjárásjelentés. 0,00 Falu­rádió. 0,35 Jó reggelt! 0,59 Idő­Jelzés. 7,00 Hfrek, Időjárásjelen­tés. 7,10 UJ könyvek. 7,30 Szín­ház-, hangverseny- és mozimű­sor. 7.59 Időjelzés. 9,00 Műsor­ismertetés, Időjárásjelentés. 8,08 Technikai szünet. 1,10 Operarész­letek. 9,00 Vidám percek. 9,13 Tánczene. 9,50 Puskin verseiből. 10,00 Hírek, lapszemle, ldőiárás­Jelentés. 10,10 Kórusok. 10,35 Na­pirenden . .. 10,30 Könnyű szim­fonikus zene. 10,59 Lottóeredmé­nyek. 11,00 Gyárt sziréna. 11,15 Részletek Mlljutyln Nyugtalan boldogság c. operettjéből. 11,40 Rpülő falu az egykori puszta helyén. 12,00 Déli harangszó, hí­rek, lottóeredmények, időjárás­jelentés. 13,10 Dorina Draglcs énekel. 12,40 Schubert: f-moU fantázia. 13,00 Feltört ugar. Re­gényrészlet. 13.25 Verbunkosok magyar nóták. 13,45 Gazdaszem­mel a nagyvilág mezőgazdaságá­ról. 14,0é Orosz Jűlta énekel. 14 óra 15 Erj utol, ha tudsz. 14,35 Hull a hó! Könnyű zene. 15,00 Hírek, közlemények. 15,08 Idő­iárásjelentéo. 15,10 Az tfjűságt Rádió Ady-sorozata. 15.40 Szfv küldi szívnek. 16.30 Disznótor. Elbeszélés. 18.43 UJ étetünk da­lai. 10,55 Műsorismertetés. 17.00 Hlrck, időjárásjelentés. 17.15 Öt­órai tea. 17,45 Rádióeevetem. 10 óra 45 A Piatnvlckii-együttes műsorából. 19,05 Gál Anti és a többlek. 19,20 Don Jüan alakla a zenében. 19,54 Jó étszakát. pverekek! 20,00 Esti krónika, tdő­lárásjelentés. 20,30 így látták ök ... 21.20 A feltört uear pub­licisztikája. 21 óra 30 Klasszikus onerettekből 22.00 Hirek, ldőlá­rásjelentés. 23.30 Közvetítés Bu­karestből. 24,00 Hírek, lőólárás­lelentés. 0,10 Magyar nóták. 0,20 Himnusz. PETOFI-RADIO 8.00 Reggeli zene. 6.30 Színház-, tárlat- és hangversenyműsor. 6 50 Toma. 8,00—8,10 Hírek, Időjárás­jelentés. 14,00 Időjárás- és víz­állásjelentés. 14,15 Bartók: n. vonósnégyes. 14,45 Simon István és Sípos Gvula versel. 14,55 A szép Galathea. Összeállítás. 18 óra Hírek, Időjárásjelentés. 16.05 Sárban, fagyban, tétvfz Ideién. 16,15 Zenekari muzsika. 16.50 Ezer szó németitL IT,OO Ella Ettzgerald énekel. 17,15 Kortár­sak emlékeznek Radnóti Miklós­ra. 17.45 Bemutatjuk a buda­oe-M koncert Mvőszeneker üj 'elvételeit. 16 00 Hfrek, időjárás­jelentés. 16 65 Dallal, tánccal a világ körűi. 16 45 <2 véri sziré­na. 19 00 Hfrek. ldőJárásJeien­tés, 19,05 Tánerene. 19 40 Ealu­ráőtó. 26 oo Heti bapeversenv­kalauz. 20 45 Soorlhfredó. 31.06 Hírek. ldőjárás'elentés. 2i 05 Beethoven: A-itúr iKreu»zer>­sronáta. 21.40 Látogatás alkotó­wlhel-ekben. 22 oo Emlékezés... Köonvű zene. 2Z,0fl Hfrek. ldőjá­rásjejpntés. 23,15 Műsorzárás. Ta'evWómOaor 21,00 Műkorcsolya Európa-baj­nokság. A férfi egyént verseny közvetítése Nyugat-Berlinből. JÉehet-e. eng^ecLni a niq.tfae.íiíiii&lek&L ? A Szegedi Cipőgyár ad­minisztratív dolgozói panasszal fordultak a szak­szervezethez, mert szerin­tük szombaton fél órával korábban hazamehetnének, mint ahogy a vállalat igaz­gatósága engedélyezi. De­cemberben egy megbeszé­lésen is felmerült ez a kí­vánság, de ekkor már több üzem képviselője részéről is jogosnak tartották. Pe­dig nem volt igazuk. Akinek nem inge, ne ve­gye magára, de akié, az restellkedjék! A Munka Törvénykönyve ugyanis egyértelműen meghatároz­za, hogy azok a munka­vállalók, akik nem kap­nak ebédidőtérítést, tehát lényegében olyan beosztá­suk van, hogy a napi nyolc óra munkaidő alatt étkez­hetnek — hetenként 48 órát kötelesek a vállalat telep­helyén tölteni. A szombati rövidített munkaidővel dolgozók közül csak azok hagyhatják el fél órával korábban munkahelyüket, akik ebédldőtérítésben ré­szesülnek. Ezek a dolgo­zók egyébként úgyis 48 órát dolgoznak, de 51 órára kapnak bért, bár 50 és fél órát töltenek hetenként munkahelyükön. A Munka Törvénykönyve végrehaj­tási utasításának 74. parag­rafusa szerint, akik részére a munkaközi szünetet vala­milyen formában megfize­tik, azok kötelesek ezt az időt a vállalatnál eltölteni. Akik pedig ilyen kedvez­ményben nem részesülnek, azok — az alkalmazotti, adminisztratív állományú dolgozók — természetsze­rűleg nem is hagyhatják el munkahelyüket a heti 48 órás munkaidő letöltése előtt. l\em lehet tehát a 1 negyvennyolcból en­gedni azok számára, akik­nek nem jár. Hiábavaló a cipőgyár adminisztratív dolgozóinak igyekezete is, hogy szombaton fél órával hamarabb hazamehesse­nek: a 47 és fél óra nem 48. Könnyű kiszámítani, hogy mennyi munkakiesést eredményezne, ha az üze­mekben, hivatalokban szombati víkend ürügyén fél-fél órával kevesebbet dolgoznának azok, akiknek a Munka Törvénykönyve nem engedélyez fizetett ebédidőt. És mivel nem­csak a Cipőgyárban, ha­nem több más szegedi in­tézménynél is felmerültek hasonló problémák, és az adminisztratív dolgozók vi­tatták a szombati munka­idő lehetőségeit, nem árt, hogyha a vállalatok mun­kaügyi előadóinak figyel­mébe ajánljuk a Munka Törvénykönyvének előírá­sait F. K. PIIH KÖNYVESPOLC MIKSZÁTH KALMAN: ELBESZÉLÉSEK ÉS KISREGÉNYEK A nagy író 50 elbeszélését és kisregényét foglalja ma­gába a Szépirodalmi Könyvkiadó Magyar Klasszikusok so­rozatában most megjelent kétkötetes munka. A kaszát vá­sárló par zt éppúgy megtalálható benne, mtnt a Kisértet LubIon. vagy a Galamb a kalitkában. Mikszáthról Véber Károly irt terjedelmes bevezetőt, amelyben képet ad az irő pályájáról, a korról, amelynek társadalmát élesen bírálta, amelyben élt és alkotott. A kötet és kötése szép, Ízléses nyomdai munka, méltó darabjává válhat bármely könyv­tárnak. Kevesebb nyomtatvány: kisebb bürokrácia Legalább hat ember fog­lalkozott a Szegedi Kender­fonógyár műszaki osztályán a közelmúlt napokban a gyártással kapcsolatos kü­lönböző nyomtatványok fe­lülvizsgálatával. A gyakor­lat ugyanis bebizonyította, hogy nincs szükség egyes termelési adatok többszöri feljegyzésére, az adminiszt­ratív munka felesleges sza­porítására. A felülvizsgálás eredményeképpen sok nyom­tatványt megszüntetnek, má­sokat összevonnak, úgyhogy nagymértékben csökken majd az eddig hasznait nyomtatványok száma, sőt egy státus is feleslegessé vá­lik. A több napig tartó kö­rültekintő munka elvégzésé­vel kevesebb a bürokrácia, takarékosabb az ügyvitel és kedvezőbb a. munk'aidőki­használás az üzemben. JpíáUiuieUstU AMÍVÍTTI pouvurollcombhifüt­Rzekrény, kítszemf­lyea rekamié, két fotel, két szék. szép állapotban darabon­ként és elfogadható áron eladó. Gyöngy­tyúk utca 15. 8160 Egy db kb. 100 kg­os hússertés eladó. Mlhálytélek. Holttt­ssa sor 9. X20U4 Bélyeget legelőnyö­sebben vásárolhat, értékesíthet nálam. Bélyegkere-kedéi. K-'eman u. 4- 7274 Wartburg asemély­gépkoest eladó, 10 ézret futott, szln­kronvéltós, eredeti rádióval. Klszom­bor. Ökrös u. 2. V-0130 Motorosoknak, va­dászoknak, különle­ges bélelt bőrcslzma eladó. Csak vasár­nap 9—12. Gózon, árva u. 15. X20116 Személygépkocsi 4000 cm* kis hibá­val. kedvező havi részletre 10 000-ért el­adó. Felhő u. 7. 0147 Jé állapotban lévő cimbalom és hasz­nált női ruhanemű­ék eladók. Kereszt u. T. 0135 L A K A S INGATLAN Komblnáltazek-é-ty dlő, ÚJ, politúros, ositálok eladók. Pá­-Jrsl krt. «. 22301 "60 kg hízott sertés -'adó. Debreceni u. "0. 20119 Elcserélném sugár­úti 2 szobás szute­rónlakásom kétszo­bás emeletire költ­ségtérítéssel. „Na­pos" jeligére a kl­-d-bs. 9"9 EGYÉB Hlzo.t sertések, 130 —200 kilósak, el­adók. Csendes utca 2. Hám. 6110 150- 100 kg-lg hízott sertések eladók. — Crrt. Veresács u. 49. 9045 3in-er varrógép él­adó. Arvli u. 11). 20141 Má-ás áron veszek •957 után megjelent -zénlródalml és mfl­azakt könvvet klfo­-ásta1»n állsnotbsn. M'öMl u. 1., 4 8 •argle. 8091 Hízott sertések el­adók. Kb. 150 kg­aak. Homok a. 9. X9061 27 éves, nőtlen fia­tnlember házasság cél'áből rne-lsmer­ltedne csinos, 25 éven aluli fiatal nő­Vei, lehetőleg fénv­kéoes levelet kérek. Tavasz" Jeligére Károlyi o. hirdető­ire 23320 sürgős Igazolvány­képek 1 órán belül ls készülnek á vényképész Szövet­kezet Lenin krt. 42. szám alatti műter­mében. X23303 (50. folytatás.) Benkőné behozta a levest, asztalhoz ültek. Kitűnő, erős tyúkhúsleves volt. Szerencsés két tányérral ls szedett. Júlia .nem evett jó étvággyal, de uralkodott magán. Aztán pör­költet, végül sültet hozott be Benkőné, mellé befőttet. Sze­Jrencsésék nem győzték dicsérni háziasszonyi tudományát. J Benkőné boldog volt, hogy kitehetett magáért Közben Jgyakran töltöttek és koccintottak. A remek bor mámora Jmeg-megcsillant a szemükben. Szerencsés páratlanul jól «érezte magát. Nem is titkolta: — Tudod, pajtás, most nagyon boldog vagyok. Nem «is hiszed, milyen boldog. Igazad van, otthon érzem maga­"mat. Jobban, mint a saját otthonomban. Szervusz. 1 Júlia nyugtalanul látta, hogy Seerencsés többet iszik, -mint szabadna. Micsoda marhaság ez. hogy itt Inkább ott­3 hon érzi magát, mint a saját otthonában? Ebben a vacak 3kis fészekben? 5 ~ Jánoskám, ne igyál többet! — kérlelte. 3 — Dehogynem iszom! Kiváló ez a bor, Anti. Istenemre, 3 régen ittam ilyen jóízűt. 2 — Igyál csak, ne hallgass az asszonyokra. Ez féríimun­2 ka, az asszonyé már csak a következmény — fogta tréfára 2 a dolgot Benkő. 3 — Ez az — jegyezte meg mosolya mögé bújtatott in­Jdulattal Júlia. — Jánosnak hamar megárt. Kérem, ne un­Jszolja. * Szerencsés révetegen nézett körül. Aztán Benkőt für­1 kész te félig lehunyt pillái mögül. Ugy érezte, kicsordul a 3lelke. Milyen nagyszerű ember ez a Benkő! Milyen tiszta­3szívú, igaz ember! Ö, ha ő csak egyszer, még egyszer ilyen 2lehetne! Inkább élne a pusztában, meztelenül, magányosan, 3 csak úgy tudna szembenézni önmagával, mint ő! <3 ls 2gyarló, ő is esendő, benne ls van önzés, ő ls meg-megbotiik 3néha, de legalább van mersze megvallani önmagának, sőt, 2másoknak is. És másképp nincs megtisztulás. Júlia! Te 3nem tudod — gondolkozott Szerencsés félig szédülten —­2 micsoda érzés ez, itt lenni, vele együtt. Én tele vagyok "pénzzel, amit megkívánok, azonnal meszerezhetem, előttem 2nincs lehetet'enség, nekem nincsenek betöltetlen vágyaim "és színesbe szőtt terveim. És ez az ember úgy él itt, purl­• tán egyszerűségében most is, mint amikor a munkapad •mellett állt, ez nem él vissza az emberek bizalmával és Jó­-ságával, sőt, ennek nincs egy rendes lakása, hát .micsoda 2igazság ez? 2 Hirtelen előrehajolt ültében és borízű hangon Benkő­3hör fordult: « — Te, Anti, te megérdemled, fogadj el tőlem valami pénzt, és rendezkedj be rendesen. Vegyél egy lakást, ren­dezz be egy szép kényelmes otthont, és vedd meg a mo­tort is, meg mosógépet az asszonyodnak! Na, mit nézel igy rám? Hiszen ezek nélkül semmit sem ér az élet, csak kínlódás az egész! És éppen te kínlódj így? Benkő furcsán nézett Szerencsésre. Nem kerülte el a figyelmét Júlia alig palástolható riadalma sem, aki — ta­lán az ijedségtől — pihegve hallgatott Benkő kényszeredetten mosolygott, s látszólag vidáman kérdezte, miközben Szerencsés térdére csapott: — No, és mennyit adnál, te vén bankár? Szerencsés könnyedén félre rándította a fejét: — Mennyit? Hát neked legalább ötvenezer forint kel­lene ahhoz, hogy rendbejöjj. Júlia agya lázasan dobogott. Szerencsés részeg, az is­ten verje meg, borzasztó bajt csinál ez a meggondolatlan szörnyeteg! Azonnal közbeszólt, kínos helyzetét tréfával pa­lástolva: — Na látja, maguk teljesen egyformák. Mintha arany­ból volna a szívük. Milyen kár, hogy csík a jószándék van meg, s nincs mögötte semmi, hogy szívük szerint segít­hessenek is egymáson. Legalább egyikük lenne bankár, tudom istenemre, megsegítené a másikát! Hanem most már egy percig sem maradhatunk. Igazán nagyon jól érez­tük magunkat. Gyere, Jánosom. Hát majd hamarosan vi­szonozzuk ezt a kedves és bőkezű vendéglátást. Elbúcsúztak. Szerencsésék elmentek. Benkő leült Sze­rencsés helyére, és hosszasan töprengett. Benkő egész éjszaka nem hunyta le a szemét. Gondo­latai, mint sötétlő örvények kavarogtak. Szörnyű gyanú ébredt benne. A különböző Jelenségek apró mozaikköveiből próbált egységes képet kerekíteni. Szerencsés ma esti kiszőiása Semmi kétség, nem tréfált, őszinte volt. Valóban akart neki adni vagy ötvenezer forintot. Aztán Júlia szembetűnő nyugtalansága, ideges magyarázkódása. Ha Szerencsés csak tréfált volna, Júlia fölényes mosollyal hagyja, hadd beszél­jen belőle a bor. De igy? Bizonyos, hogy titkuk közös. Gondolatban nyomról-nyomra haladt A Szerencsés­lakás ... Annak idején eszébe sem jutott megkérdezni, mi­ből vették a drága, modern lakást. Azt hitte, Szerencsésné a szüleitől kapott egy tekintélyes summát, hogy otthont teremthessenek. De a berendezés? A fényűzés már akkor, meghökkentette egy kissé, amikor először belépett a la­kásukba. De ebben az új összefüggésben nagyon gyanús a luxus-bútorzat, a szőnyegek, képek, a drága étkészletek és ólomkristály-készletek eredete. De nézzük csak tovább. Szerencsés egyik napról a másikra elegáns öltönyökben jelent meg a gyárban. Egy időben legalább hármat csináltathatott, mert kétnaponként váltogatta. Valamennyi drága, finom szövetből készült. Egész külseje, megjelenése feltűnően megváltozott. (Folyt köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom