Délmagyarország, 1961. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-25 / 21. szám

Szerda. 1961. Január 25. Még tervszerűbb lesz a tanács gazdálkodása I városi tanács végrehajtó bizottsága tegnap az 1961. évi tervet vitatta meg A múlt év végén elkészült Szeged város tanácsának 1961. évi terve. Ez a terv igen jelentós Szeged részére, mert a második ötéves terv kez­dő évének feladatait fog­lalja magában es a városi tanács szakigaz­gatási szerveinek, intézmé­nyeinek, a helyiipar vállala­tainak egész évi tevékenysé­gét határozza meg. Ezt a tervet a kormány a közelmúltban jóváhagyta és meghatározta a terv egyes keretszámait. Az így jóváhagyott 1961. évi tervet a városi tanács vég­rehajtó bizottsága tegnap megtárgyalta és elfogadta a Szegedre megállapitott ke­retszámok ágazatonkénti fel­bontását, amelyet a tervosz­tály a különböző szakigaz­gatási szervekkel egyetértés­ben terjesztett elő. Most már részleteiben is meghatározott terv végleges jóváhagyásra a városi ta­nács elé kerül, amely előre­láthatólag március elején vi­tatja meg. Hogy a tanácsi szervek munkája tervsze­rűbb legyen és a tanácsi gazdálkodásban fokozottabban érvényesül­jön a kormány 1958. évi takarékossági határozata, a végrehajtó bizottság külön intézkedési tervet dolgoz ki, amely részletesen megszabja a tennivalókat minden te­rületen a második ötéves terv kezdő évében. Az in­tézkedési terv lebonyolítá­sát a végrehajtó bizottság rendszeresen ellenőrzi majd és a tanácsi tervgazdálkodás helyzetéről, az intézkedési terv érvényesítéséről az egyes tanácsi osztályokat ne­gyedévenként beszámoltatja. A végrehajtó bizottság e kü­lön intézkedési tervét a vá­rosi tanács az 1961. évi terv­vel egyidőben ugyancsak megtárgyalja. Magyar katonai kfi döliség Mosxkrában Rogylon Malinovszkij mar­sallnak, a Szovjetunió hon­védelmi miniszterének meg­hívására kedden Czmege La­jos altábornagy, honvédelmi miniszter vezetésével Moszk­vába érkezett a Magyar Nép­köztársaság katonai küldött­sége. Czinege Lajos altábornagy és a magyar küldöttség többi tagja megérkezése után fel­kereste Malinovszkij mar­sallt, majd látogatást tett Grecsko marsallnál, a var­sói szerződés egyesített fegy­veres erőinek főparancsno­kánál. Grecsko marsall villásreg­gelit adott a küldöttség tisz­teletére. A villásreggelin megjelentek Malinovszkij és Zaharov, a Szovjetunió mar­salljai, valamint a tábornoki kar számos tagja. (MTI) Átszervezés és megszilárdítás Korszerűsítik a Fogtechnikai Vállalat szegedi telepét A Fogtechnikai Vállalat szegedi telepének nagyon megnövekedtek a feladatai. A mezőgazdaság szocialista átalakulásával kapcsolatosan már tavaly, s napjainkban több tízezerrel növekedett Szeged és környékének fo­gászati kezelést igénylő, biz­tosított létszáma. Ezenkívül a szegedi telep még a me­gye más városainak rende­lőintézeteit is ellátja, s ezért az országos központ jelentős korszerűsítést hajt végre idén. e vállalatnál. Közel százezer forintot fordítanak erre a célra. A polírozó, a gipszelő, s egyéb, az egészségre ártalmas he­lyiségeket átépítik a Deák Ferenc utcai telepen. Ezzel egyidejűleg munka-átszerve­zést is végrehajtanak. A ter­mek átalakítása és ésszerűbb csoportosítása révén meg­gyorsul a fogászati anyagok gyártása, rövidebb határidő alatt készülnek el a műfo­gak, alsó- és felső protézi­sek, koronák stb. A szegedi telep korszerű­sítéséhez a fővárosi központ a napokban újabb berende­zést is biztosit. A fém-mü7o­gak öntéséhez használatos, mintegy harmincezer forint értékű előmelegítő-kályhát szállít Szegedre, melynek is­mét a lakosság látja a hasz­nát. Gyorsabban és jobb mi­nőségben készülhetnek el a fogpótlások, növekedik a sze­gedi telep kapacitása. Ezek­nek az intézkedéseknek az eredményeképpen a városi fogtechnikai telep dolgozói vállalták, hogy a múlt évi 106,1 százalékos tervteljesí­tést is túlszárnyalják, lénye­gesen több és jobb munkát végeznek Szeged és környé­ke lakosságának részére. A budapesti fotoriporterek fényképkiállításáról Szombaton nyílt meg a sze­gedi újságíróklubban öt bu­dapesti fotoriporter fénykép­kiállítása. A fiatal, élessze­mű művészek alkotásai fris­sen, erőteljesen, minden mesterkéltség nélkül adnak hírt mai életünkről, a világ dolgairól, hiszen kiállításuk címe is: Igy látjuk a világot mi. Ha nevük még nem is olyan ismert, mint a felsza­badulás előtt kezdő idősebb fotóművészeké, Friedmann Endre, Lajos György, Pálfai Gábor, Féner Tamás és Köl­csényi Ferenc tehetsége vi­tathatatlan, indulásuk csupa ígéret. Mindannyian a Ma­gyar Távirati Irodánál dol­goznak, és munkahelyük jellege is hozzásegíti őket, hogy az eseményekre azon­nal reagáljanak, mindig a lényeg közlésére törekedje­nek és állandóan keressék azt a művészi formát, mely leginkább visszaadhatja a mondanivalót. Kölesényi Ferenc: A cél­szerűség hangjegyei és La­jos György: Gyűlés az üzem­ben című — itt bemutatott fényképe is megtekinthető a kiállításon, mely hétfő kivé­telével minden nap este 6­tól 10 óráig nyitva van. A szegedi járásban befejezéshez köze­ledik a mezőgazdaság átalakítása. Még néhány nap, egy-két hét és az itt dolgozó parasztság zöme új gazda­sági formában éli életét, termeli meg az ország lakosságának járó élelemből a rá­eső részt. Most már nem beszélnek arról, hogy a mezőgazdasági termelésnek van más útja is, hiszen a több éves eszmecse­re — ami a munkások és parasztok közt lefolyt ebben a kérdésben — végérvénye­sen meggyőzte a Szeged járási parasztsá­got is arról, hogy az egész világ mezőgaz­dasága a nagyüzemi termelés irányába fejlődik — kapitalista, vagy szocialista alapon. A mi mezőgazdaságunk, paraszt­ságunk felemelése és népünk egészséges élelmezése érdekében szocialista alapon fejlődik, míg a kapitalizmusban a nagy­üzemi termelés a gazdag tulajdonoson ki­vül mindenkire nyomorúságot, kínlódást létbizonytalanságot hoz. De a mi mezőgazdaságunk átalakítása még nem jelenti azt, hogy már szocia­lista nagyüzemi termelést folytatunk. Eh­hez még időre van szükség, főként nagyon sok munkára, körültekintő szervezésre. A megalakult termelőszövetkezeteknél nem hagyható figyelmen kívül a legfonto­sabb: az élet megindítása, vagy ahogyan mi mondjuk, a szövetkezetek megszilárdí­tása, stabilizálása. Az átszervezett közsé­gekben alakuljon meg egy, a megszilárdí­tást előkészítő bizottság, amelyben helyi emberek vesznek részt kiegészülve tanácsi szakemberrel. A legfontosabb most a jó üzemterv elkészítése, mert a leltározás, a közös vagyon számbavétele után a munka felé fordul az érdeklődés. A munkának az alapja a reális, józan, megalapozott üzem­terv, amely meghatározza, hogy milyen módon induljon meg az élet, mit termel­jenek, hogyan végezzék el a tavaszi mun­kákat és a betakarítást stb. Az üzemterveknek figyelembe kell ven­niük maximális mértékben a népgazdaság érdekeit, népünk élelmezését. Ezért külö­nösen nagy jelentőséget kell tulajdoníta­nunk a kenyérgabona-termelés kívánt eme­lésének, a takarmánygabona-vetésterület növelésének és nem utolsósorban igen je­lentős szükséglet a napraforgó termeszté­se is. Nemcsak belső fogyasztás indokolja a napraforgótermelés fellendítését, hanem az is, hogy a napraforgóolaj jelentős ex­portcikkünk, mert a különböző országok népei nem disznózsírral, hanem étolajjal élnek. Egészen furcsán hangzik, de az utóbbi években a piacról jóformán eltűnt a bab. Egy kiló bab ára majdnem annyi, mint egy kiló marhahúsé. A babtermelés is je­lentős kérdéssé vált. Termelőszövetkeze­teink gondoskodjanak arról, hogy köztes növényként is és külön táblákban is ves­senek babot, lakosságunknak ne kelljen 16—18 forintos áron vásárolnia ezt az élel­mezési cikket, mert a bab is éppen olyan mint a burgonya, liszt stb. Az utóbbi években jelentősen fejlődött állattenyésztésünk is, különösen sertésál­lományunk. De a kívánt mértéket nem érte el. S az üzemtervek szempontjából ez nemcsak azért lényeges, mert a lakosság élelmezés szempontjából egyik alapkérdés az állattenyésztés, hanem azért is. mert termelőszövetkezeteinkben az egyik leg­nagyobb hasznot hajtó üzemág az állatte­nyésztés. Azt sem szükséges bizonyítani, hogy szervestrágya nélkül nagyüzemi ter­melés nem képzelhető el. Ennek viszont a megfelelő állatállomány kialakítása az alapja. E bből a szempontból külön figyelmet érdemel, hogy a baromfi és a tojás­termelés nem kap elég jelentőséget a termelési ágazatok kialakításában, az üzemtervekben. Indokolt, hogy a megala­kult termelőszövetkezetek nagymértékben fejlesszék ki a baromfitenyésztést, aho­gyan ezt a sövényházi új közös gazdasá­gokban is elhatározták. Ahol nincs közös férőhely, ott bátran alkalmazzák azt a módszert, hogy tanyákra adjanak ki kot­lóaljakat százszámra. Az eddigi tapaszta­latok szerint termelőszövetkezeti elnökeink jelentős hányada nem vette igénybe meg­felelően a háztáji gazdaságok erejét. Most alakult szövetkezeteink ne kövessék el ezt a hibát. Az állattenyésztés fejlesztésében maximális mértékben támaszkodjanak a háztáji gazdaságokra, a szerződéses terme­lésnél bátran építsenek a tagok háztáji gazdaságaira, mert ellenkező esetben — a jelenlegi körülmények között — nem képesek megteremteni az állattenyésztést. Uj termelőszövetkezeteinknél az üzem­terv készítésekor felmerül az építkezés kérdése is. Etekintetben saját lelményessé­gük, anyagi erejük segít a legtöbbet. Most legfontosabb az, hogy a megkezdett épü­leteket befejezzék, kezdeményezzék a szer­fásépítkezést és ahol lehetőség van erre, felében, harmadában vágják le a nádat a szerfásépítkezés tetőzetéhez. Termelőszövetkezeteink üzemterve akkor lesz megfelelő, ha azt nemcsak a vezető­ség, hanem a tagság hagyja jóvá. Ezért már most, január végén, február közepéig vigyék a tagság elé az üzemterveket, a tagság vitassa meg és a javaslatokat, ész­szerű megoldásokat a vezetőség a közgyű­lés után építse be az üzemtervbe. Nem lé­nyegtelen az sem, hogy a megalakult ter­melőszövetkezetekben a munkaszervezet kialakítása után, rendszeresítsék a brigád­értekezleteket, brigádvezetői értekezlete­ket, hogy a termelőszövetkezeti gazdák összeszokjanak, megismerjék egymást, a közös szellem, a közös munka verjen gyö­keret életükben. Néhány régebbi termelőszövetkezetünk­ben a zárszámadós nem hozta meg a kí­vánt eredményt. Ennek első és legfonto­sabb oka a tagság munkájának szervezet­lensége, hanyagsága, a munkaidő rossz ki­használása. Intő példa alakuló termelőszö­vetkezeteink számára, hogy saját munká­juk eredménye, vagy eredménytelensége elsősorban őket gyarapítja, vagy sújtja. A szövetkezeti vezetőség etekintetben határo­zott és erélyes kézzel legyen vezetője a rábízott vagyonnak, földnek. Ne történhes­sen meg, hogy hanyag, rossz munka mi­att kerüljön nehéz helyzetbe egy-egy szö­vetkezetünk. (Természetesen az igazsághoz tartozik, hogy a gyengébb zárszámadással végzett szövetkezetek egy részénél az ele­mi cshpósok is közrejátszottak. De ahol ez nem áll fenn, a tagság hanyagsága, a vezetés gyengesége miatt alakult ki gyen­gébb zárszámadás, ott érthető módon nem számíthatnak az állam támogatására, mert saját maguk idézték elő a gyengébb év­zárást. T ermelőszövetkezeteink vezetőinek so­kat segít, ha az alakuló közgyűlés után létrehozzák a szövetkezetek­ben a pártszervezeteket és a KlSZ-szer­vezeteket, mert a párt- és KlSZ-szerveze­tek politikai tevékenysége kedvezően be­folyásolja az új rend kialakítását, a munka megszervezését és jelentős sze­repet játszanak e szervek a tagok gon­dolkodásának formálásóban. Ezért szor­galmazni kell a rendkívüli tagfelvétele­ket a pártba és elősegíteni az arra alkal­mas fiatalok felvételét a KISZ-be. Köz­ségi pártszervezeteink és KlSZ-szerveze­teink legfontosabb feladata most, hogy létrejöjjenek a pártszervezetek a meg­alakult tsz-ekben. Oj szövetkezeteink nem nélkülözhetik a szakembereket. A termelőszövetkezeti vezetőség kutassa fel az arra alkalmas agronómusokat, főkönyvelöket, szakem­bereket, akik elősegítik a szervezett, tervszerű gazdálkodás kialakulását. Ehhez segítséget nyújt a megyei és járási ta­nács, s más szervek. A szövetkezetek fel­lendítésében szerepet játszik a szövetke­zeti gazdák szakértelmének fejlesztése is. Ezért érdemes megvizsgálni, hogy a hát­ralévő hetekben — a tavaszi munka előtt — milyen szakmai tanfolyamokat lehet indítani a tagság körében. Legfontosabb érvünk az, hogy több száz- és ezerholdas területek irányítása, művelése nem azo­nos a kisparcellán folyó gazdálkodással. .4 nagyüzemi termelés nagyobb szakszerű­séget, több hozzáértést ioényel. Az üzemterveket vitató közgyűléseken már szóba kerül a tavaszi munka előké­szítése is. Ebben az évben különös je­lentőségű a tavaszi munka megszervezése, mert a megalakult szövetkezetek földjei széjjel«zórtan, vetve vagy vetetlenül áll­nak. Célszerű még januárban elvégezni a földrendezést és a földrendezés elvégzése után kialakítani a munkaszervezetet, mun­kabrigádokat stb. A földrendezésben köz­ségcinknek segítséget nyújt a megyei és a járási tanács, hogy pontosan, szaksze­rűen menjen végbe ez az elengedhetetle­nül fontos munka. A szegedi járásban sok a szőlő és a gyü­mölcs. E mezőgazdasági kultúrák ápolá­sa, védelme igen alapos, gondos munkát igényel. Szövetkezeteink vezetői kisérjék figyelemmel a szőlő- és gyümölcstermesz­tést, hoov e mezőgazdasági termékekből minél több kerüljön szerződéses termelés útján a dolgozó emberek asztalára. Nem­csak a szatymazi őszibarackosról van szó, hanem az egész járás gyümölcs- és szőlő­termesztéséről. Ezzel egyidőben szorgal­mazzák az új telepítések előkészítését, • hogy az elkövetkezendő években több száz, több ezer holdon, nagy táblákban gyarapodjon a járás szőlőterülete és (S'ü­mölcsöse. Ez azért is szükséges, mert a szegedi járásban lévő szőlők nagy hánya­da régi, öreg, emiatt termésátlaguk ala­csony. Mire e szőlők véglegesen kiöreg­szenek, akkorra legyen meg a közös gaz­daság új telepítése, mely biztosítja a sze­gedi járásból azt a szőlő-, bor- és gyü­mölcsmennyiséget, melyet joggal elvár az ország lakossága ettől a gazdag járástól. Ebben a kérdésben szövetkezeteink veze­tői legyenek nagyon következetesek és határozottak. Például a pusztaszeri Árpád Tsz tagjai, vezetői is, igen helyesen, 50 kataszteri hold földre telepítenek új, egy­séges szőlőst. A felmerült kérdések mutatják, hogy termelőszövetkezeteink megszilár­dítása válik a legfontosabb fel­adattá. Okos, megfontolt, szakszerű mun­kával, a tagság eszének, erejének felhasz­nálásával, teremtsék meg a közös gazdál­kodás feltételeit, a tavaszi munkák zavar­talan megindítását. Ezekben a hetek­ben végzett munka kihat az egész évre. Ha mulasztás, hanyagság történik, akkor ennek, év végén kárát látja a szövetke­zet. Ezt pedig egyetlen termelőszövetke­zeti vezető és termelőszövetkezeti gazda sem akarja. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom