Délmagyarország, 1961. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-25 / 21. szám

Szerda. 1961. Január 25. Még tervszerűbb lesz a tanács gazdálkodása I városi tanács végrehajtó bizottsága tegnap az 1961. évi tervet vitatta meg A múlt év végén elkészült Szeged város tanácsának 1961. évi terve. Ez a terv igen jelentós Szeged részére, mert a második ötéves terv kezdő évének feladatait foglalja magában es a városi tanács szakigazgatási szerveinek, intézményeinek, a helyiipar vállalatainak egész évi tevékenységét határozza meg. Ezt a tervet a kormány a közelmúltban jóváhagyta és meghatározta a terv egyes keretszámait. Az így jóváhagyott 1961. évi tervet a városi tanács végrehajtó bizottsága tegnap megtárgyalta és elfogadta a Szegedre megállapitott keretszámok ágazatonkénti felbontását, amelyet a tervosztály a különböző szakigazgatási szervekkel egyetértésben terjesztett elő. Most már részleteiben is meghatározott terv végleges jóváhagyásra a városi tanács elé kerül, amely előreláthatólag március elején vitatja meg. Hogy a tanácsi szervek munkája tervszerűbb legyen és a tanácsi gazdálkodásban fokozottabban érvényesüljön a kormány 1958. évi takarékossági határozata, a végrehajtó bizottság külön intézkedési tervet dolgoz ki, amely részletesen megszabja a tennivalókat minden területen a második ötéves terv kezdő évében. Az intézkedési terv lebonyolítását a végrehajtó bizottság rendszeresen ellenőrzi majd és a tanácsi tervgazdálkodás helyzetéről, az intézkedési terv érvényesítéséről az egyes tanácsi osztályokat negyedévenként beszámoltatja. A végrehajtó bizottság e külön intézkedési tervét a városi tanács az 1961. évi tervvel egyidőben ugyancsak megtárgyalja. Magyar katonai kfi döliség Mosxkrában Rogylon Malinovszkij marsallnak, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének meghívására kedden Czmege Lajos altábornagy, honvédelmi miniszter vezetésével Moszkvába érkezett a Magyar Népköztársaság katonai küldöttsége. Czinege Lajos altábornagy és a magyar küldöttség többi tagja megérkezése után felkereste Malinovszkij marsallt, majd látogatást tett Grecsko marsallnál, a varsói szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancsnokánál. Grecsko marsall villásreggelit adott a küldöttség tiszteletére. A villásreggelin megjelentek Malinovszkij és Zaharov, a Szovjetunió marsalljai, valamint a tábornoki kar számos tagja. (MTI) Átszervezés és megszilárdítás Korszerűsítik a Fogtechnikai Vállalat szegedi telepét A Fogtechnikai Vállalat szegedi telepének nagyon megnövekedtek a feladatai. A mezőgazdaság szocialista átalakulásával kapcsolatosan már tavaly, s napjainkban több tízezerrel növekedett Szeged és környékének fogászati kezelést igénylő, biztosított létszáma. Ezenkívül a szegedi telep még a megye más városainak rendelőintézeteit is ellátja, s ezért az országos központ jelentős korszerűsítést hajt végre idén. e vállalatnál. Közel százezer forintot fordítanak erre a célra. A polírozó, a gipszelő, s egyéb, az egészségre ártalmas helyiségeket átépítik a Deák Ferenc utcai telepen. Ezzel egyidejűleg munka-átszervezést is végrehajtanak. A termek átalakítása és ésszerűbb csoportosítása révén meggyorsul a fogászati anyagok gyártása, rövidebb határidő alatt készülnek el a műfogak, alsó- és felső protézisek, koronák stb. A szegedi telep korszerűsítéséhez a fővárosi központ a napokban újabb berendezést is biztosit. A fém-mü7ogak öntéséhez használatos, mintegy harmincezer forint értékű előmelegítő-kályhát szállít Szegedre, melynek ismét a lakosság látja a hasznát. Gyorsabban és jobb minőségben készülhetnek el a fogpótlások, növekedik a szegedi telep kapacitása. Ezeknek az intézkedéseknek az eredményeképpen a városi fogtechnikai telep dolgozói vállalták, hogy a múlt évi 106,1 százalékos tervteljesítést is túlszárnyalják, lényegesen több és jobb munkát végeznek Szeged és környéke lakosságának részére. A budapesti fotoriporterek fényképkiállításáról Szombaton nyílt meg a szegedi újságíróklubban öt budapesti fotoriporter fényképkiállítása. A fiatal, élesszemű művészek alkotásai frissen, erőteljesen, minden mesterkéltség nélkül adnak hírt mai életünkről, a világ dolgairól, hiszen kiállításuk címe is: Igy látjuk a világot mi. Ha nevük még nem is olyan ismert, mint a felszabadulás előtt kezdő idősebb fotóművészeké, Friedmann Endre, Lajos György, Pálfai Gábor, Féner Tamás és Kölcsényi Ferenc tehetsége vitathatatlan, indulásuk csupa ígéret. Mindannyian a Magyar Távirati Irodánál dolgoznak, és munkahelyük jellege is hozzásegíti őket, hogy az eseményekre azonnal reagáljanak, mindig a lényeg közlésére törekedjenek és állandóan keressék azt a művészi formát, mely leginkább visszaadhatja a mondanivalót. Kölesényi Ferenc: A célszerűség hangjegyei és Lajos György: Gyűlés az üzemben című — itt bemutatott fényképe is megtekinthető a kiállításon, mely hétfő kivételével minden nap este 6tól 10 óráig nyitva van. A

szegedi járásban befejezéshez közeledik a mezőgazdaság átalakítása. Még néhány nap, egy-két hét és az itt dolgozó parasztság zöme új gazdasági formában éli életét, termeli meg az ország lakosságának járó élelemből a ráeső részt. Most már nem beszélnek arról, hogy a mezőgazdasági termelésnek van más útja is, hiszen a több éves eszmecsere — ami a munkások és parasztok közt lefolyt ebben a kérdésben — végérvényesen meggyőzte a Szeged járási parasztságot is arról, hogy az egész világ mezőgazdasága a nagyüzemi termelés irányába fejlődik — kapitalista, vagy szocialista alapon. A mi mezőgazdaságunk, parasztságunk felemelése és népünk egészséges élelmezése érdekében szocialista alapon fejlődik, míg a kapitalizmusban a nagyüzemi termelés a gazdag tulajdonoson kivül mindenkire nyomorúságot, kínlódást létbizonytalanságot hoz. De a mi mezőgazdaságunk átalakítása még nem jelenti azt, hogy már szocialista nagyüzemi termelést folytatunk. Ehhez még időre van szükség, főként nagyon sok munkára, körültekintő szervezésre. A megalakult termelőszövetkezeteknél nem hagyható figyelmen kívül a legfontosabb: az élet megindítása, vagy ahogyan mi mondjuk, a szövetkezetek megszilárdítása, stabilizálása. Az átszervezett községekben alakuljon meg egy, a megszilárdítást előkészítő bizottság, amelyben helyi emberek vesznek részt kiegészülve tanácsi szakemberrel. A legfontosabb most a jó üzemterv elkészítése, mert a leltározás, a közös vagyon számbavétele után a munka felé fordul az érdeklődés. A munkának az alapja a reális, józan, megalapozott üzemterv, amely meghatározza, hogy milyen módon induljon meg az élet, mit termeljenek, hogyan végezzék el a tavaszi munkákat és a betakarítást stb. Az üzemterveknek figyelembe kell venniük maximális mértékben a népgazdaság érdekeit, népünk élelmezését. Ezért különösen nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk a kenyérgabona-termelés kívánt emelésének, a takarmánygabona-vetésterület növelésének és nem utolsósorban igen jelentős szükséglet a napraforgó termesztése is. Nemcsak belső fogyasztás indokolja a napraforgótermelés fellendítését, hanem az is, hogy a napraforgóolaj jelentős exportcikkünk, mert a különböző országok népei nem disznózsírral, hanem étolajjal élnek. Egészen furcsán hangzik, de az utóbbi években a piacról jóformán eltűnt a bab. Egy kiló bab ára majdnem annyi, mint egy kiló marhahúsé. A babtermelés is jelentős kérdéssé vált. Termelőszövetkezeteink gondoskodjanak arról, hogy köztes növényként is és külön táblákban is vessenek babot, lakosságunknak ne kelljen 16—18 forintos áron vásárolnia ezt az élelmezési cikket, mert a bab is éppen olyan mint a burgonya, liszt stb. Az utóbbi években jelentősen fejlődött állattenyésztésünk is, különösen sertésállományunk. De a kívánt mértéket nem érte el. S az üzemtervek szempontjából ez nemcsak azért lényeges, mert a lakosság élelmezés szempontjából egyik alapkérdés az állattenyésztés, hanem azért is. mert termelőszövetkezeteinkben az egyik legnagyobb hasznot hajtó üzemág az állattenyésztés. Azt sem szükséges bizonyítani, hogy szervestrágya nélkül nagyüzemi termelés nem képzelhető el. Ennek viszont a megfelelő állatállomány kialakítása az alapja. E

bből a szempontból külön figyelmet érdemel, hogy a baromfi és a tojástermelés nem kap elég jelentőséget a termelési ágazatok kialakításában, az üzemtervekben. Indokolt, hogy a megalakult termelőszövetkezetek nagymértékben fejlesszék ki a baromfitenyésztést, ahogyan ezt a sövényházi új közös gazdaságokban is elhatározták. Ahol nincs közös férőhely, ott bátran alkalmazzák azt a módszert, hogy tanyákra adjanak ki kotlóaljakat százszámra. Az eddigi tapasztalatok szerint termelőszövetkezeti elnökeink jelentős hányada nem vette igénybe megfelelően a háztáji gazdaságok erejét. Most alakult szövetkezeteink ne kövessék el ezt a hibát. Az állattenyésztés fejlesztésében maximális mértékben támaszkodjanak a háztáji gazdaságokra, a szerződéses termelésnél bátran építsenek a tagok háztáji gazdaságaira, mert ellenkező esetben — a jelenlegi körülmények között — nem képesek megteremteni az állattenyésztést. Uj termelőszövetkezeteinknél az üzemterv készítésekor felmerül az építkezés kérdése is. Etekintetben saját lelményességük, anyagi erejük segít a legtöbbet. Most legfontosabb az, hogy a megkezdett épületeket befejezzék, kezdeményezzék a szerfásépítkezést és ahol lehetőség van erre, felében, harmadában vágják le a nádat a szerfásépítkezés tetőzetéhez. Termelőszövetkezeteink üzemterve akkor lesz megfelelő, ha azt nemcsak a vezetőség, hanem a tagság hagyja jóvá. Ezért már most, január végén, február közepéig vigyék a tagság elé az üzemterveket, a tagság vitassa meg és a javaslatokat, észszerű megoldásokat a vezetőség a közgyűlés után építse be az üzemtervbe. Nem lényegtelen az sem, hogy a megalakult termelőszövetkezetekben a munkaszervezet kialakítása után, rendszeresítsék a brigádértekezleteket, brigádvezetői értekezleteket, hogy a termelőszövetkezeti gazdák összeszokjanak, megismerjék egymást, a közös szellem, a közös munka verjen gyökeret életükben. Néhány régebbi termelőszövetkezetünkben a zárszámadós nem hozta meg a kívánt eredményt. Ennek első és legfontosabb oka a tagság munkájának szervezetlensége, hanyagsága, a munkaidő rossz kihasználása. Intő példa alakuló termelőszövetkezeteink számára, hogy saját munkájuk eredménye, vagy eredménytelensége elsősorban őket gyarapítja, vagy sújtja. A szövetkezeti vezetőség etekintetben határozott és erélyes kézzel legyen vezetője a rábízott vagyonnak, földnek. Ne történhessen meg, hogy hanyag, rossz munka miatt kerüljön nehéz helyzetbe egy-egy szövetkezetünk. (Természetesen az igazsághoz tartozik, hogy a gyengébb zárszámadással végzett szövetkezetek egy részénél az elemi cshpósok is közrejátszottak. De ahol ez nem áll fenn, a tagság hanyagsága, a vezetés gyengesége miatt alakult ki gyengébb zárszámadás, ott érthető módon nem számíthatnak az állam támogatására, mert saját maguk idézték elő a gyengébb évzárást. T

ermelőszövetkezeteink vezetőinek sokat segít, ha az alakuló közgyűlés után létrehozzák a szövetkezetekben a pártszervezeteket és a KlSZ-szervezeteket, mert a párt- és KlSZ-szervezetek politikai tevékenysége kedvezően befolyásolja az új rend kialakítását, a munka megszervezését és jelentős szerepet játszanak e szervek a tagok gondolkodásának formálásóban. Ezért szorgalmazni kell a rendkívüli tagfelvételeket a pártba és elősegíteni az arra alkalmas fiatalok felvételét a KISZ-be. Községi pártszervezeteink és KlSZ-szervezeteink legfontosabb feladata most, hogy létrejöjjenek a pártszervezetek a megalakult tsz-ekben. Oj szövetkezeteink nem nélkülözhetik a szakembereket. A termelőszövetkezeti vezetőség kutassa fel az arra alkalmas agronómusokat, főkönyvelöket, szakembereket, akik elősegítik a szervezett, tervszerű gazdálkodás kialakulását. Ehhez segítséget nyújt a megyei és járási tanács, s más szervek. A szövetkezetek fellendítésében szerepet játszik a szövetkezeti gazdák szakértelmének fejlesztése is. Ezért érdemes megvizsgálni, hogy a hátralévő hetekben — a tavaszi munka előtt — milyen szakmai tanfolyamokat lehet indítani a tagság körében. Legfontosabb érvünk az, hogy több száz- és ezerholdas területek irányítása, művelése nem azonos a kisparcellán folyó gazdálkodással. .4 nagyüzemi termelés nagyobb szakszerűséget, több hozzáértést ioényel. Az üzemterveket vitató közgyűléseken már szóba kerül a tavaszi munka előkészítése is. Ebben az évben különös jelentőségű a tavaszi munka megszervezése, mert a megalakult szövetkezetek földjei széjjel«zórtan, vetve vagy vetetlenül állnak. Célszerű még januárban elvégezni a földrendezést és a földrendezés elvégzése után kialakítani a munkaszervezetet, munkabrigádokat stb. A földrendezésben községcinknek segítséget nyújt a megyei és a járási tanács, hogy pontosan, szakszerűen menjen végbe ez az elengedhetetlenül fontos munka. A szegedi járásban sok a szőlő és a gyümölcs. E mezőgazdasági kultúrák ápolása, védelme igen alapos, gondos munkát igényel. Szövetkezeteink vezetői kisérjék figyelemmel a szőlő- és gyümölcstermesztést, hoov e mezőgazdasági termékekből minél több kerüljön szerződéses termelés útján a dolgozó emberek asztalára. Nemcsak a szatymazi őszibarackosról van szó, hanem az egész járás gyümölcs- és szőlőtermesztéséről. Ezzel egyidőben szorgalmazzák az új telepítések előkészítését, • hogy az elkövetkezendő években több száz, több ezer holdon, nagy táblákban gyarapodjon a járás szőlőterülete és (S'ümölcsöse. Ez azért is szükséges, mert a szegedi járásban lévő szőlők nagy hányada régi, öreg, emiatt termésátlaguk alacsony. Mire e szőlők véglegesen kiöregszenek, akkorra legyen meg a közös gazdaság új telepítése, mely biztosítja a szegedi járásból azt a szőlő-, bor- és gyümölcsmennyiséget, melyet joggal elvár az ország lakossága ettől a gazdag járástól. Ebben a kérdésben szövetkezeteink vezetői legyenek nagyon következetesek és határozottak. Például a pusztaszeri Árpád Tsz tagjai, vezetői is, igen helyesen, 50 kataszteri hold földre telepítenek új, egységes szőlőst. A

felmerült kérdések mutatják, hogy termelőszövetkezeteink megszilárdítása válik a legfontosabb feladattá. Okos, megfontolt, szakszerű munkával, a tagság eszének, erejének felhasználásával, teremtsék meg a közös gazdálkodás feltételeit, a tavaszi munkák zavartalan megindítását. Ezekben a hetekben végzett munka kihat az egész évre. Ha mulasztás, hanyagság történik, akkor ennek, év végén kárát látja a szövetkezet. Ezt pedig egyetlen termelőszövetkezeti vezető és termelőszövetkezeti gazda sem akarja. \