Délmagyarország, 1960. december (50. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-17 / 297. szám
\ 313 Szombat, 1960. december I?. W Pusztaszeren Árpád névvel új tsz alakult A községben már 540 család választotta a szövetkezést Pusztaszeren tegnap, pénteken zsúfolásig megtelt a művelődési otthon nagyterme a történelmi múltú vidék földművelő népéveL A távoli határrészekről is eljöttek az emberek, hogy Immár mint a kisparcellákkal szakító gazdák megalakítsák termelőszövetkezetüket és illő módon meghatározzák a nevét Az alakuló közgyűlés nagyszerűsége megkapta az embereket és ezt már sz első percekben is érezni lehetett. Miután pedig Sebők József, a községi tanács elnöke köszöntötte a szövetkezetet alakító közgyűlést a tegnap egyéni gazdái, akik most már szövetkezeti emberek, egymásután szólaltak feL Mondataikat a holnapba vetett bizalom, a közös gazdálkodás iránt érzett felelősség forrósította. Körültekintően megbeszélték és elfogadták a tszalapszabályt, amely a szövetkezeti élet és gazdálkodás törvénye. Azután, amikor arra került a szó, hogy mi legyen a neve az új közös annyian egyszerre mondták: Árpád! A közgyűlés a névadás ntán kimondotta, hogy az Árpád Termelőszövetkezet tagjai, szám szerint 117-en 1190 katasztert hold földön gazdálkodnak. A tsz elnökéül egyakarattal a népszerű és kiváló gazdát, Németh Józsefet választották meg. A tsz elnökhelyettese Pintér Géza és szintén a közgyűlés döntése szerint a szövetkezet vezetőségébe került még Veres László agronómus, Fodor Sándor, Tülkös Mihály és Szabó Sándor dolgozó paraszt. A közgyűlés gondot fordított a tsz induló közös alapjának megteremtésére és ezzel kapcsolatban ls —az alapszabálynak megfelelően — hoztak döntéseket. A tavaszi munkálatokra, a többi között a vetésre is gondoltak. A tsz tagjai a szövetkezetbe vitt minden hold földjük ntán 5 kiló kukoricát és 10 kiló árpát adnak a tavaszi vetéshez. Az új szövetkezeti gazdák gazdaságnak, szinte mind- örömmel vették az ingyenes Fejlődik műanyagiparunk Az új alapanyagok üzemi gyártásának technológiáját a Műanyagipari Kutató Intézet dolgozza ki. Itt különféle kísérletek folynak a Nyerges újfalui Vlscosa gyár danulon gyártásának fokozására. Az eddigi eredmények lehetővé teszik, hogy a jelenlegi technológia lényeges módosítása nélkül, csupán katalizátor megváltoztatásával, a termelést csaknem 70 százalékkal növeljék. Felvételünkön a kutató intézet egyik laboratóriumában a szálhúzásl kísérleteknél termelt poliamidszálak kaprolaktámtartalmát vizsgálják orvosi ellátást, a gondoskodást az öregekről stb. A közgyűlés — amelyen a járási pártbizottság és a járási tanács képviselői is részt vettek — kitűnő hangulatban fejeződött be. A régebben működő Petőfi Termelőszövetkezet mellett tehát már új szövetkezet is él, az Árpád. Természetesen az Árpád Tsz nem tömöríti magában az új útra tért valamennyi dolgozó parasztot és így még egy újabb tsz alakítására is sor kerül, illetve jó néhányan a Petőfi Tsz-ben dolgosnak as új belépők. Pusztaszeren különben a mintegy hétszáz család közül tegnap, pénteken délután 4 óráig már 540 család választotta a szövetkezést. Ez a szám az esti órákig természetesen tovább gyarapodott. A szövetkezés iránt változatlanul nagy az érdeklődés és rrjind több egyéni gazda követi társait az új paraszti élet útján. Rendezzük a rendezmvalót! A gazdasági élet olyan, mint az emberi szervezet: benne minden rész sajátos funkciót tölt be. Ha valahol baj van, a részekből összetevődő egész gazdaság szenvedi kárát Teáz, néogazdaságunk alapjában véve egészségesen, jó irányba fejlődik, ez azonban nem azt jellenti, hogy minden a legnagyobb rendben megv. Itt van például az a probléma, amelyről sok szó hangzott el legutóbb az országgvűlésen. amiről beszéltünk és beszélünk értekezleteken, termelési tanácskozásokon : a munkanormák elavultsága. A gépi beruházások eredményeként az elmúlt esztendőkben korszerűbb lett az üzemek technikai felszerelése, tehát a munka feltételei változtak. A munkakövetelmények azonban nem mindig ennek arányában. A Szegedi Seprűgyárban sem műszaki. sem mért, de még statisztikai norma sincs, csak becsült normákkal dolgoznak. Az újonnan beszerzett gépeknél is becsült normákat alkalmaznak oly módon, hogy a régi normáikat becslés alapján módosították. A Cioőgyárban műszaki normákat csak egyes munkagépekre állapítottak meg. Többnyire becsült normák szerint dolgoznak itt is, meA Hungária Műanyag- és Gumiárngyár polietilén foU»fúvó üzemmel bővült Az új üzemrészben három — a képünkön is látható — géppel készítik a csomagoláshoz kitűnően felhasznál ható műanyagzacskókat A kommunista és munkáspártok nyilatkozata minden békeszerető ember gondolkodásának megfelel Az Opus Pacis és az Országos Béketanács katolikus bizottságának nyilatkozata Az Opus Pacis és az Országos Béketanács katolikus bizottsága Grősz József kalocsai érsek elnökletével ülést tartott Az ülést Grősz József érsek, az Opus Pacis elnöke nyitotta meg, majd dr. Beresztóczy MiklÓ6, az Országos Béketanács katolikus bizottságának főtitkára tartott beszámolót az elmúlt év munkájáról, méltatta és kiemelte a moszkvai békekiáltvány rendkívüli jelentőségét. A beszámoló után Mag Béla, az Opus Pacis ügyvezető igazgatójának előterjesztésében egyhangúlag nyilatkozatot fogadtak eL "Az Opus Pacis és az Országos Béketanács katolikus bizottsága 1960. december 15-én tartott együttes ülésén foglalkozott azzal a kiáltvánnyal, amelyet az öt világrész kommunista és munkáspártjainak képviselői a béke kérdésében intéztek a világ népeihez. A béke kérdésében olyan törekvések támogatására intéztek felhívást -minden emberhez, függetlenül politikai és vallási meggyőződésétől. függetlenül nemzetiségétől és bőre színétől, mindazokhoz, akik szeretik hazájukat és gyűlölik a háborút, amely törekvések nemcsak minden jó szándékú ember gondolkodásának, de vallási világnézetünk társadalmi életünkre vonatkozó tanításának is megfelelnek, és bár áthidalhatatlan világnézeti különbség választ el a kiáltvány alkotóitól, mégis a béke szolgálata természeténél fogva a keresztény lelkületnek: a humanista életfelfogásnak és a kinyilatkoztatásban megszólaló isteni akaratnak: a hívő világnézetnek közös feladata* — állapítja meg a nyilatkozat. Hangoztatja, a háború — főképp a modern pusztító fegyverek birtokában — nem lehet társadalmi rendszerek versengésének, világnézeti különbségek vagy faji ellentétek megoldásának eszköze. A háború kivetkőzteti az embert emberi mivoltából. A háború a mai tömeggyilkos fegyverek birtokában mindenképpen bűn. A nyilatkozat zárósoraiban kijelenti: -Ugy érezzük, hogy amikor mély vallási meggyőződésünk, emberi öntudatunk és őszinte hazaszeretetünk miénknek is vallja e békekövetelést, arról híveink előtt is biznyságot kell tennünk és velük együtt imádsággal is segítenünk kell a követelések megvalósulását*. Az ülés Grősz József érsek zárószavával ért véget. lyéket évenként a munkaügyi osztály munkanap-felvétel alapján ellenőriz. Gazdasági tevékenységünk központi követelménye most a termelékenység emeléséEgy-egy új gép, a korszerűbb technológia hatása a Paprikafeldolgozó Vállalatnál is számszerűen kimutatható, akárcsak a Szegedi Kenderfanú gyárban, vagy a Szőrme- és Bőrruhakészítő üzemben. Számottevő a sok apró szervezési intézkedés, a munkakörül menyek folyamatos és tervszerű javítása is, bár ezek külön-külön talán jelentéktelennek tűnnek. Vajon nem könnyebb és eredményesebb-e a munkás tevékenysége, ha gyarapszik szaktudása, gyakorlata? De igen. Ugvszintén akkor is, ha az idő múlásával — ahogyan egyesek mondják — megismeri az üzemen belüli -dörgést*, tudja, kihez forduljon, ha nincs anyag, ha rossz a szerszám. A termelékenység ilyen és más tényezők hatásóra szüntelenül növekszik. Ennek a változásnak tükröződnie kell a normákban is. Ha azonban a norma — amelyre igen sok példa található a szegedt üzemekbén — egy, sok év előtti helvzethez igazodik, a fejlődés fékjévé válhat. U ** zömeinkben mindig az úgynevezett kényes kérdések közé tartozott a norma változtatás. Több évvel ezelőtt a normaszigorításokat. a béralap csökkentését felülről írták elő. Az utóbbi három évben ilyen általános normarendezés nem volt. Erre nincs is szükség. A béralap változatlan marad. Ma már a vállalati vezetők hatáskörébe tartoznak a bérkérdések, köztük a mindenkori normák megállapítása is. Üzemeink egy részében, mint például a Textilm övekben, éltek is ezzel a lehetőséggel. Nem hanyagolták el a rájuk háruló feladatot, s minden esetben, amikor változtak a műszaki feltételek, ha korszerű berendezést kaptak, vagy új gépet állítottak munkába, ennek megfelelően mindjárt módosítottak a normákon is. Olyan üzemeink is vannak, ahol időszakonként megvizsgálták, hogy a normák egyéb körülmények miatt nem avultak-e el. Az elavult norma nemcsak bérkérdés. Sokan csak ezt látják és mindjárt általános normarendezést, s ezzel együttjáró keresetcsökkentést emlegetnek. Erről pedig szó sincs. Az igazság az, hogy a lazaságok a termelékenység emelkedésének fékezése mellett akadályozzák az üzemek kapacitásának felmérését, és ezzel a pontos, reális tervezést is. A korszerű termelő módszerek kialakításához, a ráfordítások során keletkező különböző veszteségi idők feltárásához, a megalapozott termeléshez elengedhetetlenek a megalapozott normák. Mindezek a követelmények űj igényeket támasztanak az üzemi vezetéssel szemben és A termelőszövetkezetekben megkezdődött a munkásvédelmi hálózat kiépítése A Földművelésügyi Minisztérium munkaügyi és szociálpolitikai osztályán a balesetvédelemben elért eredményekről és az új Intézkedésekről tájékoztatták az MTI munkatársát — 1960-ban a mezőgazdaság ismét sok gépet kapott. E gépek működtetésével megnövekedett a balesetveszély és fokozott védelemre van szükség. A gépállomásokon a tavalyihoz képest nem emelkedett a súlyos balesetek száma, viszont fokozott gondossággal elejét lehetne venni a még előforduló szerencsétlenségek nagy részének, hasonló a helyzet az állami gazdaságoknál és az erdőgazdaságoknál is. — Ebben az esztendőben a balesetvédelmi helyzet javítása érdekében több figyelemreméltó intézkedést hoztak. A mezőgazdasági nagyüzemek vezetőinek biztonságtechnikai vizsgát kellett tenni, s csaknem 3000 szakember vizsgázott jó eredménnyel. Fokozott mértékben ellenőrzik a mezőgazdasági üzemekbe felvett új dolgozók balesetvédelmi oktatását. — A negyedévenkénti rendszeres oktatást színvonalasabbá teszik, a gépállomásokon és az állami gazdaságokban az oktatás után balesetvédelmi filmeket mutatnak be. Mivel a balesetek jelentős része a közúti forgalomban résztvevő vontatóknál és traktorosoknál adódik, a Földművelésügyi Minisztérium felkérte az illetékes rendőri szerveket, hogy a közúti forgalomban résztvevő jármüveket fokozott mértékben ellenőrizzék. A téli hónapokat a balesetvédelmi oktatás kiterjesztésére használják fel. Megyei mezőgazdasági munkásvédelmi vándorkiállításokat szerveznek a nagyüzemek dolgozói számára. A termelőszövetkezetekben most kezdődött meg a munkásvédelmi hálózat kiépítése. A szövetkezetekben lehetőleg az ipari képzettséggel rendelkezők közül biztonsági megbízottat neveznek ki, s a megbízottak szómára a következő hónapokban tanfolyamokat szerveznek. új feladatokat jelentenek, Tökéletesíteni kell a techno. lógiatervezést, növelni a műszaki normák arányát. Persze, a műszaki normák alkalmazása nem öncél. Meg kéli előznie egy sor munkaszervezési intézkedésnek, új technológiai útmutatások kidolgozásának, s mindennek együtt keli járnia a dolgozók munkája megkönnyítésevet. S ha ezT megvan, s korszerűbb gépeket állítanak munkába, nem szabad, hogy minden maradjon a régiben. Üzemeink egy részében csak a vezetők bátortalansága és kényelemszeretete állta útját annak, hogy a helyes bérezési rendszer alapján rendezzék minden időben az elavult normákat. Sok üzemben megértek ugyanis egy sor norma újjárendezésének feltételei s a munkások számára is magától értetődő lett a dolog. Mégsem valósították meg. Népszerűtlen intézkedésnek tartották, hogy elhárítsák aa üzemen belül a termelékenység emelése útjából a laza normákat. Ezt, úgy látszik, a központi szervek feladatának tekintették. E gyes gazdasági vezetők a bonyolultabb kérdésekben ma is a lelettes szervek útmutatására várnak, ök ugyan beszélnek az elavult normák káros hatásáról, de várnak a rendezéssel, mert könnyebb egy rendeletre hivatkozni, mint alaposan megmagyarázni ^ a helyileg elhatározott intézkedést. Az ilyen vezetők nem látják el feladataikat, s nem bíznak eléggé a munkások öntudatában. Nem támaszkodnak kellően erre az öntudatra. Pedig a munkások felelősségérzete, a gyár iránti ragaszkodása, szocialista gondolkodása és lelkesedése hatalmas erő. Ma már egyre többen ismerik fel gyakorlati tapasztalataik alapján, hogy amit az üzemekben. gazdaságokban termelünk, az a közé, a társadalomé. A megtermelt javakból mindnyájan részesülünk, akár közvetlenül, akár közvetve. Minden fillér visszajut az emberekhez, egyrészt a borítékban és a különféle szociális juttatásokban, móri-észt a közös javunkat szolgáló létesítményekben. Ezért, amikor az öntudatra apellálunk, akkor azt kérjük a munkásoktól: ne csak a forintokat lássák, amelyek a szorosan vett keresetet jelentik, hanem tekintsék sajátjuknak az egész népgazdaságot, egész gazdagodd életünket. A szegedi üzemekben tapasztalható lazaságok ls arra figyelt meztetnak, hogy a normahelyzetet. rendbe kell hoznunk. Minden normát felül kell vizsgálnunk, de nem mindegyiket kell rendeznL Csak azt és olyan mértékben. amilyen módosítás 3 munkakörülményekben történt a norma megállapítása, illetőleg legutóbbi változtatása óta. A normahelyzet javítása nem kampányfeladat A hibákat a jövő év derekáig kell kijavítani. Ez nem jelenti azt, hogy ráérünk e munkával. De legyen előttünk állandóan az, amit Kádár János elvtárs mondott országgyűlési beszédében: -Most óva intjük a gazdasági vezetőket mindenfajta kapkodástól; attól, hogy amolyan -dirr-durr bele*alapon. egy-két hét alatt akarják megoldani mindazt amit két-három esztendő alatt elmulasztottak*. Nincs szükség a gyorstalpaló munkára, amilyent Például az Uiszegedi KenderLenszövő Vállalatnál is végeztek. Itt a párt- és a szakszervezet alig tett valamit; hogy politikailag előkészítse a hiányosságok megszüntetését. A szövődéi üzemrész párttitkára is csak osztályvezetőjétől értesült a normák rendezéséről. Most mindenütt alapos, gondos előkészítéssel kell jnunkáhoa fogni, hogy rendezzük a rendezni valót. Nagy Fái