Délmagyarország, 1960. december (50. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-16 / 296. szám

Péntek, 1960. december 16. 2 Hullámzó harcok foldunk Laosz fővárosában Amióta Szufanuvong her- ségeinek sikerült egyesillnieag, a Neo Lao Hakszat Párt ök a Paksaneból elindult, vezetője gerillaharcra hívta három zászlóaljat kitevő eltel Laoez népét az áruló No- lenforradalml erőkkel saván tábornok erőinek meg- A főváros védői a túlerő semmisítésére napról napra- elől kénytelenek voltak viszerősödlk a fegyveres népi el- szavonulnl. Magában Vienlenáilás az ország különböző tianeban kisebb ellenálló csoterületein. Az elmúlt napok- portok még folytatják a harban a puccsistáknak három cot. A város lakosságának dél-laoszi körzetet kellett ki- tömeges elszállítása megkezüríteniök. dódött. A harci helyzet óráról érá- A délutáni órákban kiürfr* változik Vientianenál. Ró- tették a laoszi amerikai vid, viszonylagos szélcsend nagykövetséget Parancsot után a Nosavan-erős csütör- kapott a távozásra az ametókön a déli órákban újabb rikai tájékoztató szolgálat •lőrenyomulást hajtottak személyzete is. végre amerikai és thaiföldi A fővárosért folyó harcnak tank és tüzérségi támogatás- már több száz sebesültje •al Noeavan a fővárostól van és a halottak száma dtlkeltere levő támadó egy- megközelíti a százat. Lumumba súlyos sérülést szenvedett a fogságban Aj Ázsiai és Afrikai Né- leyvillebe — hangzik a távpek Szolidaritási Szervese- Irat — sürgős élelmiszersetének állandó titkársága gítséget és fegyvert kér önKairóban megdöbbentő köz- tői, mivel az imperialista lemáryt adott ki arról, hogy bérenc Mobutu polgárhábo. . „ __ rút indított a törvényes kor\g5S***£St£ mánvt ,anx>gat*er6k nlwterelnöke Mobutu ásol- Nasszer elnök Lundula dósainak fogságában as tábornoktól, a kongói hadembertelen bánásmód kö- sereg főparancsnokától ls rotkestében elvesstette kapott táviratot. E távirat szerint Újabb sikertelen holdrakéta-kísérlet az Egyesült Államokban Az Egyesfiit Államok Capo Cancveral-l kísérleti telepén csütörtökön — ottani időszámítás szerint — a kora reggeli órákban -AtlasAble* típusú óriásrakétát bocsátottak fel azzal a céllal, hogy egy 175 kilogramm súlyú kis bolygót indítsanak Hold körüli pályára. A rakéta egy perccel kilövése után a levegőben felrobbant. Az Országos Űrhajózási Hivatal közleménye szerint vizsgálatot indítottak a kudarc okainak kiderítésére. Az AP amerikai hírügynökség közleménye szerint ez már a hatodik sikertelen holdrakéta-kísérlet az Egyesült Államokban. ssemevllárát. Nasszer szerdin Antoáne Cizengától, a törvényes kongói kormány ideiglenes miniszterelnökétől táviratot kapott. Letartóztatták a nepáli miniszterelnököt A király »«tte kszébe a hatalmat Mahendra nepáli király minisztert a király katonái csütörtökön váratlanul ke- letartóztatták, amikor azok zébe vette a hatalmat. éppen egy ifjúsági gyűlésen A király rádióbeszédben vettek részt, jelentette be, hogy felosz- A király rádióbeszédében Kétszázezer algériai lemészárlására készül a francia kormány Ferhal Abbasz táviratban hívta fel Hruscsov figyelmét az algériai nép elleni merényletre Ferhat Abbasz., az Algériai tak köréi és eltökélt szán- tározták, hogy a kormány Köztársaság ideiglenes kor- dékuk, hogy utolsó szálig javaslata ellenére pénteken mányának elnöke felhívta legyilkolják őket. vita kövesse a szenátusban Nyikita Hrusc#ov figyelmét Az algériai ideiglenes kor- az Algériáról szóló korarra a tömegmészárlásra, mány elnöke rámutat a rnánynyilatkozat felöl vasaamelyet a francia gyarmato- rendkívül feszült helyzetre sát. sítók és a francia megszálló és hangsúlyozza, hogy mind- Terrenoire tájékoztatáshadsereg egységei végeznek ezért súlyos felelősség hárul ügyi miniszter a miniszterAlgéria városaiban. a francia kormányra. Ferhat tanács után közölte, elhatáFerhat Abbasz Hruscsov- Abbasz kéri Hruscsovot, kö- rozták, hogy — fegyelmi inhoz Intézett táviratában köz- vessen el mindent, hogy -ha- tézkedéseket foganatositali, hogy Algír város Casbah ladóktalanul megszűnjön az nak„ galan tábornokkal, az kerületében a francia csapa- algériai nép ellen elkövetett . . . , VmíWAtr tok kétszázezer algériait zár- nyílt fajirtás*. algériai fruncia , haderok volt főparancsnokéval szamA francia minisztertanács ülése ben. Többek közt 40 köztisztviselőt felmentenek állásából, mert részt vettek az algériai sztrájkban. A miniszter közölte, hogy eddig ötaaáz Algériában élő európait tartóztattak le Bejelentette toCsütőrtökön délelőtt ülést A de Gaulle tábornok eltartott a francia miniszter- nökletével megtartott mitanács. nisztertanácsi ülésről kiadott hivatalos közlemény szerint a minisztertanács -újból megerősítette a kormány algériai politikáját*. lattá a parlament mindkét házát és a kormányt, s maga vette kezébe a törvényhozó és végrehajtó hatalmat. Biseszvar P. Kolrala rrühangoztatta, hogy Nepál továbbra is semlegességi po lilikét fog folytatni. A király általánosságokban mozgó beszédéből nem derült ki pontosan, miért niszterelnököt és a belügy- vette kezébe a hatalmat Mobutu csapatai már behatoltak a keleti tartományba Lundula tábornok kéri, hogy A kongói központi kor- az Egyesült Arab Köztársamány, amely Ideiglenesen ság adjon katonai segítséget éthelyesete székhelyét Stan- a kongói kormánynak. Államcsínyt hajtottak végre Etiópiában Mailé Sialamié helyett legidősebb fia lett a csiszár S serdán kora reggel Ad- éta külföldi látogatási kötedlsz Abbebában. Etiópia fő- lezettségeinek tesz eleget — városában államcsínyt baj- az államcsíny kitörésének tottak »f»re. Aszfa Uasswtn, hírére Rio de Janeiróból, Halié A* Brazília volt fővárosából, eves, legidősebb fia radlobeszédben jelentette be, aho1 ^P®" tartózkodott, rebogy átvette a hatalmat, új pülőgépen hazatért Etiópikormányt alakit, és hogy e ába. kormányt támogatja a rendőrség és a hadsereg. Az új abesszin kormány miniszterelnökévé Ras Imro-t, Etiópia volt indiai nagykövetét, az eddigi földművelésügyi minisztert nevezték kl. Külpolitikai hirek J0rűMan Befejezte munkáját az nak ilyenformán — 25 év UNESCO, az ENSZ kulturá- után először — ismét vam lis szerve közgyűlésének 15. királynéja. A francia szenátus párt- vábbá, hogy elrendeltek csoportjai vezetőinek esü- egyes algériai üzletek kéttörtök! megbeszélésen elha- négy hétre szóló bezárásé1 Összeüli a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága A Párizs melletti Ivryben vetendő taktikáját tárgya!csütörtökön összeült a Fran- ták meg a Központi Blzottülésszaka, amelynek tevékenységében közel száz ország vett részt. A közgyűlés 32 napon át ülésezett s ez A svájci parlament két háza együttes ülésen Frleddet-et választották. 32 napon qt ülésezett s ez . . •» " ™ • * ,, alatt az oktatás, a tudomány ^^'ent valaaztotta és a kultúra fejlesztésének ?vá,c í" , 19?l es sok kérdését vitatta meg. évre" Alelnökké Paul Chauközöttük olyan fontos kérdéseket, mint az írástudatlanság megszüntetése Ázsia, Kuzmin szovjet külkeresAfrika is Latin-Amerika or- kedelmi miniszterhelyettes szagaiban, vagy az UNESCO vezetésével szovjet kereskeszerepe a gyarmati rendszer delmá küldöttség érkezett teljes felszámolásában. Havannába, hogy az illetékes * kubai szervezetekkel tisztázCsütörtökön délelőtt tar- za az 1961. évi saovjet—kutották meg a harmincéves bal árucserével kapcsolatos Badouin belga király é« a kérdéseket, továbbá szerzőspanyol származású Donna déseket kössön egyes áruk Fabiola esküvőjét. Belgium- szállítására. cia Kommunista Párt Központi Bizottsága. Maurice Thorez, a párt fótitkára beszámolt a kommunista éz munkáspártok moszkvai konferenciájáról, majd Élicnne ság tagjai, akik mellett részt vettek az ülésen a párt valamennyi megyei szervezetének első titkárai ia. A Francia Kommunista Párt állásfoglalása — amely Fajon referátumának meg- mint ismeretes, a nem-mel vitatására került sor: a nép- való szavazást indítványoz szavazás előtti Franciaország és Algéria politikai helyzetét, a pártnak a népszavazás kampányában köza — nagy jelentőségű lesz a népszavazás előtti kampányban, s nyilván széles tömegek álláspontját fogja meghatározni. Újabb tüntetések Algírban Nyugati hírügynökségek osztagait mozgósították a jelentései szerint csütörtq- tüntetők szélzavarására. Az kön délelőtt újabb tüntetés egész Casbah-negyedben patkezdődött Algírban. A város arab negyedéből, a Casbah-ból az FLN zászlai alatt több ezer tüntető vonult a Place Du Gouvernement felé. A tüntetők szavalókórusban tanásig feszült a helyzet és a hatóságok mindenképpen igyekeznek az arab negyedet a város többi részétől elszigetelni. A Casbah-negyedben erős katonai és kiáltozták: -Muzulmán Al- rendőrt járőrök cirkálnak; gériát! — Ferhat Abbaszt a hatalomra!* A gyarmatosító hatóságok az idegen légió ejtőernyős az utcák fölött helikopterek keringenek. Az arab negyed utcáin mindenütt nagy tömegek gyűltek össze. Emberrablás az STR 170-en Senki Bár Aazfa Uassaan rádióbeszédében nem tett említést Haili Szelasszié császárról, kijelentette: -Etiópia népe hosszú idő óta türelemmel és reménykedéssel várta, hogy egy napon megszabaduljon az elnyomástól, a nyomortól és a tudatlanságtól Az üres ígéretek azonban nem elégíthetik ki tovább a népet, amely kézzelfogható intézkedéseket vár az életszínvonal emelésére. A fejlesztési terveket nem hajtották végre, s az újonnan függetlenné vált afrikai államok példája megmutatta az etiópiai népnek, hogy ezek ai új nemzetek gyorsan haladnak és maguk mögött hagyják Etiópiát * A rádióbeszéd után közvetített kormánynyilatkozat pontokban szabja meg a kormány feladatait: az életszínvonal emelése, a kultúra fejlesztése, Iparfejlesztés, az ifjúság képzése és érvényesülésének biztosítása. A kormánynyilatkozat külön hangoztatta, hogy az új kormány biztosítja a külföldi tőkeérdekeltségek jogait és szívesen lát minden olyan külföldit, ald Etiópia boldogulásáért kíván tevékenykedni. A kormánynyilatkozat külpolitikai kérdéseket nem érintett, csupán hangoztatta, hogy az új kormány baráti kapcsolatot akar fenntartani mindem állammal. • HaiM Szelasszié etlőp ee&sáa a*l november vége nem látta a matrózt a katonai romboló fedélzetéről a tengerbe ugrani Csak kopogó csizmáinak dobpergése riasztotta fel a kikötő hivatalnokalt és személyzetét, ahogy végigrohant az elhagyott mólón. Mögötte tíz vagy tizenöt lépésre egy tengerészőrmester rohant. Ugyanezen a napon a déli órákban az angol partok melletti halászútjáról hazatérőben, átszelve az északkeleti csatomét, a Strahlsund-i kikötőbe való keletnémet halászbárka befutott a holtenaui zsilip kikötőjébe. A halászhajó előtt a német szövetségi haditengerészet két rombolója, a Z. 3. és a Z. 4. horgonyzott. Mikor az üldöző látta, hogy a menekülőt már nem érheti utói, megállt és visszatért a rombolóra. Az üldözött könnyed és gyakorlott mozdulattal vetette magát az STR 170-es fedélzetére. 20 év körüli, szőke, középmagas, vállas fiatalember volt, a szövetségi köztársaság tengerészelnek egyenruhájában. Lihegve tekintett a körbenálló hét halászra, kik néma kérdéssel a szemükben bámulták a váratlan jövevényt. — A kapitánnyal szeretnék beszélni —szólt végül. — Én vagyok az. Jöjjön be — hangzott Günter Möller hangja a kormányosfülke ablakából. — Politikai menedéket kérek — mondta a menekült. — Miért? — kérdezte higgadtan Möller. Erre megindult a szóáradat a jövevény szájából. — Elegem van belőlük. Négy éve szolgálok, igaz, hogy önként Jelentkeztem, de szeretném ezért felkötni magamat. Most befejeztem. A hang. a bánásmód, az örökös zaklatás, elegem volt. El akarok menni. A strahlsundi halászok némán hallgatták. Végül a kapitány csendesen megkérdezte: •— Jól megfontolta a dolgot? — Már régen készülök a szökésre. Jol tudom, mit csinálok. Kérem, maradhatok? A kapitány, egy megfontolt, józan férfi, vonakodott. Az első gondolata motoszkált a fejében, mikor a menekülő matrózt meglátta: előre megrendezett dolog. Holnap telekürtölik a nyugatnémet sajtót: -Emberrablás egy keletnémet halászhajóval*. — Maradhatok? — ismételte meg aggódva A fiataf matróz — Természetesen maradhatsz — határozott \ égülis Möller. — Legjobb, ha lejössz a kabinba — és levezette a fülkébe, melyben a gépésszel, Willi Knuttal együtt lakott. A Z. 3. tatján e8y tajtékzó, gesztikuláló * embercsoport hadonászott. A kikötőigazgatóság ablakaiban pedig az alkalmazottak szorongtak. Mindnyájan izgatottan nézték a sarló és kalapácsos kis halászhajót Végül kivált a tömegből a kikötőrendészet egy tisztje és a heringesládákon keresztül lihegve felkapaszkodott a fedélzetre. Miközben sanda tekintettel nézte az árbóc lobogóját tisztelgett és barátságosra fékezett hangon kérte, hogy a menekülttel beszélhessen. Möller szabaddá tette előtte az utat, a rendőrtiszt pedig úgy tett mintha mindennapos esettel állna szemben. Cigarettával kínálta a matrózt és kedélyesen mosolyogva szólt hozzá. — No, bajtárs, gyújts rá, aztán majd elbeszélgetünk. — A kérdezett meg sem mozdult. — Tartsa meg a cigarettáját és a mondanivalóját. — A rendőrtisztnek egy arcizma sem rezdült — Ha egy baráti Jó tanácsot adhatok, gyere vissza a saját jószántadbóL A tiszt hangja élesebb lett — Idefigyelj, ha nem engedelmeskedsz, erőszakkal viszünk vissza, ezt jól tudod. — Én pedig ittmaradok a hajón, nincs Joguk engem erőszakkal elhurcolni. Menedékjogom van. — Itt minden jog a miénk és nyugodt lehetsz, hogy érted jövünk. Hiszen önként választoltál. Ekkor keserűen és megvetően nevetett fel a menekült: — Én semmit sem választottam, semmit. Huszonegy éves vagyok. A választáshoz eddig túl fiatal voltam De tizenhét éves fejjel katonásdit játszani, ahhoz jogom volt. A tiszt szó nélkül megfordult és elhagyta a hajót. A kabinban egy percig csend volt, aztán megszólalt a vitától még kimerült menekü't. — Ott, fennt, Bonnban, talán tehetnek, amit akarnak, de itt — és a hajó padlójára dobbantott a csizmájával —« ez nem a szövetségi köztársaság területe. — Igazad van — szólt Willi Knuht. Gyújts rá. — Csendben fújták a füstöt, senki sem tett fel kérdést. Érezték, hogy a pillanat nem alkalmas a mesére. Aztán megszólalt a matróz: — Strahlsundból valók vagytok? — és először simult ld az arca. — Ott született az apám. — Kintről dobogás szakította íélba a meg sem Indult beszélgetést. Négy ember mászott s fedélzetre, elöl az iménti rendőrtiszt, mögötte pedig a katonai rendőrség három katonája, fehér derékszíjjal. pisztollyal és gumibotokkal felfegyverkezve. Egyáltalán nem úgy festettek, mint •kik állampolgári jogokról jöttek vitatkozni. — Felszólítom, hogy azt az embert azonnal távolítsa el a fedélzetről — rikácsolta a tiszt, és az iménti barátságnak nyoma sem volt a hangjában. Möller nyugodtan válaszolt: — Én pedig felkérem önt, hogy távolítsa el a katonai rendőrséget a fedélzetről, ön nagyon jól tudja, hogy a mi halászhajónkon a katonai rendőrségnek nincs keresnivalója. — Itt mindenhez jogunk van, ez német kikötő és ez egy német hajó. — Az igaz, hogy német és német, de egy egészen más fajta — válaszolta a kapitány. — Adja ki azt az embert, utoljára szólítom fel — Én nem hívtam, hogy jöjjön ide és nem tartóztatom, ha menni akar, de menedéket kért és a nemzetközi jog értelmében ezt megadtam neki. Ennél maradunk. — Akkor erőszakot alkalmazunk — és a rendőrök már be is törtek a kabinba. A menekült felugrott. -Ne ellenkezzen, mert lelövöm!— ordította a tiszt. -Letartóztatom* — és a bilincsek már csattantak is a csuklóin. — Te átkozott disznó, majd beverem a pofádat — a tiszt felemelte a gumibotot, de hirtelen két halász állt a védtelen elé. — Pofát beverni, azt lehet, ott kint, nálatok — mondta Knuht és minden szótagot jól megnyomott. — De itt, nálunk nem lesz ütlegelés. A rendőrök megragadták a menekültet, miközben letépték a ruháját is. Hiába védekezett kézzel-lábbal rúgkapálva, gyakorlott mozdulatokkal, kettő a lábainál, egy a kézibilincseknél megragadta és a heringeshordókon és létrákon keresztül visszacioelték a szárazföldre, törvényes jogaik talajára. Közben a kikötőben hatalmas tömeg verődött össze. Egyenruhások, munkások és hivatalnoklányok. Néhányan kárörvendően kuncogtak, de a többség némán bámulta a színjátékot. Egy rekedt hang felordított: — Ez a mi demokráciánk! — aztán lázas vitában olvadt fel a tömeg. Miközben a tehetetlen embert a parton várakozó jeepphez vonszolták. Azt hitte szegény, hogy négy év alatt megismerte az embereket és a jogait. De nem ismerte őket eléggé. Most a saját bőrén tudta meg, hogy mennyit érnek a Jogai. M. 6