Délmagyarország, 1960. december (50. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-02 / 284. szám

Megkezdte munkáját az országgyűlés új ülésszaka Fontos beszámolók és törvényjavaslatok az ülésszak napirendjén Az országgyűlés csütörtökön összeült. Részt vett az ülésen dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, a Poli­tikai Bizottság póttagjai, Csergő János, Czinege Lajos, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Kisházi Ödön, Kos­sá István, Kovács Imre, Losonczi Pál, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, dr. Sik Endre. Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Részt vettek az ülésen a hazánkban tartózkodó görög képviselő­csoport tagjai. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitót­ta meg. Az országgyűlés tudomásul vette a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának írásbeli jelentését az 1960. augusz­tus 5-én berekesztett ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről, majd Rónai Sándor javaslatára elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. A bányászatról szóló törvényjavaslat tárgyalását; 2. A honvédelemről szóló törvényjavaslat tárgyalását; 3. A Legfelsőbb Bíróság népi ülnökeinek megválasztá­sát; 4. A nemzetközi helyzetről szóló beszámolót; 5. A mezőgazdaság helyzetéről és a soron következő feladatokról szóló beszámolót. Ezután következett az első napirendi pont, a bányászat­ról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Elsőnek Czottner Sán­dor nehézipari miniszter szólalt fel. A* első magyar bányászt örvény-javaslat Caottner Sándor bevezető­ben megállapította, hogy a bányászatban létrejöttek e fontos törvény megalkotá­sának előfeltételei. Létre­jött az a gazdasági alap, amelynek jogi vetületét tör­vényben foglalhatjuk össze. — E törvényben — mon­dotta — tulajdonképpen megvalósulnak alkotmá­nyunknak az ásványi nyers­anyagokra és a bányákra vonatkozó ismert deklarál eiójában foglaltak, amely szerint » föld méhének kincsei, a bányák az egésa nép vagyonát képezik. A miniszter ezután el­mondotta, hogy a szocialis­ta bányászatra vonatkozó törvénytervezet az országos bányaműszaki főfelügyelőség és a Nehézipari Minisztéri­um közös munkájával ké­szült. Köszönetet mondott a törvénytervezet elkészítésé­hez nyújtott segítségért a Szakszervezetek Országos Tanácsának, a bányaipari dolgozók szakszervezetének és az előkészítő munkában résztvevő főhatóságok veze­tőinek: — Ez a törvény — amely­nek tervezetét most az or­szággyűlés tárgyalja — az első magyar bányatörvény szerepét hivatott betölte­ni. — Felszabadulásunk óta ez az első olyan jogszabály, amely a megszilárdult gaz­dasági alapokon nyugodva egy iparág összes számotte­vő kérdését törvényi szin­ten szabályozza. Ez a tény Is biztosítéka annak, hogy a bányászat az előtte álló feladatokat megoldja és a népgazdaságot ellátja a szükséges ásványi nyers­anyagokkal. Végül a miniszter elfoga­dásra ajánlotta a törvény­javaslatot. Czottner Sándor után dr. Sályi István, az országgyű­lés ipari bizottságának elnö­ke, a törvényjavaslat elő­adója mondott beszédet. Elmondotta többek között, mennyire elhanyagolt volt bányászatunk a felszaba­dulás előtt és hogy csak az ásványi kin­csek állami tulajdonba vé­tele tette lehetővé ásvány­vagyonunk egységes elvek alapján történő felkutatását, feltárását és kitermelését. Az olaj és a földgáz — egyre nagyobb jelentőségű fűtőanyag Hazánk szénkészlete — mondotta ezután — mai is­mereteink szerint csaknem ötmilliárd tonna, amelyből körülbelül 3 milliárd tonna tekinthető a becslések sze­rint kitermelhető szénva­gy ónnak. Ez a mennyiség körülbelül százszorosa évi szénterme­lésünknek, ami felhívja a figyelmün­ket a földtani kutatások fontosságóra is. Kedvezőek kőolajbányászatunk fejlődé­sének kilátásai. Jelentősek a földgázkutatás utóbbi évek­ben elért eredményei, ame­lyek most már alapot adnak országos földgázvezeték-há­lózat kiépítésére. A törvénytervezet 1961. jú­lius elsejét javasolja az új bányatörvény hatálybalé­pésének időpontjául. Az országgyűlés ipari bi­zottsága behatóan megvitatta a bányászatról szóló tör­vénytervezetet. A bizottság határozatában azt javasolja, hogy az országgyűlés a be­nyújtott formában fogadja el és emelje törvényerőre a bányászatról szóló törvény­tervezetet — mondotta be; széde végén dr. Sályi István. A továbbiakban Jakab Sándor, Klujber László és Molnár István képviselő szólt hozzá a törvényjavaslathoz. Jakab Sándor felszólalásá­ban indítványozta, hogy a Műszaki Egyetem bányá­szati tagozatán tegyék köte­lezővé a bányatörvény ok­tatását. Az országgyűlés a hozzá­szólások után úgy határo­zott, hogy Jakab Sándor képviselő indítványát meg­vitatásra az ipari bizottság­hoz utalja. A bányászatról szóló tör­vényjavaslatot egyhangú­lag elfogadta. Ebédszünet után az or­szággyűlés áttért a honvé­delemről szóló törvényjavas­lat tárgyalására. Elsőnek Czinege Lajos honvédelmi miniszter emelkedett szó­lásra. Egységes rendszerbe foglalt honvédelmi jogok és kötelességek Czinege Lajos bevezető- társaság minden polgárának ben hangsúlyozta, hogy kor- szent kötelessége, mónyunk mindenkor a békés egymás mellett élés, vala­mint az általános és teljes leszerelés mellett száll síkra. A magyar nép békét akar, békében kíván élni a vi­lág minden népével, Alkotmányunk keletkezése óta gyökeresen átalakult, mélyrehatóan megváltozott államunk gazdasági, társa­dalmi és politikai szerke­zete, szagával, - — fokozatosan kiépül az egy­tckintet nélkül annak tárna- séges és teljes szocialista dalmi rendjére. Őszintén hí- jogrendszer. Ennek jegyében vei vagyunk az általános és születtek meg legfontosabb teljes leszerelésnek, annak, törvényeink: a tanácstör­hogy az emberiség egyszer s vény, a Munka Törvény­mindenkorra megszabadul- könyve, a családjogi tör­jön az annyi Szenvedi Ist vény, a Polgári Törvény­okozó és a mi korunkban az könyv és számos más, ki­egesz emberi társadalmat emelkedő fontosságú szocia­alapjaiban^ fenyegető halio- ijsta jogszabály. Igy került rúk rémétől. most országgyűlésünk elé a Ezután emlékeztetett arra, bányászatról szóló törvény­hogy a Magyar rtépköztár- javaslat is, valamint az al­saság alkotmánya az állaan- ÍSSrJS3X polgárok jogai és kótelesse- honvédelmi igazgatás rend­gei sorában rögzítette az él- jének szabályozásáról szóló talános védkötelezettség el- új honvédelmi törvény. Idő­vét, kimondva, hogy a h«za szerűségét és szükségességét védelme a Magyag Népkílz- (Folytatás a 2. oldalonj Tájékoztató közlemény a kommunista és munkáspártok képviselőinek moszkvai értekezletéről 1960 novemberében Moszkvában lezajlott, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 43. évfordulójának meg­ünneplésében részt vett kommunista és munkáspártok képviselőinek értekezlete. Az értekezleten 81 párt küldöttsége vett részt E pár­tok a következők (az orosz ábe sorrendjében): Ausztráliai Kommunista Párt, Osztrák Kommunista Párt, Albán Munkapárt, Algériai Kommunista Párt, Ar­gentin Kommunista Párt, Belga Kommunista Párt, Bur­mai Kommunista Párt, Bolgár Kommunista Párt, Bolí­viai Kommunista Párt, Brazil Kommunista Párt, Nagy­Britannia Kommunista Pártja, Magyar Szocialista Mun­káspárt, Venezuelai Kommunista Párt, Vietnami Dolgo­zók Pártja, Haiti Népi Egységpárt, Guadeloupé-1 Kommunista Párt, Guatemalai Munkapárt, Német Szocialista Egységpárt, Német Kommunista Párt; Hondurasi Kommunista Párt, Görög Kommunista Párt, Dán Kommunista Párt, Dominikai Népi Szo­cialista Párt, Izraeli Kommunista Párt, Indiai Kom­munista Párt, Iraki Kommunista Párt, Iráni Néppárt; Ir Munkásliga. Eszak-Irországi Kommunista Párt, Spa­nyol Kommunista Párt, Olasz Kommunista Párt, Kana­dai Kommunista Párt, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja, Kínai Kommunista Párt, Kolumbiai Kommunista Párt, Koreai Munkapárt, Costa Rica Nemzeti Élcsapata. Kubai Népi Szocialista Párt, Libanoni Kommunista Párt, Luxemburgi Kommunista Párt, Malájföldi Kommunista Párt, Marokkói Kommunista Párt, Martinique-i Kom­munista Párt, Mexikói Kommunista Párt, Mongol Népi Forradalmi Párt, Nepáli Kommunista Párt, Holland Kom­munista Párt, Nicaragua-i Szocialista Párt, Gj-7,élandi Kommunista Párt, Norvég Kommunista Párt. Panamai Néppárt, Paraguayi Kommunista Párt, Perui Kommu­nista Párt, Lengyel Egyesült Munkáspárt, Portugál Kom­munista Párt, Réunion-i Kommunista Párt, Román Mun­káspárt, Salvadori Kommunista Párt, San Marino-i Kom­munista Párt, Szíriai Kommunista Párt, a Szovjetunió Kommunista Pártja, Szudáni Kommunista Párt, Thai­földi Kommunista Párt, Tunéziai Kommunista Párt, Tö­rök Kommunista Párt. Uruguayi Kommunista Párt, Finn Kommunista Párt, Francia Kommunista Párt, Ceyloni Kommunista Párt, Csehszlovák Kommunista Párt, Chilei Kommunista Párt, Svájei Munkapárt. Svéd Kommunista Párt, Ecuadori Kommunista Párt, a Délafrikai Unió Kommunista Pártja, Japán Kommunista Párt és más pártok. Az értekezlet részvevői kicserélték tapasztalataikat; megismerkedtek egymás nézeteivel és álláspontjával. A közös célokért, a békéért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért, a szocializmusért vívott együttes harc érdekében megvitatták a mai nemzetközi fejlődés és a kommunista mozgalom időszerű problémáit, s egyhan­gúlag elfogadták a kommunista és munkáspártok nyilat­kozatát, valamint a világ népeihez intézett felhívást Valamennyi kérdés vitája a marxizmus—leninizmus; a proletár nemzetköziség megingathatatlan elvi alapján, a testvéri barátság légkörében folyt Az új híd Szerda este óin ismét za­vartalan a vasú ti közleke­dés az algyői hídon, mely­nek ívcseréjét hihetetlen gyorsan, jóval A hatAridő előtt elvégezték a hiddpítő mérnökök és munkások. A nagy munka me* (vál­toztatta a híd külső liépét is. A középső hídszakasz, amelyet most ttrttek a he­lyére, nem lafios tetejű, hanem íves. * Felső képünhln a két hídtestet egynl ás mi llett látják olvasóink. A k lese­rélt hatalmas vasszerl lezet partravontatásít már l Meg­kezdték. Ezt a parton fel­darabolják és olvasi tóba szállítják. Alsó képünk: az új híd távlati képe. A háttérben még látható a régi hídszer­kezet is. (Enyedi Zoltán felvételei) VILÁG PROLETÁRJA7, EGYESÜLJETEK! Fellőtték aharmadik | szovjet szputnyik­| űrhajót D , , ,„,.„ . = (Tudósítás a 3. oldalon) Pentek, 1960. december 2. „ áíillllliWllllllllllUUliUllllllllllllHlllliUlllUillillillllllli 50. évfolyam, 284. szám Ara: 50 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom