Délmagyarország, 1960. december (50. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-11 / 292. szám

VILÁG PROLETÁRJAr, EGYESÜUETEKI Bimnm Ma: 1 ' 1 ; • v , 1 A MAGYAR SZOCIÁLIS T A MUNKÁSPÁRT LAPJA 50. évfolyam, 292. szám Ara: 70 fillér Vasárnap, 1960. december 11, Kiáltvány a világ népeihez) Bútorlap pozdorjából Mi, öt világrész kommunista és munkáspártjainak képviselői, akik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 43. évfordulóján Moszkvában összegyűltünk, s akik felelősséget érzünk az emberiség sorsáért, általános harcra hívunk fel benneteket a béke védelmében, egy újabb világháború veszélye ellen. A kommunista és munkáspártok három évvel ezelőtt békekiáltványt intéztek a Föld népeihez. A béke erői azóta nagyszerű győzelmeket arattak a háborús gyújtogatok ellen vívott harcban. Es ma a béke győzelmébe vetett még szilárdabb bizonyossággal szállhatunk szembe a háborús veszéllyel, amely férfiak, nők és gyermekek millióit fenyegeti. Az emberiség történetében még soha nem volt ilyen reális esélye annak, hogy valóra válhatnak a népek évezredes törekvései, hogy békében és szabadságban élhetnek. S most, amikor újabb háborús katasztrófa veszélye fenyeget, amely óriási áldozatokkal, az emberek százmillióinak pusztulásával járna és rombadöntené a világcivilizáció legfőbb központjait, a béke megőrzésének kérdése jobban foglalkoztatja az emberiséget, mint valaha. Mi, kommunisták, a békéért, az egyetemes biztonságért, olyan körülmények megteremtéséért harcolunk, amelyek között minden ember és minden nép élvezheti a békés és szabad élet áldásait Mindenegyes szocialista ország és az r/ész szocialista közösség célja az, hogy tartós békét biztosítsunk minden nép számára. A szocializmusnak nincs szüksége háborúra. A régi és az új rendszer között a szocializmus és a kapitalizmus között folyó történelmi küzdelmet nem világháborúval, hanem békés versengéssel kell eldönteni, s ez a verseny azért folyik, hogy melyik társadalmi rendszer éri el a gazdasági élet, a technika és a kultúra magasabb színvonalát, melyik biztosítja a néptömegeknek a legjobb életkörülményeket Mi, kommunisták szent kötelességünknek tartunk mindent megtenni, ami erőnkből telik, hogy megmentsük az emberiséget a modern háború borzalmaitól. A szocialista országok a nagy Lenin tanítását követve a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett elésének elvét tették külpolitikájuk alapjává. Korunkban csak egy választás van a népek és az államok előtt: vagy a szocializmus és a kapitalizmus békés egymás mellett élése és versengése, vagy tömegpusztító atomháború. Más út nincs. Honnan ered a világbékét fenyegető veszély? A békéről minden kormány beszél, de nem a szavak, hanem a tettek számítanak. A támadó háborúk szervezői és kezdeményezői, akárcsak a múltban, jelenleg h az imperialista országok reakciós, monopolista és katonai körei. A békét as imperialista hatalmak kormányainak politikája veszélyezteti, ezek a kormányok népeik akarata ellenére pusztító hatású fegyverkezési hajszát kényszerítenek az országokra, hidegháborút szítanak a szocialista és más békeszerető államok ellen, elfojtják a népek szabadságtörekvéseit. Beszéljenek a tények! A népek üdvözölték azokat az általános, teljes és ellenőrzött leszerelésre vonatkozó javaslatokat, amelyeket a Szovjetunió terjesztett elő és amelyeket lelkesen támogatott minden szocialista ország. Kik akadályozzák e javaslatok megvalósítását? Az imperialista államok kormányai — élükön az Amerikai Egyesült Államokkal — ellenőrzött leszerelés helyett a fegyverkezés ellenőrzését javasolják és Igyekszenek üres szófecsérléssé silányítani a leszerelési tárgyalásokat. A népek örülnek annak, hogy a három nagyhatalom immár két éve nem folytat atomfegyver-kísérleteket. Kik akadályozzák a következő lépés megtételét, azt a döntést, amely végérvényesen megtiltaná e gyilkos kísérleteket? Az imperialista hatalmak kormányai, amelyek vég nélkül hangoztatják azt a szándékukat, hogy felújítják az atomfegyver-kísérletéket, és állandóan azzal fenyegetőznek, hogy megszakítják a kísérletek betiltásáról folyó tárgyalásokat, amelyekre a népek nyomására kénytelenek voltak elmenni. A népek nem akarják, hogy szuverén területükön idegen katonai támaszpontok maradjanak; síkraszállnak a támadó katonai tömbök ellen, amelyek korlátozzák országuk függetlenségét és veszélyes helyzetbe sodorják őket. Kik ellenzik ezt? Az atlanti tömbhöz tartozó országok kormányai, amelyek katonai támaszpontokat bocsátanak a nyugatnémet militaristák és revansiszták rendelkezésére külföldi területeken, tömegpusztító fegyvereket adnak kezükbe és sürgetik a NATOcsapatok atomfelfegyverzését. Az Amerikai Egyesült Államok vezető körei, amelyek támadó katonai tömbökbe kényszerítették Japánt, Pakisztánt, valamint a Közép- és Távol-Kelet más államait, uszítják őket a békeszerető országok ellen, megszállva tartják és katonai hídfőállásukká tették Dél-Koreát, ők támasztják fel a japán militarizmust, ők avatkoznak be Laosz és Dél-Vietnam belügyeibe, ők támogatják a holland imperialistákat Nyugat-Iriánban, a belgákat Kongóban, a portugálokat Goában, és támogatnak más gyarmattartókat, ők készítenek elő fegyveres intervenciót a kubai forradalom ellen, és vonják katonai tömbökbe Latin-Amerika országait. Az Egyesült Államok tartja megszállva Tajvan kínai szigetet, küldi egyre-másra katonai repülőgépeit a Kínai Népköztársaság légiterébe, ugyanakkor lábbal tiporja a Kínai Népköztársaságnak azt a törvényes jogát, hogy képviselve legyen az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Bevetésre kész rakétakílövő-berendezések, atomfegyverekkel tele raktárak, hidrogcnbombával cirkáló repülőgépek, a tengereken és az óceánokon támadásra kész hadihajók és tengeralattjárók, a katonai támaszpontok hálózata idegen területeken — így fest az imperializmus mai gyakorlata. Ilyen körülmények között a földkerekség bármely — nagy, vagy kicsiny — országába váratlanul belekaphat az atomháború lángja. Az imperializmus a nagy monopóliumok és a gyarmattartók maroknyi csoportjának önző érdekeiért a háborús szakadék szélére taszítja a világot. A béke ellenségei koholmányokat terjesztenek holmi kiagyalt -kommunista agresszió*-rói. Erre a hazugságra azért van szükségük, hogy leplezhessék igazi céljaikat, megbéníthassák a népek akaraterejét és igazolhassák előttük a fegyverkezési hajszát. Munkások, parasztok, szellemi dolgozók! Jóakaratú emberek 9zerte a világon! Napjainkban nincs az emberiségnek halaszthatatlanabb feladata, mint az, hogy harcoljon a rákét- és atomháború ellen, az általános és teljes leszerelésért, a béke fenntartásáért. Nincs napjainkban nemesebb kötelesség, mint részt venni e harcban. Lehetséges-e a tartós világbéke? Mi, kommunisták, erre így felelünk: A háború nem elkerülhetetlen, a háborút el lehet hárítani, a békét meg lehet védeni és tartóssá lehet tenni. E meggyőződésünk nemcsak békeakaratunkból és a háborús gyújtogatókkal szemben érzett gyűlöletünkből fakad. A háború elhárításának lehetősége az új világhelyzet reális tényeiből következik. A szocialista világrendszer korunk egyre döntőbb tényezője. Az emberiség több mint egyharmadát magában foglaló szocialista rendszer és fő ereje, a Szovjetunió. arra használja fel szakadatlanul növekvő gazdasági, tudományos és technikai erejét, hogy meghiúsítsa az imperializmus akcióit, megkösse a háborús kalandok kedvelőinek kezét. A nemzetközi munkásmozgalom, amely fennen hordozza a békeharc zászlaját, fokozza a népek éberségét, világszerte cselekvésre lelkesít minden becsületes embert az imperialisták agresszív politikája ellen. Ázsia, Afrika és Latin-Amerika sokmilliós népei, amelyek kivívták szabadságukat és politikai függetlenségüket, valamint azok a népek, amelyek nemzeti szabadságukért küzdenek, mind aktívabb békeharcosokká, a szocialista országok bé(Folytatás a 2. oldalonj r: 53 lííil • . •> • V !: A téli burgonya- j ellátásról Az öregek védelmében Munkafelajánlások a KISZkongresszusra Rejivény ^iiiiiiiiHimitiiiiiiiiiiiiiniiiuiiiíiiiiiiuiiiiHiitiiiiiging Az újszegedi pozdorjabetétes lemezüzem a korábban használhatatlannak tartott melléktermékből, a pozdorjából készíti a bútoripar egyik legfontosabb alapanyagát, a bútorlapot. A kenderkikészítés azelőtt csak tüzelésre használt mellékterméke kikészítve rendkívül szilárd anyag, melyet újabban — hang- és hőszigetelő tulajdonsága miatt — az építőiparban is felhasználnak. Ezer négyzetméter lemez készül itt naponta, egyelőre még belföldi használatra, de nagy az érdeklődés külföld részéről is. (Somogylné felvétele* A kész lemezeket elszállítás előtt osztályozzák, mint felső felvételünkön látható, amely dr. Winkler László és Papp Mihály minőségi ellenőröket mutatja munka közben. A második felvételen a nagy teljesítményű présgép látható, az előkészített pozdorjával Hősi emlékművet avattak Budapesten a Kerepesi úti temetőben Szombaton délután a Ke- res testületek tagjai álltak repesi úti temetőben ürme- őrséget A Himnusz hangjai pélyes megemlékezést tartót- utón Czinege Lajos altábortak az 1956-os ellenforrada- nagy, honvédelmi miniszter lom elleni harcban elesett ka- mondott beszédet. tonák, belügyminisztériumi A honvédelmi miniszter dolgozók, rendőrök, partizá- szavai után lehullott a lenok és dolgozók hozzátarto- pel az emlékműről, amelynek zói, volt harcostársai és ba- talapzatára gyászinduló hangrátai, s gbböl az alkalomból jaj mellett elhelyezték a keünnepélyesen felavatták a gyeiét virágait hősi halottak parcelláját és ^ ünnepség az Intemaa tiszteletükre állított em- cionáu hangjaival végződött. lékművet Az ünnepségen megjelent Biszku Béla belügyminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Czinege Lajos altábornagy, honvédelmi miniszter, Halas Lajos, a munkásőrség országos parancsnoka, Gábor István, a Magyar Partizánszövetség főtitkára, a társadalmi és tömegszervezetek küldöttségei, a budapesti üzemek és hivatalok több ezer dolgozója. Az emlékművel szemben dísz-század sorakozott fel, az emlékmű mellett a fegyveLiu Sao-csi távirata Hruscsovhoz és Brezsnyevhez Liu Sao-csi, a Kínai Népköztársaság elnöke, a kínai párt- és kormányküldöttség vezetője a Szovjetunió területét elhagyva táviratot küldött Hruscsovnak és Brezsnyevnek. A repülőgép fedélzetéről küldött táviratban a küldöttség nevében őszinte köszönetet mond a szívélyes fogadtatásért, minden jót kíván Hruscsovnak és Brezsnyevnek, az egész szovjet nép* nek, a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a szovjet kormánynak. Teljes kapacitással dolgozik a sztálingrádi vízi erőmű Pénteken üzembe helyez- Kísérleti célokból még ték a sztálingrádi vízierőmű egy turbinát beállítanak, és utolsó, 21. turbináját és ez- ezzel az erőmű kapacitása zel az erőmű teljes kapaci- 2 563 000 kilowattra emelketással kezdte meg munkáját, dik. Ez a világ legnagyobb vi- A sztálingrádi vizierSmii zierőműve: teljesítőképessé- turbinái a legnagyobbak a ge 2 millió 415 ezer kilowatt, világon: egyenként 115 000 Évente 14 milliárd kilowatt kilowattosak. Egy műszakóra villamosenergiát fog ter- mindössze 14 ember melni, nyolcszor annyit,mint 1913-ban egész Oroszország kezeli a hatalmas távirányielektromos művei. tású erőművet.