Délmagyarország, 1960. december (50. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-10 / 291. szám
bmM, UN. derembe*- lé. 2 Kádár János elvtárs beszéde az országgyűlés pénteki ülésén (Folytatás az 1. oldalról.) lyfik az üzemekben; a dolgozók széles körével vitatjuk meg. Nagyon jó tapasztalatokat szereztünk. Ha megkérdezzük a dolgozókat, kelí-e több termék, több iparéikk, több élelmiszer — feltétlenül azt mondják, hogy kell. Rövidítsük a munkaidót? Feltétlenül rövidíteni akarjuk. Mi is azt akarjuk — miként a szovjet dolgozók —, hogy mielőbb elérjük a hétórús munkaidőt Akarjuk rendszeresen emelni az életszínvonalat? Akarjuk és akarják a munkások is. De hogyan lehet rövidíteni s munkaidőt, hogyan lehet tovább emelni az életszinvonalat? Csak többtermeléssel, csak jobb és gazdaságosabb munkával! A normának nem az a célja, hogy mi a munkásoknak kellemetlenséget okozzunk, hanem az, hogy a munkásság, a dolgozó nép élete évről évre szépüljön, gazdagabb és jobb legyen. — A kormány, illetőleg a kormány szervei az egész nép előtt vállalják a felelősséget, amikor kijelentjük, hogy a normákat rendszeresen módosítani, tökéletesíteni kell Mi vállaljuk a felelősséget, amikor azt mondjuk, hogy ahol a munka feltételeit sikerült javítani — akár új technikával vagy a munka jobb megszervezésével, akár például jobb nyersanyaggal —, ott ezzel párhuzamosan a normákat is állandóan javítani kell. A helyi vezetőnek ugyanakkor vállalnia kell a kezdeményezést is és a felelősséget is annak eldöntéséért, hogy a saját üzemében mikor érkezett el a normák módosításának az ideje. A mezőgazdasági termelés növelése :— alapvető feladat Kádár lárma elvtárs ezután hangsúlyozta, hogy a népgazdaság általános fellendítésének számos feltétele adva van. Mindenekelőtt maga a SBOcialista rendszer, a párt és a nép összeforrottsága, a helyes gazdaságpolitika, valamint a tömegek öntudata, tettvágya. Ez hatalmas erő. — A népgazdaság további gyorsabb fejlesztése alapvetően a mezőgazdasági termelés előrehaladásától függ. A számok azt mutatják, hogy míg az ipar termelése a felszabadulás előttinek három és félszerese, a mezőgazdasági termelés csupán 20—22 százalékkal nőtt Ezért nyilvánvaló, hogy a mezőgazdasági termelés erőteljes fellendítése a népgazdaság általános fejlődésének és a nép életszínvonala gyorsabb emelkedésének alapvető feltétele. — Az imperialisták és kiszolgálóik gyakran szemünkre vetik, hogy -a régi rendszerben Magyarország fél Európát ellátta gabonával, mos* pedig varrnak esztendők. amikor még be is kell hozni gabonát*. És persze szitkot, átkot szórnak új rendszerünkre. Nékünk azonban nyugodt a lelkiismeretünk. Való igaz, hogy a Horthy-rendszer idején Magyai" ország jelentős gabonaexportot bonyolított le. De hogyan? Ugy, hogy — habár a régi statisztikák szerint 'a kenyér fő élelmezési cikk volt hazánkban — milliószámra éltek Itt dolgozó emberek, akik éheztek, még a mindennapi kenyerük sem volt meg. Magyarországon annak idején külterjes gazdálkodás folyt, s a gabona vetésterülete ls nagyobb volt A vetésszerkezet azóta változott Az ország adottságai olyanok, hogy a megváltozott vetésszerkezet és a megnövekedőt* fogyasztás mellett is meg tudjuk termelni saját magunk kenyerét Egykét éven belül el ls keli ezt érnünk. A későbbiekben exportálni is tudunk. De ez teljesen más jellegű export lesz. mint hajdanában. Ml úgy exportálunk Mezőgazdasági termékeket, hogy közben a nép rendesen éljen, bőségesen táplálkozhassak. Az emberek me már nálunk rendesen táplálkoznak; most még egy kicsit jobban kell dolgoznunk, hogy megfelelő mértékbon exportálhassunk mezőgazdasági cikkeket la A mezőgazdasági fejlődés és a tulajdonviszonyok A mezőgazdaságban bonyolult a fejlődés útja A termelés eredményeitől nem választhatók el a tulajdonviszonyok, Illetve az azokban . bekövetkezett változások. Utalok az Iparra Amikor a burzsoázia — 1945— 1948 között — látta már, hagy hatalma végóráit éli, csökkent az ipari termelés, s amikor a munkásosztály átvette a gyárakat, bizonyos ideig tartott még ez a folyamat Nagyon jól emlékszem arra, hogy amikor három nagy gyárat átvettünk, az ellenség azt ordította: azelőtt hasznothajtó üzemek voltak, az étvctel után pedig ráfizetésesek. És — biz, isten — ráfizetésesek is voltak. (Derültség.) A régi vezetés kivonult, és — sajnos — a műszáki káderek egy részét is befolyásolni tudta. A munkásosztálynak olyan embereket kellett odaállítania, akik telve voltak forradalmi lelkesedéssel, szolgálatkészséggel. a nép ügye iránti odaadással, de soha életükben nem vezettek gyárakat Időbe telt, míg beletanultak. És nézzék meg ma ezeket a munkásosztály által vezetett gyárakat: a nemzett jövedelemnek tfthb mint hetven százalékát adják. (Nagy taps.) . Méglnkább így van ez a mezőgazdaságban. A tulajdonviszonyok változása átmenetileg zavaró tényezőként hat a termelésre. Igy volt ez akkor is, amikor felosztottuk a régi tőkés, földesúri, egyházi nagybirtokokat Akkor is visszaesett a termelés, de utána egyenesbe Jutott Most a birtokviszonyok változása más jellegű és nem kell, hogy döntően kihasson a termelésre. Miért mas jellegű? Mert annakidején a feudális-tőkésosztályt egy másik osztály, a parasztság váltotta fet a tulajdonban. Most azonban a kisparasztságot nem váltja fel másik osztály, mert másfajta formában övé maradt a föld. Ezérj mondjuk, hogy lehetséges egyidőben a kettős feladat végrehajtása, vagyis egyidőben megoldható a .mezőgazdaság szocialista átszervezése és a termelés növelése. Ma már az élet tényei bizonyítják ezt. Ha pedig a szocialista átszervezés alapvető munkáján túl vagyunk — bár nem kicsi, de — könnyebb feladat lesz a termelés további fellendítése. — Losonczi és Fehér elvtársak .beszéltek arról, hogy a még egyénileg termelő dolgozó parasztoknál átmeneti bizonytalanság mutatkozik. A nép, az ország cs a parasztság érdeke, hogy megszűnjék a termelésre károsan ható bizonytalanság, s fejezzük be a mezőgazdaság szocialista átszervezését — Mindenki túdja, hogy az idén olyan esős ősz volt, amire szinte emberemlékezet óta nem volt példa. — A tőkés világban a kapitalizmus korbácsa hajtja munkára az embereket Nálunk ez már ismeretlen fogalom. Ismeretlen a tőkés világ hajszája, ismeretlen a könyörtelen taposás. Hazánk-^ ban egyre inkább előtérbe" lép az újtípusú paraszt buzgalma, munkaszeretete, öntudata. Ennek köszönhetjük, hogy bár okozott kárt ez az esős ősz, mégis kétmillió-háromszázezer holdon elvetették az'őszi gabonát! A parasztság nagy munkagyözelme ez, erősödő öntudatának bizonyítéka. — A népgazdaság általános fejlődése — ismétlem — megköveteli a mezőgazdasági termelés fellendítését, ez pedig a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezését Ami • szociálist? átszervezés előttünk álló lépését illeti, ahhoz sok hasznosat ad a mögöttünk levő két év tapasztalata. A szocialista átszervezés két esztendejében — az 1958— 59-es és 1959—«0-as télről beszélek — elért fejlődés számai Impozánsak. 1958 decemberében a megművelt földnek körülbelül tíz százaléka volt a termelőszövetkezeteké. Egy évvel később 35 százaléka, még egy évvel később pedig több mint hatvan százaléka. A fejlődés előre nem látott nagy ütemű volt Elvtársaim! Gondoltuk volna-e, hogy a fejlődés ilyen Jendületes lesz? Nem gondoltuk. Mielőtt Moszkvába utaztam, meglátogattam általam nagyon tisztelt barátomat, Dobi elvtársat, aki sajnos, még most is kórházban van. Sok mindenről beszélgettünk. Emlékeztettem őt arra. hogy egy régebbi találkozásunkkor megkérdezte: "Na Jó, most már van megint erős népköztérsaságunk, de azt mondd meg nekem, mikor lesz Itt erős termelőszövetkezet?* ö a szocialista gondolatnak. a szövetkezeti mozgalomnak nem tegnapi harcosa. Sok vihart átélt életében, de mindig hű volt ehhez a gondolathoz, ehhez az eszméhez. Legutóbb emlékeztettem erre a beszélgetésünkre. Azt felelte: "Emlékszem. Mennyi ideje annak a találkozásunknak?* Két esztendeje! S most a művelt földterület háromnegyedrésze szocialista nagyüzemi gazdaság! Hát nem történelmi, forradalmi győzelme ez a magyar népnek? S ennek a győzelemnek a* igazi nagyságát nem is az mutatja, hogy megszületett, hanem az. ahogyan megszületett. Mint tudják, az idén New Yorkban jártam. Ott, mint ENSZ-küldöttnek. kézbesítették nekem egy disszidens magyar ügyvéd könyvét, amelyet az ENSZ üléséig gyorsan összepofozott, befejezett, aztán valamelyik állani pénzén kinyomtatták és a küldöttek között szétosztották. A könyv címe valahogy ügy hangzott, hogy "Lábbal tiporják Magyarországon az emberi jogokat*. A könyv nagy része a mezőgazdaságunkban bekövetkezett változásokkal foglalkozik. A szerző azt mondja: a kommunisták erőszakkal érték el az elmúlt két évben bekövetkezett változást és ennek fő formája lélektani erőszak volt. Ha dolláron eltartott ellenségünk egyebet nem tud kiszopni az ujjából, mint azt, hogy a mezőgazdaságban bekövetkezett fejlődésnek a fő mozgató ereje a "pszichológiai erőszak* volt, akkor ml nyugodtan mondhatjuk, hogy a bekövetkezett fejlődés a dolgozó parasztsággal, dolgozó népünkkel a legteljesebb egyetértésben ment végbe. (Nagy taps.) F.z nagy győzelem. Erre büszkék vagyunk! Ez az egyetértés ad nekünk erőt további munkánkhoz. —• Ennek az eredménynek a világ minden országában örülnek a testvéreink. A magyar nép e hatalmas győzelmének szívük szeretitek bennünket job- bírják gazdaságilag a «*»• mélyéből örülnek a kom- ban, mint mondjuk 195Ó cialista átszervezést Olyaamunista és munkáspártok, novemberében — valahogy mit is fecsegnek, hogy: le* Imperialista ellenségeink vi- már több tisztelettel kezel- bélyegzik nálunk a százfoszont — akik most sem nek bennünket. rlntost, meg lefoglalják . . , , , . ,, majd a disznókat Kitalálni forradalmi erők regi alma ták azt is, hogv emelik majd • - | a közlekedési "díjakat. Még raiOSUl meg ^ o]yat hallottam: nem en, . ., , , , _ ,, gedik vissza Moszkvából — A még egyénileg dol- parasztlánnyal, vagy netán Kádárt (derültség) No® hagozó parasztt.estvéreinkkel filmszinésznővel találkozik-e, zajöttem. Itt vagyok ' (de~ íolytatott megbeszélés és mert bizony úgy, külsőleg rülts.éR) ' egyetértés alapján ezen a nem sok különbség van már _ Komolyra fordítva a télen befejezzük a tömeges a kettő között. szót: rengeteg üdvözletet szervezest, ez azonban nem A magyar parasztember hozUjm szovjet emberekjelenti a szocialista atszer- ma mar gényli a kulin- tóJ ^ ^ barátalnktóh vezes befejezései is. A to- rat, igényli a civilizációt. Nagy_nagy szeretette! meges szervezés befejezése A szocialista öntudat egy ^ megbecsüléssel fogadták után egy, vagy másfél esz- jellemző példáját mondta el mindenütt küldöttségünket, tendő kell az új termelószö- nekünk Prantner elvtárs Beszéltünk Hruscsov elvvetkezetek megszilárdításé- Tolna megyéből. Vihar jött társsal és más szovjet elvhoz. Ha azon is túl vagyunk, és a lekaszált széna ott volt akkor elmondhatjuk, hogy a földeken. A faluból az hazánkban leraktuk a szo- emberek rohantak a fölcialista társadalom alapjait dekre, hogy megmentsék a — Nagy dolog lesz az, hogy szénát ezt a valóban mély forradal- Olyan ember futott elől, aki egy évvel korábban társakkal, a kfnai elvtársakkal, köztük Lln Saotsi elvtárssal; szomszédainkkal, köztük Novotny és Dcj elvtársakkal, Thorez elvtárssal - eBy„ - és mondhatom, hogy a ria szövetkezetbe imát Ezután a párt, az elnöki tanács, a kormány, a tanácsok minden erejüket a termelés, a kultúra fejlesztésére fordítják. elvtársakkal. Egyik sem mulasztotta el, hogy kifejezze örömét a magyar nép boldogulása láttán, és lelkünkre kötötték, hogy adjuk át szívélyes, testvéri üdvözletüket és sok-sok jókívánságukat. (Hosszantartó nagy taps) — Amd viszont a rémhígazdaságl helyzetünk egészséges és a rémhírterjesztők összes okoskodása ellenére még egészségesebb lesz, • mi átalakulást — amely tíz esztendővel ezelőtt kezdődött nálunk — ezen a télen lényegében befejezzük, s ez- semmint zel sok-sok kommunista fon- lépjed, radalmár, becsületes magyar S most torkaszakadtából hazafi álmát és akaratát kiáltotta: "Emberek, védjük teljesítjük. meg, ne hagyjuk, ez a A magyar dolgozó nép már mienk!* íme, így változik 1919-ben is a szocialista meg a magyar ember, nagyüzemmel akarta fel- — Ami viszont azosztálycscrclni a feudális nagy- ellenséget illeti, hát mit tud birtokot, csinálni? Az imperialisták . . . .. mert ebben látta felemelke- tehetetlen dühükben napidésének, boldogabb jövöjé- renden tartják például az ho^r a százforintost n«n bének távlatait ENSZ-ben az úgynevezett lyeczik le, a disznókat nem — Mi most megvalósítjuk magyar kérdést foglalják le; a forradalmi erők régi ál- Attól természetesen ml létezünk,, erősödünk is, boldogulunk is, nyugodtan építjük új, szocialista renAgitálnak is, rádiókat ls •nagy°bh A munkások, parasztok, ér- tartanak fenn. És termesze- hWik bwább . Vz telmiségiek minden ercjü- tes nem riadnak vissza » P?™ * jövőt tekintve továbket arra összpontosíthat- rémhírek terjesztésétől sem. bi felemelkedést a legkőzeják, hogy minél többet Ezzel ls szeretnék hátráltat- lel>bl napokat nézve pedig borzunk kl a magyar föld- nl szocialista fejlődésünket, rendes, nyugodt családias bői, Ilyesmivel foglalkoznak: baj karácsonyi ünnepek elé néz. minél többet teremtsünk, al- van — mondják — a ma- Ez a helyzet most S ami a kössünk az iparban, a mező- gyar gazdasági helyzettel fejlődést illeti, töretlen le** gazdaságban, a kultúrában, Aztán hozzáteszik: nem a jövőben, hogy minden szempontból . . előre haladjunk az élét min- Nyíltan beszelünk nenezsegelnkrol den területén. — Mély meggyőződésem, — Szólnom kell azokhoz hogy egész munkásosztá- a honfitársainkhoz, akik lyunk és dolgozó parasztsá- időnként felülnek a rémhígunk nagy többsége helyes- reknek. li az átszervezés befejezését Érdemes lenne összeállítaniuk egy hosszabb jegy- S ettől nem fogunk eltérni, zéket. hogy a fclszabadu- mert ez a helyes kommiulislás éta hányszor és hány- ta gyakorlat! féle rémhírt hallottak, — Vannak a fejlődés közlevő maradiság. Ezt tartom mert ^ hajlandók vagyunk ben akadályok <s. A leküza legnehezebb akadálynak. ftzt ájiarnköltsógen is ki- désükre rendelkezésre allo Nem szabad megfeledkez- nyomtatni és' terjeszteni, erőkről beszélve engedjék nünk arról sem, hogy osz- (Derültség) meg- hogy rnÍT,deriek elütt tályellenségelnk is szeret- _ Mi nyíltan beszélünk a a kommunisták és a pártonnének még akadályokat nehézségeinkről is. Népünk- kívüliek szövetséget emlitraknl szocialista fejlödé- nek történelme során sok- Ez ,a ™ erőnk, sünk útjába. szer volt olyan kormányzata, az "Elnöki Tanacsban, a A maradiságot felvilágosi- vezetősége vagy vezetője, kormányban epi»ugy, mint tó munkával kell és lehet aki azt adottá, hogy min- & az országgyűlésben es legyőzni. Sok ténnyel érvel- dpfl rendben van. de semmi valamennyi fontos tarsadalhetünk. Többek között az űj ^ volt rendben. Sajnos, mi Intézményünkben. Szeszocialista magyar paraszt- ^^ a gyakorlatnak némi öcsére mindinkább taa.aember példájával! Már a árnyéka átvetódött a felsza- kul nalunk .f2 ,a J^ka*, legkisebb faluban is vannak badu]ÁS utánl időkre is. Bi- hogy azt szidjuk, ata amilyen parasztemberek. Mi ál- ^ volt olyan helyzet, nyókál> yagy uroS£ZU ,do falában többet beszélünk a kommunisták által ?k', ané^í' h°gy ^km^Lmunkába későn járókról, irányított kormány is mon- J*1 lennenk an;a- hogy Parl' mint azokról - pedig sok- dott oIyasmit, hogy ez. vagy tag-e vagy pártonkívüli kai többen vannak — aluk- az rendben van de az em- — A mindennapi munkánek megváltozott a gondol- ^k tudták, látták, hogy ba" .,éppdgy:. a vezető lcodásuk és már szocialista nincs rendben testületekben összeforrnak módon élnek és dolgoznak. _ Mi mo6t a helyes aya- nalujlk az emberek, pártta— Méltó az írók tollára koriat? Mi sokkal helyénva- 8°k, Pártonkivüliek. * ez tára magyar faluban bekövet- ,óbbnak és jobbnak tartjuk, sa')alTr,unk igen nagy ereje, kezett változás. Nemrégiben hoev szakszervezetekben példaitt járt nálunk egy neves f™ - ... - . . "1 körülbelül 250 000 funkha osszcgyulunk tanacs- ciónárius tevékenykedik, bekozni. akkor ne arról be- ]eértve az egyszerű bizabniaszeljunk. ami rendben van. kat is akik a mimkapad inkább lovahbra is min- me)lett dolgoznak. A 250 000 dfg azzal foglalkozzunk. emberből körülbelül 70 sza anu nincs egeszen rend- „dék pártonkívüli és eldöntés (apsviharC vagy némi kis fejcsóválás! — mindenben mindig a tömegekkel együtt politizálunk. Van erő, amely ezzel szembenáll? Az egyik fékező erő a becsületes dolgozó emberek gondolkodásában is megnyugati filmszakember: egy — a harmincas években kivándorolt — magyar, ski azt mondta, hogy neki fogalma sincs arról, ml a marxizmus, de valami nagyszerű az, ami ben, mondhatjuk: segítik a part IWIIII tat**; J a«va M •*'... | J ' « ebben az országban törté- ami nehézség, ama akadály, politikáját. Vagy vegyük a nik az emberek boldogu- baj, amit le kell küzdeni. Kommunista Ifjúsági Szövetlásáért. Ma minden honfitársunk ál- seget. Félmillió tagja közül A7 ő szávait idézem- »Még tálában tűrhetően él. An- körülbelül 10 százalék partakik inkább panaszkodnak, nakidején, mikor nem élt tag. mint dicsekednek még valami rózsásan, elcsodalko- Veliik együtt a párfonkíazok is úgy élnek — mon- zott: miért mondják neki, viili fiatalok százezrei képdotta —, hogy az ember hoSy ő nagyon jól él; s le- viselik es hajtják végre » nvugödtan kijelentheti ma- het- ho«-V most mea 11200 Párt politikáját, guk csodát csináltak ebben csodálkozik, hogy mikor lé- Hasonló a helyzet a nőmozaz országban*. nyegében istenesen él, mi- g alom ban. A Hazafias Népért beszélnek annyit a ne- front bizottságaiban 110 000 A% előrehaladás hézségekröl. Ehhez hozzá kell ember dolgozik Ezenkívül é* a- nsxtálvellen&é** szokni- Az a heIyes kommu- van körülbelül 200 000 népes osxiaiyeiiense^ msta gyakor]af. hogy min„ frontaktivista. Valamennyien — És ehhez még hozzáte- d,g az é,et á,tal napirendre dolgoznak, mozgós'tják a szem a következőket: Ha az íözött nehézségekkel foglal- tömegeket. ember szombaton — így | kozziunk. Ez azonban ne mondom szombaton és nem nyugtalanítsa az embereket, vasárnap mert már a falun hiszen négyéves tapasztalais meghonosodott, a vikend tuk azt is megmutatta, hogy (derültség) — végigsétál a főutcán és látja ott- a fiatalokat, külsejükből nejiezen tudná megállapítani, hogy ha inl elhatározzuk, hogy a nép széles rétegeit érintő tettekkel bizonyítják eltökéltségüket, hogv a kommunistákkal együtt tevékenykednek a párt politikájáért. — Ebben az összefogásban kérdésekről akarunk dön- van a ml erőnk, tenl — váltson ki az a (Folytatás a 3. oldalon.)