Délmagyarország, 1960. december (50. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-06 / 287. szám

3 Kedd, 1960. december 6. Fiatal szegedi textilipari szakemberek köre alakult az MTESZ-ben Az MTESZ kebelében mű- r.ulni, Ez azt jelenti, hogy ködö Textilipari Műszaki tagjai csak kisebb mértékés Tudományos Egyesület- ben vesznek részt az egyeben Fiatalok Köre alakult, sülét szokásos szakmai tomelynek már eddig jelent- vábbképzésében, helyette takezett 80 tagja a szegedi pasztalatcserékre, üzemlátotextilipari üzemek közel- gatásokra járnak. A körben múltban végzett műszaki és saját soraikból kikerülő közgazdasági szakemberei- előadók tartanak beszámolónek sorából került ki. A kat, de. meghívnak idősebb Fiatalok Körének létrejötte műszaki szakembereket is különösen azért jelentős, maguk közé egy-egy előmert általa az ifjú techni- adásra. kusok, statisztikusok is be- A Fiatalok Köre vezetővonhatók az egyesület mun- sége már összeállította a kör kájába. Budapesten már két 1961 első félévre szóló munév óta működik nagy siker- katervét. Ebben számtalan rel, hasonló céllal létrejött .... kör eloadas, klubdelutan, uzemIge» vonzó a kör szakmai látogatás, sőt külföldi út célkitűzése: szórakozva ta- megszervezése is szerepel. Elkészült a második újszegedi artézi kút Néhány nappal ezelőtt a Szegedi Víz- és Csatornaművek kútfúrórészlege befejezte az újszegedi ligetben a második artézikút fúrását is. Az új kút ezer liter vizet ad percenként. A Vízépítő Vállalat már hozzáfogott a tárolómedence építéséhez, amivel előreláthatóan december 31-ig el is készülnek. A tárolómedence elkészültével a két kút percenként 3 ezer literes vízhozamát közvetlenül bekapcsolhatják a szegedi vízhálózatba. Ez a nagy mennyiségű víz jelentősen előresegíti a vállalatot az évről évre fenyegető vízhiány leküzdésében. A parasztság új útja J

elen és jövő dolgait veszi most számba a falvak és a tanyák dolgos parasztsága. A termelőszövetkezetek tagjai és a ma még egyéni gazdák KI A FELELŐS? Eltitkolt üzemi balesetek, mentegetett felelősök, játszótérré változott munkatermek Gazdasági vezetőink, ha egyik társuk kezében tartót- művezető még azt is mondmegkérdezik tőlük, milyen ta. A célbadobók közül valaki ta: tud maga dolgozni védőa fegyelem üzemeikben, ka- aztán az égő helyett a munpásból sorolják az igazolatlan mulasztókat, a későn járókat, s a fegyelemsértők ki tudja milyen képviselőit. Csak egy -kategóriáról* nem szólnak, a munkavédelmi és kás fejét találta el. Később megállapították: szerencse, hogy csak a fejét és nem az égőt találták el, mert ha az szétrobban, az üvegszilánkok a célt tartó szemébe is felszerelés nélkül is, hiszen máskor is dolgozott már így. Aztán egy vigyázatlan pillanatban a tengely elkapta a munkás ruháját, odanyomta a géphez. Olyan sérülést szenvedett, hogy balesetelhárítási szabályok vágódhattak volna. Mindez rokkanttá kellett nyilvánítakövetkezetes megsértőiről, munkaidő alatt történt, a Pedig, sajnos, akadnak ilye- munkafegyelem és a múvenek bőven. Erről tanúskolik zető nagyobb dicsőségére, a szegedi baleseti statisztika A Kéziszerszámgyárban is. Októberben üzemeinkben megfeledkeztek az egyik vil92 baleset tortént és 1067 lanymotorhajtású fémfűrész földeléséről. Munka közben elromlott a motor, áramot kapott a gép, s a vele dolmunkanap esett ki a termelésből. Legtöbb baleset — 36 — az élelmiszeripari, 30 pedig a könnyűipari üzemekben történt. A Konzervgyárban 15, a Szalámigyár- szállították, ahol ban 12 baleset miatt több mentő elektromos mint 130 nap volt a munkakiesés. Háromnegyed év alatt a szegedi üzemekben 1050 baleset volt, ebből három halálos. I^özel 50-nel több a delése is. balesetek száma, mint a múlt év hasonló időszakában. Szaporodtak az úgynevezett apróbb sérülések, de előfordultak súlyosabb balesetek is, annak ellenére, ni. Baleseti ügyére csak most tettek pontot azzal, hogy 10 hónapi börtönnel sújtották a felelős üzemvezetőt, de az ítélet végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztették. Ehhez kellett várni két évig. A művezetők általában gozó munkást áramütés ér- megmondják a dolgozóknak, te. Sürgősen a DAV-hoz mit & hcgyan csináljon. Ha az életstimulátorral részesítették elsősegélynyújtásban. Mire megérkezett az üzembe a baleset okát vizsgáló bizottság, már megtörtént a fűrészgép fölFizetett beteg Nehezíti az üzemi balesetek okozóinak felelősségrevonását az eltitkolás. Igyehogy az 'idén is nagyobb keznek eltolni néhány heösszegeket használtak fel biztonsági berendezésekre és hasonló felszerelésekre, a termelés korszerűsítésére „Mindenki vigyázzon magára" Sokan azt kérdezik: mi az oka a balesetek szaporodásának? A tapasztalatok szerint főként gondatlanságból, könnyelműségből erednek, s abból, hogy üzemi gazdasági vezetőink egy része, s még a szakszervezeti bizottságaink is gyakran formálisan kezelik a baleset elleni védekezés ügyét. Elmulasztják az ellenőrzést és a felelősségrevonást, s ezért olyan Vállalat egyik dolgozóját szellem kialakulásának ad- baleset érte. Motoros aszlyen a baleseteket, mert ezek számának csökkentése prémiumfeltétel. Újszegedi munkások mondották el, hogy a lenszövő vállalatnál esetenként bekötött kézzel sétálgatnak napokig olyan munkások, akiket baleset ért. Igy is lehet csökkenteni a balesetek számát, de csak papíron. Hogy ez mennyibe kerül az államnak, nem nehéz kiszámítani. Nem megnyugtató jelenség, hogy a balesetekért felelős vezetők megbüntetésének ügye hónapokig, sőt, évakig is elhúzódik. Még 1958-ban történt, hogy Szeles Józsefet, a Köztisztasági aztán mégsem úgy csinálja úgy gondolják, az már nem az ő dolguk. A balesetvédelmi oktatás után egy papírt íratnak alá a munkással igazolásként. De aztán ha bekövetkezik a baj, a dolgozók azt mondják: igen. kioktattak bennünket, csak éppen arra nem, amiből a baj származott. Ezért helyes lenne, ha ezekre a papírokra azt is ráírnák, hogy mire oktatták ki a munkást, így könnyebb lenne megtalálni a felelőst. Nagy Pál A járásban ugyanis a 30 is nagyon időszerű szavakat: község közül 13 termelőszö- "Mint egyéni gazda sem élvetkezeti község, s ezekben tem rosszul. Meggyőződésem és a járás más területein azonban, hogy közös erővel; összesen 50 termelőszövetke- összefogva és szorgalmas zet működik. A következő munkával a nagyüzemben egyaránt mérlegre teszik és év március l-ig a szegedi nemcsak én, hanem minden megmérik, hogy a további járásban is, mint az ország- dolgozó paraszttársam sokboldogulásukért milyen te- ban mindenütt, az egyéni kai jobban megtalálja száendők állnak előttük. A szö- gazdákkal szót értve, egyet- mításait, mint az egyéni parvetkezetekben a mérlegké- értésükkel lehetséges és cellán*. Most meg így beszítés arra irányul, hogy odázhatatlanul szükségszerű, szél Négyökrú Antal: -Tétoszocialista gazdaságukban hogy lényegében befejezzük vázó paraszttársaimnak csak miként éljenek még jobban a mezőgazdaság szocialista azt mondhatom, hogy tegyeátalakítását. Túlzás nélkül nek pontot vajudásuk vémondhatjuk, hogy történei- gére és válasszák a fejlődes mi fontosságú eseménye ez útját!* országunknak. Politikai je- mjem hagyhatjuk malentősége mellett nagy a 8ukra a tépelő egyegazdasági jelentősége is. A ni gazdákat, akiknek szocialista termelési viszo- a lelkében birokra kelt a nyok győzelme ugyanis fel- maradiság és a haladás. Köteteteket ad arra, hogy a telességünk — elsősorban az falvakban is gyorsabban egyéni gazdák jövőjéért —t lépjenek előre, emelkedjék hogy türelmes, baráti szóval a mezőgazdaság árutermeié- gyámolítsuk őket az igazság se, tovább javuljon a pa- felismerésében, a helyes rasztság anyagi, kulturális helyzete, s még kielégítőbbé váljék a városi lakosság ellátása. Mert alacsony az egyéni gazdaságok árutermelése. Jellemző példa erre, mekből már tegnap útnak gukkal, s egyéni parcellájuk hogy idén a termelőszövet- indultak a falvakba, tanyákhelyzetével. Küzülük nem is kezetek egy kataszteri hold ba, hogy baráti eszmecsekevesen, a Iegfelvilágosul- kenyérgabona vetésterület- rékkel, ha kell baráti vitáktabbak tudják és maguk ről 371-5 kiló gabonát adtak kai segítsék elűzni az egyémondják: nem jó sem a pa- az országnak, ezzel szemben ni gazdák fejéből a régi megrasztnak, sem az országnak az egyéni gazdaságok mind- szokás, a maradiság ördögét, az egyéni parcella, mert össze 135 kilót. Megyénkben Hiszünk az emberi értea termelőszövetkezetek hol- lemben, a politikai felviládanként átlagosan 9 mázsa gosítás, a testvéri szó erebúzát termeltek, míg az jében. Ezért bizonyos, hogy egyéni gazdák csupán 6,6 a Kisteleket, Sövényházát, mázsa termést értek el. -•rót akarunk tehát apa a nagyüzem adta tehetőségekkel; hogyan tesz a jövő évben több a munkaegységekre jutó pénz, meg a természetbeni járandóság. Igy tesznek, mert a szövetkezetek gazdái — kik hosszú esztendőkkel ezelőtt, kik meg csak egy éve — felismerték: az egyéni parcellákon, tegyenek bármilyen hangyaszorgalmúak, nem lehetséges lényegesen többet és olcsóbban termelni, igazi paraszti felemelkedéshez jutni. A

z egyéni gazdák a szegedi járásban is szintén számotvetnek madöntésben. A munkásosztály a felszabadulástól kezdve sok áldozattal, mindig segíti a falu felemelkedését. Képviselői a szegedi üzemindkettőt visszahúzza. Az egyéni parasztot úgy, hogy kevés és drága árut termel, kora hajnaltól késő estig minden munkát fizikai erővel kell végeznie, hiszen a kis darabka földön nem gépesíthet stb. Ez főként a parasztságnak, egész társadalmunknak azzal, rasztság anyagi, kulturális hogy megteremtjük a szociahaladásának féke, de féket lista mezőgazdaságot. Ennek jelent az ország fejlődésé- ellenére tudjuk és számolunk ben is. S mert lehetséges és szükséges, a dolgozó parasztság helyeslésével miért ne változtatnánk ezen a helyzeten?! — állapítja meg többek között az MSZMP Központi Bizottságának a azzal is, gazdák hogy az egyéni jelentős részében Pusztaszert és a szegedi járás többi községeit felkereső szegedi dolgozók nemcsak becsült, hanem eredményes értelemébresztést végeznek, amelynek során tovább erősödik a munkások és parasztok szövetsége. £ eddig is már többfelől -— például még elevenen él a kistulaj- Pusztaszerről — érkezett a H hír, hogy az egyéni gazdák egy csoportja ünneplőbe öltözötten elment a tanácsházára és bejelentette: "Döntöttünk, mi már szövetkezeti gazdáknak érezzük madonosi szemlélet, amely apáról fiúra szállt. Lelkükben a régi megszokás visszafelé húz, érthetően vajúdnak, mezőgazdasággal foglalkozó míg eljutnak a teljes felisoktóberi határozata. meréshez. Igy voltak ezzel azánk szántóterületé- azok az egykori egyénileg gunkat*. Sövényházán Vasnek 75 százaléka a dolgozó parasztok is, akik tag István középparaszt és szocialista szektorok most szövetkezeti gazdák, társai szövetkezetet előké— állami gazdaságok és ter- Például Négyökrú Antal, a szító bizottságot alakítottak, melöszövetkezetek — birto- rúzsai Napsugár Termelő- s maguk is részt vesznek kában van. Csongrád me- szövetkezet elnöke, a szőlő- gazdatársaik felvilágosításáés gyümölcstermesztés mes- ban. Kisteleken pedig Boltere tavaly, amikor gazda- ford József, a tegnap egyéni társaival megalakította a gazdája ma már szövetketermelőszövetkezetet, sok ré- zeti tagnak vallja magát. gyében az összterület 77 szászázalékán gazdálkodnak a szocialista nagyüzemek. A szegedi járásban az országos és a megyei átlaghoz képest elmaradt a parasztság. gi megszokástól szabadult meg. Ekkor mondotta a ma nak teret, hogy mindenki vigyázzon magára. Több üggyel a bíróságnak is kell foglalkoznia. A Gázgyárban történt csonkulásos faltfőzögépnél dolgozott Mórahalmon. A gépet szét keltett szedni javításra, de az összeszerelésnél nem tették vissza a védőburkolatot a balesetből is bírósági úgy kardántengelyre, mert állítólett. A Vasipari Ksz egyik lag hiányzott egy csavar. A csoportvezetőjének ujjait vágta te a szénszállító kocsi! függesztett sinen guruló ke-£ reke. Most természetesen ; azon vitatkoznak, ki a fele-; lós. Van, aki azt állítja, hogy! a sérült. Mások szerint a: gázgyári szénszállító mun-; kások csoportjának vezetője.! A szakszervezet az üzemi! vezetők felelősségét állapít-: ja meg, mert a munka elő-; készítésénél nem jelöltek ki; munkavédelmi felelőst. A! szerelőipari óvórendszabá-; lyok ugyanis előírják, hogy; külső vállalkozó esetében,! mielőtt hozzákezdenének a: javításhoz, közös felelőst kell ; kijelölni, az idegen munká-; sokat pedig munkavédelmi! oktatásban kell részesíteni. : Bővítették a petőfitelepi szociális otthont Hosszú évek óta nagy gondot okoz a szegedi tanács egészségügyi osztályának a szociális otthonok helyzete. A Mátyás téri szociális otthon épülete nagyon régi és ennélfogva korszerűtlen. Az egészségügyi osztály már eddig is több megoldással próbálkozott. így például a hideg folyosókat megosztotta, cserépkályhákat állított be, s idén téten már a folyosókat is fűtik. Több kisebbnagyobb korszerűsítési, felújítási munkát végeztettek, mégis sürgőssé vált, hogy a Mátyás téri szociális otthon egy részéből kitelepítsék az ott lakókat. Az egészségügyi osztály másik szociális gondozott otthona a Petőfitelepen van, egy földszintes épületben. Az épületet hatalmas park, gyümölcsös, konyhakertéizet veszi körül, tehát kiválóan alkalmas arra, hogy kényelmessé tegye az idős emberek napjait. Ezért esett a választás e helyre és az év elején az elkészült tervek alapján több mint 3 millió forintos költséggel megkezdték a petőfitelepi szociális otthon bővítését. Az épület hozzáépítését a Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói végezték, s a napokban a műszaki átvételre is sor kerülhetett. Az épület tehát készen áll, most már csak a berendezés hiányzik és 74 idős embernek nyújt kényelmes, szép otthont. Az előzetes tervek szerint december utolsó napjaiban megkezdik az átköltöztetést. Új utcasor épült fel a nagykörúton Célbadobás —• munkaidőben A könnyelműség minta-; példáját szolgáltatták nem-! rég a Szegedi Falemezgyár! egyik munkatermében. Egy: elromlott 100 wattos égőtakartak széttörni célbadobás-í eal a munkások, úgy, hogy ! (Markovits felv.) Ismét új utcasorral gazdagodott a nagykörút, a Marx tér és a Kossuth Lajos sugárút közötti rész teljesen beépült. Nagyon szép, háromemeletes, erkélyes házak sorakoznak egymás mellett. Ezek a különböző színű épületek teljesen megváltoztatták a körút arculatát, s ha valaki csak két éve nem járt erre, szinte rá sem ismer a környékre. A Kossuth Lajos sugárút felöli részenis rövidesen átadják már a lakásokat A Mátyás téri otthon legelavultabb részeiből szállítják át ide a gondozottakat. Most tárgyalja a tanács az otthon ötholdnyi parkjának ............................további két holddal való bő; vítését is. A bővítés azért is ! szükséges, mert ebben az ! otthonban mind fennjáró Í szociális gondozottak van; nak, akiit szívesen felkere• sik a parkot, valamint sze: retnek a gyümölcsösben, 5 kertészetben tevékenykedni. ; A kisajátítás hamarosan ! megtörténik, és ; ! tavasszal már még na: gyobb, még szebb parkot ; mondhatnak magukénak ; ! a munkában megöregedett S idős emberek. ! Jövőre az Egészségügyi ! Minisztérium . . ; 30 főnyi fejlesztést enge5 délyezett. • . • Ezt a fejlesztést a Mátyás ! téri otthon további korsze5 rűsítésével akarja megoldani • a szegedi egészségügyi osz! tály. Ezzel a férőhelybővíj téssel 1961 nyarán 330-ra ! emelkedik majd Szegeden a ; szociális gondozottak száma *az otthonokban. mezőgazdaság szociaJ^ lista átalakításának befejezését a politikai felvilágosítás eszközeivel, a dolgozó parasztok egyetértésével, az önkéntesség megtartásával akarjuk és hajtjuk végre — a Központi Bizottság határozatának megfelelően. Az egyéni gazdák tájékoztatásában, a velük folytatott eszmecserében természetesen sok feladat vár a falvak kommunistáira, a termelőszövetkezetek tagjaira. A termelőszövetkezeti gazdák tudják a legjobban, hogy mit jelent a nagyüzemi gazdálkodás, hiszen benne élnek. Ezért szavukat várják is az egyéni gazdák. A tsz-tagok pedig azt is elmondják, hogy ezernyi az alkalom szép eredmények elérésére a nagyüzemekben. Az alkalom kihasználása azonban a tagság dolga, tőlük, munkájuktól, gazdálkodásuktól függnek az eredmények. ost is jártunk a szeM' gedi járásban és beszélgettünk több egyéni gazdával Kisteleken. Vannak itt is olyan egyéni gazdák, akik már eljutottak a döntésig, mások meg még gondolkodnak. Azt azonban mindegyikük mondta — és joggal —, hogy példamutatást várnak azoktól az egyéni gazdatársaiktól, akik tanácstagok, vagy tisztséget viselnek a népfrontban, a földművesszövetkezetben stb. A szegedi járás a szocialista nagyüzemek keretében, a tehetőségek kihasználásával, szakszerű gazdálkodással — így mondja, ezt sok dolgozó paraszt — aranybányává tehető. Ehhez azonban első lépésként az kell, hogy a szegedi járásban is lényegében befejezzük a mezőgazdaság szocialista átalakítását. Nincs okunk kételkedni abban, hogy az egész parasztság helyesen ismeri ezt fel és ennek megfelelően cselekszi k— új útra tér. Morvay Sándor