Délmagyarország, 1960. december (50. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-29 / 306. szám
3 Csütörtök, 1966. december 2*. Jövőre még több kötött ruházati cikket gyártanak Fokozzák a bevált szintetikus szálak felhasználását Az utóbbi években mind most negyedével több. mint a felnőttek, mind a gyerme- három évvel ezelőtt. Külökek öltözködésénél előtér- nősen figyelemre méltó a fce került a kötött holmi. A szintétikus alapanyagú ködivat és a kereslet arra öszr töttholmik gyártásának előtönözte a magyar kötszövő- retörése. ipart, hogy növelje termelését. számos új gyártmányt A kötszövöiparban felvezessen be. A hároméves használt szintétikus szál tervidőszakban üzembe he- mennyisége három év alatt lyezték a hódmezővásárhe- megtizenháromszorozódott. lyi kötöttárugyár új telepét, Beszerzik és kipróbálják a amely hozzájárult a regeb- legújabb külföldi szintétiben hiánycikknek számító «,,,„ , ... „ , . . . tréningruha gyártásának nö- kus text.lanyagokat lS, hogy veléséhez. Mivel a jersey és a külfölddel lépést tartsamás íésüsgyapjú kötöttru- nak. A magyar kötöttáruk hák kereslete is fokozódott, minősége egyébként külfölezek készítéséhez is óön is elismert. .. . . , , . , Ebben az évben 35 miiu, gepeket szereztek be. ,ió pár pamut_ ^ ny]on_ Ezenkívül a Hódmezóvásár- harisnya, illetve zokni kéhelyi és a Rákospalotai Kö- szült. Ezt a mennyiséget az töttárugyárban a régi kézi iparág terve szerint 6ikkötőgépeket félautomatákká alakították át és így nagymértékben könnyitették a dolgozók munkáját. A jövőre további párral növelik. kétmillió Az egyéb kötszövött felső győri üzemben a kesztyű- az ideinél 2,2 millióval töbkötést automatizálták. bet adnak át a kereskedeA kötszövőipar termelése lemnek. Az év utolsó államkölcsönsorsolásai Az Országos Takarékpénztár ezen a héten, december 29-én és 30-án rendezi az idei utolsó államkölcsön sorsolásokat. A két napon a II., a III., és a IV. békekölcsön 1960 második félévi húzását bonyolítják le. Csütörtökön a II. békekölcsönből 82 700 kötvényre 25 700 000 forintot sorsolnak. Pénteken délután két óra alatt a másik két békekölcsönt sorsolják. A III. békekölcsönből 239 700 kötvényre 44 millió forintot, a iV. békekölcsönből pedig 145 500 kötvényre 26 900 000 forint jut a szerencsés kötvénytulajdonosoknak. Igy az idei utolsó államkölcsön sorsolásokon a két nap alatt a II., a III. és a IV. békekölcsönből összesen 467 900 kötvényre több mint kilencvenhatmillió forintot sorsolnak ki nyeremény és törlesztés formájában. A nyertes kötvények beváltását 1961. január 6-án kezdik meg. (MTI) M Mindnyájunk asztala a már szinte szállóige- romnegyed év alatt és igen hogy jövőre nem hoznak b« vé, a közöny, az ér- magas selejtszázalékkal dol- közép- és távol-keleti orszádektelenség jeligéjévé goztak. Több szállítási szer- gokból jutát és ezt hazai kenlett a rossz pincér mondata: ződésnek nem tettek eleget, derrel kell pótolni, akkor kí« -Nem az én asztalom*. En- Ennek elmaradásával példá- serietekbe fogtak. Olyan kennek bosszantó változatai- ul hátráltatták az exportra derkóc előállításán munkáival sajno6, elég sűrűn talál- termelő Villamosgép- és Ká- kodnak, amely a jutához hakozunk a mindennapi élet- belgyár munkáját. Teljesítet- sonló puhaszálú, hogy a juben, városban, falun, ipar- te a vállalat termelési érték- taárugyárakban meglévő géban, kereskedelemben is. Né- tervét és mégis komoly érté- pekkel is feldolgozható lehány helyen még mindig erő- keket vett el mindnyájunk gyen. Mondhatnák azt, mit sen tartja magát a -viselje asztaláról, ki-ki saját gondját, baját*nézet ' £jzép, jó és hasznos doA szemellenzős vállalatve- ^ log emeletráépítéssel nekünk a jutagyáriak problémája, a mi feladatunk a saját vállalatunk tervének eredményes és jó teljesítése. Szocialista módon dolgozni azt is jelenti, hogy ha valaki hibát lát, azt szóváteszi éa maga is segít azt kijavítani. A Szakszervezetek Csongrád Négyszázezer forintos költségen néprajzi és Tisza-kiállítás nyílik a szeqedi múzeumban Űj és állandó jellegű ki- megelőző évekig terjed. Heállitást rendeznek a jövő év lyet kap benne a tiszai víelső felében a Móra Ferenc ziélet, hajózás, halászat stb. Múzeumban a jelenlegi -Fe- bemutatása, a régi mezőgazhértó élővilága* című kiál- dálkodás és állattenyésztés iítás helyébe. Ezt lebontják számos emléke, a jellegzetes a jövő évben, miután sok- szegedi népviselet hagyó- tudományos évi szereplésével megtette mányos kismesterségek stb. kötelességét: a Szegeden Beállítanak egy parasztszomegfordult vendégek előtt bát is lakóival, s az egykori országos hírre emelte Fehér- szegényes valóságot tükröző tó élővilágát amelynek be- bútorzattal, mutatását dr. Bertzk Péter A második állandó jellegű ornitológus több évtizedes kiállítás anyagában szerepel fáradhatatlan munkássága a Tisza ártéri állatvilágának eredményezte. A nagyértékű bemutatása, majd a morotkiállítás lebontása most már vák, holt ágak élővilágának szükségessé vált, hogy he- keresztmetszete, s mint küiyet adjon más nagybecsű lön érdekesség, a Tiszaértékek bemutatására. A Fe- virágzás, mint sajátosan tihértóról származó kiállítási szai jelenség teljes folyamaanyagot azonban megőrzik a tának -rekonstruálása*. Kükésöbbi idők számára. lön fejezet szól a Tisza hidHelyén egy néprajzi kiál- rográfiájáról, ártérvédelmélitást hoznak létre a szegedi ről, a folyó élővilágáról, bemutatva benne a szocialista győzelmét jelentik már az ősi folyó fölött. A két kiállítás megrendezésére közel 400 ezer forintot fordítanak. Jellemző a kiállítás komolyságára és megalapozottságára például, hogy a tiszakutatás eddigi dokumentumait egy 30 tagú, részben szegedi, részben budapesti tudósokból, szakemberekből álló bizottság összegezi. zetés, az üzemi vakság árát több lakást építeni, de számbavenni nagy munka- mar nem jó, hogy eközlenne, de megérné a fárad- ben a meglévő lakásokban ságot. Bizonyára hasznosan oktalan károk keletkeznek kamatozna a későbbi mun- vigyázatlanságból, födémát- __ kában, ha egyik-másik veze- ázásból stb. Bizonyos, hogy megye, Tanácsának egyik tővel saját -egyszámlájáról* ez nem szocialista munka, munkabrigádja nem is olyan fizettetnék meg ezt a pénzt, mintahogyazsem, amikor régel1 megállapította, hogy az Ma azonban még ott tartunk, televíziós készülék antenna- ujszegedi Kender-, Lenszövő hogy a kooperáló üzemek ja felszerelese közben a sze- vállalat üzemi bizottságának vitáit is a felelősség megálla- re'° összetör nehany csere- mkára néha késve szól pítása nélkül, az ügyek el- Pet, tetőfedő palat es aztan eRy hlba ^^ Csak akkor simításával igyekeznek több benyújtja a számlat a sze- lép fel határozottan. amikor helyen megoldani. Ez a tö- relodijert, mint aki jol ve- rnár tűrhetetlenné válik a rekvés abból az -óvatosság- Sezte munkáját. dolog. A közös érdek, a ból* fakad, nehogy más al- Sokan használják e szót: mindnyájunk asztala sz'emkalommal visszaüssön a szocialista munka. Az embe- pontjából nem mindegy az, -sértett* vállalat. Szóval kéz rek egy része talán anélkül hogy mikor szól a hibák kezet mos elv alapján, a mondogatja, hogy tudná, mit népgazdaság kárára. is jelent tulajdonképpen. Ha például selejtes, félkész Nem ritkán azonosítják azárut szállít egyik üzem a zal, hogy valaki jó munkát másiknak, s ezt szóváteszi az .végez. Emlékezzünk csak arújság, vagy megemlítik egy ra, mi történt, ha a munkás felettes szerv tanácskozásán, nem jól dolgozott a felszaeszrevevőjq. em dolgozik szocialista N' munkaköri kötelességnek ínja elő a vezetőállásúak részére az újítást. Megállapították a vizsgálatot tartó brigád tagjai: egyszerű módon könnyíteni lehetne egyik-másik gépen dolgozó munkáján. Amikor ezt felvetették, olyan népélet köréből, valamint a Tisza-kutató expedíció több ember szerepét, szemléltetve éves eredményeiből. A szegedi népélet című kiállítás anyaga a múlt század közepétől az első világháborút a folyón létesült új vívmányokat. a duzzasztó, a vízki emelő és öntözőműveket, amelyek a ma emberének Fásítási megbeszéléseket rendez a Hazafias Népfront (Levelezőnktől.) hetik át a házuk elé ültetésHa végigjárjuk Szeged ut- re váró fákat. Sokan javacáit, tereit, megállapíthat- solták, hogy Újszeged utcaijuk,' hogy őszi faültetési ter- ra gyümölcsfákat ültessenek vünket nem sikerült köz- el, minit ahogy erre több megelégedésre teljesítenünk, kezdeményező példát láthaSokan kérdezhetik, miért tunk. A Temesvári körút kell ősszel fát ültetnünk? diófáit, meg több utcában Azért, mert az állandó hely- pótlásra szoruló diófákat, re ültetést a fa nem sínyli mint Újszeged egyik jellegmeg. de biztosabb lesz meg- zetességét kellene pótolni, eredése és jóformán nyerhe- Igy igen szép tájjeleg lenne tünk vele egy évet. kialakítható a fejlődőképes Nem alhatunk tovább mi, Újszegeden, emberek, akik pihenésként A Hazafias Népfront -Szép szeretünk sétálni a fák kö- és virágos Szegedért* bizott7ött s tudjuk, mit jelent a sága közvéleménykutatást jafa nekünk — egészséget, vé- vasol Újszeged ligetével delmet, tüzelőt. kapcsolatban. Újszeged isEzért foglalkozik a Haza- merői, a liget rajongói, szefias Népfront kulturális bi- retnék tudni, hogy az egész zottsága Szeged fásításának területet miért nem gondoza kérdésével, a tanács illeté- zák tervszerűen. Helyesük-e kes szerveivel karöltve, hogy a nagymérvű fairtást, mint a a kora tavaszi faültetést Népkert sor szabadtéri színtervszerűen megoldják, a pad és teniszpálya közötti dolgozók javára és megelé- részén. gedésére. A beszélgetések Siessünk a tanács segítséalapján kialakult az a véle- géne. vágyaink, terveink ne mény, hogy Szeged dolgozó aludjanak tovább, mert szetársadalma jogosan sürgeü a retjük a nyárfák ezüstjét, a fásítás gyökeres megoldását. . .... , , Ugy tudjuk. a tanács illeté- fuzfak susogo a 113 r" kes szervei feltérképezik sok virágai ízes gyogyteajat, Szeged utcáit. Ennek alap- az akácok illatát s a fák ján megállapítják, hogy me- megannyi természeti szépsélyik utcában milyen fafajta gét. Szervezzük hát tervszealkalmas elültetésre, sőt ar- rüen Szeged koratavaszi fára is kapnak választ a fa- sílását. kedvelő lakók, hogy hol ve- Kéri Imre • a Ünnepi tanácsülést tartottak Sövényházán Az egykori grófi földön, Sövényházán — mint lapunkban jelentettük — a dolgozó parasztok hátat fordítottak a kisparcelláknak és a közös, nagyüzemi gazdálkodás útjára tértek. Sövényháza termelőszövetkezeti községgé vált. Tegnap, szerdán, a sövényházi dolgozó parasztok sorsfordulója alkalmából ünnepi tanácsülést tartottak, ahol szintén örömmel mondották ki: Sövényháza termelőszövetkezeti község. A tanácsülésen az új helyzetnek megfelelően már körvonalazták a feladatokat is. Megállapították, hogy az államhatalom helyi szervének, a tanácsnak minden segítséget meg kell adnia a közös gazdaságok munkájának, életének minél eredményesebb kialakításához. Különben a nemrégen alakult Árpád vezér és a Zöldhalom Termelőszövetkezetek gazdái már megtették az első lépéseket a közös munkához. Ebben is támogatást és segítséget adott a helyi tanács. A földrendezés után pedig elkészül majd a termelőszövetkezetek gazdálkodási terve. Sövényházán ma, csütörtökön megint újabb termelőszövetkezet alakul. módon az. aki menekül a felelősségtől, azzal hárítja el magától a munkát: -nem az én dola vállalati méltatlankodás badulás előtt valamelyik sze- ffskörömS^ U^anLk S hullámai messzire csajnak gedi üzemben. He vegen bi- szakszervezeti £zsgálat Minden követ megmozgatnak zony kezebe nyomtak a mun- . ... jtJ . a bírálat ellensúlyozására, kakönyvet A kapitalizmus- seprű^Ll^ a ^'zak° vc^ vagy elhárítására azzal hogy ban is megkövetelik; sőt szív\sT u^tanak bizonyítják, az o vallalatuk kenyszenük a munkást hogy mert ^^ aJ ^ > mélyen a selejtnorma alatt jol dolgozzék. Szocialista mo- J ' termel. Ha pedig ilyesmire don dolgozni ennél sokkal nem hivatkozhatnak, mint többet jelent. Jelenti a többi például a Szegedi Vasöntö- között, hogy nem szemellendében, akkor szívesen terelik zővel dolgozik valaki, töröa figyelmet a termelési ér- dik azzal is, ami nem az ő tékterv túlteljesítésére. Itt munkahelyével kapcsolatos, például a nem megfelelő Például a Délrost műszaki gyártáselőkészítés, a felszer- dolgozói is felismerték, ho- ka^k"tel""ittTöbl számozás miatt a tervben gyan illeszkedik tevékenysé- ^n „eni járták a^úi ómö^ előírtnál kevesebb öntvényt gük a nagyobb egész munká- „atotoönrfh^ adtak a népgazdaságnak há- jába. Amikor hírülvették, 8j7 Suk hozóit idő, amikor üzemeinkben erősen háttérbe szorultak az anyagi ösztönzés formái. Ma már más a helyzet, bár az anyagi ösztönzés mai rendszere sem hibátlan. De ha valami kivetni való van, akkor ez az, hogy olyan munkáért is adnak jutalmat, amelyben a dolgozó nem adott többet, mint amiért a fizetését kapja. Rosszízű dolog az, ha valaki mintegy hivatalosan bejelenti: jutalmazzanak, aztán jobban dolgozom. Vagy ha valaki azért igényel prémiumot, mert a rábízott feladatot elvégezte és nem rosszul. Ugyancsak rosszízű dolog az ls, ha -nem az én asztalom* kifejezéssel hárítja el va'.aki magától a munkát, de ha célprémiumot tűznek ki, akkor a legfontosabb feladatok egyikének tekinti a dolgot, gy hisszük, nem árt Folyamatos ötéves terv — a szovjet tervezés új módszere A szovjet minisztertanács gazdasági tervezés tokéletehatározatot hozott népsítéséről. Novikov miniszterelnökhelyettes, a Szovjet Állami Tervbizottság elnöke a TASZSZ tudósítójának kérésére ismertette a határozat lényegét A tervezés új módszere a folyamatos ötéves tervek láncolata lesz. Ezek a tervek a 15—20 évre számított távlali tervet fogják konkretizálni. Eszerint például az 1962. évi terv kidolgozásakor egyúttal meg fogják állapítani az 1963. évi terv főbb vonalait, az 1963. évi terv kialakításakor pedig felvázolják az 1967. évi tervet stb. A folyamatos ötéves tervek lehetővé teszik a tervezés folytonosságát, a népgazdasági tartalékok felkutatását és hasznosítását. ug MÁRA BÖLCSŐDÉBEN (Somogyiné felv.) A Szegedi Textilművek bölcsödcjében vezették be először Szegeden, hogy már a bölcsődei apróságok Is rendszeresen hozzászokjanak az evőeszközök használatához. Szívcsen barátkoznak a két-hároméves csöppségek a nagykanállal villával, hogy mire -nagyok*, óvodások lesznek, szépen egyenek. ismételten felhívni a szegedi üzemek vezetőinek a , figyelmét a párt VII. kongresszusa megállapításaira. döntéseire, amelyek a többi között kimondják: -A párt és a gazdasági vezetők mindig tartsák szem előtt az egész ország nolitií kai és gazdasági érdekeit és | következetesen küzdjenek a • társadalmi érdekek érvényetsítéséért a gazdasági élet minden területén. Harcoljanak a szakmai vakság ellen. Ne tűrjék, hogy a szűkebb minisztériumi, helyi, vagy vállalati érdekek a társadalmi érdek fölé kerekedjenek*. Az természetes dolog, hogy az üzemi vezetők jó eredmények elérésére törekednek. Helyes és szükséges, hogy ezt a törekvést a helyi párt és szakszervezet támogatja. De nem helyes, ha ezek a szervek megengedik, hogv látszateredményeket hajhásszanak. kirakatpolitikát folyta."* sanak egy-egy üzemen belül. Nem szabad, hogv szemet hunyjanak afelett, hogy egyr.émelyik vállalatvezető üzemen belül játssza a -lóflűt*. Mondják meg neki nyíltan: ez nem vezet célra, az olcsó népszerűség enyhén szólva káros dolog, ha ezt a népgazdaság rovására próbálja elérni. Ne féljenek attól sem, hogy az üzemi tanácsülésen vagy a terme'ési tanácskozásokon bírálják a vállalatvezetés hibáit. Ezzel csak segítenek a dolgozóknak megismerni az üzem munkája és a mindnyájunk asztala közötti összefüggést. Nagy Pál